Sz-200 (SA-5 Gammon) légvédelmi rendszer család - A hidegháborús nehézfiú 2. rész 

Imhol egy: i.ibb.co/c6XY4Kn/vegabelt-copy.jpg A Szófia mellett települt Vega MZ-ja viszont már nem ért össze a Mezőfalvival, a Románok meg nem vettek/kaptak Vegát.

Ha ennyire mély, akkor a cél elérve. :)

Remélhetőleg lesz még 3. rész is...

@@pasph5507 Lesz.

@@Militavia Ugye én annak idején az átképző tanfolyamon (irányító rendszer parancsnokként) a parancsnoki csoportba kerültem, ennél fogva az egészen mély technikai részletek fölött lazán elsiklottunk. Az RPC dolgait még csak valahogy leadták, viszont a kannibalizmust azt csak nagyon szőrmentén tanultuk. Inkább a harci alkalmazást, de azt nagyon komolyan. Rengeteget gyakoroltunk a K2 kabinban állva, ráadásul oroszul, (én is, aki ráadásul segg hülye vagyok mindenféle idegen nyelvhez.) hiszen ott az volt az elfogadott nyelv. Aztán két év és, és két éleslövészet után más beosztásba kerültem, és ez a Vega dolog olyan szépen kihullott, hogy a rakétát is csak nehezen ismertem meg. Na de jól van ez így, amire az embernek nincs szüksége, azt az agy szelektálja.

Csak nem vagy képes szöveget értelmezni. Hogy a rakéta átmérője korlátozza le az antenna méretét. Sehol nem esett szó arról, hogy a csökkenő keresztmetszetben lenne. Annyira cuki, hogy ennyire hülyének nézed a készítőket, amikor erről még kép is volt. Jó lenne befejezni a pattogást, mert már elért egy igencsak irritáló szintet. A hülyeségnek van a a mértéke és mennyisége, amit már nem tolerálok. Ez az.

@@Militavia Tovább lépsz a sértésekre. Hála nekem, több tényt is megállapítottunk együtt, például, hogy mi a valódi oka az alsó határ növelésének, vagy hogy különböző irányítófejek voltak, a helyes megnevezések. Nem tudtál róla. Én is. De én (nem te) elkezdtem magyarázatot keresni, megtaláltam a forrást, beszéltem hozzáértő emberekkel. Néhányszor meg kéne köszönnöd, de sosem tetted meg. Azt hiszem, bárki, aki elolvassa a vitát, levonja a helyes következtetéseket.

@@Szu- Szerinted az kik lektorálták az írást? Na? Kettőt találhatsz. Semmiféle sértése nem volt, a mimóza lelkedet meg kb. telibeszarom. Mi a fene van az utóbbi 3 napban? 3 pattogó is megtalálta a csatornát. Ebből egy sikeresek kivágatta magát. Te is erre vágysz?

@@Militavia Fogalmam sincs, ki a lektorálták. Milyen szakértők azok, akik nem tudják a irányítófejek helyes nevét? Meghívnád őket ide? És egyáltalán nem sértődöm meg a modorodon. Csak azt mondtam, hogy helytelen.

@@Szu- Te most tényleg azon vered, hogy esetleges gépelési hiba maradt benne az anyagban vagy véletlenül a szöveg rossz. Ex légvédelmisek is látták az anyagot amúgy. Nem egy. Nem értem minek pattogsz. Főleg, hogy az Sz-300-nál is UGYANEZ probléma volt sőt, súlyosabb, mert a rakéta sebessége és fizika tudja dolgát. Továbbra sem tudtál semmi választ adni a marhaságra, hogy ha kis magasságon az M3 kisebb probléma, mint M6 20 km-en, akkor mi a frászért működött úgy a tolóerő szabályozás, hogy inkább kiengedte az üzemanyagot és a tolóerőt korlátozta a rendszer. Ameddig ezeket nem sikerül ezeket az "apró" logikai bakikat megugrani....

Dubna lövészetekről van diagramom, hol a 30 sec tájáig a pálya 45-48 fok táján van, kb. vonalvastagságnyi a hiba. Azután kezd fordulni vízszintesbe, hogy ne repüljön olyan légkörbe és magasságon, ahol már manőverezni se tudna.

Két féle önrávezetési módot alkalmaztak, közeli célok esetén arányos megközelítés, távoli célok esetén kombinált megközelítés módszerét. Az utóbbi esetben a röppálya meredeken emelkedik, hogy a rakéta gyorsabban kijusson a kis légellenállású légtérbe, és a célnál nagyobb magasságot elérve, fentről közelíti meg azt.

@@pasph5507 Tudom. Arról a tényről beszélek, hogy a rakéta reagál a cél mozgására a mászás során. Ez nem csak rögzített szögben történő emelés.

@@Szu- Igen, percen túli rakéta repülési idő esetén, a rakéta indítása után 30 s-ig állandó előretartási szögű módszerrel repül.

Lesz egyszer harmadik rész is, de azzal várok, hogy ne legyen túl monoton.

Az Sz-300-ra a legtöbb VSz országnak pénze se nagyon volt, ahogy a BUK-ra sem. Mo. érdekes módon a szokásokkal ellentétben erőn felül vásárolt volna Sz-300PMU-t. De erről majd a megfelelő helyen. :) Sz-200 mai napig ketyeg pl. a szíreknél, megoldható üzemeltetése, de majd rákérdek erre a furcsaságra.

De amùgy a korai Sz-300-ak nem rendelkeztek ilyen hosszú hatótávolságú rakétákkal, nem? Tehát a korai Sz-300-ak inkâbb a Dvina és hasonló rendszerek lecserélésére voltak jók és nem az Sz-200 versenytársai voltak. De lehet én emlékszem erre rosszul és fasságot beszélek.

@@jvizkeleti Igen de akkor (úgy tudom) úgy tűnt hogy alig néhány év múlva már 100+ Km-es hatótáva lesz az Sz-300-nak. Úgy tudom ekkoriban már erősen visszafogta a MN a beszerzéseket így furcsának tűnik pont egy ilyen nagy cucc mint a Vega vásárlása - de úgy tűnik hogy emellé az Sz-300 ís jött volna bőven, úgyhogy passz.

@@Mitchell_Gant végülis jogos. Ezt előre lehetett látni valszeg, hogy az Sz-300 nemsoká fogja tudni vinni ezeket funkciókat is uh lehet tényleg politikai okból kellett Sz-200-at venni, hogy Gorbinak legyen mit osztogatni. :)

@@jvizkeleti Nem nagyon akarok spoilerezni. A cél egy olyan légvédelmi rendszer megalkotása volt, ami képes volt 30 méteren repülő célokat is leküzdeni még akkor is, ha azok tömegesen érkeznek, tehát az új légvédelmi rendszer egyetlen osztályának is több célcsatornásnak kellett lennie. Egyetlen célra szolgálatba állítani egy új honi légvédelmi rendszert nem lett volna gazdaságos, tehát legalább a Sz-75M Volhov hatótávolságát (~55 km szubszonikus célok ellen, passzív szakaszban) el kellett érnie közepes magasságú célok ellen, ezzel kiválthatók lettek egy új légvédelmi rakéta rendszerrel ELSŐ lépésben az Sz-75M Volhov, Sz-125M Nyeva és az Sz-25M Berkut rendszerek Moszkva körül. A távlati terv ennél azonban sokkal több volt, már a kezdetekkor megfogalmazott cél nemcsak a Volhov és Nyeva, hanem Vega leváltása is az Sz-300-zal, idővel a Vega megsemmisítési távolságát is el kellett érni a továbbfejlesztésekkel. Ez nem volt egyszerű feladat, ezért igen bölcsen a lépcsőzetes fejlesztés mellett döntöttek és nem „egy szuszra” próbálták megoldani a feladatot. Azt akkor még valószínűleg nem látták előre, hogy ennek a feladatnak a teljesítése évtizedeket vesz majd igénybe

Jó kis retro.

Hát, ez a lektoromtól köll megkérdezni.

Az MZ alja a Vega esetén jóval a lokátor horizont felett van, míg az újabb Dubna komplexum rakétáinál (lásd video 27:15) az alja lejjebb került. Az Sz-300 rakéta fejlesztéséről a tervezőiroda (Almaz) által kiadott visszaemlékezéseket tartalmazó könyvben hosszasan ecsetelik mit szenvedtek, mire sikerült olyan orrkúpot csinálniuk, ami egyrészt átereszti az elektromágneses hullámokat, másrészt kibírja a Mach 6 sebességnél kis repülési magasságon fellépő hőterhelést. A Dubna rakétája csak ezután jelent meg, immáron ezzel az anyagból készült kvarckerámia orrkúppal.

Nem a fűtéssel, hanem a hűtéssel! Ha lent, a sűrű légkörben 5.5 Mach-al csapatsz, neked is leégne a fejed. (A légellenállás és az általa okozott súrlódásos felmelegedés kb. négyzetesen arányos a sebességgel és fordítottan egyenesen arányos a légnyomással. Emiatt igen nagy sebesség eléréshez igen nagy repülési magasság kell, plusz hőálló titán / krómacél építőanyag vagy ablációs védőburkolat vagy carbon-kerámia hőpajzs. Ezek közül a középsőn tudnak könnyen átjutni a rádióhullámok, így radarvezérlésű rakéta fejéhez azt választják. Menet közben viszont fogy, olvad el a működési elvéből következően, sűrű légkörben fokozott tempóban.)

@@etomcat Úgy értem, ha 6 Mach sebességgel repül 20 km magasságban, a rakétának jobban fel kell melegednie, mint amikor 3 Mach sebességgel repül alacsony magasságban (a sűrűbb levegő ellenére). Ha a rakéta gond nélkül képes ellenállni a fűtésnek 6 Mach sebességgel 20 km magasságban, akkor 3 Mach sebességgel 1 km magasságban ez a probléma szintén nem lesz.

@@Militavia Megkérdeztem egy hozzáértő személyt. Azt mondta, fikció.

Ez a komment sem helyes. A megsemmisítési zóna azt mutatja, hogy a rakéta hol tudja elcsapni a célt. 400 km távolságban a radarhorizont 12 km magasan repülő célnál (B-52) 450 km. Tehát folyamatosan követhető a B-52 utazó és támadó magasságán is, nem emiatt ér véget 10 km-nél az MZ magasságban. Ha ezt néznéd, akkor 12-nél kéne, ha azt találod ki, hogy mert a célkövetés kezdti magasága korlát. De ez sem igaz. ű Ezen felül az M2.0 sebeségű célok meg inkább 15 km-en repülnek, az AGM-28 17 km magasan tudta ezt. A B-70 a tömegétől függően az M3.0-at 60 és 80 ezer láb között tudta a PE diagramok szerint. Tehát a te logikád szerint, akkor máshol kéne lennie a magasságnak ezek alapján. A távolság növekedésével a rakéta nagy sebességű szakasz és a visszatérő szakasz összesített hossza a sűrűbb légkörben növekszik, ezért nő a min MZ alsó határa, ami VÉGIG a radarhorizont felett van. De a Dubna MZ-nél láthatod, hogy az alsó MZ változik, mert azok a rakéták már eleve kvarkerámiás burkolattal bírtak, mert 1987-től gyártották azokat. Majd az Sz-300 MZ-nél is látod, hogy a min. magasság meredeksége és határa hogyan változott a fejlődéssel. Szerintem zárjuk le ezt a témát, főleg ameddig az egyetlen érved a "mert csak" és nem korrelál az égvilágon semmivel.

@@Militavia Biztosan tudom, hogy a megsemmisítési zóna alatt az oroszok pontosan azt a zónát értik, amelyben egy adott célpontot le lehet lőni (vagyis bizonyos sebességgel, magassággal stb.). Pontosan erről beszélek. Ez nem egy olyan terület, ahol egy rakéta irányítható, és ahol elméletileg repülhet.

@@Szu- Az MZ nem az indítási pillanatra vonatkozik, hahó...ű Az MZ implicite mutatja azt a zónát, ahol a rakéta legalább egy nem manőverező célt le tud lőni. Ehhezt min. önkorrekciós manőverező képességnek kell lennie, ez nagyjából a 2G-s túlterhelésnél húzták meg a diagramok rajzolásánál. Ezért lesz az, hogy majd látod az Sz-300 MZ diagramjainál majd amit. Az is okkal lejt a távolság növekedésével a felső magasságnál.

@@Militavia Megnéztem az Sz-200 megsemmisítési zónáit, ezek sokkal részletesebb grafikonok, mint a videódban. Tehát a megsemmisítési zónák eltérőek, attól függően, hogy a RPC melyik üzemmódban működik: monokromatikus sugárzás (MHI) vagy manipulációk az fáziskóddal FKM. Az FKM esetében a megsemmisítési zóna kisebb. Sőt, az MHI - vel a rakéta nagyobb távolságban lőhet le célokat, ugyanakkor (!) alacsonyabb magasságban, mint FM módban. Röviden, ez kapcsolódik a radarhoz (végső soron mindez a hatótávolságához), és semmi köze a rakéta hőterheléséhez. Ez fikció.

@@Szu- Mondom, agyrákot kapok tőled... Figyelsz is a videó hallgatása közben...? Vagy nézed mi van a képernyőn...? * Az MZ diagram utáni kiegészítések. m.blog.hu/mi/militavia/image/21_masolata_5.png * A szövegben. "A radarkeresztmetszet függés a fenti általános megsemmisítési zóna diagramon nem szerepel, de az orosz nyelvű lőszabályzatban különféle célokra különféle megsemmisítési zóna diagramok szerepelnek. Ezeket terjedelemi korlát miatt nem mutatom be, az extrák között néhány diagram megtalálható." De ez rész is az RCS függésről szól. "Az AGM-28 esetén annak radarkeresztmetszete korlátozhatta a megsemmisítési távolságot, de pusztán a célsebességet nézve akár 230 kilométeres paraméterrel is lelőhető volt kétszeres hangsebességű cél. A B-58 Hustler bombázó számottevően nagyobb cél, tehát nagyobb visszaverő felülete volt, az ellen ez a nagyobb távolság reálisnak volt tekinthető. Sőt, még a háromszoros hangsebeséggel repülő célok ellen is hatásos volt a Vega. A hadrendbe nem állított B-70 Valkyre-t, még zajzavarást alkalmazva is képes lett volna lelőni, akár 220 kilomteres paraméterrel is." Legyél támogató, töltsd le a extrát, tanuld meg a radar egyenlet és Excel használatát pattogás helyett, de legfőképp, vedd észre, majd értsed meg, amit eléd raknak... Ameddig ez kimarad, addig, amit előadsz az inkább irritáló pattogás. Minden kifogásorda ott a válasz a videóban, csak süket és vak voltál, hogy észrevedd. Ennyi a történet. Az extrában konkrétan megmutatom az üzemmód váltás hatását a radar egyenletben sőt, megmutatok a RE-vel még többet a Volhov és Dvinához képest is, hogy mi és hogyan. Az, hogy nem mutatok meg MINDENT, az nem jelenti azt, hogy nem igaz, ami látsz. Az, hogy azt mondom hogy én 173 cm vagyok, azt nem determinálja a hajszínem. De ott van az extrában, ha érdekel. Remélem érted az analógiát.