TABU: Tudatos gyermektelenség 

43 éves elmúltam, szintén tudatosan gyermektelen. A "majd megbánod" nálam is elhangzott rengetegszer, de még mindig nem , köszönöm, szuper az életem!! A legtapintatlanabb az a ffi ismerősöm volt, aki lebiggyesztett szájjal azt kérdezte, hogy milyen nő az olyan, aki nem akar gyereket...és itt a válasz, amit olyan összeszedetten és értelmesen elmondtál. Köszönjük szépen!

Hadd legyek kínosan őszinte, mert szerepet játszik az életemben a téma. Transznemű nő vagyok. 19 éves korom óta élek hivatalosan is nőként, most vagyok 30. Igen hosszú időszak volt az életemben, mikor akár konkrét sírógörcsökben manifesztálódott a fájdalom, amit amiatt éreztem, hogy nem hordhatok ki egy gyermeket, nem lehetek ilyen módon anya. Mindezzel együtt soha életemben nem gondoltam úgy a szándékoltan gyermektelen nőkre, mint akik "elvesztegetnek" egy lehetőséget, és ezzel kvázi arcul csapnának engem, vagy meddő nőtársaikat, akik sok mindent megadnának a lehetőségért. Ezzel szemben igenis borzasztó, mikor látok egy nőt, egy párt, egy "családot" (az idézőjel hangsúlyos), ahol a gyermekek szeretetlenek, a kölcsönös tisztelet sehol és senkivel szemben nincs meg, adott esetben burjánzik a fizikai és lelki erőszak és terror, és tisztán látszik, hogy mennyire nem boldogok sem a szülők, sem a gyermekek. Kvázi kimondható, hogy jobb lett volna, ha adott "család" létre sem jön ebben a formában. Ez egy teljesen helyénvaló videó volt. Sajnálatos, hogy egyáltalán szükség volt arra, bizonyos "nyomás" hatására, hogy elkészítsd.

Szia Évi! (Szerintem te tudod hogy én hogy élem az életem.)Szerintem fantasztikus, hogy megcsináltad ezt a videót! Én nagyon örülök neki! Bár mindenki ilyen tudatosan gondolná ezeket végig! Sajnos,ismerek olyat, aki utólag jött rá, hogy mégsem neki való az anyaság!Egy gyereknek sem kívánom azt a sorsot! Nagyon fontos erről beszélni!

Nagyon-nagyon megértelek Évi! Én nem akartam gyereket nagyon sokáig. Ugyanezek miatt is. Szerettem már akkor is a munkámat, kitöltötte az életemet, önzőn és boldogan utazgattam stb. Aztán most, 33 évesen egyre inkább szeretnék gyereket, családot. És hogy miért? Azért, mert egyre inkább biztonságban vagyunk mindketten anyagilag és érzelmileg is a párommal, és ő egyszerűen annyira apuka típus, kedves, vicces, imádja a gyerekeket, és nekem is nagyon megjött hozzá a kedvem. Vele teljesen máshogy látom ezt a család-kérdést. És nem, nem attól félek, hogy majd elhagy, ha nem lesz gyerek, hanem egész egyszerűen nagyon-nagyon megjött hozzá a kedvem. :) De azért még csak egy éve vagyunk együtt. Ha 4 éve felvettem volna erről videót, kb. ezt mondtam volna el, amit Te. A lehetőséget nagyon jó, ha meghagyod, és az is teljesen rendben van, hogy most semmi kedved hozzá. A gyerekvállalás lehetőség és nem állampolgári kötelesség. Aki szeretne gyermeket, és! anyagilag elég stabil hozzá, annak hajrá. Jó, hogy Te ebbe is belegondolsz, ezzel is abszolút egyetértek, és nem is kell magyarázkodni szerintem. Én régen, amikor egyáltalán nem akartam, lerendeztem egy mondattal, hogy azért mert NEM. Amúgy kinek mi köze hozzá? :D Klassz volt a videó, puszi!

Alakítsa mindenki az életét úgy, ahogy neki jó, nem pedig ahogy mások elvárják ,❤️

Szia! Ez a problèma akkor is előkerül,ha valakinek van gyermeke. Nekem 2 fiam van. Sokan azzal próbálnak nyomást gyakorolno,hogy mèg egy kislány kellene..igyekezzek,mert 38 èves vagyok. De nekem így kerek a világ. Nem szeretnèk több gyermeket. Sem fiút,sem lányt.Szuper,hogy a kicsi 9 èves,a nagy 18. Önállóak, nőnek,sok más programot szervezhetünk pelenkázó táska nèlkül. Imádom a munkámat, imádom a családomat,de NEM szeretnèk több gyermeket! Ha elitèlnek,akkor sem. Szóval így is tökèletesen megèrtelek. Ez mindenkinek a saját döntèse kell,hogy legyen. Ès ezt a környezetünk tartsa tiszteletben. Jó,hogy felhoztad ezt a tèmát. Köszönöm!

Talán ez az első youtube videó, aminek minden szavával egyet értek. Pedig hosszú évek óta falom ezeket a videókat...Minden szavad, mintha én mondtam volna. 30 évet betöltöttem idén tavasszal. Én már tizenéves korom óta azt hangoztattam, hogy nekem nem lesz gyerekem. Persze akkor mindenki nevetett rajtam, mert mégis csak egy gyerek állt ott, aki azt mondta, nah neki aztán nem lesz gyereke. Ilyenkor még nem vesznek komolyan. Aztán most itt állok, 30 évesen. Stabil párkapcsolatban, nem is hinnétek, milyen régóta (15 éve:)). Tehát a férfi, ha úgy tetszik, apajelölt adott lenne. Saját lakásunk van, nem albérletből albérletre megyünk x évente, ami azt hiszem, a biztonságérzethez szintén hozzájárul(hatna). Anyagiak talán adottak lennének. Tehát akkor kérdezhetnék, és kérdezik is: mégis miért nem? A válasz ugyanaz, mint Nálad: egyszerűen semmiféle vágy nincs bennem. Semmi. Meg sem fordul a fejemben, sőt, én viccesnek találom, ha arra kell gondolnom, hogy én anya legyek. Aki ismer, talán érti miért mondom ezt. Én nagyon nem az a típusú nő vagyok. Sok nőnek ez élete vágya, célja, ezt tartja élete végső állomásának, ahová el akar jutni és mindent meg is tesz ezért. Nekem abszolút nem vágy, cél pedig főleg nem. És nem érzem magam emiatt rosszul. Szerintem sokkal inkább rosszul kell éreznie magát annak, aki felelőtlenül vállal, hoz gyermeket a világra. Aki nem tudja, rosszabb esetben nem akarja megteremteni azt, amire szüksége lenne egy gyermeknek. Aki magára hagyja a gyermekét. Aki "kidobja" a gyermekét. Aki gyermeket szül, de minden más fontosabb és előre valóbb, mint a saját gyermeke. Aki nem figyel oda a gyermekére. Aki nem taníttatja a gyermekét. Aki nem játszik a gyermekével. De aki tudja, hogy ő erre nem lenne képes, és ezért nem vállal gyermeket, az miért rossz ember? Semmivel sem vagyok, vagyunk kevesebbek, mint azok a nők, akik vállalnak gyermeket. És ők sem többek a gyermektelen nőknél. Szerintem az emberség, a nőiesség fokmérője nem ez. Aki pedig vállal, majd nem tesz meg érte mindent, ami tőle telik, annál pedig csak több, de legalább felelősségteljesebb lehetek, én úgy gondolom. Mert nem az az önzőség (ezt én is megkaptam, hogy önző vagyok), ha valaki gyermektelen és csak a saját életével foglalkozik, hanem az, ha ott van körülötte a baba, és annak ellenére csak magával foglalkozik!!!Mindenkinek jogában áll eldönteni, melyik utat választja, lesz-e belőle anya, vagy sem. Mint ahogy nem vagy köteles gyermeket szülni, úgy a másik oldal is a Te döntésed: szülhetsz 10 gyermeket is, ha szeretnél. Ez csakis az adott nő döntése! Persze eltekintve az egészségügyi problémáktól. Mert ugye itt jönnek azok a gondolatok, hogy: "Bezzeg Neked lehetne, és direkt nem vállalsz, míg más az életét odaadná, ha sajátja lehetne". Hát ezzel ki lehet kergetni engem a világból. Nagyon szomorú az, amikor egy nőnek egészségügyi problémák miatt nem lehet saját gyermeke. De erről én, vagy bármelyik olyan nő, aki direkt nem szeretne gyermeket, abszolút nem tehetünk. És ha szülök egy gyermeket megoldódik a probléma? Attól még nem történik csoda, és nem fog teherbe esni az, aki meddő. Tehát nem is értem ezt a fajta hozzászólást. Nyilván mindenki a saját szemüvegén keresztül látja ezt is, csak úgy, mint az egész világot. De el kellene fogadni végre, hogy millió ember-millió életfelfogás, és egyik sem kötelező érvényű másokra nézve! Mindenki eldöntheti, mit akar az élettől, mi és ki akar lenni ezen a Földön, mit szeretne és mit nem szeretne. Egészen addig, amíg másokat ezzel nem bántunk, vagy nem korlátozunk, úgy élhetjük az életünket, ahogy nekünk jó! Nem is tudom elképzelni, mások miért tartják normálisnak azt, hogy próbálnak nyomást gyakorolni egy nőre, és belehajszolni abba, hogy szüljön gyermeket akarata ellenére. Ez számomra felháborító. És az én környezetemben is van ilyen személy, aki állandóan ezzel próbálkozik. A gyermekvállalás nagyon komoly feladat. Aki nyomás hatására megy bele, talán később megbánja, aminek a legnagyobb elszenvedője az a gyermek lesz! Mert amit nem akarunk, ahhoz úgy is állunk hozzá!És ott nincs visszaút, hogy jaj elnézést, én mégsem akarom. Mert a gyermek már ott lesz. És utána jöhet a nemtörődömség, az elhanyagoltság, a szeretethiány, mert anyában nincs meg az anyai szeretet, mivel nem is akarta ezt a gyermeketami örök életére tönkreteszi az a gyereket, és talán emiatt ő is felelőtlen lesz felnőtt korában, ami vonzza magával a többi bajt. Ugye mégsem annyira jó dolog kényszerből gyermeket vállalni?

Nagyon nagyon pozitív számomra, ahogy kiállsz magadért, az elveidért, a nézeteidért. Hihetetlenül bölcs vagy, és nagyon bátor dolog nem behódolni a társadalmi elvárásoknak, tönkretéve ezzel nem csak a magad életét, hanem egy gyermekét is, aki örökké érezné azt, hogy valamiért kirekesztett. Egyszerűen, ha nincs meg ez az ösztön, igény és belső vágy, hogy édesanyává szeretnél válni, akkor ne tedd, és ebbe senki sem szólhat bele. A nem kimondott dolgok, hiába igyekszünk palástolni, minden gyerek előtt nyitott könyvként működnek. Nagyon fontosnak tartom, hogy hűek legyünk önmagunkhoz, hisz ez a legnagyobb boldogság. Gartulálok a videódhoz! Egy nő, aki amúgy szeretne gyermeket. :)

Nagyon összeszedett és intelligens volt ez a videó. A témaválasztásért meg főleg nagy respekt jár. :) bátor vagy. virtuális öleléés

Minden tiszteletem a tiéd és őszintén hálás vagyok ezért a videóért! 🙏😘

Örülök neki, hogy végül megcsináltad ezt a videót és szerintem ezt nem csak én gondolom így! Nagyon fontos erről a témáról beszélni és annak is örülök, hogy ezt mind őszintén és minden oldalról megközelítve építetted fel! Mindenkinek joga van a saját életét úgy élni, ahogy azt szeretné, nem pedig az elvárásoknak megfelelően! Sokan ezt nem tudják elfogadni, és sajnos állandóan próbálják helyette mindenféle jó tanáccsal "terelgetni" az embert...

Le a kalappal hogy megcsinaltad ezt a videot. Majd 9 honapos terhesen ugy bologattam vegig hogy majdnem leesett a fejem a helyerol. Az onzoseg vs onzetlenseggel kapcsolatban en pont forditva gondolom egyebkent, szerintem nincsen onzobb annal, mint hogy a sajat dns-emet akarom szaporitani es utodokat nevelni. Szamomra sokkal onzetlenebb az aki nem akar gyereket es kesz. Nem azt mondom hogy onzonek tartom magam amiatt mert en anya leszek par heten belul, de ez pont annyira onzo vs onzetlen mint a masik oldal. A masik amit nagyon tudok utalni meg, amikor valaki spekulalni kezd idegenek eleterol, biztosan veled kapcsolatban is kitalaltak emberek (es fogjak is, annak ellenere hogy megcsinaltad ezt a videot), hogy egeszsegugyi okokbol nem jon ossze a baba ezert inkabb bemagyarazod magadnak hogy te nem is akarod, mert akkor az mennyivel jobban hangzik. Szeretnek egyszer vegre eljutni oda, hogy olyan vilagban eljunk ahol az emberek nem turkalnak masok eleteben, penztarcajaban, meheben, privat eleteben, es nem az sertodik meg, aki a bunko kerdest felteszi majd esetleg a masik elmondja neki, hogy ez mennyire tapintatlan a reszerol. Es azert is tok igazad van hogy a paraszt kommenteket torolni fogod, mert attol meg hogy valamennyit kiteszel az eletedbol youtube-ra az nem azt jelenti hogy akkor ingyen celtabla vagy es mindent toleralni kell.

Döbbenet,de mintha én szóltam volna. Sokszor mondják, h majd "lesz ez máshogy", meg h csak nem gondoltam át a dolgot rendesen, na de amikor mások is ugyan azt fogalmazzák meg mint amire én gondolok... Szerintem is fontos erről beszélni! Én 28 évesen a szüleim elé álltam és közöltem ezt velük, az apám szörnyetegnek nevezett. Nem mondom, még 5 év után is érzem a tüskét. Talán egyszer meggondolom magam, de egyelőre az önzőség vezet. Köszönöm szépen hálásan ezt a videót, meg fogom mutatni, mindenkinek aki engem a gyerektelenség miatt megszól, ezt a videót, h megértsék :)

Nagyon szép, összeszedett, tiszta és nyílt videó. Csak gratulálni tudok neked Évi a bátorságodért, és megtiszteltő volt a nyíltságod és az az intelligencia, ahogy ezt a kérdést kezeled. Köszönöm 💖

Örülök, hogy van valaki, aki egy ilyen platformon nyíltan, őszintén és összeszedetten tud beszélni erről a témáról. Hasonlóan gondolkozom én is. Csak annyi a különbség, hogy én azt mondom, egyelőre nem szeretnék gyereket. Nem akarom kijelenteni, hogy soha, mert nem tudom, hogy fogok érezni ezzel kapcsolatban a jövőben. 29 éves vagyok és nem vágyom az anyaságra egyáltalán. Nem érzem anyatípusnak magam, nem akarom egy gyerek életét emiatt tönkretenni. Ráadásul nem is igazán kedvelem a gyerekeket, leginkább idegesítenek és nem is értek hozzájuk. Önző vagyok, de jelen életszakaszomba nem fér bele a gyerek. A párommal és kiskutyánkkal boldog családot alkotunk és egy darabig ez még így is marad.

Nagyon jól összeszedett videó, úgy nagyjából minden szavával egyetértek. Én sem szeretnék gyereket, 32 éves vagyok. Boldogan élek 10 éve a barátommal, vannak cicáink és nekem ez így tökéletesen megfelel. Minimális szinten sincs meg bennem az anyai ösztön. Őszintén szólva engem rettegéssel tölt el a gondolat, hogy gyerekem legyen. Ha valaki szóbahozza azt mondom, hogy önző vagyok, de igazad van... nem vagyok. Nem önzőség az, hogy nem szeretném feláldozni az életem egy gyerekért. Igen feláldozni, mert számomra ez az lenne, és én nem vagyok rá képes. Szerencsém van mert a környezetm, a barátaim ezt elfogadták, függetlenül attól, hogy van e gyerekük vagy sincs. Hála az égnek már a szüleim is megértették, hogy ez nem fog megváltozni, nem gondolom meg magam és tényleg ezt akarom. Ha valaki nem ismer akkor jön a szokásos: önző vagy, meggondolod magad, még fiatal vagy, megbánod stb... Én ezekre már csak legyintek, mert én se szólok bele más életébe. Köszönöm, hogy megcsináltad ezt a videót, nem ez az első tabu téma amihez nagyon jól összeszedett véleményt halottam tőled.

Tökéletesen megértelek, és bár mindenki végig gondolná mielőtt gyermek vállalásra adja a fejét, hogy való- e neki... Nekem van egy Kisfiam, akit még a bevallottan gyermeket nem szerető emberek is kedvelni szoktak, mert kedves, jó humorú, empatikus, én pedig gyakran hallgatom, hogy MINDENKÉPPEN kell neki egy testvér, mert szegény gyerek EGYEDÜL van. Nincs egyedül, itt vagyunk neki az Apukájával :) Ráadásul a víz kiveri a kistesó gondolatától is... Senki nem láthat bele a másik életébe, érzéseibe, hogy mitől gondolja azt amit gondol, mi motiválja a döntéseit. Köszönöm, hogy ilyen nyíltan beszéltél erről (is), szuper vagy!

Nagyon szeretem és tisztelem benned, hogy mindig őszintén, intelligensen fogalmazod meg a véleményed úgy, hogy közben fel sem merül, hogy bárkire erőszakolnád azt. Nekem 23 éves koromban született meg a kislányom, jelenleg 3 éves. A világon a leghatalmasabb szerelem, nagyon vágytunk rá, éreztem, hogy anya szeretnék lenni. Ennek ellenére hatalmas meglepetés volt mégis, hogy nem csak rózsaszín köd a babázás, hanem rengeteg lemondás, fáradtság, kompromisszum, idegeskedés..... DE! Így sem csinálnám másképp, hiszen nincs ennél nagyobb büszkeségem minthogy látom fejlődni nap mint nap, hogy látom milyen értelmes intelligens, bátor kisember. Rengeteget tanulok tőle az életről. Hiszek benne, hogy általa az isteni teremtés egy szeletében részt vehettem és benne és majd az utódainkban örökké én is élek. Ez olyan jó tudat, hogy marad utánam valami,.ami túlél, mégis magában hordoz. Nekem ez már természet feletti szinte. Egy csoda. :-) Viszont tesót egyáltalán nem szeretnénk a fent írt okok miatt. A férjem sem és én sem. Minket általában ezzel piszkálnak. Szóval vicc.... :-D

Imádom ezt a videót, és mondom ezt úgy, hogy a gyerek az, amire mindennél jobban vágyok. Maximálisan igazad van!!! 🙏🏼

Te egy fantasztikus ember vagy Évi! Ennyire értelmesen, normálisan beszélni egy ilyen nehéz témáról, nagyon kevesen tudnak! Nem lehetett könnyű! Bár én teljesen máshogy képzelem el az életünket, de egy mákszemnyi rossz érzés vagy ellenérzés nem volt bennem az érveidet hallgatva! Sőt! Köszönöm, hogy (bár sokak nyomásásra) mégis betekintést engedtél az életedbe. Amit az egészből még ki tudnék emelni, az az, hogy tényleg jó lenne, ha embertársainknak nem kellene ekkora frusztrációt okozni azzal, hogy az intim szférájukban turkálunk. Ez nagyon nagy gazság, hogy sokan nagyon tapintatlanok és figyelni kellene egymásra, hogy mit is kérdezünk, mert tényleg nem tudhatjuk, hogy egy-egy kérdéssel/"okossággal" a másik ember lelkébe lépünk-e. Tisztelet és elfogadás mindenekelőtt!

Evi, gyönyörű vagy, és a lelked is az. Köszönöm ezt a videót, az intelligenciát, az értelmes érveket, nagyon érdekes volt hallgatni💓

Tökéletesen összefoglaltad azt, amit én is érzek, gondolok. Tiszteletre méltó, hogy kiálltál a saját álláspontod mellet. Picit úgy éreztem, hogy feszengtél, még hosszabban is hallgattam volna a véleményedet a dologgal kapcsolatban. Köszönöm, hogy beszélsz ilyenekről is.

Nagyon örülök, hogy megcsináltad ezt a videót, és teljesen egyetértek minden szavaddal. Sajnos tényleg nagy a társadalmi nyomás azokon a nőkön, akik nem vállalnak gyereket, ezért jó, hogy vannak páran-köztük Te is- akik ki mernek állni a véleményükkel ebben a témában.

Nagyon bátor videó, gratulálok Évi! Egyetértek, ez legyen saját döntése mindenkinek.

Szia Évi! Mindenki azt csinàl az èletével amit akar. Nagyon összeszedett , értelmes video lett! te igy gondolod és ezzel semmi baj nincs .. :)

Szia Évi!! Nagyon tetszenek a videóid és az életfelfogásod! Teljesen egyetértek veled!!!! Szerintem is az ember akkor lehet igazán boldog ha mer önmaga lenni! És nem akar megfelelni a társadalmi elvárásoknak!

Teljes mértékben egyetértek az összes gondolatoddal, köszönöm hogy szavakba öntötted és elkésztítetted a videót.

Ilyen őszinte érthető és egyértelmű magyarázatot még nem hallottam, szerintem teljesen elfogadható az életfelfogásod. Köszönjük,hogy megosztottad velünk! Példaértéű! Nagyon boldog lennék ha egy ilyen embert mint Te vagy a barátomnak mondhatnék!

Teljesen egyetértek veled, hogy jön valaki ahhoz hogy a te döntéseidet kérdöre vonja, nem az ö teste, hanem a tied, a te döntésed. Én nem szeretnék gyereket, bár még nem vagyok olyan "öreg", nem várják még el tölem, de tudom, hogy engem is sokat fognak majd basztatni emiatt. Reményeim szerint a testvéremnek lesznek gyerekei, nekem elég lesz az is, ha egy csodás nagynéniük leszek. Nem utolsó sorban nekem kutyám van és lesz is, a gondoskodás kiélésére tökéletesen megfelel! Csak így tovább, öszintén beszélj mindenröl ahogy eddig tetted!❤

Önzőség... Ki veszít azzal, ha nem szül az, aki tudatosan gyermektelen? Ha nem akarok gyereket, mégis megszülöm, alapból sérül a gyerek. Inkább ne legyen, mint, hogy lelkileg menjen tropára.

Szia Évi! Nagyon jó volt hallgatni az értékes szavaidat. Nagyon jó döntés volt,hogy elkészitetted ezt a videot. Nagyon fontos téma és nem csak a gyermekvállalás van a szavaidban,hanem a szabad akarat, mely minden másban is megnyilvánul. Jo hallani,hogy nagyon tudatos vagy és itélkezésmentes.

Ugyanezeket gondolom 40 évesen. Én úgy fogalmazok/fogalmaztam mindig, hogy MOST nem akarok/akarnék gyereket, de nem zártam ki annak a lehetőségét, hogy egy fél év múlva jönnek az anyai érzések. Eddig nem jöttek. Feltételezem, hogy már nem is fognak. Bár engem szemtől-szembe egy-két kivétellel nem csesztettek miatta.

Nagyon értelmes nő vagy. Három gyerekem van de végig hallgattam ezt a videót. Gratulálok. A te döntésed hogy élsz. Számtalan olyan embernek van gyermeke akinek nem kellene.... Lásd erőszak, sexuális bántalmazás, éhezés. Kívánom hogy olyan legyen az életed ahogy elképzelted.

Üdv! Nagyon köszönjük mi is ezt a videót, meg fogjuk osztani az oldalunkon és itt is szeretnénk azoknak üzenni, akik tudatosan gyermektelenek, hogy nincsenek egyedül! ;-)

Nagyon örülök, hogy megcsináltad ezt a videót, mert bár én anyaként ugyan, de ugyanazért harcolok: hadd döntse el mindenki, mit hogyan és miért csinál. Tökmindegy, miről van szó, senkinek semmi köze a másik életéhet, a másik döntéseihez, és utálom, hogy manapság divat kényszeresen beleszólni mindenbe és lenézni egymást. A terhességhez: én például nem tudtam élvezni, nekem a terhesség egy szükséges "rossz" volt ahhoz, hogy gyermekem legyen, de nem tudom, valaha hajlandó leszek-e még erre, mert semmi szépség nem volt az én 9 hónapomban, és emiatt én már milliószor megkaptam, hogy "milyen anya az ilyen, aki nem élvezi a terhességet"... hát ebben is rémesen sok a logika :D Szóval egy szó mint száz, tökmindegy, mit csinálsz és milyen döntéseket hozol az életedben, biztos, hogy akik más véleményen vannak, legtöbben nem bírják ki, hogy ne tegyenek megjegyzéseket. Szomorú, hogy ennyire sok embernek van ilyen borzasztóan unalmas és semmilyen élete, hogy másén kell csámcsognia...

Köszi, 33 vagyok de minden szavad olyan mintha az én véleményem formálódna meg.Nagyon jó hogy megosztottad, és jó látni hogy lassan de már lehet erről beszélni.Magyarország még nem igazán nyitott erre a témára.Én külföldön élek szerencsére, a nyugati gondolkodás azért teljesen más minden szempontból.

Emelem kalapom! Nagyon örülök, hogy megcsináltad ezt a videót és, hogy így gondolkodsz! Szükség van rá, hogy beszéljünk ezekről a dolgokról és arrol, hogy igenis tudjuk elfogadni, tiszteletben tartani a másik döntését! Aminek még nagyon örülök, az a videóhoz fűzött hozzászólások!❤ Így tovább és örülnék neki, ha a továbbiakban is lennének ilyen jellegű témák! Köszönöm Évi!!!!❤❤❤❤

Én is örülök,hogy megcsináltad ezt a videót. Én az évek során kezdtem el úgy érezni,hogy nem szeretnék gyereket. Nálam egyrészt a teljes biztonság érzése hiányzik,én félnék,hogy engem elhagynának,ha már ott van a gyerek. A jövő is elég gázosnak látszik még nekünk is. A szülés gondolatától is irtózom,nem tehetek róla,idén két műtéten átestem egy baleset miatt,de azoktól nem rettegtem így. Lehet,hogy évek múlva megváltozik a véleményem,de én most így érzem. Élem az életem,utazgatok,utazgatni akarok. Rengetem tervem van,és úgy érzem,hogy jelenleg ebbe nekem nem fér bele egy gyerek. Úgy érzem,hogy én nem tudnék 24 órán keresztül a gyerekre koncentrálni. A keresztlányomat persze imádom,a csillagokat is lehoznám neki.

Szia, Évi! Kár, hogy csak egyszer lehetett lájkolni, mert minden szinte minden szavaddal tökéltesen egyetértettem! Nagyon jó, hogy ezt elmondtad nyilvánosság előtt, remélem azokhoz is eljut majd, akik elítélnek emiatt! Sajnos én is igen gyakran tapasztalom ezeket. Lassan kirekesztettei vagyunk a társadalomnak a párommal.. szóval óriási lájk és köszönet! 😚

Nem fejeztem még be a videódat, de nagyon örülök, hogy erről a témáról beszéltél, foglalkoztál vele. :)) Én szeretnék majd gyereket, de a falra mászok attól, amikor valaki másra akarja ráerőszakolni az általa igaznak vélt nézeteit. "Egyet apának, egyet anyának, egyet meg a hazának" --> Sok olyan ismerősöm van, akinek 2-3 gyereke van, és semmivel sem boldogabbak, mint azok akik nem akarnak vagy még nincs gyerekük.

Épp ma délután láttam egy olyan videót, amiben egy házaspár mesélt az életükről kilenc gyerekkel. A videóban ők is, a kicsik is elmondták, hogy még szeretnének testvéreket, illetve a saját családjukat is nagyra tervezik felnőtt korukban! Eszméletlenül aranyosak voltak, meg is hatódtam! :) Most este ez a videó jött szembe velem, egy teljesen ellentétes nézőpontot képviselve. Bár én magam is nagy családot szeretnék (azért nem épp kilenc gyereket😌), örültem ennek a tartalomnak. Szépen kirajzolódtak az érvek és ellenérvek, tetszett!

Szia Évi! Köszönöm, hogy megcsináltad ezt a videót. Az első mondatoddal meggyőztél engem, és tanultam valami újat. A többi kérdés meg elég furcsa és kellemetlen volt számomra is ( amúgy vannak gyermekeim). Ez kb. olyan lenne, mintha valaki utálja a macskákat, de rá akarják beszélni, hogy fogadj be egyet, mert milyen jó az neked... Bárcsak mindenki ilyen nyíltan és őszintén állna ehhez a kérdéshez, vannak akik meg a párkapcsolatban is hazudnak éveken át. Példa vagy! 😊Köszönöm!

Köszönöm neked ezt a videót!❤️ Szívemből szóltál...

Elni és élni hagyni!!!! Minden tiszteletem a Tied Evi Baba😍, en fantasztikusnak tartom, hogy tudatosan eled es tervezed az Eleted. Barcsak masok is igy elnenek es terveznek az eletüket, akkor biztos nem lenne ennyi serült gyermek a Vilagban. Mint mindig ❤🙏😘😘😘

Teljesen jól összefoglaltad, hogy mit gondolok. Csak a leggusztustalanabb kérdés maradt ki: "Akkor mi értelme van az életednek?" De pofán b...nám, aki ilyet kérdez!!!! :D

Szia! Néhány hete nézem még csak a videóidat, pár napja a párom is bekapcsolódott, és nagyon megkedveltünk - nyilván amennyire így online lehet - Téged! Ez a videó is nagyon fontos és jó lett, olyan dologról beszéltél benne, amiről mint te is említetted sokan nem mernek. Én sem, mi sem szeretnénk gyereket, és a társadalmi nyomás, a méhemben turkálás, a beszólások gyakran megkeserítik a napjainkat. Mindig jó ilyen "coming out"-okkal találkozni, mert megerősítenek abban, hogy nem vagyok csodabogár, nem vagyok egyedül, és hogy semmivel sem kevesebb az az ember, aki nem vállal gyereket. Nagyon jó, hogy felkarolsz ilyen témákat, és tisztellek a bátorságodért, nem veszélytelen felvállalni ezt az álláspontot, pláne az internet népe előtt. Minden jót kívánunk, és a jövőben is nagy érdeklődéssel várjuk a videóidat. :)

Gondoljatok bele mennyire szuper, hogy nem feltétlenül értünk egyet és mégis kulturált módon lehet beszélni/vitázni egy ilyen érzékeny témáról. Évi, örülök, hogy megcsináltad ezt a videót (is) és örülök, hogy látom a hozzászólások között, hogy ki mivel ért vagy épp nem ért egyet és mindezt normálisan megfogalmazva! Nagyon sok más témát is érintettél a videóban (abortusz, család...) és ezekről külön-külön is sokat lehet beszélni. Nem mindennel értek 100%-ban egyet Veled, de ez a platform szerintem nem alkalmas a mélyebb eszmecserékre, egy kávé vagy egy pohár bor mellett még biztos elő fog kerülni a barátokkal! :)

Nagyon köszi a videót! Én sem szeretnék gyereket szülni. 30 vagyok. Kell erről beszélni! Örülök hogy egyre több ilyen tartalom van RU-vid-on.

Nagyon szimpatikus vagy és minden szavaddal egyetértek!

Arroganciától mentes, higgadt és összeszedett tálalása ez a témának, nagyon szuper!!!! Az emberiség történelme talán most először tart ott, hogy biztos, hogy nem okozunk kárt társadalmi és környezeti szempontból, ha nem vállalunk gyereket. Ha valaki mégis errefelé akar terelgetni, vagy próbál bűntudatot kelteni, az az igazi károkozás.

Egyszerűen csak köszönöm ezt a videót. Minden benne van. :)

Én sem akarok apává válni, igazából 12 éves korom óta tudom, hogy nem való nekem, és nem is vágyom rá. 0 (nulla) apai ösztön van bennem. Amit a világból láttam azóta, az is csak megerősítette ezt a (childfree) elhatározásomat.Egy túlnépesedett bolygón NEM ÖNZŐSÉG úgy dönteni, hogy nem vállalunk gyereket.

Bravó Évi! 💕 Ez egy nyílt, őszinte videó! Nem gondoltam volna, hogy ez manapság ekkora problémát jelent az embereknek. Mondjuk ritkán kaptam ilyeneket...szomszédtól, hogy ha nem fogok szülni akkor ekkor amakkor, meg főnökösködő okoskától, hogy el ne mulaszd...meg nagy ritkán meglát a szomszédasszony ahogy a szüleimhez megyek haza, és akkor kérdezi hogy ugye nekem is lesz, én meg bőszen bólogatok, csak nyugoggyon már le...😂.. még 40 évesen is megkapod. Jobban tennék ha a maguk dolgával törődnének, a világ meg úgy teljes, hogy vannak benne olyanok is akikben nincs meg ez a szülőségre való vágy. Mi sem szeretnénk a párommal gyereket, ettől még kerek a világ és tudunk hozzátenni. Amúgy mindenféle gyereket el bírok viselni, játszok velük, megnyugtatom őket, és megnyugszanak a közelemben, ha kell gondoskodok is róluk.

A 18. perc után, miután az észérveidet felsoroltad, na ott egy olyan igazságot mondtál, ami valóban megtörténhet, jó eséllyel meg fog történni Veled, mint ahogyan énvelem is megtörtént. Boldog párkapcsolatban, majd 13 év házasságban éltem.Nem éreztük a gyerek hiányát. Egyáltalán nem volt ez köztünk téma. Kerek volt a magunk kis öncélú élete. Aztán amikor elmúlt a 40. születésnapom, akkor hirtelen iszonyú ürességet éreztem a lelkemben, mélyen legbelül. A kapcsolatok 15 év után megfáradnak. Már bejártunk mindent, amit akartunk, csináltuk mihez kedvünk volt. Folyton az járt a fejemben, hogy "ennyi???". Ezt is nehéz megfogalmazni. És akkor még mindig nem tudtam, hogy mi az, ami hiányzik. De sokszor az életben, a véletlenek azok, amik átlendítenek egy-egy holtponton. Nálam is így volt: egy kolléganőm éppen meddőségi kezelésre járt a klinikára, és mellékesen megkérdezte, hogy kérjen-e időpontot nekem is. Ráhagytam :). Még nem voltam 41. és ott tartottam a kislányomat a karomban. Akkor éreztem, és azóta is azt érzem, hogy ettől nagyobb boldogság, ettől nagyobb szeretet a világon nincs. Úgyhogy -tapasztalatból- azt tudom mondani Neked, kedves Évi, hogy az élet a maga kiszámíthatatlansága miatt csodálatos, és jól gondolod: nem tudhatod, hogyan változtat majd meg Téged. Vagy nem, de az sem probléma.

Szuper vagy,h mindezt vállaltad!!Rám úgy néznek,mint egy gyilkosra,mikor kifejtem ugyanerről,ugyanígy a véleményem.

Tetszik a tudatosságod! Nagy belső szabadságra vall.

Szia Évi nagyon jó videó lett 😊❤️ ahogy mondtad a végén a tisztelet a lènyeg hogy ne bíràljuk egymàs életèt ès döntèseit. Puszi

Minden elismerésem, s legnagyobb tiszteletem, Évi! Osztom véleményedet. Hiánypótló alkotás.

Nagyon jó ez video. Én úgy képzelem el, hogy majd lesznek gyerekeim (most 28 vagyok), viszont folyamatosan vívódom amiatt, hogy ki akarok-e cseszni egy másik élettel azzal, hogy erre az undorító világra teremtem. A másik pedig, hogy undorodom a terhességtől. Ezek miatt sokkal inkább az örökbefogadás felé mennék.

Én az önzőséged inkább bátorságra cserélném, el is mondom miért. Én szeretek anya lenni, vágytam erre, és bár maga a terhesség nekem is egy picit fura folyamat, értem mire gondolsz, de örülök annak hogy van egy kisfiam, és szeretnék még gyerkőcöt. A legnagyobb nehézséget mindeközben az okozza az egészben, hogy mióta anya vagyok minden pillanatban, minden döntésemben a gyerek állandó tényezővé vált. Ha csak pizzát rendelek vacsira is észben kell tartanom, hogy olyan legyen amiből a gyerek is ehet és ez egy jelentéktelen kérdés. Ha nincs velem, és mondjuk kolbászolok a városban akkor is az eszemben van. Azt érzem, soha többé nem lehetek már egyedül, még a gondolataimban se, és ez időnként megterhelő, pláne a tudat hogy ez életem végéig így lesz, akkor is ha már felnőtt gyerekeim lesznek. Az életem már nem csak az enyém. És aki azt mondja, hogy szeretné ha az élete csak az övé lenne, és a döntései nem függnének mástól, az nekem nem önzőség, hanem inkább egyfajta bátorság. Pláne a felsoroltak fényében, amivel a társadalom nyomasztja azokat, akik nem szeretnének gyereket. Bár több ember merne nem gyereket vállalni, mert nem kevés olyan van aki egyszerűen halad az árral, és ezzel sokszor a gyerekkel való kapcsolatát bélyegzi meg, sajnos van ilyen "nem vágyott gyerek" barátom, akinek felnőttként egy nagyon nehéz és visszás gyerekkor áll a háta mögött. Örülök, hogy megcsináltad ezt a videót, remélem eléred a célod vele!

Szia. Nagyon jó hogy megcsináltad ezt a videót. Bár én nagyon szeretnék gyermeket, de tiszteletben tartom aki nem szeretne bármilyen okból is legyen az. 🙂❤️

Szia! Nekem két gyermekem van. Mindig is szerettem volna gyereket és nem is bánom őket. Viszont szeretnék tiszta szívemből gratulálni neked, ehhez a videóhoz! 😉 Minden elismerésem, az őszinte és inteligens megközelítéshez! 😘

Teljesen megértelek, Évi, örülök hogy erről a témáról is beszélsz. 28 éves vagyok, én sem szeretnék gyereket, amúgy szeretem a gyerekeket, engem is bírnak a gyerkőcök, mert tudok velük egy szinten "rezegni", szivesen foglalkoznék én is gyerekekkel (pl óvónő). Ezt egyszerűen el kell fogadni, hogy nem mindenkinek való. Csak körül kell nézni... hány embernek van és képtelenek bánni vele, az árvaházak is tele vannak... ütik, verik, ne adj isten molesztálják... kiabálnak vele, képtelenek bánni vele, pl nálunk a családban is van gyerek és néha borzasztóan viselkedik...hihetetlen indulatos, iszonyú csúnyán beszél, odacsap ha valami nem tetszik neki, üt-vág, és képtelenek bármit is csinálni vele, pedig én még javasoltam is finoman hogy nem gondolkodtatok el pszichológuson? Mert ez a viselkedés nem normális... milyen felnőtt lesz belőle, ha elgurul a gyógyszere akkor is majd odacsap a feleségének?! Nálam is csodálkoznak mindig mikor ez szóba kerül, meg jaj hogy ez még változhat. Kérdem én, most vállaljak gyereket hogy aztán neki sz*r legyen, és az élete tönkre legyen téve csak mert én alkalmatlan vagyok szülőnek? Csak azért mert a társadalom elvárja, meg a szomszéd néni, meg fene tudja ki... minek? A gyereket saját magadnak szülöd, nem az anyádnak, apádnak, a szomszédnéninek vagy másvalakinek aki beszól... Ennek semmi értelme így. Plusz annyi sok embert látok akiknek az idegrendszerét tönkreteszi a gyerek, folyton fáradtak... nincs pénzük eltartani, nincs egy perc nyugtuk sem tőle, teljesen megszűnik a saját kis "én idejük" csak kínlódnak vele... Azt viszont elhatároztam, hogy ha valaha feléledne bennem ez az anyai ösztön akkor mindenképp örökbe szeretnék fogadni egy gyerkőcöt, adni neki egy esélyt egy jobb életre, hiszen tele vannak az árvaházak, miért ne onnan mentsek meg egy ártatlan kis lelket ha megtehetem?

Köszönöm a videot, nagyon aktuális ez most számomra.

Utálom, hogy a társadalom szemében akkor vagy valaki, ha szaporodsz. Mintha ez lenne egy ember értékmérője. Hiába van munkád, párod, sikered, boldogságod, azért sajnos ez a kérdés túl gyakran köszön vissza. Tök jó vidi lett. Csak egy nüansznyi gondolat: sokan mondják, önzőség, ha nem szeretnél gyereket. De ha megkérdezed, miért vállaltál gyereket, az esetek többségében mit mondanak? Mert akartunk, mert szerettünk volna. Hogy miből, hogyan fog felnőni, át sem gondolják sokan. Csak ennyit az önzésről. 😀

Szia Évi! 46 éves vagyok, férjezett és tudatosan gyermektelen. Örülök, hogy megcsináltad ezt a videót. Én egy velem készült rádió riportban beszéltem erről, amin az édes jó anyukám kiakadt, de most már egyetért velem. Szerintem sok nőtársam, aki Veled együtt sorstárs, most fellélegeztünk. Köszönöm Évi. Te is bátor vagy, mint én. :)

Első videóm tőled - de máris feliratkoztam. :) Örülök, hogy megszületett ez a videó, mert napjainkban ez bizony tényleg tabu, és jó látni, hogy ennyire őszintén tudsz beszélni azokról a dolgokról, amikkel sokan küzdünk. Szinte mindenben egyet is értek veled. Én is vészesen közeledem a harminchoz, és hasonló dilemmáim vannak. Jelenleg még én sem érzem azt, hogy feltétlenül anyává kellene válnom, ugyanakkor van rajtam egyfajta nyomás (mind a család, mind a társadalom, ismerősök részéről), hogy de igenis kell, mert csak gyerekkel lehet teljes egy élet, és hogy már így is el vagyok késve, velem egyidős barátnőm már kettőnél tart, az első már kisiskolás, stb... Igyekszem persze ezt figyelmen kívül hagyni, csak tényleg ezt érzem, hogy ha már legalább 30 vagy, és még nincs gyereked, akkor kb. "szégyelld magad", és "miért nincs?!". :/ Mi is mindig megkapjuk a kérdést, hogy "nem lesz még baba?". -.- Gyűlölöm... Iszonyúan személyeskedő, ilyen alapon azt is kérdezhetnék, hogy heti hányszor csináljuk... Másrészt egy részem szeretne majd "utódot", de egyszerűen még tényleg nem érzem azt, hogy nekem ez hiányozna, hogy vágynék rá... Mikor nővérem volt várandós nemrég, (félig) bolondozva "kicsi Alien"-nek hívtam az unoköcsit a pocakjában :D , mert ez nekem is hátborzongató, hogy ott van benned egy másik pici lény. Egyelőre én sem tudom ezt a tényt "szépnek" látni, tőlem ez idegen. Annyira gyerekbolond sem vagyok, mint más nő, hogy lát egy babát, és jajdecuki, nagyobbacska gyerekekkel sem jövök ki annyira, mint mások, hiába szeretnék. Fogalmam sincs, hogy mi lesz később, de ha nem fogom azt érezni később se, hogy igen, nagyon szeretnék gyereket és nagyon szeretnék szülővé válni, inkább én sem fogom erőltetni... Egyébként arra válaszként, hogy mi lesz öregkorunkban... Szerintem nincs garancia arra, hogy ha szülök egy gyereket, akkor felnőve nem fog hátat fordítani nekünk teljesen, vagy pl. kiköltözik külföldre, éli az életét, és ugyanúgy egyedül marad az idős szülő. Ilyenkor mi van? Szerintem is hülyeség ezt szempontnak venni, nem értem azokat, akik ezzel példálóznak... :/ (És igen, ez is önzőség...)

Nagyon tetszett a videód! Én 30 évesen ezerszer megkaptam ezt szintén. De nem fogom senkinek elmagyarázni, hogy milyen betegségekkel küzdök, és jelenleg azt gondolom, nem szeretném, hogy egy csöppség mindezt "megörökölje" tőlem. Engem kimondottan riaszt a terhesség gondolata, hogy a testem (és a lelkem) hogyan reagálna erre az állapotra. Nem mondom azt, hogy ez a dolog nem fog változni, mert ki tudja mit hoz a jövő, de ha nem lesz sem esem kétségbe. UI.: én konkrétan azt látom, hogy sokkal több olyan ember vállal gyereket, akinek egyébként nem való. Ilyenkor arra gondolok, hogy a gyerek is azt viszi tovább, amit otthon látott...és rájövök, hogy jól döntöttem. :D

Szívemből szóltál, minden gondolattal!

Gratulálok a videóhoz, bár nem ezen az állásponton vagyok, de nagyon összeszedetten és tudatosan foglaltad össze a témát, nagyon bátor vagy, hogy kiállsz és nyíltan beszélsz egy ilyen SAJNOS társadalmilag elítélt témáról :) Én szeretnék gyermeket, de minden bajom van a társadalmi nyomástól, a kérdezősködésektől, hogy dehát miért nincs még, mikor szeretnél, ugye tudod, hogy te következel a családban....stb.

Nagyon jó videó lett és minden szavaddal egyetértek, kivéve,hogy én korlátozottan szeretem a gyerekeket :D A bátyám gyerekeit, a barátnőim gyerekeit igen, de minden más idegen porontytól a falra mászom :D Én is megkaptam minden egyes kérdést és reakciót, azok közül,amiket felsoroltál...a legutóbbi kedvencem egy beszélgetés végén a másik személy részéről az volt, hogy "hát szerintem ezt még gondold át" :D Haver! 36 éves vagyok, átgondoltam nem egyszer, nem kétszer, de köszi a jó tanácsot! :D Én nagyon sokat gondolkodtam azon, hogy miért nincs meg bennem ez a vágy, nagyon sokat kutattam magamban, hogy hátha csak egy kis szikráját megtalálom, de nem. Egyetlen porcikám sem vágyik rá. Ez van. Pedig sokkal egyszerűbb lenne ebből a szempontból a többséghez tartozni. Nekem ami nagy gondot okoz az a párkapcsolat. Hiába folyik az a csapból is,hogy a pasik nem akarnak gyereket...hát de, igenis akarnak, vagy legalábbis nem tudnak mit kezdeni azzal a helyzettel ha egy nő határozottan nem akar. Összeszámolni sem tudom,hogy hány ismerkedő beszélgetés/kezdeti randizás szakadt meg emiatt. Nagyon szerencsés vagy,hogy Martin is így gondolkodik erről a kérdésről és,hogy megtaláltátok egymást :)

Nagyon szeretlek, Evi, csodás, higgadt érvelés. En is hasonloan gondolkodom erről a temarol, de ha meroben mas is lenne az álláspontom, akkor is elismernem ezt a videot. ❤❤

Szia Évi :) Én már tinédzser koromban eldöntöttem hogy gyermeket szeretnék, minden porcikámmal azt érzem hogy nekem az a "dolgom" ebben az életben hogy édesanya legyek. Bevallom régebben én sem igazán értettem azokat a nőket akik már viszonylag korán eldöntötték hogy nem szeretnének gyermeket. Ez persze azóta változott. Nagyon köszönöm neked ezt a videót, biztos vagyok benne hogy így is teljes és csodálatos életed van/lesz. :)

Üdvözletem hölgyem! Kevés a kulturált, igényes tartalom manapság, sok sikert kívánok a továbbiakban.Ui: Remek videó, és kegyed remekül fogalmaz. Kézcsók.

Szia! 37 vagyok, tudatosan gyermektelen. A videót illetően a véleményem: szívemből szóltál! Szabad döntés a saját életem kapcsán.

És még annyit te is nagyon jo ember vagy és megérdemeljjuk hogy amit akarunk az ugy legyen és szupi kis életet éljünk.

Kedves Évi! Azzal kezdeném, hogy tudom, hogy még fiatal vagyok ehhez a témához, bár kinek mi; de az a vágy, hogy anya legyek egyszer, amiről beszéltél, az bennem jelenleg teljes mértékben megvan. Már most sokat agyalok azon, hogy milyen is lesz majd nekem akkor. Viszont van egy nagyon közeli ismerősöm, akit nagyon szeretek, és hasonlóan gondolkodik, mint te. Természetesen, mindig is elfogadtam a döntését, hiszen én is úgy gondolom, hogy az a szép ebben a világban, hogy mind különbözünk. De be kell valljam, legbelül nem tudtam megérteni, hogy ez mégis hogyan lehetséges. Félre ne érts, nem bántottam őt emiatt egyszer sem, hiszen minek is tenném. Szeretném nagyon megköszönni neked ezt a videót, mert sokkal közelebb vittél ehhez a témához, és segít, hogy megértsem ezt a gondolkodást. Most már jobban értem azt is, hogy ő miért gondolhatja így, és számomra ez sokat jelent. Köszönöm! Illetve még a végén szeretném megjegyezni, hogy attól, hogy láttam a videódat, nem veszett el belőlem a vágy a gyermekvállalás iránt. Nagyon tanulságos videó volt. Legyen nagyon boldog életed!

Most talaltam rad egy szempillanovelo video altal.. Bongesztem temaid kozott, es naon orultem mikor meglattam h errol beszelsz.. koszonom a videot :)

Szia! Köszönöm! Megfogalmaztad a legeslegfontosabb indokot, arra hogy valaki nem szeretne gyermeket, az hogy egyszerűen nem vágyik rá és pont. Szerintem felesleges is tovább ragozni a miértet. Én nagyon tisztelem azt ha valaki így dönt! Nagyon szépen elmondod hogy tásadalmi, politikai, környezeti indokok nem elég erősek akkor ha valaki igazán vágyik gyermekre. Egyetértek. Engem az bosszant, hogy a vágy hiányát magyarázzák sokan mindenféle egyéb indokkal, pl gazdasági helyzet. Illetve emellett megy a szülő shaming, én azt látom kezd átfordulni a dolog kicsit abba, hogy az a felelőtlen, azt szidják mostmár, aki gyereket vállal. Nekem van 1 gyermekem és épp a másodikat várjuk, de egyre gyakrabban találkozok azzal, hogy rosszul kell éreznem magam amiatt mert gyereket hoztam erre a rohadó, összeroppanó világra :(

Tökéletesen egyetértek Veled, főleg azzal, hogy nekem nagyon idegen az anyává válás gondolata meg hogy nő bennem "valami". Meg én a gyerekeket sem kedvelem, talán azért, mert egyke vagyok vagy mert soha nem volt mellettem gyerek. Ezeket el kell fogadni, én már nagyon beleuntam abba, hogy mindenki elkezdi azt mondani, amit Neked, hogy majd megváltozik.. Én soha életemben nem mondtam, hogy "Majd ha nekem gyerekem lesz, akkor..." 26 éves leszek idén, de nem gondolom, hogy valaha ez meg fog változni. Tulajdonképpen én nem is akarom. A kedvenc mondataim: Benő a fejem lágya, majd a sajátodat, majd.. Oké. Ezekkel az emberekkel már nem is állok le vitatkozni.

Szia Évi! Így két évvel később azt érzem, hogy egyre inkább aktuális a téma és egyre inkább elfogadottabb. Több ismerősöm is hasonlóan látja ezt a kérdést, köszi hogy felvállaltad. :)

Szia! Nem szoktam kommentelni, de most úgy érzem, ezt le kell írnom. Mi a férjemmel nagyon szeretnénk gyerkőcöt, szerinte és szerintem is így lesz még kerekebb a kis életünk. Viszont ettől a "mikor jön a baba?" kérdéstől kiver a víz, mert már egy más világban élünk, mint anno, mikor megvolt a menete a családalapításnak, és a házasságot csak a gyerekvállalás követhette. Ez tényleg intim dolog, két emberre tartozik. Valamilyen tekintetben nagyon felvilágosultnak tartom magam, valahol pedig van bennem valami maradi is, de szerintem csodás dolog, hogy erről beszélsz a videódban. 21. századi emberek vagyunk, ki ki a saját életét próbálja úgy élni, ahogy neki jó, ha gyermek nélkül, akkor nélküle. Több gondolatnál is bőszen bólogattam, pl a ha nem szülsz, ki fog eltartani... Annyit még hozzáfűznék, hogy gondolom, hogy sokan elképednek, mikor erről beszélsz velük, de én magamból kiindulva azt gondolom, hogy vannak köztük inkább kíváncsiak, és úgy, ahogy érdekfeszítően hallgattalak videón keresztül, biztos hogy élő szóban beszélve is kérdések fogalmazódtak volna meg bennem a témával kapcsolatban, minden rosszindulat nélkül. Mondjuk, biztos utóbbiak vannak kevesebben, meg nyilván neked is fárasztó mindig ugyanazokat a köröket lefutni. Sok sikert kívánok a továbbiakban, készíts még nagyon sok ilyen tartalmas videót!

Le a kalappal előtted Évi, hogy ezzel így ki mertél állni!!! Nem mondom, hogy megértelek! De tiszteletben tartom a döntésedet, -és tisztelem, hogy ezt fel mered vállalni! Nem társadalmi nyomásra kellene sokaknak gyermeket vállalni, hanem szívből... Nekem van egy 1 éves kislányom, és abszolút nem vagyok benne biztos, hogy szeretnék mégegy babát, kerek így most az életünk! Mégis úton -útfélen azt kérdezgetik (idegenek is) mikor jön a tesó... Meg kéne érteniük az embereknek, hogy semmi közük ahhoz ki, hogyan éli az életét... Mindenki élje úgy az, ahogyan szeretné! Valóban csodás lenne egy olyan világ, ahol az emberek egyformán nyitottak egymás felé, és nem bírálják a másikat a döntései alapján... Sajnos ez csak álom 😕

Minden szavaddal egyetertek, sot...a sajat szavaimat, illetve valaszaimat hallom vissza azokra a bizonyos kerdesekre, amikkel bombazni szoktak, ha (még) mernek. Koszonom, koszonom! Te voltal a mai nap fenypontja :)

Három gyerek édesanyja vagyok,szerencsére eddig mindent meg tudtunk adni nekik.Négyen vagyunk testvérek és hasonló gyerekkorom volt mint a Tiéd ami a nélkülözést illeti.Megvolt mindenem persze,de ez a szüleim kemény munkájának köszönhető,lehet ha nem vállalnak ennyi gyereket nekik is sokkal könnyebb lett volna.Arról meg hogy valakinek azért legyen gyereke hogy ne legyen magányos öregkora....hát nem tudom.Nagyon sok magányos idős ember van akikre a gyerekeik rá sem nyitják az ajtót.

Szia Évi! Köszönöm.Intelligensen megfogalmaztad azt,amit én is érzek . A tisztelet sajnos nem szokott az emberek megnyilvánulásaiban jelen lenni.

Szia Évi! Igen, ez valóban tabu téma sokak számára. Én azt gondolom, hogy én az a korosztály vagyok (még rendszerváltás előtt érettségiztem :)), akiktől el is várták, hogy legyen gyerek. Nem is ismerek olyat aki ne akart volna, így az ember lánya gyakorlatilag beállt a sorba, azaz férjhez mentünk, aztán szültünk. Igazából nem is gondolkodtunk azon, hogy szeretnénk-e gyermeket vagy sem, sodort a tömeg, hogy úgy mondjam. Ezzel persze nem azt mondom, hogy megbántam, mert nem. A fiaim szuper gyerekek, büszke vagyok rájuk. Akkoriban még inkább tabu volt. Ha valaki nem akart gyereket, inkább magában tartotta. És ez így nem volt jó. Nem tudom mit válaszoltam volna, ha megkérdezik, hogy akarok-e gyereket vagy nem, bár még egyszer jelzem nem bántam meg. Viszont lehet, hogy én is felháborodtam volna még akkor, ha valaki nem akart volna gyereket, de így sokkal érettebb fejjel, és több probléma után (anyagi és egyéb problémák) már azt mondom, hogy nem bűn, ha valaki nem akar babát. Én úgy érzem, hogy akkor nekünk szinte nem is hagyták, hogy végig gondoljuk mit is vállalunk ezzel, de valahogy talán egyszerűbbek voltak a dolgok. Most hisztizhetnék a fiúknak, hogy akarok már unokát, de nem teszem, mert valóban nekik és a párjuknak kell eldönteni, hogy legyen, ne legyen. Hát ez tényleg nagyon nehéz téma! És örülök, hogy van aki ki meri mondani!

KÖSZÖNÖM NEKED! 🤗 A SZIVEMBŐL SZÓLTÁL! minden szavaddal egyetértek! Tökéletesen fogalmaztál!

Nagyon igazad van! Minden szavaddal egyet értek!❤️👍

Én elfogadom ha valaki nem akar gyereket. De leírnám anyaként az én tapasztalataimat a privát szféra megsértéséről. Hét éve terhes lettem a nagyobbik fiammal,20 évesen. Nekem SENKI nem gratulált,mindenki aztmondta vetessem el mert még fiatal vagyok. Állandóan magyarázkodnom kellett,olyan embereknek akik nem is ismernek,elhordtak minden felelőtlen hülyének. A nagynéném sem szült,soha nem is akart,felhívott hogy elmondja felelőtlen vagyok és egy senki a szemében ha megtartom a gyereket. Magyarázkodnom kellett teszem hozza ő sem ismer,mert soha sem vette a fáradtságot hogy beszélgessen velem. A nagymamám temetésén le se szart,csak szapulni tudott hogy gyárba dolgozom,mert ő hozzament a millimosohoz és feltört. A tesóm se aksr sose gyereket kint van Németbe,gazdag. Vele beszélgetett ő volt az atyaúristen. A kisebbik fiamat mikor szültem már nem is írt,anyut kérte számon,hogy engedhette hogy egy nálam idősebb ember eljegyezzen,és gyerekünk legyen. Egyik nap az egyik szupermarketben vettem pelust,és beszólt egy fiatal kis nő nekem hogy "tenyészkanca". Hát mit ne mondjak nagyon rosszul esett. Igazad van hogy az elfogadás nagyon fontos lenne,és szerintem mindkét irányban

Nagyszerű videó! :) Én is CF vagyok. Viszont, én nem szeretem a gyerekeket. Bizonyos kor alatt szinte rájuk sem bírok nézni, az idősebbeket pedig 1-2 óránál tovább nem tudom elviselni. A terhesség gondolatától is kiráz a hideg. Elképzelhetetlen számomra, hogy ott van bennem valami, ami lényegében belőlem táplálkozik, mozog, majd nem túl szimpatikus módon kijön. Rengeteg mindent hallottam már én is. Leginkább azt, hogy majd meggondolom magam. Nos, én biztos nem fogom. A saját boldogságom mindennél fontosabb számomra. A terveimbe egyáltalán nem fér bele egy gyerek, és nem vagyok hajlandó lemondani a céljaimról egy tőlem (jó esetben) 18 évig függő személy miatt. Emellett pedig túl sok az öröklődő mentális betegség is a rokonságban. Én magam is hajlamos vagyok a depresszióra, de van skizofrénia, paranoia, pánikbetegség stb. Nem szeretném egy újabb beteg emberrel gyarapítani a Föld lakosságát, ezért a sterilizáció mindenképpen szerepel az 5 éves tervemben. Természetesen ennek tudatában választok párt is magamnak. Mindig azt mondom, hogy inkább azt bánjam meg, hogy nem csináltam, mint azt, hogy igen. Mások pedig ne tegyenek az én vállamra olyan súlyt, amit nem nekik kell majd egy életen át viselniük. Az amúgy nem zavar, ha megkérdezik. Elmondom szívesen, hogy mi a helyzet. Attól függően avatom be az illetőt, hogy mennyire ismerem. De az már komoly probléma, ha nem állnak meg a kérdésnél, hanem elkezdenek kioktatni, mindennek elmondanak, ítélkeznek az életem felett. Az ilyenekkel sajnos még nem tudok mit kezdeni. Ha kiállok az álláspontomért, szemét p...a vagyok, ha elfogadom, amit mondanak, elkönyvelik, hogy nem is gondolom komolyan. :/

Nagyon jól beszèltèl, ès megint csinos vagy!

Szia! Osztozom a nézeteiden, de nagyon érdekelne, hogy mennyi dislike-ot kapott a videó. Elárulod nekünk? Érdekelne hogy áll a társadalom a témához, mert a kommentekből ugye ez nem derülhetett ki. Köszönöm, további boldog életet kívánok nektek! :)

Évekig küzdöttem kisbabáért.Számos beavatkozás ...stb.Mégsem tudnék elítélni egy embert sem azért mert Ő nem szeretne.Őszintén szólva sok olyan embert ismerek aki nem érezte magában a vágyat az anyaság iránt,mégis engedve a nyomásnak szült.A gyerek issza meg a levét...sajnos.Annyira gyorsan ítélkezünk.....

Olyan jo, hogy beszelsz errol ❤ en sem vagyok csalad ellenes vagy gyerek ellenes, egyszeruen csak nem erzem azt, hogy szeretnek egyaltalan. Lehet ez megvaltozik idovel, de nagyon szenvedek a mindennapokban, hogy mindig errol kerdeznek minket a ferjemmel. Lelkileg tamogato volt a video es nem mellesleg gyonyoru a sminked es pulcsid is.

Hasonlóan gondoltam mint Te, de aztán 33 évesen mégis szültem. Persze nem bántam meg, de amikor 3 évvel ezelőtt megkérdezték, nemet válaszoltam. Engem is zavart a sok kérdezősködés. Sőt, 31 évesen egy állásinterjún azért nem feleltem meg, mert "abban az életkorban vagyok, amikor a nők gyermeket vállalnak". Na, ez az ami már túlmegy egy határon. Egyébként útáltam a terhességet, nagyon kellemetlen, a szülésről már nem is beszélve (az orvosok tettek róla, hogy császár legyen), de a fiamat szeretem a világon a legjobban. Kövesd az érzéseidet, amit a szíved diktál, mert az nem hazudik ☺️

Én ismerek olyan anyát, aki külső nyomásra vállalt gyerekeket. Megbànta és elhagyta őket, anya nélkül nőttek fel. Nem való mindenki szülőnek, ezt mindenkinek meg kéne érteni . Ez egy életre szóló döntés rengeteg lemondàssal és nagy anyagi kiadásokkal. Ezt nem lehet /nem szabad senkire ràerőltetni. Én az itthoni családbaràt politikàtòl is rosszul vagyok, nem opció a kormányunknak, hogy valakinek nem lehet gyereke, vagy nem akar. Amíg ők is ezt sugalljàk minden intèzkedèsükkel, addig az emberek sem lesznek sokkal tolerànsabbak szerintem. :( Én sem szeretnék jelen pillanatban gyereket, soha nem volt meg bennem a gyerek utáni vágy. Lehet még változik (még csak 23 leszek) , de ez magánügy, olyan rossz, amikor valaki számon kér és megpròbàl meggyőzni..

Szia! Én tök új néző vagyok, ez a videó hozott ide. Nagyon tetszik, hogy átgondolva, önismerettel állsz hozzá ehhez a kérdéshez. Én nagyon szeretnék családot, de fontos, hogy ezekről a dolgokról értelmesen, indulatok nélkül lehessen beszélgetni. Szerintem is azt kell legjobban tisztázni magunkban, hogy vágyunk-e gyermekre vagy sem. Sajnos nagyon sok gyerek nő fel úgy, hogy egyáltalán nem akarták és nem szülőnek valók a szülei, vagy mert becsúszott, vagy mert "kell", társadalmi nyomásra. Furcsa, hogy ezeket sokkal jobban elnézi a társadalom, mint azt, ha valaki érzi, neki nem való a szülőség és ezt élni is meri.

Én is így vagyok vele, hogy van olyan rokon (nem olyan közeli), aki meg akarja nekem mondani, hogy mikor vállaljak. Beleszól több dolgomba is, pedig nem az anyám. Én szeretnék gyereket, lehet csak egyet, de szeretnék majd. Csak beleszólni más életébe, ez ami idegesítő. Azt is bírálja, hogy még tanulok 26 évesen, mert próbálom magam továbbképezni. Szerintem ez inkább dícsérendő, ha képezzük magunkat, jobb körülményket szeetnék teremteni magamnak és utána vállalnék gyereket.

Úgy érzem, mostanában kicsit sokat kommentelek, egyre több videós videója alá. De azt hiszem, végre olyan témákról van szó, amihez hozzá KELL szólni. Azt kell, hogy mondjam, hogy bár úgy fogná ezt fel mindenki, ahogy te! Tanítónő vagyok, naponta találkozom olyan gyerekekkel, akikkel nem megfelelően vagy egyáltalán nem foglalkoznak a szülei. (Gondolom, te is.) Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy szegények, sőt! Szomorú, hogy sok ember egy álom hajszolása miatt hoz gyermeket a világra, miközben nem mérik fel azt, hogy ők tényleg akarják-e vagy, hogy ez mekkora felelősséget jelent. Egy életről beszélünk, nem pedig egy Barbie-babáról. Igenis fontos, hogy mikor gyermeket vállalok, tisztában legyek azzal, hogy miért vagyok felelős egy életen át! :) Épp egy mondatod ragadt meg bennem: "Mi van, ha azt bánom meg, hogy gyermekem van?" Ha valaki úgy érez, ahogy te, szerintem ragaszkodjon a döntéséhez. Ha azt bánja meg, hogy nincs, még mindig örökbe fogadhat egy gyereket, aki szülők nélkül él, és akit boldoggá tehet. :) De tönkretenni egy életet azért, mert "megpróbálom" vagy mert "ez kell, ezt várják el tőlem", akkor az az önzőség. Nem az, ha felelős vagyok, és azt mondom, hogy nem szeretném, mert... :) Imádom ilyenkor ezt a szólásszabadságot! :D Gratulálok Évi! (U.I: Ja, amúgy meg minden nő a saját testéért felelős, s ő hozhat csak meg döntéseket a teste felett. Ő birtokolja, CSAK Ő rendelkezhet vele. És pont.)