Minden tisztelet ezeknek az EMBEREKNEK ! Micsoda technikai arzenált telepítettek a mélybe és azt működtették a szén kitermelésére, Nekünk, akiknek talán eszünkbe sem jutottak Ők amikor egy lapát szenet dobtunk a kályhánkba, hogy melegedjünk... Jó, hogy elkészült ez a film RÓLUK !
Mivel ma már a legtöbb helyen nem szén tüzelés van, sajnos nem érte meg gazdaságilag a szénbányák működtetése. Ha tovább termeltek volna, akkor a kereslet hiánya miatt a munkások bérezése megoldhatatlanná vált volna, így ezt megelőzendő a szénbányák egy részének bezárása mellett döntöttek, a másik ok a környezet védelem. Épp pénteken jártam a Mecsekben, a keleti oldal olyan erősen erodálódott, hogy szénvagyon szegény bányakövekkel próbálják a keleti oldalt fogóháló mellett megoldani. Mivel a kőszénbánya bezárt, így most volt alkalmam találkozni réti sasokkal (egyből három vadászó példány), ami jelzi, hogy a Mecsek ökoszisztémája kezd helyre állni, a hiányos erdőrészeket természetes hajtásból gyökereztetett erdőfákkal pótolták. Mivel a Zselic is hasonló cipőben jár, így a Zselic somogyi részén is elindultak az erdősítési munkálatok.
Érdekes kifejezés a "rablás", mint a mentés szinonímája. Ebből is látszik, hogy hiába volt bányász dédapám, nagyon keveset tudok a bányászat fogalmáról. Szerintem ezzel nem vagyok egyedül. Végtelenül sajnálom, hogy ezek az emberek elvesztették a munkahelyeiket. Bízom benne, hogy egytől egyig sikeresen találtak munkát, lehetőleg minimális veszélyekkel járó munkát, mert a legtöbb bánya munkás, aki évtizedeket töltött a mélyben, sajnos vagy életét vesztette a sújtólégrobbanások, bányaomlások következtében, vagy rokkanttá vált. Ehhez a szakmához szerintem borzasztó nagy elhivatottságra, munkaszeretetre, és legfőképp bátorságra, és szerencsére volt szükség. Ezért a bányászok kiemelt tiszteletet érdemelnek.
