Köszönjük szépen ! Adja meg az Úr, hogy az elménk megújulásával, tudjuk megvizsgálni, és megítélni, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata, ne hogy a kalapácsot lássuk szögnek, a szöget pedig kalapácsnak. Adja meg az Úr, hogy legyen megvilágosodott értelmünk és tevékeny szeretetünk.
Mire alapoz a heted napot ünneplő adventista egyház, amikor a teremtési napokat 24 órás napoknak ismeri el? Más egyházak korszaknak, hatezer évnek, mindenképpen egy 24 órás napnál hosszabb időszaknak tulajdonítanak egy teremtési napot. Istennél egy nap annyi mint ezer esztendő és ezer esztendő annyi, mint az elmúlt tegnapi nap, és mint egy őrjárási idő. (Zs 90) "Ez az egy azonban ne legyen elrejtve előttetek, szeretteim, hogy egy nap az Úrnál olyan, mint ezer esztendő, és ezer esztendő mint egy nap." (2 Pt 3:8) Ezek az utalások, ezek az igehelyek nem arra vonatkoznak-e, hogy Istennél a 24 órás napokon kívül vannak más időtartamú napok is? Van olyan vallási csoport, amelyik a jubileumi év szerinti számítást veszi alapul a teremtési napok számításánál, és eszerint egy teremtési napot hétezer évnek számít, eszerint a hat teremtési nap hatszor hétezer, plusz a pihenő nap, amikor Isten megnyugodott a teremtéstől, az hétszer hétezer év, és erre következik az ötvenezredik, a jubileumi év, az Isten ezeréves királysága. Mi a gond ezzel a számítással? Talán a 4 Mó 14:34-ben leírt ige is egy fajta időszámításról értesít: "A napok száma szerint, a melyeken megkémleltétek a földet, (tudniillik negyven napon, egy-egy napért egy-egy esztendő), negyven esztendeig hordozzátok a ti hamisságotoknak büntetését, és megismeritek az én elfordulásomat." Különböző tudományágak kutatási eredményei milliós, sőt milliárdos nagyságrendű években sőt fényévekben számolnak, ezek szerint hogyan lehet egyeztetni a huszonnégy órás teremtési napot még csak az ezer, vagy akár hétezres nagyságrendűt is a milliós és milliárdos nagyságrendűekkel? A csillagászat az, amely milliárdos nagyságrendű fényévekben számol, úgy, hogy az ember elméje lestoppol ennek még a gondolatától is, másrészt ezek a számítások az öröklétre, az örökkévalóságra utalnak. A földet kutató tudományok is hatvan-hatvanöt milliós évek tudományos kutatásairól számolnak be, az őshüllők csontjainak kutatása, a fosszilis anyagok kutatása, a fémeknek az egyikből a másikba való átalakulása területű tudományok, mind-mind ilyen milliós nagyságrendben mérik az eltelt, elmúlt időszakokat. Ezekre mondhatjuk, hogy tévednek? Másfelől, ha egy teremtési nap huszonnégy órás volt, és Isten hat huszonnégy órás nap alatt megteremtette a Napot, Holdat, csillagokat, a világosságot, a növényeket, az alsó és felső vizeket, az állatokat és végül az embert, akkor miért kellett például a Tízparancsolat átadására negyven napot szánnia, szinte a hétszeresét a hat teremtési napjának. Azt elhiszem, hogy egy kőfaragónak szüksége van negyven, vagy akár ennél több napra is ahhoz, hogy kőtáblákba bevésse az Isten tízparancsolatát, de ez a hosszasabb idő, t.i. a negyven nap ilyen földi, kalapácsos vésős írásra emlékeztet. "Isten, a saját ujjával írta rá a kőtáblákra a "tíz igét", a törvényt, a Biblia tanúsága szerint. Isten ujja a Babilon-i Belsazár király idejében is írt a falra. Ott már mintha nem vett igénybe negyven napot a Babilon feletti ítéletet kinyilvánító írás. A Tízparancsolat esetében, mintha lett volna idő a parancsolatok megírására, vagy még talán Isten kiegészítőket, értelmező szövegeket is mellékelt volna szóban Mózesnek, mai szóval élve "módszertani normákat"? Tény, hogy a jelen világrendszerünkben, a földnek az egyszeri megkerülését, amelyet végez a Nap körül, ezt az időtartamot számítjuk egy naptári napnak. Ha egy teremtési nap egy naptári nappal egyezik meg, ehhez képest a törvény Mózesnek való átadása egy óriási időszak. Az is igaz, hogy paradoxonokról is van tudomásunk az Isten igéjét illetően, hát akkor ez is egy ilyen látszólagos ellentmondás volna? A törvény átadásával kapcsolatban még más gondok is vannak. A negyven napos törvényátadási időszak egy szép terjedelmes időszaknak bizonyult egy bálványimádás előkészítésére. Isten figyelmeztette Mózest: Menj és lásd, hogy a te néped elfordult tőlem, és az Egyiptom isteneihez hasonló bálványimádási formákba kezdett. Ezek után el kezdek gondolkozni azon, hogy ha Mózes velük lett volna, nem történt volna meg a bálványimádás? Valószínűleg nem. A volna feltételes gondolatokon gondolkodni, valaki erről azt jelentette ki, hogy logikai bukfenc. Ha Mózes a néppel lett volna, talán nem került volna sor a kőtáblák összetörésére, újak igénylésére. Kőtábla, kőtábla, "üsse kő", ha millió törik is össze, de három ezer lélek kard általi levágása lett a bálványimádás következménye. Ez közvetlenül a Mózes utasítására történt. Ő lehet, hogy arra hivatkozott, hogy Istentől kapott utasítást az öldöklésre. Mintha a parancsolatok átvétele után éppen, nem értette volna meg, hogy embernek az ember életét elvenni nincs joga. Ha a bálványimádás büntetése természeti csapással szerez érvényt, akkor az ember azt mondja: "Ez Isten ujja", de miért kell a gyilkolás, a tömegmészárlás emberi közvetítéssel történjen, ez nem akar a fejembe menni. Igaz, hogy nem végeztem jogot, nem tudhatok ennél-fogva erre vonatkozó paragrafusokat, másfelől pedig azt is szokták mondani, hogy az igazságszolgáltatást nem lehet egy napon emlegetni az emberi okoskodáson alapuló jognak nevezett tudománnyal sem. Erről a próféta minőségben megjelenő úri emberről még az is le van írva, amely szerint ő "a föld legszelídebb embere". Ez az ő nevét viselő könyvben van leírva, amelynek a megírása ezen felül még neki is van tulajdonítva, ezek szerint, mintha saját magát dicsérné. Egy időben az a papagáj jutott erről a tényről eszembe, amelyik egyfolytában mondogatja, hogy: "Gyuri szép fiú, Gyuri jó fiú". Aztán kezdtem gondolkozni azon, hogy a Biblia mégis csak az Isten igéje, s akkor kell legyen valamilyen komoly oka annak, hogy Mózes a föld legszelídebb emberének" van nevezve. A szelídséget össze próbáltam vetni Jézusnak a: "Tanuljatok tőlem, mert én szelíd és alázatos szívű vagyok" felhívásával. Kerestem Jézusban valami erőszakos megnyilvánulást és eljutottam a pénzváltók és állatkereskedők kiűzéséig az Isten hajlékának nevezett Jeruzsálemi templomból, de az életükben kárt nem tett Jézus, hanem esélyt adott a magukba szállásra, annak a meggondolására, hogy mit is tettek, gonosztevők barlangjává alakították Isten házát. Mózes nem adta meg az esélyt annak a népe közül való háromezer léleknek, akiket levágatott. Mózes megölt egy egyiptomi atyafit, összetört két kőtáblát, levágatott háromezer lelket, zúgolódva fakasztott vizet a sziklából, tudomásom szerint ez volt a legszámottevőbb bűne, ezért nem is mehetett be az Ígéret földjére. Az ígéret földjén történt népirtásban is kézfelemeléssel részt vett. Ezt úgy kell venni, mint olyan népeknek az Isten általi ítéletének a végrehajtása, akik esetében az Istentől kiszabott kegyelmi idő lejárt. Ezek után mégis különböző előadásokat meghallgatva, arra a következtetésre kellett jutnom, hogy Mózest úgy kell számításba vennem, mint akivel Isten foglalkozott, mint akinek a lelkén munkálkodott, és Isten közreműködésével vált Mózes a föld legszelídebb emberévé, és Mózesnek is jelentős szerepe van a megváltás Isten által kidolgozott tervében. Az időszámítás témájából, jókora mélységekben átcsaptam a Mózes körüli témába. A legfontosabb az lenne, ha kielégítő válaszokat kaphatnék a bibliai időszámítások témájában, amelyek a teremtési napokra vonatkoznak.
Ádám egy naposan úgy nézett ki mint egy újszülött? .... Nem hanem mint egy kb. Harmincas... Na akkor az egynapos szikla sem egynapos volt megteremtésekor hanem ahogy tetszik 10-20 milliárd éves... Mittudom én ahogy a tudós urak kiszámították...
@@bendeguz7629 Köszönöm kedves Bendegúz a választ! egy kicsit humoros, de én biztos nem tudtam volna ilyent kitalálni. Szeretettel üdvözlöm Bendegúzt! bi
A Föld életkora Meteoritok és kráterek Naponta több millió meteor záporozik a Földre. Legtöbbjük elég a légkörben, de egyesek közülük elérik a Föld felszínét, és azokat hívjuk meteoritoknak. Ezek a meteoritok általában krátereket hoznak létre, amelyeket elég könnyû megtalálni. Az egyik leghíresebb kráter Arizonában található (lásd a képen); 1265 m (4150 láb) széles és 175 m (575 láb) mély. A tudósok kráterek és meteoritok után kutattak a kõzetrétegben, amely állítólag az utóbbi 5 milliárd év alatt rakódott le. De sohasem találtak egyet sem! Minden kráter és meteorit vagy a felszínen, vagy annak közelében helyezkedik el. Ez vagy azt jelenti, hogy a meteorok valamiképpen „elkerülték" a Földet több milliárd éven keresztül, vagy pedig azt, hogy a Föld fiatal és a kõzetrétegek nagyon gyorsan rakódtak le. Folyódelták Számos folyam hoz létre deltát tengerbe vagy óceánba ömlésénél. Ezek a delták fokozatosan alakulnak ki a folyók által odaszállított üledékbõl, és ezért folyamatosan növekednek. Például a kaldeai Ur néhány ezer évvel ezelõtt kikötõ volt a Perzsa-öböl partján. Azóta a Tigris és az Eufrátesz folyók deltái feltöltötték a Perzsa-öböl egy részét, és Ur jelenleg 200 mérföldnyire van a tengertõl (lásd a térképen). Egy delta életkora megállapítható a lerakott üledékmennyiségbõl és annak a lerakódási sebességébõl. A Mississippi folyó évente 300 millió köbyard (229 millió köbméter) sarat rak le a Mexikói-öbölben, és ennek következtében Louisana állam területe egyre növekszik. A Mississippi deltáját behatóbban tanulmányozták bármely más deltánál, és megállapították, hogy körülbelül 4000 éves múltra tekint vissza. Hasonló életkor mondható el a világ más deltáiról is. Ez az életkor megközelítõleg megegyezik az özönvíz óta eltelt idõvel. Az evolucionisták azt állítják, hogy régebb is minden a napjainkban észlelhetõ sebességgel történt és a Föld kb. 5 milliárd éves. Ellenben pl. ha a Mississippi deltája csupán 120.000 éves lenne, akkor végighúzódna egész Észak-Amerikán az Északi-sarkig! Az óceánok Az óceánok fiatal korát alátámasztó bizonyítékok közül kettõ: • Az óceánokban tengeralatti hegyek, szirtek és kanyonok találhatóak. Ha a Föld több milliárd éves lenne, az erózió következtében ezek mind lelapultak volna. • Az óceánokban levõ korallzátonyok növekedésének legújabb mérései azt mutatják, hogy a korallképzõdmények sokkal fiatalabbak, mint eredetileg gondolták: nem régebbiek 3500 évesnél. Tûzhányók A vulkánok évente körülbelül 4 km3 ( 1 köbmérföld) anyagot lövellnek ki. Ezzel a sebességgel 4,6 milliárd év alatt lerakódott volna a föld összes üledékes kõzeteinek a tízszerese. De az üledékes kõzetek csupán ¼-e vulkáni eredetû, ráadásul bizonyíték van arra, hogy a múltban sokkal erõsebb volt a tûzhányók aktivitása. A vulkánok is a Föld fiatal korát bizonyítják. A kõolaj és földgáz nyomása Az evolucionisták szerint a földben levõ olaj és gáz sok millió évvel ezelõtt lett oda bezárva. A kõolajnak és a földgáznak nagy a nyomása, és ez okozza a kõolaj kilövellését az olajkutakból. A szaúd-arábiai modern olajkutak általában 10.000 hordónál többet termelnek naponta. A környezõ kõzeteket megvizsgálva azt találták, hogy a szivárgás következtében ez a nyomás csupán pár ezer év alatt „elvérzett" volna. Ha az evolucionistáknak lenne igazuk, akkor ezen földalatti kamrákban a nyomás már rég nullára csökkent volna. Ez természetesen nem így van. A kõolaj és földgáz magas nyomása a Föld fiatal korát jelzi. „Rendellenesen nagy az olaj, gáz és víz nyomása a viszonylag áteresztõ kõzetekben. Ha ezek a folyadékok 10.000-100.000 évnél régebb lennének oda bezárva, akkor a szivárgás miatt a nyomás a mainál sokkal alacsonyabbra csökkent volna. Ezért az olaj, gáz és víz hirtelen és nemrég lett oda bezárva." (Walt Brown, In the Beginning: Compelling Evidence for Creation and the Flood (Kezdetben: meggyõzõ bizonyítékok a Teremtésre és az özönvízre), 24. oldal) Hosszú életû fák Kaliforniában olyan mammutfenyõk élnek, melyeknek egyetlen ellensége az ember. Ha valaki nem vágja õket ki, akkor csak élnek és élnek, még a rovarok és az erdõtüzek sem árthatnak nekik. Bár megfigyelések szerint „örökké" élhetnének, mégsem találtak 4000 évesnél idõsebb mammutfenyõt. Ezek a fák itt vannak a kezdetektõl fogva! Életkoruk megközelítõleg az özönvíz óta eltelt idõvel egyenlõ. „A tûlevelûek hosszú életével kapcsolatos megválaszolatlan kérdések közül a legérdekesebb talán az mammutfenyõké, amelyek egyesek szerint nagy pusztítás hiányában örökké élhetnek, mivel immúnisnak tûnnek a kártevõkkel szemben... Vajon ez azt jelenti, hogy 3275 évvel ezelõtt (vagy 4000 évvel ezelõtt, ha John Muir számolása helyes volt) az akkor élõ összes mammutfenyõt letörölte a föld színérõl valamilyen katasztrófa?" (Edmund Schulman, "Longevity Under Adversity in Conifers" („A tûlevelûek hosszú élete nehéz körülmények ellenére"), Science) Civilizációk A civilizációk kora sokat árul el arról, hogy mióta léteznek emberek. Az evolucionisták szerint az emberek körülbelül 1 millió éve élnek a Földön. Ha ez igaz lenne, akkor a legrégebbi civilizációk hosszú idõre nyúlnának vissza a múltba, és írott emlékek maradtak volna fenn több százezer évvel ezelõttrõl. De a legkorábbi civilizációk is csak Kr.e. 2-3000-ig mennek vissza, ráadásul hirtelen és teljesen kifejlõdve jelentek meg. „A civilizációk hirtelen jelennek meg. Kheopsz Nagy Piramisa 2 milliónál is több óriási mészkõtömbbõl van megépítve, amelyek mindegyike 2,5 tonna. Az építmény közel 500 láb (152,4 m) magas és 570 láb (173,7 m) oldalú négyzet az alapjánál... ez az emberek által valaha is felépített legnagyobb építmény, és napjainkban (megj.: 1967) is csak az amerikai Grand Coulee gát haladja meg. Pedig a Nagy Piramis elõtt száz évvel még nem is létezett kõépület sehol a világon. Evolúciónak tûnik ez?" (H. Enoch, Evolution or Creation ( Evolúció vagy Teremtés), 1967, 131. oldal) A héber, szumér és egyiptomi kultúrák a legrégebbi civilizációk között vannak. Ennek ellenére Kr.e. 1600 elõttrõl nem találtak hiteles egyiptomi adatot. Ugyanez érvényes a szumér dátumokra is. Írott emlékeket sem találtak ennél régebbit. Bibliai idõrend alapján a Teremtés idõpontja kb. Kr.e. 4000-re, az özönvízé pedig kb. Kr.e. 2300-2400-re tehetõ. A civilizációk kezdete egybeesik az özönvíz végével, pontosabban a nyelvek összezavarodásával Bábel tornyánál, nem sokkal az özönvíz után. Az az érdekes tény is alátámasztja a Bibliát, hogy az összes korai civilizáció Közel-Keleten jött létre, ahol Noé bárkája megfeneklett az Ararát hegyén (a mai Törökország területén). A lakosság növekedése Számottevõen növekedett a Föld lakossága ebben az évszázadban. A Kr. u. 1600-1800 közötti idõszakot jellegzetesnek tartják az évszázadunk elõtti népességgyarapodás kielemzése szempontjából. Az egyik analízis idõbeni visszavetítéssel arra az eredményre jutott, hogy Kr.e. 3300-ban csak egyetlen család élt. Egy másik tanulmány szerint egy családot véve alapul az özönvíz után (kb. Kr.e. 2300), Krisztus idejében a népesség száma 300 millió lett volna. És ez a lakosság ténylegesen elfogadott száma abban az idõben. Ha egy családot veszünk alapul 1 millió évvel ezelõttre, és évi 0.01%-os - nagyon alacsony - növekedési rátával számolunk, akkor mára már 2.67*1043 ember kellene éljen a jelenlegi 6*109 helyett. Ehhez 4.45*1033 (1033 = 1 és utána 33 nulla) olyan bolygóra lenne szükség, mint a miénk.
@@csabaszilvasi7626 Ön komolyan vette a megjegyzésemet, ez szép öntől. Mindig amikor válasz érkezik egy írásomra, a víz színére vetett kenyerem visszatérését látom abban (Pr 11:1) Hosszú, érvekkel alátámasztott tanulmányt küldött ön nekem a források megjelölésével, amiből látszik, hogy nem az utcasarkon összetalálkozott tejesasszonyok médiában szerepet játszó hangja szólalt meg. Isten áldása legyen Szilvási Csabán és maradjon is rajta. Szeretettel üdvözlöm!
