Romokból - I. Szép rá visszaemlékezni 

II. Legyen egy helyünk: ru-vid.com/video/%D0%B2%D0%B8%D0%B4%D0%B5%D0%BE-OvYhK6MkGXQ.html

Ez a dokumentumfilm teljesen fantasztikus......

De jo sorozat lett.🙌 a tilos az Á-s résznél kicsit hiányzott a Palotai Zsolt storyja arrol az idoszakról. Megkerülhetetlen alakja volt az akkori undergroundnak, max más zenei stilust képvisel, de a mai napig a legnagyobb szerintem.

❤Döbrösi Lauraa

Köszönöm az összeállítást! Nekem a 30-as évek utáni hangulatos időket juttatja eszembe, ami a Szimpla Kertben a mai napig is tart!

Érdekesnek tűnik, biztos nézni fogom a többi epizódot is. Én koromnál fogva 2010től kezdtem el a pesti éjszakai élet, amikor már létezett a romkocsma szcéna de nem volt úgy felrobbanva még, és diákszemmel is normális árak voltak még mindenhol. Azután évek alatt ki lettünk árazva meg egyre jobban zavaró volt a sok turista, ha maradtak is túlélők előbb-utóbb be lettek darálva valami ingatlanfejlesztés nevében. Ma meg már keresek elég jól ahhoz hogy kézműves helyekre járjak, de néha visszavágyom egy egy régi helyre.

én voltam azon a Tilosos Kispál koncerten, ahol alig voltak! :)

Király dokufilm, nagy köszi a készítőknek! Egy apró észrevétel, a Wigwamot lehet, hogy a Csörsz utcához kellett volna tenni a térképen, mert a '90-es években még ott volt leginkább emlékeim szerint, és csak később költözött a Fehérvári útra...

Libabőr CoOl :)

Kőkeményen felültünk a nosztalgiavonatra!!!

Wow, imádom! 😎💕

Én örülök, hogy fiatalságom"romjain" még elkapott ez az életérzés, illetve folytatódott rocklényem hippiséggel átitatott lényege ezeken a helyeken.. Kérdezte is kortársaim zöme, (akik velem együtt veretes rock-on szocializálódtak,) mi a francot szeretek az alterben, mikor zenélni sem tudnak, képzőművészetük is primitív-de én éreztem, hogy az akkori totálisan kiürült zenei életben egyedül az undergroundban lehet töltődni.. És lőn-nagyon komoly kultúrává nőtte ki magát.. Ennek(is) köszönhetően, mindig is sokkal nyitottabb vagyok más dolgokra mint a kortársaim.. Hál'Istennek, meg az akkori alapítóknak.. 😊

Nehéz lenne azt állítani, hogy ez nem profi munka, mert kétségtelenül az. Igényesek az animációk, van szerkezete, Péterfy Bori narrációja jó - az Ópium pedig eleve Bori legjobb száma, szóval: hát na. Nagyon szép, igényes áttekintést ad a kilencvenes és kétezres évekről. DE azért ne felejtsük el, hogy a romkocsma minden romantikája ellenére: rozzant bútorok, röhejesen magas árak, részeg idióták. Ott röhögtem fel először, mikor a kiszőkített hajú Ónodi Eszter (de legyünk modorosak, Kispálosan szólva a Szőkített nő - ahhhh) kijelentette, hogy "nem volt annyi részeg ember". Lol. A mindent megszépítő emlékezés, ugyebár. Én 2006-2007-ben szabadultam le először ilyen helyekre (ami nagy szó, tekintve, hogy a Belvárosban nőttem fel), és a tapasztalatom élesen ellentétes az elmondottakkal. A Bizottság "Büdös van és tapsolnak" című nótája tökéletesen körülírja ezt. Aztán nagyjából a bő húsz perc alatt meg is született bennem az a verdikt, amiben nemigen fogtok megcáfolni: ez a cucc egy ilyen igazi x generációs skanzen, modoros nosztalgiázás a köbön (eleve ez a kifejezés ugye), ami összességében azért épp olyan idegsítő, mint egy fél óra az Önök kértékből. Tök jó, hogy ez a szubkultúra kezdett valamit a romokkal, és tényleg eleve maximális tiszteletem mindenkinek, aki vendéglátózásra adja a fejét, de én kb. akkor sokaltam be végképp, amikor a kezdetek után tíz évvel hotel recepciósként (a vendéglátózás farvizén) dolgoztam a hetedik kerületben és annyi részeg idiótát kellett útbaigazítanom hajnali háromkor, hogy mi merre az a k*rva arra, hogy a tököm tele lett az egész bulinegyeddel. Olyan volt, mintha egy kicseszett villanykörtét összetörtek volna a fejemben. Egyből kijózanodtam és fényt kapott az agyam a pesti éjszakában. Utána szerencsére lehetőségem volt kiszökni Zuglóba és azóta is itt élek békében, boldogságban. Ha Rakmanyinov lennék, zongorázni tudnám a különbséget. Tetszik a Tilos az Á vezetőjének véleménye, aki azt mondta, hogyha ezt tovább csinálja, már nem élne. Utálom belpestet, az emberléptékű életet szeretem. És ezer bocs, ha megsértettem valakit. :)

Azért voltak még igencsak meghatározó helyek a kilencvenes években, mint pl a Hold, Crack Joke's, Sixtusi kápolna, Blue Box, Vagy pl a Kőműves, az első ( és utolsó ) magyar Coffeshop...

❤

a 2023-as Budapesten nektek mik a top romkocsmáitok?

Az indulásnál már a romkorszak elején, a kezdetekkor magasra lőtték be az árakat amiket folyamatosan emeltek az égig...

A Szimplára úgy emlékszem, hogy a Wichmann melletti játszótérről, egy bontott falon át jutottunk be egy füves udvarra, elhagyott ház kertje, ahol ment a buli.Pulttal, zenével, mindennel. Majdnem minden nap odamentünk. 2001 vagy 2002nyarán. Nem ez volt az első Szimpla?

Nekem összesen 1 kellemetlen élményem volt a Szimplával, és azt itt megosztom, hátha eljut oda, ahova kell. A történet magvát az a kérdéskör alkotja, hogy ezek a helyek mennyit vesztettek-veszthetnek az igazi pesti autentizmusukból akkor, ha amolyan "látványosságként" túl sok külföldi turista árasztja el őket. [Nem beszélve arról, hogy mit produkál néha egy-egy túlpörgött angol legénybúcsús brigád.] Mert amellett, hogy minden vendégre szükség van, helyire és külföldire egyaránt, van egy ilyen tényező is a mérleg sepenyőjében. Sem egy romkocsma, sem egy eldugott autentikus kis falu esetében nem szerencsés az, ha idegenvezetők tömegei futószalagon kezdik oda szállítani az embereket. És itt mondanám el, hogy egyébként én is idegenvezető vagyok. Olyan emberként, aki maga is hisz abban, hogy egyrészt nem szabad túlzott dömpingekkel tönkre tenni a helyszínek jellegét, másrészt törekszik arra, hogy a vendégeinek igazi valós dolgokat mutasson, és ne "műanyagot". Elvive őket egy-egy helyiek által látogatott boltba, vagy kisebb krimóba is, akár a fővároshoz közeli lakóhelyemen. Amolyan vetésforgó szerűen, mindig máshova menve, hogy addig az előző hely "regenerálódhasson", és helyi maradhasson. Innen térnék rá az esetre: egy nap letettem a melót, aztán elindultam a Szimpla felé. Miután büszke vagyok a szakmámra, és egy kicsit hanyag is, az idegenvezetői kártyám még mindig a nyakamban lógott. Megpillantott így egy őr, és elkezdte, hogy "ide este 8 után idegenvezető turistákat nem hozhat!". Én meg álltam ott, és mondtam, hogy láthatja, egy szál turista nincs se előttem, se mögöttem. Speciel 18 éven aluli török diákokkal dolgoztam azokban az időkben, oktatási projektekben, akik miatt valagba is rúgtak volna, ha este kocsmázni viszem őket. Túl azon, hogy alkalmasint napközben sem voltam ott soha 3-4-5 embernél többel a felnőtt vendégeim közül se. Két kollégával mentem találkozni, akik már bent voltak. Igazából semmi extra nem történt, csak olyan rohadt kellemetlen volt. Szerintem nem csak nekem, hanem az őrnek is. És nem a morgása volt kellemetlen, hanem az, hogy én álltam ott amolyan "gyanúsítható egyénként", noha magam is pont azt vallom, amiket leírtam. A soraim végén is csak azt kívánva, hogy amennyire tudnak, ezek a helyek igyekezzenek megmaradni annak, amik voltak! Akkor is, ha a változó idők kihívásai közepett nehéz. :)

Szép korszak volt, de szerintem lejárt az ideje. Nem kell a dolgokat erőltetni.

ami 5:41-nél felcsendül zene, tudna segíteni valaki egy címmel és előadóval? köszi

😊❤❤❤❤🌏🌏🌏🌐🦮🦮🦮🦮🦮🦮🦄🦄🦄🦄🦄🦄🦌🏦🏦🦌🦌🦌🦌🦊🦊🦊🦊🏥🏥🏥🦁🦁🌈🌈🌈🌈🌈🌈🌈🌈🌈🌊🌊🌊🌊🌊🌊🌊🌊🌊🌊🌊🌊🌊🌊🌊🌊🌊🌊🌊🌊

23:40-nél az Pottyondi ?

Dam Caffé? Kőműves? Kinek mond valamit?

7:16 milyen szám ez? Mi a címe

A Grecsó Zoli miért van jedinek öltözve?! :)

Érdekes visszatekintés, de az idősíkok nem stimmelnek. Az említett helyek nagyrészt - a Tilos az Á (1990-95) kivételével - nem a rendszerváltás utáni kiszabadulás érzéssel nyitottak, hanem a 90-es évek végén vagy később (Rác 1998 -2004), az igazi úttorő Szimpla 2001-ben. Azaz a sztori inkább a 2000-es évek, amúgy izgalmas visszatekintése, sok arccal! A rendszerváláts utáni klubélet robbanás a Rigoletto (1990), a Rock Café (1991), Made Inn (1991) megjelenése volt.

Hidegrázós.

Showrunner-je fikciónak van. Nem fikciónak kreatív producere. A showrunner azért showrunner, mert a kreatív produceri feladatokon felül a történetet is közvetlenül, írói munkával alakítja.

Miért kell minden magyar filmnek depressziós jelenettel kezdődni? Borzasztó az a “dal” . Tudom, nem vagyok elég bel pesti ehhez… Fekete Lyukba jártunk es blues kocsmákba. Ment a like csak azt a Py Borit nem kéne erőltetni. Az egész nő izzadtságszagú. Jó visszanézni ebbe a világba.

ez mi a ... akar lenni? Imázs, doku film vagy egy sikoly a tömeges bezárás előtt. 4/10

Az angolfordítást (feliratozás) talán érdemes lett volna valami angol anyanyelvűre bízni, mert helyenként elég béna. Nem hiszem, hogy ennyi romkocsmatulaj egyet sem ismer. Hogy ezt az egyébként is teljesen fogalmatlan Sajó Dávidot meg miért kérik fel ilyenekre "szakérteni", az teljesen érthetetlen. Ráadásul még kb. óvodás volt abban az időszakban, amelyikről beszél, max. hallomásból ismerheti a történteket. Biztosan ezért (vagy nem), de hülyeségeket is mond. A foghíjtelkeken pl. nincsenek, nem is voltak romkocsmák. Legalábbis hirtelen egy sem jut eszembe egy kajaudvart kivéve, de az már bőven 2010-es évek. Mind romos (vagy nem annyira romos) épületeken belül van/volt, esetleg azok udvarával együtt (pl. Mika, Kőleves stb.).