TÉNYLEG ENNYIRE EGYSZERŰ - Petke Zsolt a függőségről - Töltsd velünk! S1E2 

Petke doki hatalmas figura és szuper addiktológus! Egy közeli barátomat kezelte, sikerrel (kopp-kopp)

Egy tévé műsorban ahol kezelhetetlen gyerekeket szülők más országba küldenek el, hogy hát ha ott kap olyan ingereket..., hogy változzon. Ebben a műsorban volt a kedvenc mondatom, mikor Hllandiába ment 2 gyerek. "Igaz, hogy itt legálisan lehet szívni? Igaz, de mi nem csináljuk. Miért nem? Mert nincs benne poén, unalmas..."

Már várom a következő részt 😊

Kiváló beszélgetés volt köszönet érte!

Minden egyes alkalommal rácsodálkozom hogy KAP mennyire érett személyiség. Ez emeli ki számomra a humoristák közül. (Egy fejlett enneagram 2-es karakternek mondanám.) Lesz szó a social media függőségről is? Szerintem korunk egyik legpusztítóbb függősége. "Ingyen" van, kapcsolat romboló ... stb.

Nagyon köszi!

8:00 perchez! Szóljanak a barátok! Szóljanak ahogy az eszükbe az jut!!! Mi későn akartunk szólni és sajnos elkéstünk!! 🖤

Azért az nem semmi, hogy sör reklám jön be a beszélgetés közepén...

Szerintem érdemes beszélni arról is, mi társulhat a függőséghez. Pl. az alkoholizmushoz az erőszakosság, ami nem automatikusan jár együtt. A családban egy fontos mérföldkő volt ennek felismerése. Sokkal elnézőbb a társadalom azzal, aki "csak" alkoholista, hiszen nem bánt senkit, az "életét meg úgy teszi tönkre, ahogy akarja".

Szerintem sok függő valami vagy valaki / valakik miatt tér az útra, de idővel főleg ha egyedül marad maga miatt folytatja. Mikor volt párom aki nem dohányzott akkor én se gyúlytottam rá a pipámra. De ha nincs mellettem épp senki, akkor előveszem. Vagy is magunkban kell ahogy videóban is elhangzik elkezdeni leküzdeni a kényszert.

A nárcizmus vagy egyéb mentális betegségekkel kapcsolatban lehetne a függőségekről beszélni? Kíváncsi lennék, h mely mentális betegségek tünete(!) lehet az ivászat, drogozás. stb. Köszönöm.

Szoval ha barataimmal osszejovunk es iszunk es elszivunk par csik kolat akkor mar fuggok vagyunk?

Az egész családom alkoholfüggő volt. Ma már csak az öcsém él. Végig jártam a legmélyebb bugyrokat. Gyerek koromtól kezdve veszekedések, cirkuszok, sírva könyörgés, manipulálás oda s vissza, mindezt azért, mert tagadásban éltünk. Ha kérdeztem, hogy ez miért jó? Azt a választ kaptam, hogy ez az egyetlen örömük az életben. Mára feladtam, elengedtem. Hagytam és anya is belehalt. Már csak az öcsém van. Őt is hagynom kell pedig látom hogy merre tart. Fáj nézni ahogy szép lassan leépül, pedig vicces, kedves, ügyes ember. Hátra léptem, feltettem a kezem. Aki benne él- élt az tudja mennyire kilátástalan és fájdalmas tud lenni a józannak, hogy minden áron meg akarja menteni a függő rokonait. Közben meg én is függő voltam. Minden áron megmentő akartam lenni. De nem lehet. Csak magunkat menthetjük meg.

"Jő esetben" nem agrasszívre issza, szívja... magát ha nem "bódult, álmos..." de ez is okozhatja, hogy mire hazaér párja, vagy rá érne párja, gyereke vele időt tölteni, ő már majd nem bealudt.

A drogban az a rossz hogy jo :)

Igaz e az a mondat, hogy az a függő aki nem tud úgy átélni egy napot, hogy ne nyúljon a függőség tárdjához? Az is kérdés, hogy le lehet e szokni a függőségről, vagy csak leállni és a függés ott van benne csak elnyomja, tesz érte?

Egy debreceni egyház gyülekezeti központjában dolgozom és mi heti 1x A.A. gyűlés van. Ásványvíz, üdítő, rágcsa tutira van. Van, hogy süti vagy torta van bizonys alkalmakra. Persze van kávégéb is ha azt innának.

És ha valaki azért nem keresi a társaságot, mert egész élete során átverték mert naiv volt? Vele mi van?