A középkori Magyar Királyságban, Erdély Királyföldjén volt egy önálló közigazgatási terület, amelyet központjáról Selykszéknek neveztek. A szászok alapították, élén a király által kinevezett kerületi gróf állott, ügyeiket maguk intézték, vezetőiket választották. Ezen a Nagyszeben és Medgyes közé eső dombvidéken, a szászok közé ékelődött magyar nemesi birtokokon magyar földműves települések alakultak. Selykszék végül a 16. században elvesztette önállóságát, de elnevezése a 19. századig élt a köztudatban. Aztán a szászokat és a magyar urakat elűzték ősi földjükről. Erődtemplomaik és várkastélyaik már gazdátlanul romosodnak, ám élnek még itt magyar közösségek, akik, ha szórványban is, de kitartanak.
Kiscsűrből indulunk. Nagycsűr és Kakasfalva után Szelindek és Rüsz következik, majd Nagyselykről letérünk a Bolya völgyébe, ahol Mihályfalva és Bólya után benézünk a sálfalvi Mihály-kanyonba. Mardostól visszakanyarodunk Kisselykre, hogy végül Csicsóholdvilág, Szászegerbegy, Asszonyfalva és Nagybaromlak érintésével menjünk Kiskapusra.
A "Hazajáró" hétről-hétre bakancsot húz és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait és megismerje hazánk természeti- és kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Muravidéken, Őrvidéken és belső-Magyarországon hol gyalog, hol szekérrel, kerékpárral vagy kenuval halad vándorútja során. A Kárpátok fenséges gerinceitől, várromokon, apró fatemplomokon és véráztatta harcmezőkön át, patinás városokig - megannyi magyar emlék kíséri a "Hazajáró" soha véget nem érő útját.
29 авг 2024
