A műhelymunka alapvetően a tájhasználatot és tájléptékű tervezést venné górcső alá permakultúrás szempontból. A permakultúrát már a kezdetektől úgy definiálták, hogy abba benne volt a táji léptékű vízió, az ember és a táj tudatos integrációja (Mollison 1988). Erről fogunk beszélgetni a meghívott kerekasztal résztvevőkkel a permakultúra, a hagyományos tájhasználat és a tervezés összefüggésében. A permakultúrás tervezés során a megfigyelés az első nagy lépés, amely során a terület számos tulajdonságát vizsgáljuk, többek között a környező tájat és abban a tervezendő terület elhelyezkedését. Kérdés, hogy mit és milyen mértékig érdemes figyelembe venni. A téma másik vetülete a léptékfüggő tervezés lesz, nagyobb léptéknél milyen új szempontok merülnek fel, mi az, ami más módszereket kíván a tervezés során. Ezzel összefüggésben beszélünk majd a permakultúra alkalmazhatóságáról nagy léptékű rendszerekben és az eddigi hazai tapasztalatokról. A másik vonal a hagyományos tájhasználat és a korábbi hazai fenntartható tájhasználati koncepciók (alkalmazkodó gyümölcsészet, agroerdészet, tájgazdálkodás, ártéri fokgazdálkodás) összefüggései lesznek a permakultúrával. A téma különböző aspektusait elméleti és gyakorlati oldalról is megvitatjuk, és a résztvevőknek is lesz lehetősége kérdezni, hozzászólni.
A műhelymunka meghívott előadói:
Baji Béla, MAPER alapító, kertészmérnök, permakultúra kutató
Tuba Máté, Kék tó projekt, projektvezető, Patternwise Kft., humánökológus
Lengyel Zoltán, Táncoskert CSA gazdaság, gazdálkodó
Balogh Péter, geográfus, táj tudós
Bruder Márton, Cinege Tanya, gazdálkodó
Kulcsár Balázs, Valaha Tanya, gazdálkodó, MAPER elnöke
Lantos Tamás, gyümölcsész, agrármérnök, MAPER tiszteletbeli tagja
A műhelymunka gazdája: Szilágyi Alfréd János, gazdálkodó, Pallagvölgyi Biokert
16 сен 2024
