Szombath Attila: Mi a filozófia? (Mindenki Akadémiája) 

Nagyon tetszett az előadás. Mindenképpen elgondolkodtató sok tekintetben. Természetesen minden embernek más és más a véleménye a dolgokról. Ez egy bemutatója volt az ő nézetének, és a tapasztalatainak. Mindenbe bele lehet kötni, hiszen én is beletudnék sok dologba. A lényeg, hogy sem a filozófia ilyen szinteken, sem az előadó stílusa nem biztos, hogy tetszik mindenkinek, illetve, ahogy látszódik már most, hogy nem is tetszik, vagy nem ért vele egyet több ember. De ő ki mert állni, és bemutatni, amit ő képvisel. Sokaknak csak a billentyűzeten van ereje megszólalni, s még többnek még az sem. Szóval mindenképpen gratulálok a munkásságához, mert bár nem értek egyet én sem sok tekintetben, azért nagyon sokat segített számomra az én filozófiámat egy másik nézet alapján is megvizsgálni. Nálam az nagyon fontos, hogy én miképpen érthetném meg a másikat, hogy én miképpen használhatom fel a körülöttem levő történéseket, gondolatokat, és érzelmeket. Én a filozófiámmal megszerettem az embereket és magát az egész világot, még akkor is, ha éppen nem mindig azonnal reagálok a történésekre láthatóan nagy szeretettel. Igazából a filozófia egy hatalmas falat, hiszen minden témát, minden tudományt, minden vallást, és igazából az egész emberi életet átszövi. Minden tudomány, minden vallás, minden harcművészet alapja a filozófia. Mint ahogy a szeretet, és a hit is alapja az emberi életnek. Ezek csak és kizárólag együtt léteznek egy ember életében. Az én filozófiámban, Valódi Ego-Izmos egy hidat képzek a témák között, amelyek összekötik, és átölelik egymást, s egymás nézetein keresztül is elemződnek. Persze sok esetben ez nem egyszerű, de én azt látom, hogy mindenki a tanítók közül, egy örökös tanítói, mesteri helyre pályázik, és ezt a státuszt foggal, körömmel meg is akarja tartani. Általában azért, mert nem is igazán vizsgálódnak még a filozófusok sem, az igazság felől, hanem a saját gondolatiakkal azonosítják magukat, vagy az éppen aktuális filozófiai alapjaikkal. Pedig az ember nem csak a gondolatokból áll. Fontosak az igaz, de az érzelem és fizikai alapokkal és foglalkoznia kell egy filozófusnak, hiszen az élet egy teljes rendszer. Ha meg akarom ismerni, akkor valóban célszerű az alapokkal kezdeni, s egyáltalán azokat is meg kell majd vizsgálni, hogy mik is azok. :) Itt lehet belekukkantani a dolgaimba: facebook.com/orokfejlodes/

A filozófusok között sokkal kisebb az egyetértés a filozófia tárgyát, nyelvét és módszereit illetően, mint mondjuk a geológusok, botanikusok, kémikusok vagy éppen a matematikusok között. Ugyanakkor pl. a matematikán belül is vannak irányzatok, iskolák, és mondjuk a matematikai logika művelői között is vannak felfogásbeli különbségek. Ami a filozófiát illeti, egyetértek az előadás azon szemléletével, hogy valahol az ókori görög városállamok sokszínű világában kezdődik az i.e. VI. sz. körül. Ebben az értelemben persze akkor mondjuk az Uspanisadok szövegei vagy Lao Ce gondolatai kívül esnek a filozófián. Vannak akik ezt nem fogadnák el, mások meg igen, de ez mellékes. Sokkal lényegesebb, hogy azok az írások melyeket a történeti hagyomány bizonyosan filozófiaként tart számon hosszú múltra tekintenek vissza, és bizonyos, hogy amiként a mai matematika nagyon mást jelent mint amit pl. a pitagoreusok számára jelentett, épp úgy mondjuk Thalész, Platón vagy Arisztotelész számára is nagyon mást jelentett a filozófia, mint manapság. Elsősorban azért, mert csak nagyon sokára, számos buktatón keresztül alakul ki az a modern természettudomány, aminek a fordulópontját a newtoni fizika és az abból kinövő, a modern civilizációt megalapozó klasszikus fizika jelenti. Mik a csillagok, miért esnek le a tárgyak, miféle anyagokból áll a világ és hogyan keletkezett a Föld, a hegyek és a völgyek, és maga az egész világ? Hogyan keletkeztek az élőlények, az ember, miféle dolog a nyelv és gondolkozás? Az ehhez hasonló kérdések érszázadokon át a filozófia illetékességi körébe tartoztak, miközben a fokozatosan kialakuló szaktudományok sorra kivonták ezeket a kérdéseket a filozófia - szülő atyjuk - illetékességi köréből, majd lassan, apró lépésenként elkezdték megválaszolni ezeket a kérdéseket, és még ahol bizonytalanok is a válasszal, ott is messze felülmúlják a régi filozófusok spekulációt. És manapság ha egy filozófus nem tájékozott a szaktudományok körében, akkor kétséges, hogy vannak-e értékes gondolatai, bármilyen fennkölt nyelven is adja elő a semmit. Nem kéne ilyen könnyedén félre tolni Hawkingnak a filozófiát illető bírálatát - hisz nem ő az egyetlen fizikus aki ezt így látta. Sokkal bölcsebb lett volna, és tisztességesebb, ha az előadó arról beszél, hogy számára, az ő világnézete alapján mit tekint a filozófia tárgyának és gyümölcsöző módszerének. Mit tekint ma is aktuális filozófiai problémáknak? Figyelmeztetve hallgatóságát arra, hogy más filozófusok erről mást gondolnak - ez egy ilyen műfaj. Számos hasonlóság és rokonság köti össze a filozófiát művelők különféle, olykor egymástól távoli szekértáborait, de a filozófiának általánosan elfogadott általános fogalma nem létezik. Az un. kontinentális filozófiák egy része, és az analitikus filozófiai mozgalom, egymás számára tökéletesen idegen, érthetetlen nyelven beszél, még a kérdések között is alig van átfedés. Mivel katolikus egyetem tanáráról van szó, itt van egy jezsuita atya, akitől én is tudnék tanulni: www.harryhiker.com/exercise.htm Attól tartok a magyar ugaron nem kapna katedrát. Szegény hazám. (András Ferenc)

Nem tetszett definiálni a filozófiát, noha ez volt a kérdés... Átgondolatlanok ezek a kijelentések... Az állatoknak nincs öntudata? A következő kérdéseket ajánlanám, mielőtt ilyet kijelent a filozófus: Mi az az öntudat? Ha nem tudja megmondani, ne mondja, hogy az állatnak nincs olyan valamije, amiről nem tudjuk megmondani, hogy micsoda! Hogyan lehet megállapítani, hogy valaminek van öntudata? Ahhoz, hogy eldöntsük, létezik másnak öntudata (=tudom, hogy én én vagyok és nem valaki más) - ahhoz az, kell hogy mi legyünk ők. De mi ebből a nézőpontból, nem ők vagyunk; vagyis nem tudjuk megmondani, hogy van-e bárminek öntudata rajtunk kívül. Ehhez az kellene, hogy találkozzunk az ő tudatával, valami olyasmi kellene, hogy halljuk a gondolatait. Csakhogy ha ez megtörténne, vagy belebújnánk a bőrébe megtapasztalni az öntudatát, azzal a kérdéssel szembesülnénk, hogy ÉN vagyok, aki hallja ezeket a gondolatok, tehát hiába bújtam bele a testébe, vagy hallottam meg a gondolatait telepátiával, hiába mérem elektronikai eszközökkel a gondolkodását, valójában bebizonyíthatatlan, hogy az nem az én öntudatom és hogy egyáltalán létezik-e másoknak öntudata... Egyébként létezik, és minden kérdésedre hamarosan választ találsz nálam. Az ember tudja, hogy meg fog halni? Valóban? Ahhoz, hogy ebben ne csak HIGGYÜNK, hanem tudjuk is, ahhoz az kellene, hogy a múltban már meg is haltunk. Ez persze további paradoxonokat okoz, amiket helyes definíciók nélkül nem lehet megválaszolni - én meg fogom őket. Nem az ember érez korlátozottságot, hanem az aki ilyeneket mond, mert a világnézetéből erre következtet. Hol van a korlátozottság ebben a videóban? Ott, hogy nem tudja megmondani, hogy hogyan lehet korlátok nélkül élni, fel sem merül benne, hogy lehetséges. A korlátok megpillantása egyébként nem feltétlenül jár stresszel, sőt sokaknak életerővel jár. "Lehet-e azt mondani, hogy mindenki filozofál? (...) döntő többségében ez nem éri el a filozófiának a nívóját?" - tehát már nem csak a tudós mondja azt, hogy ezt csak a tudós tudhatja, hanem már a filozófus is azt mondja, hogy csak ő gondolkodhat, ezt szomorú hallani számomra, mert a tudósok szubjektivitásának a szintjére degradálja vissza azokat a filozófusokat, aki ilyet mond. Nem hangzott el a filozófia definíciója, így hogy akarjuk megmondani, hogy ki filozofál? "Az vagyok, aki azt gondolja, hogy a család tagja vagyok" - önmeghatározás, ami a filozófus szemében nem filozófikus "Az vagyok, aki azt gondolja, hogy nem pusztán a család tagja vagyok" - önmeghatározás, ami a filozófus szemében filozófikus Mitől több a filozófus? Mitől látja a valóságot jobban, mint a nem filozófus? Hát nem látja jobban, mert ő is csak azt látja, amit lát, és attól, hogy mást lát, attól még nem lát többet. A nem filozófusnak van egy előismerete, hogy mi ez az egész: Az, hogy ez az egész nem több annál, mint amit látok. A filozófusnak is van egy előismerete, hogy mi ez az egész... Az az előismerete, hogy ez az egész, több annál, mint amit látok. A filozófus észreveszi a nem filozófus nézőpontját, de a saját nézőpontját nem veszi észre, hogy az is csak egy nézőpont? Az ezotéria valóban dogmatikus válaszokat ad. Úgy látom, hogy ebben a videóban pedig a filozófia ad dogmatikus válaszokat. Az ezotéria legalább válaszol kérdésekre, ebben a videóban azonban csak kérdéseket hallunk kielégítetlen válaszokkal, vagy azok teljes hiányával. Az ezotéria pont attól ezotéria, hogy csak leír egy világnézetet és nem bizonyítja. A filozófia pont attól filozófia, hogy világnézete (!) van a világnézetekről, miközben azt bizonyítja, hogy semmi sem bizonyos. Vagyis aki szerint a filozófia több vagy jobb, mint az ezotéria, az nincs tisztában a fogalmakkal, mert az énképe szerint ő jobb, mint mások - a világnézeten keresztül, holott az ő világnézete is csak egy világnézet. "A tudomány egy szeletét vizsgálja a valóságnak" - ez helyes és ezt tudják is a tudósok magukról. A filozófia is egy szeletét vizsgálja a valóságnak: azt a szeletet, amiben azt vizsgáljuk, hogy hogyan vizsgálódunk és mit is vizsgálunk. Ez nem szelet? Hogyan lehet vizsgálni az "egészet"? Mi az az egész? Ön ismeri az egész világmindenséget? Onnantól kezdve, hogy vizsgálódunk, már eleve, nem vizsgálhatjuk az egészet, csak azt amit éppen vizsgálunk. Valamilyen szuperképesség, isteni rálátás kellene ahhoz, hogy az egészet lehessen vizsgálni és a filozófus azt gondolja, hogy neki meg van ez a rálátó képessége, de valójában nem több ez a rálátás, mint mások rálátása. A tudomány abból indul ki, amit tud. A filozófia abból indul ki, hogy mit nem tud. Mindkettőben közös, hogy kiindultak valamiből. A filozófia abból indul ki, hogy nem indul ki semmiből, hanem próbál semleges maradni. De innentől kezdve, hogy kiindult valamiből, MÁR NEM SEMLEGES, mert van kiindulási pontja. A filozófia minden állítása IS hipotézis. A tudományos világkép egy világkép. A filozófikus világkép IS egy világkép. Ezek nem pótlékai egymásnak - ezek választások, hogy melyik VILÁGKÉP az, amit NÉZNI akarok. Aki választ (és aki él az mindenki választ) az nem "pótol" valamit, ami nincs az életében, hanem egy másik nézőpontot választ, mint a többiek, akikkel nem akarja azonosan látni a világot. A létezésre lehet megbízható választ kapni: olyan nézőpont kell hozzá, amelyben megbízunk (ez lehet tudományos, vallásos, vagy filozófikus is). Mert nem a létezés az, amit meg kell válaszolni - hanem a nézőpont, amiből majd a létezés következik. "A filozófia abban válik el másik világképektől, hogy érvelő jellegű" - nem, nem ebben válik el, hanem az Ön világképében úgy válik el, hogy érvel amellett, hogy ön érvekkel támasztja alá a világképet. A tudomány érvei a tapasztalatok, a vallás érvei a hiedelmek, a filozófia érvei a gondolatok. Mindenkinek saját átfogó válasza van a kérdésekre - így mindenki filozófus. Az Ön átfogó válaszában az áll, hogy másoknak nincs átfogó válasza - érdemes önvizsgálatot tenni és tovább filozofálni... A filozófia tudománytalan. A filozófus, ha ezt megkérdőjelezi, akkor nem filozófus, mert nem tudja mi a filozófia. A filozófia, ha tudományos lehetne, akkor onnantól kezdve, nem filozófia lenne, hanem tudomány. Nem vagyunk tisztában a fogalmakkal... A tudós nézőpontja a (testi) tapasztalat, a filozófus nézőpontja a (szellemi) tapasztalat. A filozófia csak akkor nevezhető tudománynak, ha úgy definiáljuk, hogy az (idegrendszer) tapasztalata a nézőpont, abban az esetben, ha tudományosan bebizonyítottuk, hogy (a megismerés útja) a szellem, az idegrendszerrel azonosítható. "Filozófus az, akinek a saját filozófiájához tartozik a saját belső ellenzéke" - ez talán az egyetlen olyan állítás az előadásban, ami rávilágít a filozófiára, éppen ezért javaslom, hogy találjon mindenki belső ellenzéket a hallottakra és értékelje át, valóban jó-e ha így megkülönböztetjük magunkat a tudós vagy a vallásos társadalomtól. Ha háborúzni akartok, legyetek különbözőek - szólt a relativitás! A szaknyelv nem kikerülhetetlen, hanem Ön nem tudja kikerülni... Mindent lehet közérthetően definiálni, azért nem érdekel milliárdokat a 3 gondolkodás (tudomány, vallás, filozófia) egy-egy területe, mert nem magyarázzuk el egymásnak, hogy mire miért gondolunk. Egyik terület sem törekszik arra, hogy megértse a másikat, vagy megértesse magát a többiekkel és ebből következik minden konfliktus, ebből következik, hogy Ön feljebb helyezi a filozófikus világnézetét más világnézetektől. És most - félreértés ne essék - én is feljebb helyezem EZT a nézetem, de én úgy helyezem feljebb, hogy tudom, hogy ezt megtettem (azért, hogy ne lássák felsőbbrendűnek ezt a világképet az emberek, mintahogy az itt tálalva van), miközben azt is tudom, hogy relative mindenben Önnek van igaza és nem nekem - mert hogy ez a világnézettől függ és nem a valóságtól. Nincs olyan, hogy mások rosszul gondolkodnak, csak olyan van, hogy mi azt gondoljuk, hogy mások rosszul gondolkodnak. Ha szeretnéd megtalálni mások nézőpontjának érvényességét, azért hogy békében éljünk, akkor nálam megtalálod ezeket a nézőpontokat.

A magyar Elon Musk

Módszertanilag gyenge az előadás. Csak beszél-beszél azonos tónusban, szünetek nélkül ... Az egyetemen erre szocializálódott az előadó. Szerintem, ha valaki filozófiát kíván népszerűsíteni (Mindenki Akadémiája), akkor lepjen meg, nyűgözzön le, hökkentsen változatosan, szólítsa meg a hallgatóságot is ... vagy maradjon az egyetemen.

Vártam valamit, de csak arcot találtam

Leadom az anyagot? A filozófiát sem tanítani sem tanulni nem lehet. Vagy született gondolkodó vagy, vagy csak annak véled magad. Az univerzum nagy kérdéseire adhatsz oly választ mire minden ember rábólint, de attól az még nem válik igazzá. Amíg nem ismerjük meg a kvantumok világát, addig a lét elméletünk csupán csak találgatás.

Ekkora nagy konkurencia a New Age? Akkor talán érthetően kéne megfogalmazni a filozófiai könyveket.

Elég gyenge!

Elkepesztő logikai és érvelési torzítás hangzott el a tudományos világkép kapcsán, nem elegáns ez így sajnos, kár érte.