Mi történik egy napelemparkban, amikor nem süt a Nap? 

Előfordul egy-két eset, amikor értékes földterületre kerül napelempark, de nem ez a jellemző. A földvédelmi járulék miatt általában alacsony minőségi osztályú területekre esik a választás. Ezt olykor felülírhatja a jó hálózati kapcsolat lehetősége. Gyümölcsös vagy erdő kivágása általában akkor fordul elő, ha a gyümölcsös elöregedett vagy az erdő vágásérett. Megjegyzem, hogy nagyon körülményes kivágott erdő helyére telepíteni a bent maradt tuskók miatt, továbbá az üzemeltetés, karbantartás is nehezebb a fény és a meleg hatására gyorsan kikelő surják miatt. A társadalmi hatásról, negatív közvéleményről nem is beszélve.

@@djmiki87 Dehogy körülményes, tuskófúróval pikk-pakk rendbe rakják a területet, utána a sarjadó növényt meg egyszerű gyomszabályozással lehet rendben tartani. Én tiltanám ezt a parkosdit bizonyos aranykorona érték felett, mert ez így nem azt a célt szolgálja, mint amire ki lett találva, meg ami szerintem is támogatni való. Ezeket erősen erodált hegyoldalakba, minősíthetetlenül gyenge talajokba kellene tenni. DE! Elsősorban a házak tetejére, főleg panelházakra. Minden csak ezután lenne értelmezhető. Ezekkel a szántóföldi parkokkal megint csak területet vonunk el a természettől, másodsorban a gazdáktól. Így az egész dolog zöld jellege megy a kukába.

@@tamaskiss1432 Telepítettünk úgymond "rendesen megcsinált" területre, amit annak rendje-módja szerint kituskóztak. A magok és az egyéb maradványok akkor is a földben maradnak és a terület megtisztítása után hipp-hopp szárba szökkennek. A kivitelezés és az üzemeltetés során világossá vált: erdő helyére soha! Különösen az akác problémás. Vegyszerezés szóba sem jöhet, egyrészt nem fér össze a zöld filozófiával, másrészt nem jó a kopár terület, szükséges az aljnövényzet a porosodás csökkentése végett. Panelháznál és lapos tetős csarnokoknál praktikusnak tűnik, de statikai és vízzárási problémák lehetnek, ezért kevesen vállalják be a kockázatát. Az árnyékoló tárgyakról (antenna, szellőző, kiemelkedő épületrész stb) nem is beszélve. Cseréptető oké. Összességében a szántóföldek elhanyagolható része van íly módon hasznosítva, csak azért tűnik soknak, mert általában könnyen megközelíthető, forgalmas, sokak által látható helyre kerülnek a napelemparkok.

@@djmiki87 Ahova lehet rossz minőségű talajba, oda erdőt kell tenni, nem napelemet. Ez az én meglátásom. Ez a legzöldebb lehetőség. A mesterséges napelemekkel meg ne a természettől vonjuk el területet. Lehet a panelházak tetején egy-két tárgy csökkenti a hatásfokot, én akkor sem látom értelmét szabadföldre tenni ezeket, csak ha semmi másra nem hasznosítható a terület. Ebben nehéz engem meggyőzni, nem vagyok ultrazöld, sőt. Azt látom, hogy a természeti élettér rohamosan csökken, erre még elvileg zöldenergia előállítása céljából még elveszünk abból? A videó esetében meg még gyümölcsöst és jó minőségű szántóföldet is kivonunk művelés alól... Nekem ez furcsa. A gyakorlati szempontból elfogadom az érvelésedet, de nem győz meg. Nekem olyan "fogjuk meg a könnyebb és olcsóbb végén a dolgot" hatása van.

@@tamaskiss1432 Nem akarlak meggyőzni, de én pl nem tartom teljes elvonásnak a természettől a naperőművek területét. Egy földterület nem csak gazdálkodással vagy erdővel hasznosítható. Néhány napelemparkban pl birkákat vagy tojó tyúkokat tartanak a területen, vagy árnyékigényes növényeket termesztenek. Sajnos nem ez az általános, de néhány jó példa van. Vagy említhetem a bajai földikutya rezervátumot. A naperőmű építése előtt a hülyegyerekek off-roadozásra használták a területet, illetve mondanom sem kell, hogy tele volt illegálisan lerakott szeméttel és sittel. A telepítés előtt a földikutyákat áttelepítették a szakemberek, meg lett tisztítva a terület, majd a park megépítése után visszahozták a földikutyákat. A naperőmű be van kamerázva, őrizve van, a karbantartásnál nem megyünk autóval a sorok közé, így háborítatlanul élhetnek ezek a fokozottan védett állatok. Az utolsó mondatoddal egyetértek, mert tudom, hogy rengeteget számít a költség. Sajnos a tetők esetében tetemes mértékű, sokszor előre nem látható költségek és kockázatok merülnek fel, amelyet - jelenleg - még kevésbé vállalnak a befektetők. De van egy jó hírem: a földre telepítés lehetőségei egyre kezdenek korlátozottá válni. Ennek oka a hálózati kapacitások kihasználása. Vidéken, a 20 kV-os hálózaton már alig találsz szabad kapacitást, lassan elmondható, hogy szinte minden vonalon üzemel valamilyen ( legtöbbször napelemes) kiserőmű. A 120 kV-os hálózat felvevőképessége még lehetővé tesz országosan kb. két tucat nagyobb (50 MW) park csatlakoztatását, de nagyjából ennyi. A vidéki hálózat nem elég sűrű kiépítettségű és alacsony az egységnyi területre eső fogyasztás. Jelentősebb hálózati fejlesztések (új távvezetékek, új 400/120 kV-os alállomások) építése nélkül nem tud csatlakozni több kiserőmű. Ezen hálózatfejlesztések nagyon költségesek, ugyanakkor a közcélú hálózat üzeme szempontjából nélkülözhetőek, ezért a MAVIR nem fektet bele pénzt. Ezek építését a naperőművek beruházóinak kellene megfizetni, amely akkora többlet költséget jelent, hogy nem vállalják be. Továbbá kevés alkalmas terület van országszerte, ahova akkora parkot lehetne építeni, amihez megéri építeni egy 400 kV-os alállomást. Nagyon szépen hangzik a politikusok szájából az egyre nagyobb (jelenleg 7000 MW) napelemes kapacitás, de ehhez jelenleg nem áll rendelkezésre sem terület, sem megfelelő hálózati kapacitás. A jó hír így folytatódik: a nagy városaink hálózata sűrű kiépítettségű és az egységnyi területre eső fogyasztás magas. Ebből következik, hogy különösebb hálózatfejlesztés nélkül csatlakoztathatóak a nagyobb napelemes rendszerek is. Viszont sajnos még mindig nem jutottunk el oda, hogy legalább az új épületeket úgy tervezzék illetve méretezzék, hogy arra napelemes rendszer kerülhessen. Pedig már teljesen evidens kellene, hogy legyen például egy pláza, egy gyár vagy egy raktár csarnok tetejét napelemekkel beborítani. (Nem tudom, hogy pl. a Kelenföldön épülő hatalmas pláza tetejét hogyan tervezik hasznosítani? Vagy pl. Kecskeméten a Merci gyár, vagy a körülötte épülő temérdek egyéb gyár tetejét? Igen nagy tételben mernék fogadni, hogy egyik esetben sem gondoltak a napelemre.) Új építésű csarnokok, plázák, középületek és egyebek esetében kötelezően előírnám a megerősített tetőszerkezet építését, melyre később is bármikor felszerelhető a rendszer. Régi épületből nagyon sok van, ezért előbb-utóbb eljutunk oda, hogy gazdaságosabb lesz a nagyvárosi épületeken megerősíteni a tetőt és kicserélni a vízszigetelést, mint vidéken több tíz-száz milliárdért hálózatot fejleszteni.

mert gondolom a tulajdonosnak nincs plázája de van földje

mert az obbán komjány így elbassza az országot mezőföldek helyére aksigyárakat tesznek meg gumiabroncsgyárakat

Nem nagyon okoz neki gondot, a fűnyírás által esetlegesen felverődő kövek több gondot okoznak. Egyébként ha összetörik is csak a hatásfoka csökken, hogy milyen mértékben arról sajnos nem tudok nyilatkozni.

Lacka Kolozsvári most ezen mit nem értesz? Ha 345w adott pillanatban a teljesítménye (bár azon meglepődnék, mert ahhoz rohadtul ideális körülmények kellenek), akkor ha 10 órán keresztül folyamatosan ezt tudná (de nem tudja, mert felhő, változik a beesési szög, hőmérséklet...), akkor 3450w azaz 3,45 kw lenne annak a panelnek a teljesítménye. 10db 34kw áramot termelne 10 óra alatt. A valóság az, h nekem a 28 db panel, nyáron 32kw-ot termel, ilyenkor meg 2-3-4... sajnos.

@@zatrok78 Az én értelmezésemben a 2kwh=óránként 2kw. Javíts ki a ha tévedek.....

@@asdf012012 Kijavítalak, mert tévedsz. A 2kWh az energia dimenzióban van. Ez azt jelenti, hogy ha egy forrás 1 órán keresztül 2kW teljesítményt ad le, akkor ő összesen 2kWh energiát termelt. Az óránként 2kW az helyesen 2kW/h amit nehéz értelmezni. Ha mondjuk úgy fogod fel, hogy a nap ahogy kezdi sütni a paneleket és ezzel arányosan nő a leadott teljesítmény, akkor ott lehet értelmezni, hogy 0kW-ról indulva 2kW/h teljesítmény változással számolva 1 óra alatt éri el a 2kW-os teljesítményt. (de ez nem praktikus értelmezés, tehát inkább ne is erőlködj rajta) Ez alatt pedig megtermelt 1kWh energiát (feltételezve, hogy a teljesítmény felfutása egyenletes volt). Innentől pedig minden egyes órában amíg tartja a fix 2kW teljesítmény megtermel 2kWh energiát. Sajnos az elektromos autózás kapcsán is sokan keverik az energia (esetünkben kWh amúgy J) és a teljesítmény (W) fogalmát. Fogd fel úgy, hogy a teljesítmény a kocsiban a Le (lóerő) amit amúgy hivatalosan kW-ban szoktak megadni (mert ugyan az), az energia (kWh, elektromos autóknál az akkumulátor kapacitás) pedig olyan mint a benzin a tankban. 50l benzin energiatartalma ugyan úgy J-ban megadható, mint egy elektromos autó akkumulátorának a kapacitása vagy egy naperőmű által óránként megtermelt villamos energia. Remélem segítettem megérteni.

@@imprudens Tökéletes magyarázat. Összekeverik a teljesítményt az energiával, pedig az energia a teljesítmény és az idő szorzata.

pár millió ft. amit részletre és ha jól tudom még kedvezményesen meg lehet kérni. kb 10-15 év alatt visszajön az ára utána ingyen van az egész villanyrezsi kb.

Mint egy jobb minőségű cserép. Jól

az erős szelet rosszabbul viseli néha, mert elég gyenge a felfogatása

@@zoltanlevay8589 köszi

@@MrWooper091 köszi

Ez pont nem igaz! A napelemes erőművek napközben termelnek, amikor a legnagyobb a felhasználás! A teljes hazai villamosenergia igény közel 40%-át importból elégítünk ki, ezeket váltja ki részben a naperőmű!

@@ernokiss7862 Nappal esetleg az ipari fogyasztás a legnagyobb, a lakossági egész biztosan nem.

@@laszlobarchet2646 De. Gondolj csak arra, mennyien használnak otthon vagy az irodában légkondit! Nyáron nem győzik a termelést emiatt.

@@ezisTEvagy igazad van es akár jó is jöhetne. De van egy baj. Sose lehet tudni melyik pillanatban mennyit fog termelni egy naperőmű. Így ugyanolyan hatásfokkal kell üzemelnie a szénerőmünek nappal is. Nem tehetik meg hogy le fel kapcsolgatják. Az autó is akkor fogyaszt leg ideálisabban ha egyenletesen megy. Így hiába erjük el hogy a napenergia ideállis helyzetben az ország 10% áramát tudja megtermelni valójában a széndioxid kibocsátásra alog van hatással.

és akkor egy falap9n irhatnal üzenetet nem okos telefonon

Este és éjjel, amikor a legnagyobb szükség lenne az áramellátásra, semmit nem termelnek. Egy kamu ez az egész alternatív energia ellátás. És mindig csak az érem egyik oldalát reklámozzák. Drága és lefogadom, hogy ezek is közpénzből, állami támogatással épültek. A szélturbinákkal is hasonló a helyzet. Ha nincs szél nincs áram. Azok is közpénzből épülnek, azok sem közvetlen látják el árammal a lakosságot, vagy a ipari áram felhasználókat, hanem odaadják a hagyományos áramstolgáltatóknak, erőműknek. Lehet köpködni a hagyományos energiahordozokra, a szénre, olajra, gázea, de az az igazság, hogy azok nélkül megáll az élet PUNKTUM. Azok az orszàgol, régiók amelyben erőltetik a "zöld" energiát mindenhol háromszoros, négyszeresére emelkednek a kilowatt árak. Miért? A legelején elmondtam már. Az állami finanszírozások miatt. Várjatok ki a végét ennek a ámokfutásnak és majd meglátjàtok mi lesz a vége. Az idősek, kevés jövedelmüek nem fogják tudni fizetni a villanyszámlát és nagy eséllyel megfagynak az otthonaikban. Mi meg fizethetünk a széndioxid adót.

@György H Nem ítéltem elhamarkodottan. Hidd el, körbejártám a témát rendesen és itt nemcsak magunkra gondolok, hanem azokra az országokra, akik még csak most kezdenek fejlődni. Például Afrikai országok, akik csakis a szén, a gáz és az olaj segítségével van, lenne esélyük kimászni a szegénységből és fejlődniük odáig ahol ma fejlettebb orszagok tartanak. Mert mi is így jutottunk el oda ahol most tartunk. Ha megtiltják, korlátozni fogják nekik a fosszilis anyagok égetése az egyenlő lesz egy halálítélettel. Több afrikai ország korrupt kormányai, vezetői már most is aláírtak bizonyos nemzetközi ezzel kapcsolatos szerződéseket, amelybe vállalták, hogy csökkenteni fogják az ország CO2 kibocsátását mindaddig míg nullára nem csökken. Hosszasan tudnám ragozni a témát, de nincs rá most időm. Csak röviden. Én jelenleg a tóriumreaktorokban, erőművekben hiszek, illetve a hidrogén üzemanyagcellás autókban. Az elhasznált lítium aksik (valójában elemek) jelenleg nem újrahasznosíthatók, ahogyan a napelemeknél használt szilícium lapocskák sem. Amúgy kb 20 év után ki lehet dobni azokat. Nem a gagyi kínai termékre gondolok. A szélturbinákkal más egyéb bajok vannak.Olyan innovációkban, technológiában nem hiszek, amit csak közpénzből lehet fek)/kiépíteni és fenntartani. A közpénz nem a fán terem,.. azt előtte az államnak el kell lopnia, ki kell zsarolnia az emberekből. Jelzem, felnőttem és tudom miről beszélek,...ebben a plutokráciában. Szívesen folytatom máskor az eszmecserét :)

Igen, már tapasztaltam. Igaz csak annyit termelt, hogy bekapcsolt az inverter, de nem termelt.

Nulla

@@spergusz Tévedés! Az otthoni 4,8kw -os rendszerem esőben is termel 100-200w energiát.

Rossz minőségű a földterület.

@@villamnyugdijas Lehet rajta javítani. Erdőnek az is jó lenne. A napelem menjen a háztetőkre, az üzemek tetejére, illetve barnamezős területekre.

​@@ubul8616 Persze, hogy lehet. Jobb esetben szerves trágyával vagy érett komposzttal (pl biogáz erőműből kikerült anyaggal), rosszabb esetben műtrágyával és vegyszerekkel. Sajnos legtöbbször ez utóbbit választják, mert egyszerűbb és olcsóbb, viszont környezetszennyező. Sokan - tisztelet a kivételnek - a földalapú támogatás lehívása miatt próbálkoznak a gyenge földeken termeléssel. Az erdőtelepítéssel egyetértek. Lapos tetőkre, pl panel, üzemek, áruházak stb telepíteni jó ötletnek tűnik, de rengeteg járulékos probléma van vele, zömmel statikai és vízzárási problémák jelentkezhetnek. Ezért kevésbé népszerű. Megoldás lenne, ha az új épületeket már eleve napelem telepítésre alkalmas tetővel terveznék.

@@djmiki87 Legalább mezei virágokkal bevethetnék a területet. Valamennyi a napelemek között is megmaradna. Az is hasznos lenne.

@Zsolt Bíró Legtöbbször kistraktorral és damilos fűkaszával nyírják. Ritkán előfordul elektromos fűnyíró. Bevett gyakorlat a birka legeltetés és a tyúktartás is. Ezek jónak mondható megoldások. Ami nem jó: tárcsázás, szántás (porolás), kecske tartás (felmászik, rág), kacsa és liba tartása (felrepül és összesz@rja), tehén, ló, szamár stb tartás (vakarózik, túl nagy és erős), vegyszerezés (környezetszennyezés, porolás).

Este pl. teleholdkor is termel villamos energiát. Igaz lényegesen kevesebbet.

Magor Fia na ezt meg honnan szedted? Az inverternek van egy alsó határa, ami alatt kikapcsol. Ez nekem itthon nyáron kb 7 után van, azután pedig nincs az az isten, hogy bekapcsoljon a reggeli napfelkeltéig

@@zatrok78 ...nem honnan szedtem, hanem ez a való igazság. Azt gondolom, hogy a rendszered be van kötve a hálózatba.

Igaza van, nekem van 20 panelem és egyik holdvilágos este bekapcsolt az inverter!

Semmi sem tortenik mivel a napelemmel termelt aram a halozatra termel nem pedig direktbe megy a fogyasztokra. Amennyit betermelnek napelemmel, annyival kevesebbet kell eloallitani az aram szolgaltatonak. Ejjel amikor a napelem nem termel, a szolgaltato aramat hasznallod. A nappali fogyasztason van a hangsully, mert az dominal.

Hát ez az! Én is ezt szerettem volna megtudni. Pont az nem hangzott el amit a videó címe ígér.

@@peterkirilla8090 kb 5-15% ot termel ilyen borús időben.

@@fckngS3rg3i 1050kW-ot termelt akkor éppen kb.

Azt kifelejtették a válaszból, hogy a napelemek hatásfoka fordítottan arányos a panel hőmérsékletével. Nekünk idehaza van a tetőn 20db panel. A csúcs termelése nem nyáron van mert akkor a panel simán van 70C fokos, hanem egy hideg esőős nap utáni hirtelen napsütésben. Ezért nem telepítenek Afrikába napelemeket. Eretetileg a napelem skandináv fejlesztés...

@@jakabgipsz4788 Ebben lehet valami.

@@jakabgipsz4788 Ez így igaz. Nyáron a meleg miatt a napelemek termelése alsó hangon 10-20%-ot visszaesik. Ha poros afrikai levegő jön, vagy olyan homályos napsütés van, ami pár hete volt jellemző, akkor még többet is képes visszaesni.

@@djmiki87 Igy van. A poros levegőt nem is említettem. A szálló por csökkenti a beeső fény mennyiségét, és a táblákat is takarítani kell. Ezért nem terjed afrikában.

Ez elméleti matematika, a városnak egy évben x megawattóra igénye van és ez a naperőmű x megawattot termel egy év alatt.

De azt azért gondolom Te is érzed, hogy ennek az elméleti matematikai kijelentésnek az égvilágon semmi gyakorlati jelentősége nincs, ráadásul a laikusokat meglehetősen félrevezeti.

Ha van az energia tárolására mód, akkor le is fedi a város igényeit.

És van mód az energia tárolására?

Például akkumulátorok, sűrített levegő, lendkerék, vízszivattyúzás, hőtárolók, csak hogy említsek néhányat.

Szerintem az átlag nézőnek ez is pont elég. Aki szakmabeli az pedig úgy is érti amit érteni kell! Én villamos gépszerelőnek tanultam és értettem... Sokkal inkább hiányzott az az információ ami a címben be volt harangozva: nem láttam egy műszert sem amiről leolvashattam volna a pillanatnyi teljesítményt, ellenben saccolgattak.

@@jakabgipsz4788 Pont ez a gond, hogy az átlag néző hülyeséget hall és így rosszul jegyzi meg. A kWh mint mértékegység sokaknak gondot okoz, a hibás használat miatt pedig inkább jobban összezavarodik az átlag ember, mintsem tisztulna neki a kép.

@@djmiki87 Szerintem az átlag néző nem jegyzi meg rosszul, mert pont átsiklik afölött amit nem ért.

@@jakabgipsz4788 Ha átsiklik, akkor tök mindegy mi fölött siklik át, ha pedig megjegyzi, akkor jót jegyezzen meg. Ezért nem szabad pontatlant mondani, közzététel előtt nem szégyen "lektoráltatni" egy szakmabelivel.

Megadom magam. Tehát akit érdekel nagyon pontosan az itt találhat infót: hu.wikipedia.org/wiki/Watt_(m%C3%A9rt%C3%A9kegys%C3%A9g)

Az nagyon minimális! Pár percenként egy nagy áttételű, apró motor mozgat egyet. A forgatásból keletkező többlettermeléshez képest elhanyagolható...

A nagyobb probléma sokkal inkább az, hogy Magyarországon a tiszta napsütés és a szórt fény aránya éves szinten majdnem 50-50%. A szórt fény hasznosításához viszont felesleges a táblákat mozgatni, ezért kevésbé dobja meg az összteljesítményt, mint általában remélik. Ez a technológia délebbre jellemző, ahol több a napsütés, nálunk nem szokás alkalmazni, de vagány, hogy ilyen is van.

@@MrClosetmonkey2011 Valóban így van. De szerintem az itt alkalmazott egy tengelyes megoldás még lehet, hogy megtérül.

Szerintem a Tokrák reaktora ütősebb

@@rihalaci9263 ez nem a csillag kapus dolog de jó lenne azt tudni amit ök.

Á, előbb jussunk el a Marsra, az fontosabb. A prioritást azért tartsuk már be!

"Ha", meg "majd" miatt bizonytalan a történet. Ha sikerül, akkor is több évtized, mire komoly méretben építhető és állítható szolgálatba, azaz mire ki tud mindent váltani. Addig is szükség van energiára és változatos energiamixre, amiben egyre nagyobb a megújulók aránya.

@@djmiki87 jogos a felvetésed de ha nem indulunk el a technológiai fejlődés egy újabb csúcsára azt soha nem is fogjuk elérni mert az emberi elme többre is képes.

Nem kell a politikát belekeverni! A bölcs németek most a francia atomerőművekben termelt árammal pótolják az atomerőművek bezárása miatt kieső energiát.