(21F) Én majd 1 évig játszottam ezt a fajta játékot. Úgy éreztem a másik fél állandó elutasító reakciója miatt, amikor a problémákat értelmes keretek közt kezeltem volna, hogy így nincs is értelme együtt lenni. Annyira erős viszont nem voltam hogy kilépjek, mikor zokogva marasztalt, mondván hogy nagyon szeret. Az én esetemben ez azzal zárult le hogy pszichológushoz jártam, meditáltam, könyveket olvastam el (többek közt az ön Bátran élni című könyvét) és egyre világosabbá vált számomra hogy nekem kell erősnek lennem és tartani magam az elhatározásomhoz. Nehéz szakítás volt, szó szerint meglepetésként érte a volt barátnőm, hogy egy időszakra eltűntek a fenyegetőzéseim (készültem arra hogy valóban megtegyem), aztán pedig kimondtam és be is tartottam a szavam. Ha valaki ezt elolvassa és ilyen helyzetben van, azt javaslom hozza meg a döntését, mert amekkora energiát abból a szakításból nyeretem és amekkorát csak azáltal fejlődtem az hihetetlen. Legyetek önazonosak, tegyétek amit jónak éreztek és tartsátok be a kimondott és magatokban elhangzó szavaitokat!
Én is benne voltam egy ilyen kapcsolatban és már mikor ötödjére szakított velem utánna megint vissza akart jönni én már nem hagytam.Olyan sérülést okozott bennem hogy nem tudtam a labilitását tovább tolerlni.Ráadásul ő generálta a veszekedést én csititani probáltam de nem ment.rengeteg energiám ment el ez miatt.Most újra építem magam és csak előre nézek.Köszönöm a videot .nagyon jó megfogalmazás volt.
Köszönöm nagyon jo a téma jól körül járta. Tudom milyen érzés a fenyegetőzés. Ebben és sok más esetben sokat tanultam és változtam. Figyelnünk kéne egymásra és vigyázni.
Facebook miatt hagyott el a fèrjem 43èv után mert a szeretőjènek nèmet nyugdíja van ès elhalmozta ajándèkkal-nem az öreg lány szèpsège miatt,mèg 5èvvel idősebb tőlem.
