Az Erdélyt Bánáttól elválasztó érchegységek indítják útnak azt a két folyót, a Temest és a Bégát, amelyek előbb tisztes távolból kísérik egymást bánáti útjukon, majd a Lugosi-síkon lelassítják lépteiket, hogy kanyargós útjuk végén a Tiszában találkozzanak. A török gondoskodott arról, hogy ez a sík vidék hosszú időre elnéptelenedjen. Egészen a 19. századig kellett várni, hogy meginduljanak a magyar telepes hullámok a Bánát keleti kiszögellésébe. A dombhátakkal ölelt Lugosi-sík zsíros termőföldjein dolgos, életerős falvak vertek gyökeret. Aztán jött az impériumváltás, majd a kommunista kollektivizálás, ami a beolvadás vagy a kivándorlás útjára kényszerítette a magyarságot. De a Hazajáró ezen az újra felfedezésre váró vidéken is valódi kincseket talál.
A Ruszka-havas aljában fekvő Szurdok-tótól indulunk Facsádra, majd betérünk a Lugosi-hegyalján fekvő Igazfalvára. Nagybodófalván már az Erdőhát déli oldalán járunk, hogy onnan Szapáryfalva érintésével a Lugosi-sík központjába, Lugosra érkezzünk. Innen végül ellátogatunk a Szákosi-erdő északi szegletébe, a szebb napokat megélt Buziásfürdőbe.
A "Hazajáró" hétről-hétre bakancsot húz és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait és megismerje hazánk természeti- és kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Muravidéken, Őrvidéken és belső-Magyarországon hol gyalog, hol szekérrel, kerékpárral vagy kenuval halad vándorútja során. A Kárpátok fenséges gerinceitől, várromokon, apró fatemplomokon és véráztatta harcmezőkön át, patinás városokig - megannyi magyar emlék kíséri a "Hazajáró" soha véget nem érő útját.
29 авг 2024
