Nagyszerü elöadás volt, gratulálok! Már nagyon sok eöadást halgattam végig Chernobyl katasztrófájárol de ez volt talán a legkimeritöbb. 86 táján én is a nukleáris szakmában dolgoztam, a brazil Angra I atomreaktornak a biztonsági rendszereinek tervezésében és ez és a Three Mile Island-i baleset kötelezö "tantárgyak" voltak. Annak idején, eggyike a legmeghökkentöbb kijelentés amit meséltek, az volt, hogy a szovjet "filozófia" volt a legföbb bünös, mely szerint "nem kel eltúlozni a balesetek elháritását irányzó rendszereket, mert 'balesetek azért vannak hogy megtörténjenek, azok úgyis megtörténnek, ha akarod, ha nem, bele kel kalkulálni az árba! ' "
Az előadás érdekes, nívós, értékes. Köszönjük Kulacsy Katalinnak! A felvétel minösége, a képek láthatatlansága, és a hozzászólók hallhatatlansága viszont méltatlanul pocsék.
Nagyon jó előadás. Csak gratulálni tudok. Amit bővebben el kellene mondani az, hogy Csernobilban azaz az ilyen típusú erőműveknél az "aktív zónát" körülvevő védőfal csak 50 cm vastag (mert ez csak biológiai, azaz sugárzás elleni védelem). Az idézőjel azért van mert ott még a turbinák is radioaktív gőzt kapnak. Ugyanez a hermetikus védőfal Pakson azaz a nyomott vizes erőműveknèl 2 m vastag nyomás álló beton doboz. És igen azt helyesen mondja ki, hogy a nyomott vizes reaktornál ha "el megy " a hűtővíz akkor a hő fejlődés 98 % - a is megszűnik. És van egy független rendszer a zóna hűtés, továbbá a lokalizációs tornyok amik bent tartják azt aminek gent kell maradnia.
Ja még egy megjegyzés. Nagyon jó amikor a magyar lakosságot ért Csernobil okozta többlet terhelésről beszél. Csak egy mondat hiányzik az után amikor elmondja, hogy "a természetes háttér sugárzáson felül +30% volt a többlet" ami érte a magyar lakosságot. A hiányzó mondat pedig: A lakosság számára a megengedett sugárzás természetes háttér sugárzás meg duplázódása. (Pl. Orvosi okokból). És most itt az én következtetésem: Az összes olyan újságíró aki így akart félelmet kelteni....elmehet a fenébe.
Adhatna elő Katalin gyakrabban is, nagyon élvezetesek az előadásai, a gyenge kép és hangminőség dacára is. Hiába kerestem, nem találtam más előadást Tőle, “csak” a két atomerőmű katasztrófáról van fent 1-1 előadása.
Nagyszerű előadás, viszont egy dolgot nem értek. A legeslegjobb indulattal írom most ezt az Atomcsill minden tanárának, résztvevőjének, és nem utolsó sorban az ELTE-nek. 2021-ben hogy a kénköves búbánatban lehet minőségi tartalmat (ezen esetben fizika) úgy feltölteni, hogy még egy valamirevaló vlog szintjét sem ütik meg - video minőség pocsék, ahogy a hangminőség is Dávid Gyula előadása alatt - olyan mintha egy piciny gömbakváriumban beszélne. Kéretik ezen előadások minőségi audiovizuális felvétele az utókor számára - korrekt világítás, hang, vágás, vizuális utómunka (főbb pontok kiemelése, feliratozása), angol és magyar feliratozás. Köszönöm
@@dgy137 Köszönöm, már elolvastam :) Tényleg nagyon jó előadások, mint laikus gyakran este munka mellé szoktam nézni, hallgatni, ihletet meríteni a grafikai munkáimhoz.
@@dgy137 Sajnos egy ideje gép (is?) moderál a YT-n, ami nyilván buta, hiszen gép, így nem érti a fogalmakat, iróniát stb., így csak szavak, szókapcsolatok alapján tud szűrni. Valami olyan szó-, vagy kapcsolat volt a hozzászólásban, amely a programozó/megrendelő szerint moderálandó. Ami ennél nagyobb baj, hogy sunyin végzi a tevékenységet, nem azonnal történik a törlés, ráadásul nem is értesíti róla a szerzőt, hogy megtörtént.
Köszönjük a színvonalas előadást! Igazi tárgyilagos, nem szenzációhajhász remekmű! Igazából szinte egész európában itt a legnagyobb a biodiverzitás a sugázás ellenére is, alkamazkodik az ökoszisztéma.
Nagyon jó előadás volt , szomorú dolog hogy a 21. században csak ilyen hitvány videofelvételt tud a műszaki oktatás csúcsa produkálni . Ezt egy akkori mobiltelefon is röhögve túl tudta volna teljesíteni. Kár hogy az eloadokrol , pl DGY -rol is csak ilyen marad meg . Gondolom ha feldobtak volna egy- két jegy javítást (vagy egy 5os jegyet) tucatjával lett volna jelentkező aki ingyen sokkal jobbat csinál ... Ez kb olyan mint ha bármelyik úszó mikor beugrik a medencébe elszakad a ruhája , bár nem ő csinálta de mégis mindenki rajta röhög , hosszú ideig , így fognak rá emlékezni ...
1/ Már százszor leírtam, ez egy tizenegy évvel ezelőtti felvétel. Ma már jobb a technikánk. 2/ A rendelkezésünkre álló technikáért az egyetemet finanszírozó szerveket kéretik cseszegetni. 3/ A műszaki oktatás fellegvára nem az ELTE, hanem a BME. 4/ Az ötöst nem szívességért adjuk, hanem tudásért. dgy
@@dgy137 tizenegy évvel ezelőtt (most is )én egy nagyon átlagos emberke voltam/vagyok de az akkori átlag alatti telefonom is sokkal jobb felvételt tudott csinálni. Tisztelt DGY , nagyon sokra tartom Önt , miért takargatja ezeket a lusta , névlegesen kollégáit ? Kb ugyanez volt ( nem emlékszem pontosan valami csillagászati teremben) azon előadásoknál ahol kis teremben voltak de mintha valami félig atlatszo lencsevedo fentmaradt volna és sokszor alig lehetett látni az előadásokat.
Tisztelt Atomcsill Csapat, Köszönet az előadásért (én sajnos csak most láttam). 1 kérdés: Az HBO sorozatában is elhangzik a kísérlet, melynek lefolytatása közben történt a baleset, de ott arra is kitérnek (az utolsó epizódban), hogy ezt az un. biztonsági kísérletet, még a reaktor átadása/üzembevétele előtt (tehát évekkel korábban) kellett volna elvégezni. Ez megfelel a valóságnak, vagy csak "dramaturgiai" fogás volt? Válaszukat előre is köszönöm!
Az előadó szerint csak dramaturgiai fogás volt. Egy ilyen kísérlet lefolytatása nem része az előzetes biztonsági protokollnak. Tudtommal a szokásos szocialista "sztahanovista" kísérletről volt szó: még egy jól működő berendezéssel sem vagyunk megelégedve, azt is állandóan tovább kell fejleszteni, hogy a pártkongresszuson jelenthessük: megint spóroltunk három kopejkát a népgazdaságnak. Hogy eközben az egész berendezést, esetleg az egész országot veszélyeztetjük, az nem számít... Nem csoda, hogy a film nyugati készítői ezt a mentalitást nem értették, és helyette valami nyugati fülnek hihetőbb indokot írtak bele a sztoriba. dgy
Kedves Atomcsill Csapat! Van-e tervben olyan előadás (akár Katalinnal), amely Majakról szól? Sajnos keveset említett, pedig lenne miről beszélni az ottani és környékbeli elképesztő sugárszennyezés és balesetek kapcsán. Egyébként ha jól tudom, Paksról is vittek oda egy ideig használt fűtőelemeket.
2011-es felvétel, történt azóta valami lényeges változás? Már csak azért , mert pár hónapos szintén atomcsilles videó, ha jól emlékszem 1Gw is fúziós erőmű címmel, nem a szabalyzorudak visszatolas volt a gond, mivel erre már idő sem volt, hanem a xenon fekszaporodasa, ami átmeneti neutronabszorberkent viselkedett. Érdekes, hogy a xenon szó el se hangzott ebben a videóban. Bocs ha attekertem és nem vettem észre.
Nagyon jó volt az előadás. Viszont az egészségügyi hatásoknál, az elmondottak alapján úgy tűnik, baromi nem vészes a radioaktív sugárzás. Ez számomra furcsa. Elmondja az előadó, hogy mekkora sugárzás történt, de ennek egészségügyi hatásai elhanyagolhatók. Arról miért nem beszélt, hogy az a sugárzás beépül a föld talajába, esetleg szennyezz, bár az elmondottak alapján biztos, hogy nem. Már nem félek a radióaktivítástól.
A kérdés jóval bonyolultabb, mint ahogy ezt korábban gondoltuk. Létezik egy természetes radioaktív háttér, amihez az élőlények alkalmazkodtak. Egyik jobban, másik kevésbé. Pl olyan módon, hogy a DNS-ben a sugárzás következtében fellépő mutációkat megfelelő javító mechanizmusok helyrehozzák. Hogy melyik élőlényben mennyire hatékonyak ezek az önjavító mechanizmusok, arról egyelőre keveset tudunk - egyebek között azért, mert szerencsére nagyon ritkák a Csernobilhez hasonló durva események. A hálistennek ritkán bekövetkező radioaktív balesetek következményeinek biológiai, genetikai elemzése sokat segít ezeknek a természetes mechanizmusoknak a megismerésében. Azért a köznapi életben érvényes tanácsként kimondhatjuk: óvakodjunk az átlagosnál jóval nagyobb radioaktív terheléstől. A radioaktivitás is olyan, mint a modern élet számos más velejárója: nem rettegni kell tőle, hanem megérteni a működését, és megtalálni a modus vivendit, maximálisan mérsékelve a fellépő káros hatásokat. dgy
Nagyon jó előadás volt, gratulálok! De pár dolgot nem sikerült megértenem 1: miért szalad meg a láncreakció a teljesítmény csökkentésével, 2: miért szalad meg a láncreakció,amikor a szabályzórudak elkezdenek belemerülni a hűtőközegbe, 3: hogy jön a képbe a plutónium? Örülnék,ha egy hozzáértő valaki elmagyarázná. Aztán persze lehet csak én voltam figyelmetlen
1. Erre kicsit hosszú a válasz: az aktív zónában található hűtőközeg, azaz itt víz, folyékony állapotában lassítja a láncreakciót, azonban gőzként gyorsítja. Ezzel az ilyen típusú reaktorban az a baj, hogy a moderátor (a neutronokat lassító, azaz a láncreakciót segítő anyag) szerepét viszont nem a víz látja el, hanem grafit, amely a víz gőzzé válásától nem változik, tehát továbbra is segíti a láncreakciót (nem úgy, mint pl. a paksi blokkoknál, ahol a víz gőzzé válásával a moderátor is eltűnik), azaz pozitív az üregtényezője (az üreg itt a gőzbuborékokat jelenti a vízben, maga az üregtényező pedig azt, hogyha eltűnik, vagy gőzzé válik a hűtőközeg, akkor az hogyan hat a láncreakcióra). Amikor az ilyen reaktor sokáig működik alacsony teljesítményen, felgyűlik benne az ún. reaktorméreg (pl. Xenon), ez erősen fékezi a láncreakciót (elnyeli a neutronokat úgy, hogy ő maga vagy nem bomlik el, vagy úgy, hogy nem, vagy nem annyi neutront bocsát ki ilyenkor, mint ami szükséges a láncreakcióhoz), ami miatt a szabályozórudak azonos reaktorteljesítményhez jobban ki kell legyenek húzva a zónából, ezért kellett a ~7%-os teljesítményhez majdnem az összes szabályozórudat kihúzni a zónából Csernobilban akkor (ezt a reaktormérget egyébként a reaktor a névleges teljesítményén a nagyobb hőhatás miatt elégeti, így akkor nem akadályozza a láncreakciót). Ebben a helyzetben (hosszabb, alacsony teljesítményen üzemelés után) a reaktor valójában erősen instabil: a szabályozórudak szinte teljesen el vannak távolítva, így a szabályzást (a láncreakció korlátját) jórészt csak a felgyűlt reaktorméreg (nagyrészt Xenon) és a vízként jelenlévő, cserélődő hűtőközeg biztosítja. Ebben az állapotban a katasztrófához elég pl. az, hogy a hűtőközeg áramlása (hideg víz bejön és a forró - , vagy másként a gőz, - kimegy) megszűnjön (pont ezt csinálták Csernobilban) és így a zónában maradt hűtőközeg meghatározó része gőzzé változhasson: ilyenkor a pozitív üregtényező miatt a láncreakció megszalad, még több hűtőközeg alakul gőzzé, a megnövekedett hőteljesítmény miatt a Xenon egy része végül elég, tovább segítve a láncreakciót, ettől még több hűtőközeg gőzzé alakul, még több Xenon ég el stb. és nincsen, ami korlátot szabjon neki: a szabályozórudak ki vannak húzva majdnem teljesen, a reaktorméreg eltűnt, ugyanúgy a hűtőközeg (és még az üzemanyag is lehűlt a hosszabb, alacsony teljesítmény miatt, ami így reakcióképesebb lett). Majd Csernobilban jött az üzemeltető, aki a teljesítmény megszaladását észlelve megpróbálta vészleállítással megállítani a láncreakció erősödését (talán nem tudva arról, hogy ez ilyenkor veszélyes ennél a konstrukciónál - ha tudta volna, talán a szivattyúkat kapcsolja vissza inkább - talán az segített volna), de ez a rudak kialakítása miatt csak olaj volt a tűzre, mert a szabályozórudak végén grafit van, amely tovább segíti a láncreakciót, ami emiatt tovább emelte a hőmérsékletet és így a nyomás miatt a szabályozórudak vájata már biztosan deformálódott, ami miatt elakadtak a rudak és innen már nem volt megállás. 2. Az előadásban is elmondták, hogy azért, mert a szabályzórudak vége (ez ér bele először az aktív zónába) is grafit, ami segíti a láncreakciót (lassítja a neutronokat - az ún. lassú neutronok tudják könnyen hasítani az urán üzemanyagot), gratula a tervezőknek! :(. Ez normál üzemben nem (akkora) probléma, mert akkor csak viszonylag kis hatású, azonban a reaktor instabil állapotában ez lehet az a "szikra", amely a láncreakció végzetes megszaladását indíthatja el. 3. Ez is elhangzik az előadásban: az ilyen típusú reaktor különösen alkalmas plutónium termelésére, ugyanis működés közben lehet benne a fűtőanyag részeit (a fűtőanyagot tartalmazó csöveket) cserélni - ez azért lényeges, mert a fűtőanyag egy bizonyos elhasználódási szintjén viszonylag dús olyan plutóniumban, amelyet katonai célra lehet felhasználni (atombomba, amit pl. Nagaszaki is sajnos megtapasztalt), így ilyen állapotban érdemes kinyerni a plutóniumot belőle és ha ehhez nem kell leállítani az egész reaktort, azzal rengeteg idő és energia kerül megtakarításra. (Egyébként a csernobili reaktorokat erre a célra állítólag nem használták, ott csak az ár/teljesítmény arány számított.)
@@brdfsz9142 Köszönöm! -ezt érthetően összefoglaltad. A Xe "égetést" nem értettem, de rákerestem; a Xe 135 neutron befogással tovább alakul az üzem során.
@@brdfsz9142 A 2.-es ponthoz annyit tennék hozzá, hogy az előadásban sem teljesen pontosan hangzik el, amikor ugyanis a szabályzórudat benyomják a reaktorba nem növekszik a reaktivitás. A rúd ugyanis úgy néz ki hogy van egy 7m hosszú bór rúd ( ugye a reaktormag 7m magas) ezen van egy 1,25 m távtartó utána 4,5 m grafit. Tehát azért ezt nem úgy mondanám hogy a rúd vége grafitból van. A grafit célja egyébként az hogy kiszorítsa a vizet a csőből amikor kihúzzák a rudat, hogy amikor a reaktor teljes erőbedobással megy ne lassítsa a reakciót a víz. Ilyenkor ugye a 7 m hosszú csőben felül 1,25 m víz van alatta 4,5 m grafit alatta megint 1,25 m víz. Amikor a rúd elindul lefele a grafit ebből a 1,25 m -es részből szorítja ki a vizet itt nő a reaktivitás , a felső részen ahol a grafit helyére víz kerül illetve a bór is legfelül ott meg csökken, tehát összességében nem nő, csak az alsó részben. Feltehetően az alsó részben alakult ki egy forró pont és amikor a grafit benyomult oda a reakció elszállt.
@@brdfsz9142 Ezt ellenőrzés után lehet, hogy példának elő fogom adni, köszi! Van ugye ez a közismert tragikus esemény, aminek a szabályzórudas részét is sokan ismerik, ezek szerint teljesen rosszul. A példa arra lenne jó, hogy a közérthetőség kedvéért a médiában mekkora, még etikus - de már érthető egyszerűsítéseket végezhetünk szavahihető delegált szakértőként.
Nem értem, hogyan kerülhette el ez eddig a figyelmemet, nagy kár lett volna érte, ha kimarad a készletemből. Külön tiszteletet érdemel a kiegyensúlyozottsága. Amivel vitatkoznék - bár 11 éve még igaznak tűnhetett -, az az, hogy ma elképzelhetetlen volna az, hogy a terv szentsége, tehát a hatalmi szó felülírhatja a biztonságot.
Ez mikori előadás? A minősége olyan, mintha régi VHS kamerával készült volna. Az előadás hátterében meg egy CRT monitor van?? Ez is már vagy 15 éve kihalt.
Lenne egy kicsit elrugaszkodott kérdésem: Ha az a rettegett, hatalmas napkitörés egyszer bekövetkezik, és x ideig nem fognak működni az elektromos berendezések, se tartalék generátorok, se semmi, fennáll-e a veszélye annak, hogy szép sorban felrobbangatnak bizonyos atomerőművek, akár az RBMK típusú, még most is üzemelők, akár a többi fajta. Mert akkor igen nagy szószban leszünk. (Amúgy is, de úgy meg pláne.) Illetve ha nem is lesz robbanás, a fűtőanyag hűtés gondolom akkor is kérdéses lenne.
@@klaudiatavi6018 Megkaptam a rövid választ a szakértőktől. Az atomerőművek vészhelyzeti rendszereit általában úgy tervezik és úgy telepítik, hogy nemcsak távirányítással, hanem szükség esetén "kézzel", mechanikusan is be lehessen indítani a rendszert. Emellett az áramellátást a hálózat kimaradása esetén a helyben telepített akkumulátorok, illetve dzelgenerátorok veszik át. (Ahhoz a szerencsétlen véletlenek igen nagy egybeesése kellett, hogy Fukusimában az üzemzavart kiváltó földrengést követő cunami a helyi védőberendezéseket egyszerűen elmossa. Ma már erre is számítanak, ez nem fog többet megismétlődni.) Az elektromos hálózatnak egy esetleges óriási napkitörés által kiváltott összeomlása esetén tehát az atomerőművek személyzete le tudja állítani a reaktorok működését, és a helyi dízelgenerátorok még egy ideig gondoskodni tudnak a rendszer hűtéséről is. Ez az idő egy-két hét, addig biztosan nem lép fel zónaolvadás. Ennyi ideje van a szakembereknek arra, hogy helyreállítsák a világméretű, országos vagy legalább a helyi elektromos hálózatot, ami a továbbiakban gondoskodni tud a reaktorok folyamatos hűtéséről. Vagy ha ez nem sikerül, akkor más módon (pl. további dízelgenerátorok telepítésével, ezek üzemanyagának pótlásával stb) meghosszabbítsák a vészhelyzeti hűtőrendszer működését. Reméljük, hogy ilyen katasztrófára soha nem kerül sor. dgy
A vészleállításnál, vagyis amikor elkezdték betolni a szabályzórudakat, azért szaladt meg a láncreakció, mert a rudak alján volt a grafit, és a közepén a bór. Vagyis először a grafit érkezett be a reaktortérbe, ez sajnos kimaradt az előadásból, ezért nem volt érhető ez a része.
2 года назад
@ A szociológiai megközelítést talán árnyalja ez a videó is. ru-vid.com/video/%D0%B2%D0%B8%D0%B4%D0%B5%D0%BE-Lei1HobbLTk.html
VÁLASZ AZ ESETLEGES HÁBORÚS NUKLEÁRIS SZENNYEZÉSSEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEKRE Az ukrajnai háborús események miatti esetleges sugárveszéllyel kapcsolatban több kérdés érkezett. A felmerült kérdések jelentős részére válaszolva elkészült egy tájékoztató anyag, melyet Aszódi Attila, a téma legjobb magyar szakértője írt. Az anyag elolvasható az alábbi linken: aszodiattila.blog.hu/2022/03/08/teendok_jelentos_radioaktiv_anyag_kibocsatasaval_jaro_esemeny_soran A témához kapcsolódó további, itt meg nem válaszolt kérdésekre a következő napokban igyekszünk részletekben válaszolni "A kvarkoktól az atomerőműig" című Atomcsill előadás kommentjei között. Addig kis türelmet kérünk! dgy szerkesztő
A felbontás szörnyű. Ezért csak hallgatni tudtam, mert a szemem többet ér, mint a guggli pénzéhsége. Igy is érdekes volt, bár az ábrákkal sokkal jobb lehetet volna.
