Móricz Zsigmondról mindenki tanult az iskolában, sőt, már az óvodában találkozunk olyan verseivel, mint Iciri-piciri vagy a Volt egy török, Mehemed. Azután következik a Hét krajcár, a Légy jó mindhalálig, az Úri muri, és a klisék, amelyeket könnyen fel tudunk sorolni: parasztíró, a magyar dzsentri és a magyar Alföld egyik legfontosabb írója, a „Nyugat csapatjának keleti zászlaja”, ahogy Ady Endre emelte versbe. A legújabb időszak kutatásaiból, amelyek korábban ismeretlen forrásokon is alapulnak, már egészen másmilyen írói arc rajzolódik ki: Móricz rejtélyes Tükör-köteteit, hosszú éveken át vezetett naplófolyamát, a digitalizálás előrehaladása miatt sokkal könnyebben vizsgálható korabeli sajtót vizsgálva olyan írót látunk, aki többet élt Budapesten, mint vidéken, aki a vidékről Budapestre került embert tekintette egyik fontos hősének, és aki saját legfőbb feladataként azt határozta meg, hogy megtanítsa a fiataloknak, a házasságban elmúlik a szerelem. Olyan írót, aki a Színházi Élet című lap vicces körkérdéseiben, Intim Pista rovatában és karikatúráin is felbukkant, korabeli celebként, részben a nyilvánosság előtt élve életét. A napjainkban egyre fontosabb intézmény- és sajtótörténeti kutatások pedig a korabeli irodalom egyik legfőbb szervezőjére is ráirányítják a figyelmünket, akit saját kora hálózatában érdemes vizsgálnunk.
5 апр 2023
