FIGYELEM! Az új csatorna címe: / 5percelektronika Erre iratkozzatok fel! Facebook Magyar Arduino csoport számára készítve. Az esetleges hibákat kommentben javítók fáradságát előre is köszönöm!
Azt jól tetted. Ezt csak a jó youtube találati lista miatt hagytam (a többit is). Ónként... Sok dologtól függ. Mit forrasztasz, milyen technológiával, kell-e ólommentesség, milyen pákád van, mennyit forrasztasz stb. Ami biztos: kínából nem nagyon rendelnék semmit, mert iszonyú lutri, hogy mit kapsz (plusz a rohs szertifikáció sok esetben kamu és az állítólagos ólommentes ón helyett sima ólmosat kapsz stb.). A többi: -- nagyjából mindegyik ugyanolyan folyatószert használ, a mennyiségnek nagy jelentősége nincs, ha választani lehet, akkor a "no clean" változat legyen (drágább, de jobb), -- a szokásos ólom/ón keverékek (60/40) a legtöbb feladatra megfelelő, bár nagyon drága, a kevés rezet (Cu, 0,5-1%) tartalmazó cuccok bizonyos esetekben (rezezett alu vezeték stb.) jól jöhet, de ez ritka, az ólommentes technológiát hobbi használatra nem javaslom, -- vastagság tekintetében: SMT viszonylatban 0,3-0,5 mm, furatszereltnél kisebb alkatrészekhez 0,5-0,75, nagyobbakhoz 0,75-1,00 mm, ennél vastagabb csak akkor kell, ha rengeteget kell forrasztani és/vagy nagy alkatrészeket. -- mennyiség: otthoni, hobbi célra inkább több méretet kis mennyiségben (100-250 g), mint egy nagy tekercs (500 g vagy felette), mert előbb öregszik meg benne a folyatószer, semmint fel tudd használni (mondjuk ez ilyen 5-8 év minimum).
Kedves Peter! Magam nem szeretek bármit is a „legjobb” jelzővel illetni, mert az értelmezési rendszeren, viszonyítási alapon kívül nem értelmezhető, ha ízlésről van szó, akkor pedig eleve nem lehet objektív. Műszaki paraméterek tekintetében: -- átmérő: a kisebb jobb, de 0,3 mm átmérőtől lefelé eléggé megugrik az ár és komplikált a kezelhetőség, -- összetétel: engedélyezett-e az ólom vagy sem. Ha igen, akkor a szokásos 60-40 (ón-ólom) összeétel a legtöbb feladatra megteszi, ennél eggyel jobb az, ami rezet is tartalmaz (60-38-2, ahol 2 a réz), mert a forraszanyag nem fogja lekapni a kevésbé jó minőségű rezezett ónvezetékek felületéről a rézfüstöt, hanem normálisan forraszthatóvá teszi. Ha nem engedélyezett az ólom, akkor nehezebb a képlet, a tiszta ón ugyanis nem igazán alkalmas alap állapotában a feladtra, így csak rezesek vannak, így jóval drágábbak, -- folyasztószer: feltétlen szeretnél bele (én SMT-hez nem javaslom), akkor no-clean legyen, ugyan a leírással ellentében ezt is tanácsos leszedni forrasztás után, de jóval könnyebb, mint a másikat (ami nincs külön jelölve). -- súly: ha nem ipari mennyiséggel dolgozol, kizárólag a legkissebb bolti kiszerelés. Gyártó: a legkevésbé sem visszakövethető kínai vackok (ilyet adnak az olcsó boltok 99%-ában), akkor lényegében mindegy. A Stannol és a Koki nagyjából a két vezető márka, de vásárláskor az árat ne nagyon nézd, mert egyik-másikból 100 grammot kapsz annyiért, amennyiért pl. a HESTORE forrasztóállomást árul. Szóval linket nem tudok, sajnálom. De ha bármi egyéb kérdés felmerül, szívesen válaszolok.
Jozsef Farkas, több probléma lehet, ezek fontossági sorrendben: 1. A felületnek, amit forrasztani szándékozik, fémtisztának kell lennie, sem zsíros szennyeződés, sem oxidált rész nem lehet rajta. Ezekre egyáltalán nem ragad az ón (semmilyen hőmérsékleten, semmilyen előkezeléssel). Javaslom a tisztítást vagy speciális tisztítószerrel, vagy jobb híján valamilyen háztartási súrolószerrel (régen a VIM vált be, most a Cif szo-szo jó), majd mosás és zsírtalnítás vagy izopropil-alkohollal vagy áramkörtisztító szerrel (nem kontakt-szprével!). 2. Régi kábelek esetén rendszeres a felületi oxidáció a kábelt alkotó elemi szálak felületén, ez hétköznapi módszerekkel, eszközökkel nem hozható forrasztható állapotba. Ilyenkor jobb az új kábel. Néhány speciális kábeltípust (pl. fülhallgatók kábeleit) nagyjából lehetetlen forrasztani. 3. Fontos kérdés, hogy van-e a forrasztóónban gyanta (folyasztószer). Éles késsel vagy csípőfogóval le kell csippenteni a végéből néhány millimétert, és ha a közepén van lyuk, akkor van benne, ha nincs, akkor viszont külön kell gyantát vagy valamilyen folyasztószert használni. Ebből a forrasztandó anyagnak és a forrasztási feladatnak megfelelően jó 8-10 féle van, szakboltban tudnak tanácsot adni hozzá. 4. Ha a fentiek megvannak, onnan csak a technika számít. Mindig az alkatrészt kell felmelegíteni, aztán az ónt hozzányomni. Így elkerülhető a hidegforrasztás. Ha két dolgot forraszt egybe, akkor a két tárgyat egyszerre kell melegíteni. Sok kisebb páka (pl. a pisztolypákák egy része) nem alkalmas nagyobb tömegű anyag forrasztására, mert maga a forrasztandó tárgy (pl. egy nagyobb csatlakozó) hamarabb vezeti el a hőt, minthogy az ideális 230-250 fok körüli hőmérséklet kialakulna. Végül: néhány fém, például a legtöbb alumíniumötvözet csak speciális anyagokkal forrasztható, különleges előkezelés után, ezzel tehát otthoni körülmények között egyáltalán nem, ipari körülmények között is csak speciális felkészültséggel érdemes próbálkozni.
Ez savas vagy alkohol+gyanta bázisú folyasztószer? Led driverhez kellene PT4115-ös kapcsolóüzemű IC-ket forrasztanom, de első nekifutásra csúnyán befürödtem vele (alkohol+gyanta alapú folyatószer, igaz ott mind az 5 PAD-et ónoztam és az okozhatott ilyen felfekvési problémákat)
www.farnell.com/datasheets/1692002.pdf Erősen savas... A SOT89-5 tokozásút? Ha igen, és a teljes GND láb ki van vezetve a tok túloldalára, akkor nem lesz egyszerű dolgod pákás megoldással. Ez erősen stencil + gél + sütő megoldásra van kitalálva, nem pákára. Ha nincs más mód, azt javaslom, hogy kizárólag a középső (nagy) forrpadot ónozd végig, azt is baromi vékonyan, tedd rá az alkatrészt, forraszd le, a szokásos módon forraszd fel a maradék 4 lábat, aztán tolj még valamennyit a GND felületre, hogy teljes legyen a nedvesítődés.
Szia, Nem lesz egyszerű dolgod, régi anyagok, így valószínűleg sok folyatószer kell majd, hogy ideálisan elinduljon. Én egy vákuumos kiforrasztóállomással állnék neki. Linkelni nem tudok, de a ZD-985-re való guglizás eredményes lehet. Sima ónszippantóval nehezen (vagy sehogysem) fog menni, ónszívó szalaggal meg pláne, de megpróbálni meg lehet. Filmet viszont azt sajnos nem fogok tudni csinálni róla, mert a történelem előtti idők óta nem láttam cső foglalatot beforrasztva.
Hazai viszonylatban nem tudok ilyenről. Ha konkrét tanfolyam érdekel, akkor van pár cég, aki forrasztástechnikával foglalkozik, pl. a PanTools, akiknél érdemes lehet érdeklődni. Alapvetően nem rakétatudomány, sőt. Kis elmélet, mikromotoros képességek és jó szem (vagy nagyító vagy mikroszkóp) kell hozzá, esetleg viszonylag stabil kéz kell hozzá. A technológiai rész meg egy kellően precíz és könnyű páka (forrasztóállomás), és így kb. készen is vagyunk. A fő kérdés, hogy pontosan milyen célból és milyen volumenben akarsz vele foglalkozni? Az SMT önmagában nem kézi beültetésre van kitalálva, hanem gépire, nagyjából teljesen automatizáltan. Kis mennyiségű beültetéshez működhet, gyorsabb, mint a THT, de vannak hátrányai is (pl. jóval nehezebb a folyatószert leszedni, emiatt bizonyos esetekben nem úgy vagy nem olyan megbízhatósággal működik az elektronika, mint ahogy tervezték). Egyébként van a filmen is látható próbapanel. Kb. 2-3 dollár, ebből 3-4 darabot érdemes beforrasztani, utána mehet a tervezés EAGLE-lel vagy KiCad-del, a nyákgyártás jlcpcb, és mehet is a rock and roll!
Egy nagy baj van ezekkel a videókkal... Tök jó, hogy bemutatjátok a technikákat, de minden ilyen bemutató, a tied is meg másoké is, szarrá van magyarázva.... Jobb kezes vagyok, meg balkezes a balkezem suta stb... bullshit... Meg kell melegíteni a forrszemet néhány tized másodpercig, vagy néhány másodpercig... Hát neked mindegy, hogy néhány tizedig égsz vagy néhány másodpercig? Miért ennyire beszédkényszeres mindenki aki bemutat valamit? Ha úgy érzed, hogy hülyéknek magyarázol, akkor kár magyarázni, attól hülye marad, ha meg nem hülyék akkor nem kell ennyit magyarázni... Panelt zsírtalanítom, ezzel meg ezzel, folyatószert nyomok rá, (nem kell a mennyiséget magyarázni, látjuk) Addig tartom ott a pákahegyét amíg egészen felolvad az ón, majd ráhelyezem az alkatrészt... Nem kell ennél többet mondani, minden amit csinálsz látható... Nem megbántani akarlak, csak pár napja egy csomó hasonló videót néztem, és mindenki beszédkényszeres... Nem kell mindent mondani, nem kell...
Kedves Miklós! Hiszem, hogy minden kritikából lehet tanulni, ezért hálás vagyok minden visszajelzésért. Köszönöm szépen! Magam több ezer órányi anyagot néztem már meg elektronikai (és ezen belül forrasztási) témában is a RU-vid-on. Volt közte narráció nélküli és „be nem áll a szája” típusú is. Ezek összességéből szerzett tapasztalataim alapján indítottam az @5percElektronika csatornát [ru-vid.com/show-UCuei7q6Vt_9E77K1s4jirZg]. Nyilván ezek sem tökéletes videok (sem technikai sem más szempontok alapján), de talán sikerült velük új, hasznos információkat átadnom általuk a nézőknek. Egyébként, mint korábban mások engem, bátorítom arra, hogy lásson neki és emelje a RU-vid magyar nyelvű elektronikai (vagy bármilyen) témájú videoinak átlagminőségét saját gyártású anyagokkal!
Kedves Miklós, jól mondod, bezzeg amikor konkrétumról érdeklődnek, pl. a használt anyag típusa, beszerezhetőségi link, akkor ismét teljesen öncélú szóömleny a "válasz" hasznos információ nélkül... Fentebb Péter kérdésére is fél oldal teljesen felesleges duma, majd a végén fél mondatban: "Szóval linket nem tudok, sajnálom." Lehet, nem is a segítség, inkább mindössze a "tündöklés" az ilyen videokat készítők egyetlen célja?!?
