Tóth Krisztina Jókai kritikája: mik a tanulságai a kötelező olvasmányokról szóló vitának? 

Katolikus iskolába járok, de nem kergetnek ostorral órára, nem vernek el rózsafűzérrel, nem kell napi 3x gyónnom bűnös gondolataimat. Csupán értéket kaptam ott, vallástól függetlenül is, és tovább is adom azt.

Nekem volt egy deal-em a középiskolai irodalomtanárommal. Mondtam neki, hogy szívesen olvasok, meg írok elemzéseket a világirodalom műveiről, a magyar művek helyett. Simán belement. Azóta imádok olvasni. Így kellene működnie a közoktatásnak is.

A kötelezők kritikájával nincs semmi gond, természetes dolog. Tóth Krisztina kritikája viszont - szerintem - butaságon alapul, mert nem csak pozitív mintákból lehet tanulni. Az Aranyemberben sehol nem szerepel, hogy helyes amit a szereplők csinálnak, sőt pont a negatívumokat mutatja meg. Timea egyébként rengeteget fejlődik a sztoriban amikor Tímár eltűnik és át kell vennie az üzletet. Igazából semmit nem veszít vele az ember, ha nem olvassa el a magyar kötelezőket. Az alsós osztályokban az lenne a cél, hogy a kölök elolvasson valamit lehet az képregény, bármilyen regény, viccújság csak olvasson. Felsőben pedig ajánlott könyvek kellenének - fix kötelezők helyett - amik nagyobb spektrumon mozognak és a gyereknek megadja a lehetőséget, hogy olyat válasszanak ami közelebb áll hozzájuk és jelentőséggel bír majd.

Én tökre szerettem a Jókai műveket! Basszus, sose gondoltam, hogy ez ritka!

Kezd érdekelni az Aranyember

Nagyon bájos az ahhoz a képzethez való ragaszkodás, hogy "jajj de a kötelező olvasmány majd jól formálja a gyerekeket!! Gondosan kiválasztunk jó könyveket, és akkor olyanok lesznek amit a könyv mond, megspóroljuk a nevelést!! Hú, nehogy itt csúnya dolgok legyenek a regényben, mert akkor azonnal olyanná válik a gyerek!! ", tehát hogy nem. Kezdjük ott, hogy csoda ha elolvassák. 24 éves vagyok, de szerintem amikor nekünk általánosban feladták, már akkor alig volt aki olvasta, legfeljebb nagy kegyesen megnézték neten az olvasónaplóját. Én speciel elolvastam és tetszett - az pedig hogy tetszett, nem azt jelenti hogy akkor én valamelyik szereplővé akartam válni utána, hanem csak érdekes volt a sztori és ennyi. Jó esetben az ember ezeket nem agyatlanul olvassa, hanem össze tudja hasonlítani a könyv cselekményét a saját tapasztalataival, aztán sokszor azt gondolja, hogy "milyen furcsa, mennyivel más idők voltak" - és ennyi. :) Mellesleg azt gondolnám, hogy irodalom órán ezt utána feldolgozzák, megbeszélik, tehát végképp nem értem a problémát. Csak propagandát lehet olvasni, arról hogy majd valakik eldöntik hogy mi a szép és jó, és csak arról lehet tudomást szerezni? Kicsit túl van tolva a hisztéria a szerencsétlen Jókain.

Az Aranyembert nem azért kellene kivenni a kötelezők közül, mert triggereli a függetlenobjektív, progresszív, liberális hópelyheket, hanem mert cefetül unalmas és olvashatatlan.

Orwell 1984-et kötelezőnek!!!

A közoktatás legsúlyosabb problémája az alulfinanszírozottság. Innen nézve meg ideológiai álvitának tűnik, hogy Tóth mit mondott Az arany emberről.

24:40-től szinte szóról szóra elmondja Marci a véleményem. Amikor még én iskolás voltam borzasztó száraz anyagokat kaptunk kötelező olvasmányként és az se segített hogy a tanáraim se az irodalom szeretetét adták át, hanem csak tanítottak. Egyetlen egy tanár volt az életemben, akin láttam és éreztem hogy ő tényleg szívből szereti azt amit tanít és próbálja átadni azt...Ő is csak helyettesített. Egy ilyen közegből kiszabadulva a mái napig nehezen kezdek neki egy könyvnek, viszont ha neki kezdek alig bírom letenni. Viszont érdekes mód a mozgóképhez pedig rendkívül vonzódom.Számos réteg és nem éppen híres, művészfilmeket megnézek gondolkozok rajtuk, próbálom a véleményemet kifejteni, megérteni azt hogy az adott anyagnak milyen üzenete lehet...Szóval minden szegletében próbálom vizsgálni és értelmezni, közel úgy ahogy az irodalom órán tanították az anyagok elemzését. :D

Az hiszem, azért reagáltak úgy az emberek, ahogy, mert a tökük tele van már ezzel a gender/feminista/pc hisztivel, hogy már mindenhonnan, de tényleg mindenhonnan ez folyik. Nem volt elegáns reakció, sőt, de valahol nagyon is érthető.

Gratula megint egy jó kis beszélgetés volt ! Oldalaktól függetlenül - ami eleve röhejes és szomorú ha már az irodalmi közélet szereplői is ide vagy oda sorolgatják egymást - tehát ezt az úgy nevezet irodalmi közeget vagy annak legalábbis egy részét elsősorban nem irodalmi kérdések mozgatják meg hanem a pártpolitikai ideológia jellegű viták , ami elsősorban leginkább a szardobálásban , ujjal mutogatásban , gyűlölködésben merül ki . Ezek után kit érdekel egyáltalán , hogy irodalom órán mit és kit és hogyan tanítanak az iskolákban Jókait, Donászy Magdát vagy kortárs irodalmat. A magyar társdalom jelentős része beteglelkűek gyülekezete , mert mire lehetne visszavezetni ezt a végletes megosztottságot és permanens gyűlölködést Az egyetlen remény az lehet, hogy mégiscsak működik valami önkorrekciós mechanizmus és végül csak sikerül szembe fordulni a primitív gyűlöletkeltés agyament formáival , mert csak nem lehet folyamatosan hergelésben és gyűlölködésben élni, bár már 30 éve a magyar társadalom elég jól teljesít ebben a műfajban .

Pontosan azért IS kell tanítani ezeket a műveket, hogy meg tudjuk mutatni, hogy ilyen életet pont nem akarunk a lányainknak. Nagyon mellélőtt az írónő.

Én nagyon örülök, hogy ilyen beszélgetések létrejönnek, de konkrétan a témával még nem nagyon láttam senkit foglalkozni. Én nagyon örülnék, ha látnék (nem feltétlen tőletek, de titeket látlak erre képesnek) egy olyan beszélgetést, ahol ténylegesen összeszedik azokat a műveket, amiket iskolában kéne olvasni. Beszélünk itt arról, hogy Az aranyember ne legyen, de akkor konkrétan mi az ami legyen? Nagyon érdekelne egy ilyen beszélgetés, ahol szakmabeliek vitatják ezt meg. Nem is muszáj persze konkrét műveket mondani, de legalább annyit, hogy milyen szempontok alapján kéne kiválaztani stb. De köszi az eddigi munkátokat :)

Azt gondolom, hogy erre a gender témára rápörögni nagyon gáz, anno gimnazistaként ez nagyon nem érdekelt és nem is hívták fel a figyelmet rá sehol az iskolában, most pedig fiatal felnőtt fejjel azt látom, hogy mindenhol ezt tolják...Szeretek olvasni, de anno nekem Jókai aranyembere rendkívül unalmas volt, olvastunk mindenféle kötelezőt, amit már akkor tudtam, hogy azért kötelező, hogy adjon egyfajta általános műveltséget, mellette voltak ajánlott olvasmányok, könnyebbek, amikből választhattunk kisötösért. Véleményem szerint egy gyereknek kell általános tudás is és esély arra is, hogy ösztönözve legyen olvasásra, mi ezt megkaptuk. Sajnos egyet kell értenem, hogy butítás és mindenből politikacsinálás megy, ami inkább ártó a jövő nemzedékre. De ha körülnéz az ember mindenhol ez megy.

Eléggé elrugaszkodik a valóságtól, hogy egy mai fiatal Jókai regényeiből vegye a társadalmi mintáit. (Nem zárom ki persze, hogy lehet 1-2 egyedi estet.)

Miért kellene kiirtani a régi dolgokat, csak mert ma már másképp gondoljuk. Nekem azzal a megjegyzéssel az volt a bajom, hogy ezen logika alapján az irodalmi művek 90 százalékát ki lehetne dobni, mert nem jó mintát ad. Hát de könyörgöm! Tudni kell mindent a maga helyén kezelni. Pont jó alapot adna egy beszélgetésre a nemi szerepek változásáról. Az viszont igaz, hogy tök ciki, hogy kB ugyanabból okul a gyerekem, mint annak idején a nagymamája. Röhej..

Értékes beszélgetés volt, várom a folytatást. Teljes mértékben osztom Csete Soma véleményét: tudatos, tervszerű butítás zajlik. (Ha lehet, én még sötétebben látom. Szerintem az oktatásügy sok év óta történő elhanyagolása sem véletlen, a tananyag áttematizálása sem az, sőt a pedagógusok "csakazértsem" oltása sem csak figyelmetlenség ...))

Könyörgöm, folytassátok azt a vitát, amit Borbála vetett fel a legvégén az “oldalak” vitájáról, arról, hogy nincs kritikus közép, hanem bárhova áll az ember, besorolódik valahova. Iszonyat szuper volt erről is, meg általában az Aranyember-problematikáról hallani ezektől az emberektől.

Szerintem azért támadta a konzervatív jobboldal Tóth Krisztinát, mert attól félnek, hogy a genderrel kapcsolatos túlzások és agresszivitás el fogja érni Magyarországot is, és akkor már most az elején állítsuk le azt, aki ezt ide be akarja ide hozni. Maga Jókai, és könyv csak véletlenül került kapcsolatba a problémával, másodrangú a vitában.

Jókai Mór olvasmányai a kifejezésképességet nagyon fejleszti, hiszen a legtöbb magyar szó ismerője ő volt. Ez a mai gyerekeknek sem ártana.

Érthető,világos tűpontos érvelés. Számomra nagyon ijesztő,amit Csete Soma megfogalmazott. Én ezt még sosem mertem így kimondani magamnak,pedig annyira igaza van. Összeszerelő ország....borzasztó. Minden elismerésem Marci ismét!

Megvallom én jobban örültem volna, ha tényleg arról van szó, amit a meghívottak is szerettek volna: akkor most kell Jókai vagy nem kell Jókai, és ha kell ,akkor mi azon belül és mikor ( hány éves korban). Érdemes volna csinálni még mindig egy műsort, Marci.

A kiváló kortárs író, Szilasi László, főállásban Jókai-kutató. Kíváncsi lennék a véleményére.

Hm nekem most lesz a 10 éves szakközépiskolai osztálytalálkozóm. Kicsit szorongok is ettől. Vissza térve az irodalomhoz, magyar irodalom órán Verlaine és Rimbaud verseit és kapcsolatát magyarázta volna el. Erre egy nagy macsó osztálytársam beszólt, hogy buzik voltak? Erre a tanárnőnk és osztályfőnökünk nem firtatta tovább a kapcsolatuk bemutatását. Pedig előtte én felkészültem erre. Na de ilyen az ha valaki egy vidéki fürdővárosban nő fel vegyes felvágott családban más szexuális orientációval. Többek között ezért is szorongok.

Általános után nem sok kötelezőt olvastam el, ennek ellenére majdnem mindennapi szokásom az olvasás. Tudom igazolni, hogy nem sok ismerősömet motiválták a kötelezők vagy az irodalom órák az olvasásra, de nem éreztem azt sem, hogy emiatt nem olvasnának az emberek. Mondjuk az is igaz, hogy amíg Magyarországon vannak emberek, akik írás/olvasástudatlanok, nem engedhetik meg maguknak akármilyen indokokból, de főleg szociális, gazdasági, hogy a 8 általánoson tovább juthassanak, addig szerintem nincs értelme ezekről vitatkozni. Nem kell mindenkinek értelmiséginek lennie, bármit is jelentsen ez a szó jelenleg, de aki akarna és értelmileg tudna is, annak meg kellene kapnia a lehetőséget a fejlődésre, tanulásra és nem eladósodás árán, stb.

szuper videó egy érdekes témáról, köszi szépen!

Valamikor nagyon régen, 1962 és 1966 között az egyik kötelező olvasmány az iskolánkban az "...és mégis mozog a föld (Eppur si muove)" volt. Annyit olvastam belőle, hogy az irodalom dolgozatom 5 alá legyen (az egyetlen ötös, amit kaptam irodalomból a négy év alatt).

Tóth K. Szabó Madga Bárány Boldizsárját is kifogásolta. Ezt a média miért nem kapta fel?

Az szerintem rengeteget elmond, hogy miután az osztályom elolvasta ezt a művet anno megkérdezte a tanár kinek tetszett. 2 embernek. Kettő. Ezzel ez volt a legutáltabb mű gimiben.

Én szerettem és szeretem Jókait. Megyek, hamut szórok a fejemre. Olyan véleménnyel is találkoztam, hogy nem értik a gyerekek. Én értettem. Soha nem hittem volna, hogy ez valami szuperképesség.

Akik nem szeretnek még olvasni, de azért most érdekelné őket, milyen is lehet mai kortárs irodalom, szeretettel ajánlom a Kortárs felbeszélések podcast csatornát, ahol kortárs novellákat hallgathattok meg.

Tök vicces, hogy az irodalmi és pedagógiai közélet azon vergődik, hogy mit olvassanak a gyerekek, hogy megszeressenek olvasni stb. Sajnos az olvasás egyre inkább a lejtőn van, ami egyre meredekebb és hiába a sok szenvedés, ezt a tendenciát megfordítani nem lehet (nemrég hallom valakitől, aki Kaliforniában járt, hogy ott az otthonokban már NINCSENEK könyvek, egy darab sem és nem azért mert mindenki az Amazonon veszi az ebookot...). A gyerekek 10 éves kor körül okostelefont kapnak és teljesen kitolódik és átalakul az információéhségük, feldolgozásuk stb. Nem hogy az Arany Embert, de semmit nem fog tudni elolvasni, mert nem bír leülni 1-2 órára és kizárni magából azt a szart, ami a Snapchaten és Facebookon folyik. Az Válasz Online cikkében egy történész magyarázza, hogy az ált. iskolás lánya NEM TUD és NEM IS AKAR kapcsolódni az Arany Ember világához és kurvára nem akarja tudni, hogy mi az a "tekenő". Oké, ne tudja mi a teknő, mert sosem fog olyat használni, de könyörgöm a magyar irodalom 90%-t elzárjátok a gyerekeitek elől néhány régies szó miatt? Nem csak az Arany Embert nem fogja tudni elolvasni, de Kosztolányit, Adyt és József Attilát sem, mert nem tud ahhoz a világhoz "kapcsolódni". Bravó. Itt az zajlik, hogy a gyerek nem akar olvasni, de úgy kb. semmit, mi meg megideologizáljuk, hogy miért is engedjük ezt meg és kilátásba helyezünk más műveket, hogy azok majd jók lesznek, de azokat sem fogja elolvasni. Az un. progresszív oldal állandóan az iskolára tolja a felelősséget, hogy az alakítja a gyereket stb. Hát a francokat, 90%-ban a gyereked olyan lesz, amit otthonról bevisz az iskolába, nem az iskola fogja determinálni, hogy a gyerek mennyire lesz érzékeny, hanem te otthon a kis családoddal, érzelmi életeddel. Azon kéne javítani, hogy ne legyen a fél magyar társadalom érzelmileg alaposan alulkalibrált, vagy sérült. De ezen nem az Arany Ember fog rontani, azt garantálom.

Kiváló beszélgetés volt, valóban sajnálatos,hogy a legtöbb fórumon értelmes vita helyett sárdobákás zajlik. A kötelezőkről, de a nemzeti alaptantervről általában is az a véleményem, hogy túlságosan bő. Lehetne szűkíteni, vagy lehetővé tenni, hogy a tanár válogathasson egy bővebb listából. Az elmúlt korok irodalmának bemutatása, feldolgozása azért is fontos, hogy az adott kort bemutassa. Ezért nem gondolom, hogy pl. Jókait törölni kéne. Lehet szempont amit Tóth Krisztina felvetett, de nem a törlés a megoldás, hanem az, hogy a mű feldolgozása során kitérünk arra, hogy beszélgessünk a nőalakokról. Milyen lehetőségei voltak akkor, abban a korban egy nőnek, hogy kezébe vegye a sorsát? Mit gondol erről ma egy fiatal? Egyetértek azonban Csete Somával abban, hogy a mai politikai elit tudatosan törekszik arra, hogy ilyen gondolkodtató feldolgozása ne legyen a műveknek. Ez tényleg egy koncepció része.

Egyetértek Somával, jelenleg a tanterv nem ösztönzi a kritikus gondolkodást, a tudományos szkepticizmust. Ennek hiánya viszont nagyon jól jön egy olyan kormányzat számára, akik a legkevesebb ellenszéllel szemben szeretnének hajózni.

Ez a Soma meg makogni sem tud, a nö meg összefüggestelenül es közerthetetlenül nyilatkozik ök voltak a legjobb irodalmarok a müsorodhoz?

Vicces, hogy a 19. századi módon működő oktatási rendszerünkön kérik egyesek számon, hogy miért nem működik itt-ott 21. századi módon. A rendszert csak egészében lehet megváltoztatni, egyes részeit külön-külön nem, mert különben a tehetetlensége okán mindig visszaáll a régi állapot. Olyan ez mintha nem tetszene az autód, ezért kicserélnél egy fogaskereket a motorjában, abban bízva, attól majd egy másik, szebb, jobb autóba ülhetnél be legközelebb. Ilyen nincs. Cseréld le az egészet egyben, avagy a "reformok kritikus tömege", ahogy Bokros mondaná.

Potyondi Edina a kötelező olvasmányokról tökéletes videót csinált. Borzalmas, hogy mik a kötelezők.

Gondoltok ti arra a sok fizetett troll-ra akik alakitják a közvéleményt? Tényleg hol van itt igazi diszkurzus? Ez a lényeg , hogy ez vesszen el. Nagyon nehéz "középen" maradni , értékek mentén, de ez egyre inkább kötelező!!!

Az egész ország egy óvoda. Soha nem fogunk felnőni. Értelmes, érvekkel alátámasztott vitához pláne nem. Ezt a társadalmat évtizedekre tették tönkre. Nincs kiút. Elbuktunk.

Jókai nélkül Nincs online folyóirat. :)

Mea culpa, tudom én vagyok egy barbár és más szellemi rezgést képvisel, de az egyetlen kötelező volt gyerekkoromban , amit csak félig olvastam és az is kínszenvedés volt...Pedig anno heti 1 könyv átlaggal simán rendelkeztem. :)

Magyarul kene beszelni !!!!! Az idegen szavaknak vannak magyar megfeleloi !!! Hajra !!!!!!!!

elhangzott a lényeg Soma szájából. egy fontos kérdést (irodalom oktatás, kötelező olvasmányok) tematizált az írónő politikai szempontból. ez ugyanolyan káros, mint a kormány erőltetett és színlelt polgári kereszténydemokráciája. amúgy sok mindent elmond a magyar irodalom oktatásról, h amikor 2001 táján erről tanultam a gimiben, az Aranyemberből írt esszém ötös lett a 4 oldalas kivonat elolvasása után. erről kéne beszélni, nem arról, h a korabeli történelmi/szociológiai viszonyokba visszavetítünk mai ideológiát. komolyan agyrém

Nem tudom, ált.iskolásként hogyan vergődtem át a "Kőszívü ember fiain" - lehet, hogy elég volt minden márc. 15-én iskolai szintű vetítésen megtekinteni a filmet az Ugocsa moziban? : ) De utána gimis koromban (vagy még később? de hogy később többször IS, az biztos), simán elviseltem a Salamonnak mondott kereskedő kaftánjának a leírását, midőn Richárd kapitány urunk a damaszkuszi pengét vásárolta egy bécsi zsidónál ugye (a pengét a markolatig visszahajlítani, persze, hát hogyapicsábane! : ) (igaz, én csak tőrvívó voltam, büntetően nem hajló Vosztok (BOCTOK) pengékkel, pont ezért damaszkuszi kardpengéket csakis bécsi zsidóknál szereznék be - de csitt!) A nagy felismerés mégis a Tallérossy Zebulon karaktere volt, hogy hát így úszhatott a "kisember" a történelmi árral, amíg tehette... De pont az Aranyember (párdon: Az arany enber : ), hát az se KÖTELEZŐ nem volt, se a filmet nem láttam a könyvnél előbb. (Szegény Béres Ilona! ilyen jó színészre ilyen halovány szerepet... : ) És mégis magával ragadott a (hi)story, vagyis a reménytelenül (valljuk be: elbaszottul) romantikus történet történelmi beágyazottsága, főleg a dunai "okosba" hajózós, a komáromi erődépítős-korrupciós, a korabeli mi mindenbe befektetős "háttér-részletek", apró csemegeként a Balaton és az ő korcsolyázhatósága gyöngyszemmel. Hát igen, a karakterek "életszerűsége" (hogy ne mondjam: fejlődése), sosem volt a szerző erénye - különösen a női karaktereinél. (Ez utóbbit nem én találtam ki, szakértőktől olvastam, de azóta se tudom megcáfolni.) Tehát mindennek fényében ma "gender"-korrektséget az akkori nemi szerepekben elvárni a műtől csacskaság. Mint ahogy bármely más 19. századi műtől is, pl. Anna Karenina, amelynek mégiscsak női címszereplője van (és fejlődik is a karakater : ). Ugyanitt jönnék a kedvencemmel: Az új földesúrral - hát azt nagyon élveztem! Az elején az "emberközeli" leírása az 1849 utáni passzív rezisztenciának (nem vághatom a saját "szűz"dohányomat (a pipámba), osztrák illetékbélyeg nélkül? akkor nem pipálok - legalább megmarad az étvágyam... stb.), közbül elszórva a Tisza-szabályozás körüli korrupció, egy kicsike "postabontogatós" állami levéltitoksértés (khm-khm, 21. szd: nsa-sok, szevasztok!), és főleg a grandiózus ábrázolása egy akkori Tisza-árvíznek. (Női karakterek itt is csak megannyi chat-avatar, bocsika, már szóltam - és asszem az összes férfi karakterből is kb. 1 db fejlődik.) Mindezek alapján az én (lelkes Jókai-olvasói) véleményem az, hogy a szerző műveit azért kellene kivenni legalább az ált. isis KÖTELEZŐBŐL, mert annak a korosztálynak minimum érdektelen, de sajnos nagyrészt értelmezhetetlen is. (Főleg, ha kötelező.) Nem a nemi szerepek miatt! Szerintem az irodalmat időben visszafele kéne olvastatni az ifjúsággal - és ekkor a nemi szerepek "változása" is követhető lenne, az olvasás megszerettetésén kívül. (Móricz Barbárokját szóba se hoznám, amit "csak úgy" egyetemre BKV-zni vittem magammal, és majdnem elfelejtettem leszállni - de ház az AKKOR megintcsak nem volt kötelező. Btw, az alig ábrázolt nemi szerepek itt is az adott kor hű tükrét adják.)

Izgalmas hallgatni az aktuális kormányzati panelt, a politikamentes művészet igényét, és a másik tipikus panelt: az áldozathibáztatást, az áldozat személyi felelősségének firtatását. Érdekes, hogy ezeknek és egyéb illiberális gondolatoknak pont a Partizán ad egyre nagyobb teret. Most próbáljuk elképzelni politikamentesen Petőfit! így március idusának közelében.

Mi ez a folyamatos összeszerelő-országozás? Ezek az alsógatyát is darabokban veszik meg?

Amúgy a Férfi-Nő kvótán is gondolkodtam már középiskolai irodalmi órákon. Szerintem jó ötlet volna. Az is jó volna ha a Vecsei H. Miklós féle Poket könyvek formájában olvastatnánk a klasszikusokat az iskolásokkal. A könyv elfér egy zsebbe mint egy okosfon. Én is vettem párat.

Még több ilyen műsort! Köszönjük Marci! 🙏🤗

Sajnos a magyar tanáraim elvették az olvasási kedvem. Az interjú tetszett.

Borbálát hallgattam volna még. Soma meg könnyen beszél, hogy miért nem állt bele Tóth Krisztina a vitába, miért terelte személyes síkra a dolgot. Szerintem nagyjából sokkos állapotban lehetett, miközben ömlött a nyakába a szar egy gombnyomásra. Nyilván nem akarta azt a gombot többször megnyomni, és beleállni ebbe, szerintem úgy volt vele, hogy azt is elég kivárni, amíg ez a vihar elül.

Az Aranyemberrel egy baj van, baromira unalmas és nem erősíti az olvasói motivációt, pedig ez pont az az időszak amikor a fiataloknál a hajlandóságot kellene növelni.

Hát azzal az emberrel nem szeretnék találkozni aki a kapcsolatokat Jókai művekből tanulja. Akkor a vadászatot a kis hercegből, állattartást a Micimackóból, történelmet a magyar népmesékből. Szerencsére Staller Ilona nem csak írt róla...

Tóth Krisztina valamivel fel akarta hívni magára a figyelmet, mert amúgy a kutyát sem érdekelné.

Mikszáth írja Jókai-életrajzában(éppen amikor Jókai hibáit veszi elő): “ Nincs tökéletes ló, tökéletes asszony és tökéletes regény sem” 😊😊

Csete Soma nagyon jól beszél a végén!

Gulyás 17:00-kor finoman, de agresszíven megpróbálta leterelni Csete Somát, hogy elmondja a véleményét arról, hogy Tóth Kriszta mégis tehet erről az egészről. Az identitáspolitikai oldalon (ld. Partizán) az az alapeset, hogy TK nem tehet semmiről sem, és mindenki egy barom, akinek ellenkező véleménye van. Gratula. Azért azt jegyezzük meg, hogy Tóth Kriszta az interjújában a politikai térben nyílvánult meg az Arany Ember gender-kommentárjával, nem csak a véleményét mondta el (közben kiderült az is, hogy butaságot beszél, mert rosszul emlékszik az Arany Ember részleteire). Az utóbbi 1-3 évben az egész magát progresszívnek tartó sajtó ég ezektől a témáktól és Orbán politikai oldalát próbálják állandóan felizgatni ezzel. Ha Tóth Kriszta mondjuk 2005-ben mondja ugyanezt, akkor ez egy teljesen más kontextusban jelenik meg.

Valaha felmerul az a kerdes, hogy egyaltalan kell e kotelezo olvasmany-lista? Angliaban nincs. Viszont ugy altalaban oriasi hangsulyt helyez az iskola az OLVASAS megszerettetesere.

Vicces, ahogy bár mind a ketten fontos dolgokról beszélnek, mégis elbeszélnek egymás mellett. És szerintem ez főleg a Szabó Borbála felelőssége, aki sokszor inkább közérthetőség szempontjából nagyon sok témát felhoz és ezek egy része nem is megoldható. A másik oldalról az a statement, amire a Soma utalt, hogy a közoktatás és ezáltal a szocializáció sem neveli olvasóvá az embereket, amellett, hogy igaz, inkább konszenzus, mint vita tárgya (persze lehetett volna még árnyalni). Mindenesetre markánsan kijönnek ún. (jajjszegényfejem) generációs különbségek is. Mindamellett a politika-pornó hasonlat is nehezen védhető, ha úgy vesszük, mert a most szocializálódó majdani felnőttek, nem csak az amerikai pop-kultúrához (és mainstream művészethez), de a politikához is közelebbi kapcsolatban állnak véleménykifejezési szempontból, egyszerűen, mert nincs terük itt és most megtenni ezt (amiből persze következik a haragok értelmetlen témában való levezetése).

11:00 Vajon Jókai mit szólna ehhez, hogy ennyi év után is ekkora vitát kavar a könyve. Valószínű elégedett lenne. 13:52 Magyarországon elképesztő mélyre süllyedt a közgondolkodás. 18:56 hát ez igen elgondolkodtató. Nem az a probléma, hogy egyesek a saját ízlésüknek megfelelőt, akarják az iskolában taníttatni? Például mindenkinek azt kell enni az étteremben az étlapról, amit kizárólag X.Y. kedvel. A kritikai gondolkodás a vita során alakul ki, illetve hogy több szemszögből nézi valaki a tárgyat, ezt történelemmel is lehet teljességgel nyugodtan tanítani, sőt ott lehet igazán.

Egy gondolat bánt engemet: a falon a kereszt szándékosan volt belekomponálva a képbe vagy sem?

Jókai Mór zsenialitását és az Aranyember örökérvényűségét jól bizonyítja, hogy cc. 150 évvel elkészülte után is ilyen érzelmeket, vitákat gerjeszt. Amíg szerelem, házasság, társadalmi elvárások, kapcsolati problémák, emberi érzelmek lesznek a földön, addig az Aranyember mindig olvasott, szép példája lesz ezek kifejezésének...

Marci, szerveznétek ezek után egy Jókai féle könyvégetést a Kossuth térre? 🤔😯

Jó a háttérzene a műsőr kezdetekor.

végtelenül sajnálom, hogy nem vállalták az eredeti meghívottak a beszélgetést, még szerencsére, hogy Csete Soma igen, köszönöm az értékes gondolatait, és az edukációba fektetett munkáját, remélem, valaki hozzáértő ír erről a beszélgetésről elemzést, mert sok ártatlannak tűnő, de káros megjegyzés hangzott el a beszélgetőtárs részéről. És döbbenet, hogy tanárként(!) dafke csatlakozni egy pártpolitikától átitatott csoporthoz? Naneeeee....ezt persze ő maga se hiheti, csak hirdeti......

Jó Marci pulcsija!

Tóth Krisztina, kérem, találjon egy másik Jókait, az Aranyember helyére! Mindjárt szólok, hogy az miért nem lesz jó...

Hú, a „kiérdemesült” az itt nem jó szó.

Ahogy erzekelem, ebbol a sztoribol is azonnal sikerult vmi identitasügyi oruletet kavarni. A strukturalis problemakrol eltereltek a diskurzust. Nyilvan nem konnyu beleallni, foleg egy ilyen szetzuzott lelku orszagban. Nekem ugy tunik Soma tisztan latja.

Nohát, milyen szimpatikus, a két vitázó vendég álláspontja. Én bizony, egyikkel sem szeretnék szembe kerülni, mert az az igazság, hogy mindkettejüknek igaza van. Az irodalom elveszítette azt a társadalomformáló erejét, amit betöltött a 19. és 20. század során. Ezt úgy a '80-as - '90-es évek folyamán, világszerte átvette a médiatudomány. Az értelmiségiek ennek megfelelően, visszavonultak abba a már-már közhelyes elefántcsont tornyukba, hogy ne is nagyon hallassák a hangjukat. Persze, tudom én, hogy a megszokott kis publicisztikáik ugyanúgy közlésre kerülnek, csak egy rémesen beszűkült közegbe. És mindez azért van, mert valóban, jól mondja Borbála, bárminemű kulturális téma kerül elő, (vagy kidugja az orrát, egy fent említett értelmiségi, s letekint a sleppre) abból rögtön polgárháború lesz, megkezdődik a politikai pornó, a két nagy kaszt között. Jóformán amióta élek, ez így megy. Akármi van, kultúrharc robban ki, és a két törzs egymásnak feszül. Úgy kell elképzelni, mintha mindannyian puskaporos hordókon ücsörögnénk, és ha kiugrik egy ilyen téma, mint a gender, az LMBTQIA, vagy a nácik megítélése, antiszemitizmus, vagy bármi, az egy gyufa képébe száll alá. És ha elég jó a széljárás, akkor még valamelyik párt, meglocsolja egy kis benzinnel, had égjen a prolik tüze. Addig sem budai villákat gyújtogatnak! Nincs politika mentes téma. Minden csak közélet! Természetes, hogy el is kerültem az ilyen helyzeteket fiatalon. Igyekeztem távol maradni mindkét állásponttól. Nagyszüleimtől kellett megtudjam, hogy miféle jelentősége van a kultúrának, az irodalomnak, a szépművészetnek, a nagy történelmi pillanatoknak, mert hogy őszinte legyek, az iskolám se volt annyira alkalmas arra, hogy ezt felépítsék bennem. A szüleim meg leginkább dolgoztak, hogy legyen mit ennünk, meg mit felvennünk a suliba, meg kiránduláskor... Már rég túl voltam az érettségin, mikorra felfogtam, mekkora jelentősége is volt a Nyugatnak, mellyel jóformán minden említésre méltó költőnk, ápolt valamiféle bizalmas viszonyt. Egy elképesztő rock'n'roll volt, azokban az időkben nyugatosnak lenni. Ma meg amcsi-majmolók európaiak, meg globalizáció-hívők vagyunk :(

CSETE FOR PRESIDENT!

egy olyan társadalomban ahol a szülők az állambácsira (iskolarendszer) bízzák a gyereküket, tökmindegy hogy mit tanítanak

Hmmm... én figyeltem, hogy érdekes, korának megfelelő könyvek kerüljenek a fiam kezébe. Szerintetek szeret olvasni? ? Ti hol éltek? Tényleg azt hiszitek, hogy az oktatásban a kötelező olvasmány bármennyire fontos? Mutassatok nekem egy gyereket 12 év alatt, aki nem csak kényszer miatt olvas! Ez nagyon buborék vita arról, hogy a kommunikációja szar volt egy feministának szánt megnyilvánulásnak. Vagy nem is tudom minek.

Számomra hihetetlen, amit ez a Tóth Krisztina összehordott a Jókai "Aranyember" művéről. Hogy a tökömbe lehetett olyan vadfeminista szarságot összehozni? Én valamikor gimnazista koromban (most 52) olvastam és rendesen megérintett. Megjegyzem, nem volt kötelező olvasmány. Számomra egyértelmű volt, hogy a férfi korábban egy gazdasági érdekházasságba ment bele, de egy véletlen folytán megtalálja Noémit, aki mindenben megfelel vágyainak és fordítva is, közben Tímár rájön, hogy milyen üres a kapcsolata a feleségével. Ez a kép szerintem bármely történelmi korszakban aktuális. Hogy jön oda egy femináci, hogy elmagyarázza, hogy milyennek kell lennie egy férfi-nő kapcsolatnak? Akármilyen is az övé vagy semmilyen. Hogy jön ahhoz egy femináci, hogy műalkotást betiltson? Legfeljebb fogalmazhat meg egy kritikát róla és elmagyarázza, hogy azért mert valami női elnyomást lát benne. Ez olyan, mint amikor egy akármilyen festményre, valaki azt mondja, hogy nem jó és meg kell semmisíteni. Ez totál náci gondolkodás. Jókai nem használt propagandisztikus eszközöket és jó pár festő sem, csak mutattak valamit és a fogyasztó értelmezze, ahogy akarja. Mindig is utáltam, amikor meg akarták mondani, hogy mit gondolt a költő szerintpk. A rendes komcsi rendszerben volt olyan. Visszamehetünk abba rendszerbe és hát legyen, de könyörgöm: NE TILTSUNK BE KÖNYVEKET ÉS FŐLEG NE ÉGESSÜNK!

Csak nekem idegesítő hogy ez a Soma fiú nem tud elmondani egy mondatot?

Miért van az, hogy a Partizán és az ATV is vagy egy hónappal le vannak maradva a hírekkel? Ezt a témát már kivesézték. Az ATV meg csak most foglalkozik Gulácsival...

Minden generáció azt mondja felnőtt korában, hogy nem lenne abban a korban kamasz, de most szerintem minden generáció egyetértene, hogy ma egyik sem lenne, olyan káosz van hogy mi helyes mi nem, még az sem hogy fiú e gyerek vagy lány 😄

Tóth Krisztina kritizálja Jókai Mórt!! A szar meg a lekvár a polchelyért versenyeznek. Óriási!!

Ki az a Tót Krisztina?

Mondjuk azt a kérdést mindenképpen fel kell raknunk, hogy mit akarunk az oktatással, kötelező olvasmányokkal elérni? Az olvasás megszerettetése a cél, vagy hogy a gyerek kultúrát kapjon a kezébe? Az előbbiért ugyanis csak passzív befogadónak elég lennünk, a másikért viszont keményen meg kell dolgozni. Magyarán ponyva vagy szépirodalom? Azt akarjuk, hogy valami kikapcsolja a gyerekeket, vagy, hogy bekapcsolja? Ha az előbbi irányába mozdulunk el, mondván, hogy legalább elolvassa a gyerek (és nemcsak a "kötelező olvasmányok röviden" változatot),s ezáltal akkor legalább megszerettetjük vele az olvasást, ami siker, igazság szerint semmit nem érünk el. Lejjebb adtuk a szintet, valóban papíron a gyerek olvas, és az jó statisztikai adatnak tűnik, csak a lényegét veszíti el az egész, nemcsak az iskola és az oktatás intézménye hiteltelenedik el, hanem az olvasmányélmény megtapasztalásának magasabb fokától is megfosztjuk a gyereket. Ne az alsó 2/3 legyen már a mintakövetés és az elvárás a gimnáziumokban. Hisz ez nem jó azoknak akik többre hivatottak lennének, és elveszik előlük a lehetőséget ezáltal, és azoknak sem jó, akikben ott a lehetőség, hogy fejlődjenek, de nincs meg bennük az akarat és maguktól nem vennék rá magukat. Aki meg nem képes rá, még a potenciál sincs meg benne, azok meg egyszerűen nem iskolaérettek, nem kell mindenkinek gimnáziumba járni, arra valók a szakképzők.

Csete Soma meleg? nagyon tetszik! :)

örömmel látom, a vitában a szintén kritikával említett Bárány Boldizsár nem jelenik meg! haladunk, mert talán egyetértésünk jele abban, hogy a bántalmazó férj és apa ne legyen minta a fogékony ifjú olvasók számára. az emancipált női minták igénye sem fog egyszer ekkora ellenállást kiváltani, mint jelenleg. úgy remélem. :)

azt hogy értelmetlenek. mindig is rüheltem jókait

Jókai csupa deviáns emberről ír.

Krisztina egy nagyon érzékeny nő. Min csodálkoztok? És nő, azaz nem fog azonosulni egy olyan szereplővel, aki nem úgy viselkedik, mint ő. Az irodalomban és a filmben egyformán az tetszik, amivel azonosulni tudunk.

Komoly problèmàk.

Nem Jókai Aranyemberét kell kiirtani a magyar irodalomból, hanem Spiró "Jönnek" című förmedvényét! Lehetőleg tótkrisztával együtt!

Marci, te mibol elsz?