Vincze Miklós: A Föld a jövő Vénusza? - az üvegházhatásról másképp (Atomcsill, 2023.01.12.) 

Fizikus szempontból, ami én nem vagyok, igen érdekes, hasznos előadás, még nekem is!!! Köszönöm! A ciprusokról hallottam egy videót. Kiderült, milyen jó alapanyag a hajók építéshez, milyen jó hatású az egészségre, ezért lényegében kiirtották, M.O.-on is. Hajóépítéshez, paloták építéséhez. Majd legelők lettek ezekből a területekből, majd SIVATAGOK! Most is azok. Talán nem a Napot kellene eltakarni, ami nélkül nincs élet, hanem a FÁKAT VISSZATELEPÍTENI! Lehet sokat "fejlődött" a tudomány, de én még úgy tanultam, a széndioxid élteti a növényeket, az általuk kibocsájtott oxigén pedig az Embert. És nem kell félni a széndioxidotól, mert van természetes felhasználója.

"""Sajnos"""" éjfél után megjelent az ajánlatok között, és mint a jó könyvet, belepillantás után nem lehetett abbahagyni... reggel pedig kelni kell. Bármilyen természettudományt tanító számára kincset ér egy dupla órán. 10/10

Nagyszerű tartalom, köszönet minden közreműködőnek! A sugárzástani ismeretek birtokában egy élmény volt az előadásban bemutatott építkezés.

Erre nem lehet mást mondani, köszönöm az előadónak, és köszönöm minden közreműködőnek azt a sok órányi munkát, sok tíz évnyi tanulást, amivel adtak nekem (is) ennyire hasznos másfél órát. Köszönöm, köszönöm.

Igen érdekes előadás volt. Sokat tanultam belőle. Köszönöm.

Szuper előadó,szuper előadás! Köszönöm hogy láthattam,hallhattam!

Nagyon jó előadó a srác.

Köszönjük!

A 10 perces villámcsapás említése új célokat adott.

A képregények mellé magyar vonatkozást is lehetne tenni: Botond-Bolics György - Ezer év a Vénuszon - Idegen bolygón született 📚

Nem Cook fedezte fel Ausztráliát, hanem a hollandok, utána meg a spanyolok voltak ott. De egyik csapatnak se tetszett az ismeretlen déli föld ezért leléptek. Később Cook a déli részen szállt parta ami valamivel konfortosabb volt a gigantikus mérgespókokat leszámítva

❤❤❤

A karbon kor nem volt (földtörténeti értelemben) nagyon régen, a Nap intenzitása szempontjából biztosan nem. Az atmoszférában jelentősen (legalább egy nagyságrenddel) több CO2 volt, ezért nőttek meg a növények jóval nagyobbra, ami maga után vonta az állatvilág méretének növekedését is. Ez az állapot többszáz millió évig nagyjából fennmaradt, mindenféle "elszálló" klíma nélkül. Ennek a fizikai hátterét mennyire vizsgálták, ezt modellezték-e már?

Tetszett az előadás. Sok új érdekes dolgot tudtam meg belőle. Azon majd elgondolkozok, hogy a hőmérséklet hatványkitevője hogyan függ össze a makroszkopikus dimenziók számával (Lukács Béla szerint minden egyes "bizonyítékot" ki lehet magyarázni, viszont sok különböző bizonyíték van, és együtt nem lehet már kidumálbi.) Teller Ede azt mondta, hogy a molekula rezgéséhez két szabadsági fok jár, mert kinetikus és potenciális energia is van. Ezt nem nagyon értem. Az összegük kvázi állandó, nem függetlenek. Érdekes lehet, ha a szinodikus forgási periódusidő összemérhető az év hosszával. Az űrszindák a nappali vagy az éjszakai oldalon szálktak le?

reakcióm a 13:00 környékén elhangzottakhoz: Már többször is találkoztam ezzel a nézettel, h talán a légkör felsőbb rétegeiben lehet élet, én ezen eléggé fennakadtam. Én nem tudom kitől, miféle emberektől származhat ez a nézet, kételkedek benne h komoly kutatóktól/tudósoktól, nekem ezzel kapcsolatban csak egy egyszerű gondolatom van, ami nem is engedi az ezen való tovább gondolkodást: Az élet működéséhez szükség van nehezebb elemekre, olyan elemekre amik nem maradnak meg a felsőbb légkörben, mindenképp lesüllyednek. Ahhoz h bonyolultabb molekulákat, makromolekulákat hozzunk létre, amik már megengedik az anyagok geometriájának és viselkedésének a számtalan lehetőségét, elkerülhetetlenül szükség van nehezebb elemekre, az nem fog menni h életet csinálunk hidrogénből meg héliumból meg pár könyebb elemből. Igaz h pl CO2 van a légkörben is, amiben ott a szén, de ez sovány vígasz. A földnek szilárd felszíne van, ami megengedi h az elpusztult, már nem működő élőlények teteme és az élőlények egy helyen maradjanak, így a közös helyszínen meg tud történni a teljesen különböző állapotú és tömegű anyagok keveréke, ami lehetővé teszi a körforgást. A vénuszon, ha a felső légkörben lévő élőlény elpusztul, nyilván le kell bomlania, a lebomlott anyagok pedig azonnal elkezdenek differenciálódni, a nehezebbek lesüllyednek oda, ahol már semilyen élőlény nem marad életben, és nem építí be a testébe azt. A kommentmező nem engedi meg h pontosabban, ennélfogva hosszabban fogalmazzak, így aztán több helyen bele lehet kötni az általam fent leirtakba, de talán azért arra elég, h lehessen érezni h mi ezzel a probléma. Nem tudom komolyan venni a vénuszi élet jelenkori létét.

Tisztelt Vincze Miklós! Érdeklődve hallgattam az előadását nam fizikusként. Egy kérdés merült fel bennem a Vénusz paraméterei kapcsán. Közel 500°C fokos hőmérséklet mellett, hogyan tudott leszállni a szonda ejtőernyők segítségével, ha az akkori Szovjet technika műsejem ernyőket használt, amik....hát nem tudnak ekkora hőterhelést elviselni, mivel egyszerűen elolvadnak?

Algoritmus-átverő támogató komment. De mindjárt megnézem és ha nem szólok semmit, az nagy dicséret, mert kötekedős vagyok. 😉

Mi a helyzet a kén hexafluoriddal? Az emberiség által kibocsájtott és hosszú élettartama miatt felhalmozódó nehéz gáz és extrém üvegházhatású. Tudtommal a leg elhagyatottabb helyeken pl Mauna Kea, Délisark is egyre növekvő szintjét mérték ki. Mekkora a jelentősége vagy mennyi időnk van amíg elér olyan szintet amikor már jelentős hatásai lesznek? Vannak már rá modellek melyek figyelembe veszik?

És mi történt a Marson?

Ami kimaradt, hogy a vízben szinte ugyanannyi CO2-t tud oldódni. Vagyi 1l víz 1 l CO2.

"Miért lett ilyen a Vénusz?" kérdés mellé még feltennék egy párat. Miért 92-szeres a felszíni légnyomás rajta a Földhöz képest? Mikor és hogyan lett ennyire sűrű a légkör, vagy ilyen volt mindig is? Hogyan befolyásolta ez a nem csekély különbség az ott zajló folyamatokat? Vagy miért 243 földi nap a körülfordulási ideje, és az hogyan befolyásolta a folyamatokat? Nem lehet az, hogy a Földhöz képest ennyire extrém körülmények kellenek az "elszaladó üvegházhatáshoz"?

Fantasztikus vagy Miklós!!!! Nagyon köszönjük...

Igazi profi szakmai tudású előadó! Öröm az ilyen embert, ilyen előadót hallgatni! További sok sikert kívánok, kedves Miklós!-( Mi lesz a Föld és az emberiség jövője,ha légkörében a metán növekszik meg a széndioxid mellett?!)

Sajnos csak egy lájkot lehet adni, pedig ezret is adnék ennek az előadásnak. Ha nem számít udvariatlanságnak, javaslom megnézni az alábbi videót is, nagyon jól kiegészíti a jelen előadást: ru-vid.com/video/%D0%B2%D0%B8%D0%B4%D0%B5%D0%BE-oqu5DjzOBF8v.html

Nem a metán inkább?? Sarki permafroszt (tartósanfagyott) terület melegedése a veszélyforrás most 2024-től nekünk!! "13:00" akkor ólomtavak is lehetnek a felszínen, ha el nem párolog?! a Vénusz felszínén.

Kérdés: a légköri CO2 telítettség változása lineáris kapcsoltban áll az általa okozott üvegházhatással?