Vincze Miklós: Miért élünk jégkorszakban? (Atomcsill, 2022.01.13.) 

👌

szintén!

szerintem meleg

@@tamil8379 sztem nem. :P

@@tamil8379 három kisfia van, csak szólok

@@tamil8379 hát ez hideg... :) "...ábrándozás, az élet megrontója..." amúgy meg bármi köze is van ennek a megjegyzésnek a tudományos előadáshoz? nem, ugye?! na, ez a meleg! :)

@@gabornemeth7421 aki ártatlan nem magyarázkodik, mert kiderülhet, hogy nem jégkorszak ez, hanem meleg

Az Atomcsill sorozatot 2005 őszén kezdtük. Hol volt akkor még a vírus... dgy

@@paxtonandras4270 a szmájlik közt van. Hajrá Fradi!!!

@@szektolo3195 💚👍👌✊ csak a FRADI.... JÓ EZ AZ előadás... de Vincze Miklósnak van itt több is... pl.: "Időjárás kedvenc égitesteden" csak 27':15'' ez is ùjabb...

Ezek a lefontosabb kérdések. Sajnos nem érzem magam kompetensnek a válaszadásra, ebből a klímaelőrejelzés szempontból csak alig vagyok több, mint egy ismeretterjesztés-fogyasztó. Olvasom az eredményeket, de nem vagyok benne igazán. Ha bármi miatt kikapcsolnánk a Golf-áramlást, akkor én inkább Kanada velünk egy szélességen lévő, de a parttól nálunk nem messzebb levő részével vonnék analógiát. Úgy vélem, az talán egy árnyalatnyival közelebb állna a helyzethez, mint Szibéria. Ugyanis, ha nem lenne a felénk forduló Golf-áramlat, akkor az Atlanti-medence ilyen szempontból kb. szimmetrikus lenne megítélésem szerint. (Persze nem teljesen, hiszen a hegységek máshogy állnak, az észak-amerikai kontinens Európához képes észek-déli irányban "nyitottabb".) Hálásan köszönöm a méltatást is. Persze nagyon túlzó, de jól esik. :)

És előkerül a diagram végének abnormális meredeksége is, ami elkerülte a figyelmedet. Szok ez így lenni másokkal is, ha nagyon akarják, hogy elkerülje.

@@lxathu? Más a mozid!?? Hányszor volt ilyen? Nem is hallod..mit mond az ELŐADÓ?' Alkalmazkodj. Mi emberek ezt tettük eddig is .. eleink 65 000 éve. Homo többi faja pl. Neanderthalans is KIHALT... Remélem a TÉNYT nem veszed SÉRTŐNEK. KLIMAGRETA 19 éves FELNŐTT... valószínűleg a debilmédia butasággal turnézott a világban nenő szülei pénzén.. 😬 🔊 ahelyt ..pl. tanult volna bioszt és föcit a középsulijában... Sajnálom az ilyen médiacelebeket!

@@gyenisviktor6895 Így van... én mindenhol pont erről beszélek... a megfelelő arányról ... a súlya szerint. Mi a bioszféránkat tesszük tönkre... Ezért minden eddigi (3 évszázad kb.) szennyezésünket KELL MEGSZÜNTETNI, SEMLEGESÍTENI feldogozni MARADÊK NÊLKÜL... eddig érthető azt hiszem az âlláspontom. Viszont mindenki FIGYELMÊT felhívnám az előadâs CÍMÉRE.... ez nekem mindent elmond... TL....> " Miért élünk jégkorszakban.." Ezt sz'intem nem KELL magyarázni..+ *2022.04.19. 'két hònap alatt ezen k i jelentésembe NEM KÖTÖTT BELE SENKI! 😂

@@lxathu Tényleg egyedi az abnormalitás? LNG technológia? elterjesztése erőszakosan!! É-Jegestenger & valamelyik permafroszt alatti metán kiszabadulása? Akkor mi lesz?

A "j" betű nem kell. És ezt laikusként mondom :) Ja és nem professzor (két "sz"-el) hanem adjunktus.

@@Mindenhova Nem adjunktus, hanem nyugdíjas. dgy

@@dgy137 Kedves volt adjunktus, most nyugdíjas Dávid úr! Tudja, én hányszor ajánlottam az előadásait konteós, laposföldes meg egyéb buta videók kommentelőinek, hátha és esetleg valami fény gyúl az agyukban? Ha most annyi forintom lenne, azon kapnék egy ... akár Balaton szeletet is. Persze csak ma, holnapra drágább lesz. Hogy bárki megfogadta-e, azt persze nem tudhatom. Ma egy kommentemben a Mátrix filmmel példálóztam, a mai világban már mindenkinek ott a lehetősége, hogy a piros, vagy a kék kapszulát válassza. A piros egy bonyolult, nehéz, sokszor zavaros útra, a tudáséra vezet. A kék a boldog és egyszerű útra, a tudatlanságéra. A többség a kéket választja. A válasz szerint hitetlenségem miatt a pokolra fogok jutni. További jó pihenést, ha esetleg meggondolná magát, várjuk az újabb videókat.

@@bogika98 Kedves Bogika, köszönöm a biztatást, de félreérti a helyzetemet. Nem most lettem nyugdíjas, már hét éve elküldtek (nem magamtól mentem). Viszont azóta is oktatok, csak fizetés nélkül. És persze azóta is tartok ismeretterjesztő előadásokat (korábban sem "munkaköri kötelességből" tettem, most sem), és ezt a jövőben is folytatni szeretném, amíg egészségem engedi. Szóval nem kell meggondolnom magam. Pihenésről pedig szó sincs... :) Egyre kevésbé bízom az ilyen előadások meggyőző erejében, ha valaki a laposföldben vagy a saját maga által kreált alternatív relativitáselméletben hisz, azt néhány józan szó nem fogja felébreszteni. Inkább azt remélem, hogy az előadások e korábbinál sokkal szélesebb csatornán eljuttatják a tudomány eredményeit sok olyan emberhez is, akik még nem kötelezték e magukat a piros és a kék kapszula között, és segít nekik helyesen választani. Még egyszer köszönöm bátorító szavait! dgy

Tisztelettel hatása a FIGYELEMFELKELTÉSNEK biztos és maradandó. Legyen minnél több fiatal, aki erre indul majd! @@elteatomcsill8013

Ez engem is nagyon érdekelne, ezen én is sokat gondolkozom. Sajnos viszont ezt biztos nem a mi kis "forgó vödrünkből" fogjuk megtudni. :D

Ha jól értem, vannak növényi és állati leleteink az Antarktisz eljegesedése előtti korszakból. Ezeknek a lényeknek viszont alkalmazkodniuk kellett a féléves sötétséghez és a féléves nappalhoz. A maradványokból nem lehet következtetni a körülményekre? Pl lehet, hogy bár nem volt túl hideg, a folyamatos sötétség miatt az állatok egy része téli álmot aludt. Már ha olyan típus volt, ami erre képes... Vannak olyan paleontológusok, akik ilyen kérdésekkel foglalkoznak?

@@elteatomcsill8013 Ezt meg fogom kérdezni a paleontológusoktól hamarosan. Annyit biztosan tudni vélek, hogy ugye értelemszerűen az Antaraktiszon nagyon nehéz ásni olyan mélyre ezért iszonyú kevés a lelet, amiből bármit ki lehet okoskodni. Az Antarktiszon sokkal könnyebb meteoritikus mars- meg holdkőzetet találni, mint fosszíliákat. :) A legtöbb befagyásnál régebbi (pl. középidőből származó, vagyis "dinós") lelet az Antarktiszi-félszigeten került elő, de ez nem azt jelenti, hogy máshol nem éltek, csak mérési torzítás: még ott a legegyszerűbb ilyen kutatást csinálni.

Nagyon köszönöm. Kitűnő megfigyelés! Persze "egy mérés nem mérés", úgyhogy sok ilyen kísérletet végeztünk. Minden esetben kihúztuk a válaszfalat fölfelé, és minden esetben magasabb értéken stabilizálódott végül a vízfelszíni átlaghőmérséklet. De ezt az ábrán látható leugrást, amit a példaként kiválasztott adatsor mutat, egyáltalán nem láttuk minden esetben! Vagyis ez egy olyan átmeneti, tranziens jelenség, ami akkor történik, amikor a rendszer épp nagyon érzékeny mindenre, s ezért ez nem is reprodukálható pontosan, de aztán meg amúgyis "elmúlik". Érdekes, bár az ilyen rendszerekben eléggé megszokott tulajdonság. Az én értelmezésem szerint konkrétan az itt az ok, hogy a fal függőleges (fölfelé történő) kirántása következtében az amúgy jellemzően legalul levő hidegebb víz egy része följuthat a vízfelszínre, s ezért átmenetileg, amíg vissza nem rendeződik és be nem áll a stabil áramlás (vagyis a "cirkumpoláris" köráramlási állapot) azt láthatjuk, hogy hidegebb a vízfelszín. Mindenesetre ezek a tranziensek nagyon hasznosak, mert ebből (például itt a leugró szakasz időtartamából) jól megbecsülhető, hogy mennyi az a jellemző idő, amennyi ahhoz kell, hogy az áramlás "berendeződjön" egy stabil állapotba a peremfeltételek pillanatszerű megváltoztatása után.

Nagyoon jó kérdés! Elvi akadályi ilyenkor nem lenne (sőt, azt hiszem, hogy közepes mélységben van is ilyen jellegű köráramlás a Jeges-tenger belsejében (vagyis nem a felszínen). De az még a Jeges-tenger teljes felolvadása esetén sem tudna olyan erős lenni, mint az Antarktisz körüli jelenlegi vízkörzés. A kontinensek útban vannak, kivéve nagyon északon (sokkal magasabb északi szélességen, mint amekkora déli szélességen a déli féltekén már "szabad a pálya". Ott fönt északon, Grönland északi partjától északabbra viszont nem előnyös egy erős köráramláshoz a szél. Nem hangsúlyoztam ki az előadáson, de az Antarktisz körüli körzés egyik legfontosabb hajtóereje a szél, ami hajtja a vizet. Az viszont már csak a légköri áramlási cellák helyzete miatt sem tud olyan erős lenni az északi sarkvidék fölött, mint a Déli-óceánon. Ahhoz az kéne, hogy mondjuk Szentpétervárig lefelé eltakarítsuk a kontinenseket az útból...

Igen, persze én sem mondtam, hogy ez most nem mi voltunk. :(

Az elmult 10 000' évben éghajlarunk az előzőektől eltérőn!!! VISZONYLAG stabilnak tünik ma, utólag vissza tekintve. Val'szeg. MÁIG.

Köszönöm. A jégkorszak ezen definícióját az előadásban is említett Pálfy Józseftől tanultam, aki geológus (ő viszont azt hiszem amazokat a pleisztocén óta jelentkező dolgokat glaciálisoknak hívja). Nyilván engem is meglepett, hogy ezt így, ilyen értelemben használják egyesek, ráadásul szakemberek, ezért (is) találtam ki az adatok szerint valóban eléggé clickbait-re sikerült címet. :) Most látom, hogy még a magyar wikipédián is egyértelműsítő lap irányítja szét a "jégkorszak" iránt érdeklődőket. Az egyik értelmezés az itt boncolgatott "kainozoikumi eljegesedés"-re visz, jó néhány pedig a Jégkorszak animációs filmekre, stb. Jópofa lett volna és oda is illett volna, ha beraktam volna erről egy screenshotot az előadásba. Az tényleg gáz így visszagondolva viszont, hogy a nézőnek a 32. percig kell várnia, hogy meghallja az ide illő definíciót. Köszönöm, hogy még ezt követően is "velünk maradt"!

Igen, így már értem. Én főleg az angol nyelvű szakirodalomből tájékozódok, ezért lepődtem meg... :) A kísérlethez kapcsolódva, ugye áramlástanilag egy henger és egy gömb forgatásakor a felszínükön kialakuló áramlások erősen különböznek egymástól, főleg egy gravitációs erőtérben és egy külső határoló felülettel körbevéve. Manapság a 3D nyomtatásnak köszönhetően a Föld élethű modellje könnyen elkészíthető lenne, mind a földrészek, mind a tengerek mélységének és a bolygó belülről kifelé való hőmérsékletáramlásnak, valamint a Nap és a világűr melegítő, illetve hűtő hatásának a teljesen élethű szimulálásával együtt. Ha a külső határoló felület hidrofób tulajdonságú, akkor még a légkör kis ellenállását is utánozni lehetne, stb... Van arról esetleg információ, hogy ezt vagy hasonló kísérletet esetleg valamelyik űrállomáson már elvégezték? Ugyanis pl. az oroszok meglepően sok és részletes kísérletet végeztek el szinte minden téren még a szovjet éra alatt, amik csak most kezdenek kiszivárogni...

@@istvankocsis5507 A német kollégák vezetésével a Nemzetközi Űrállomáson tervezzük megreptetni 2025-ben az AtmoFlow nevű kísérletet. Az kicsit hasonló, bár annyira nem részletes, hogy aljzatot, kontinenseket nyomtassunk. A dolog nem egyszerű, hiszen az igaz, hogy ott valóban megoldható a gömb alakú geometria, viszont (épp a súlytalanság miatt) a konvekció (meleg víz fölfelé "száll") nem működik. Ám a kreativitás nem ismer határokat! :) A gömb középpontja felé mutató gravitáció "szerepében" itt elektromos erőtér lesz, ami ugyanolyan jellegű egy gömbkondenzátorban, mint a gravitációs tér a Föld körül. Ehhez persze ionizált folyadék kell, ami ebben, a két gömbhéj közötti üregben mozog majd. És az a legszebb megfejtés, hogy ebben tényleg lehet csinálni hőmérsékletfüggő "elektroforetikus konvekciót", hiszen az alkalmazott folyadék dielektromos együtthatója hőmérsékletfüggő, vagyis az adott térfogategységre eső elektromos töltöttsége magasabb hőmérsékleten csökken. Vagyis az elektrosztatikus térben ("gravitációszerű" gömbszimmetrikus térben) is lehet, forgatott és hőmérsékletkülönbség-hajtotta konvektív áramlásokat létrehozni. Ezzel ugyan nem az a célunk, hogy a Drake-átjátós problémát vizsgáljuk, hanem az, hogy jobban megértsük, hogy igaz-e az a sokat hangoztatott állítás, hogy a sarkvidék-egyenlítő hőmérsékletkülönbség csökkenésével szeszélyesebbé válik a mérsékelt égövi időjárás. Egy másik űrkésérlet-tervet pedig most áprilisban tervezek beadni az ESA-pályázatára: ebben a Szaturnusz északi pólusa közelében megjelenő szabályos hatszög alakú örvényt szeretnénk gömbös-forgatott űrkísérletben modellezni, amiről szintén volt itt korábban egy érdeklődő komment. A szovjetek valóban csuda dolgokat műveltek a Szaljutokon és a Miren és amit nemzeközi folyóiratokban publikáltak, az csak a jéghegy csúcsa. Simán lehet, hogy próbálkoztak hasonló dolgokkal. Sajnos hozzám még nem jutott el.

A víz nagyon különleges folyadék, bár elektromosan semleges, de alapvetően ionokból áll. Ha a Földet egy belső égésű hőerőgépnek tekintjük, akkor a hűtési sebességének csökkenése egyértelműen egy kaotikus állapothoz fog vezetni. Ez jól mutatja pl. a tornádok számának növekedése nemcsak Amerikában, hanem pl. Európa belsejében is. Ráadásul az elsődleges hűtését az óceáni áramlatok szabályozzák. Mondjuk a megújuló energiaforrások átgondolatlan terjesztése, vagyis ezeknek az áramlatoknak a fékezése, és az útjukba óriási generátorok telepítése, nem túl előrelátó stratégia... :)

@@paxtonandras4270 tisztán csak matematikailag tekintve a dolgot a kettejük állításai nem mondanak ellent egymásnak. Mármint nyilván István sem azt állítja, hogy nincs felmelegedési trend, a vita (ha van) Önök között az a "második deriváltra" vonatkozik. Vagyis, hogy lessul-e a melegedés üteme, illetve vissza tud-e/fog-e fordulni. Nagyon érdekes kérdés, hogy mit művelne a Föld ha mi nem pöfögnénk a légkörbe annyit. Lehet, hogy éppen olyasmit, amit István ír. De hát pöfögünk.

Miért bántana meg? Büszke vagyok Vincze Mikire, nagyon szeretem az előadásait. dgy

A 15 éves (középiskolás) lányomat ő is ugyanúgy rabul ejti (mármint az előadása), pedig kemény témák.....időnként szinkron-fordítok...:)

Az ilyen korú kőzetek korát a bennük levő urániumizotópok bomlástermékeinek egymáshoz viszonyított aránya alapján lehet meghatározni, ismerve a különböző atommagok bomlási (felezési) idejét. Most olvasom, hogy a legidősebb (vitatott) életnyomok ez alapján 3,7 milliárd évesek. A 3 milliárd éves életnyomokat illetően már nincs vita. (Ugyanígy határozták meg az űrhajósok által hazahozott holdkőzetek korát is. Ott 4,5 milliárd éves a legidősebb kőzet. A Földön ilyeneket már nem találni, hiszen ez egy aktívan működő bolygó, itt előbb-utóbb minden visszakerül a bolygó belsejébe.)

Az igazi Földet illetően sajnos nem tudok erre jó választ adni, viszont a kísérletünkben nem volt a különböző gyorsaságoknak olyan értelemben hatása, hogy végül (mondjuk több ezer fordulattal a nyitás után) minden esetben ugyanahhoz a hőmérsékleti állapothoz tartott a rendszer. Azt is viszont világosan láttuk, hogy a kihúzást követő (néhány száz fordulatnyi) átmeneti időszakban a vízhőmérséklet nagyon különböző módokon tudott viselkedni. Például a videóban 50 perc környékén látható átlaghőmérséklet-adatsorban a nyitást követően közvetlenül jelentkező leugrás sem jelentkezett minden esetben. Vagyis ezek alapján azt gyanítom, hogy a végállapot egy lassú nyitás után is ugyanaz lesz, mint gyors nyitás után, de persze az odáig vezető út során biztos lehetnek komoly különbségek.

Köszönöm a választ. Miután a kérdést feltettem, úgy rémleni kezdett, hogy ha a végållapot ugyan az, akkor valószínű nem számít

@@bodobotond74 Igen, de nem tudhattuk előre biztosan, hogy a hőmérsékletben is ugyanez lesz a végállapot. Ez is lehetett volna olyan, mint a hógolyóföld kapcsán emlegetett hiszterézis, ahol látszólag ugyanolyan feltételek mellett az előélettől függően különböző stabil állapotokba is juthat a rendszer. Szóval teljesen jogos volt a kérdés. Mi is pont ezért csináltunk sok kísérletet ("egy mérés nem mérés").

A lemaradást úgy értem, hogy a Hold felé próbálna mozdulni a hupli, de lassan reagál. De keringési irány szemponjából nem volt szerencsés azt mondanom, hogy "le van maradva", mert ilyen értelemben valóban "megelőzi" a hupli a Hold irányát, ahogy a rajzon is látható. Máskülönben nem tudnánk "gyorsítani" a Holdat. Nagyon köszönöm az észrevételt és hogy végignézte! :)

Amire nem tértem ki, de érdemes megjegyezni, ha már itt tartunk: mindez a Föld forgását is lassítja. Úgy mondhatjuk el a teljes sztorit, hogy a hupli épp azért "előzi" a Holdat, mert a tenger a forgó Földhöz is "tapad" kissé, s ezért a Föld forgása előbbre löki. Ezzel mi gyorsítjuk a Holdat (ezt elmondtam), de egyúttal a Hold meg visszahúzza huplit hátrafelé, és ezzel ugyanezen "tapadás" miatt fékezi a forgó Földet. Vagyis a Hold távolodik, a Föld forgása meg lassul (ez is mérhető, bár icipici effektus).

Egy másik megközelítés lehet: A Hold gyorsabb kerületi sebessége egy magasabb pályán lehetséges, ami egy nagyobb energia szintet jelent. Akkor a Hold energiát nyel el, hogy gyorsulhasson. A Hold-Föld mechanikai rendszerben nincs mechanikai energia bevitel, de a tengerek is (mert melegszik) és a Hold is (mert gyorsul) energiát nyel el. Ezt az elnyelt energiát valaminek biztosítani kell. Honnan jön az energia? A Föld forgásának csökkenéséből. Ha a Föld nem forogna gyorsabban mint ahogy a Hold kering, az árapály jeneség nem is létezne, a Holdat se gyorsítaná semmi. Akárhogy is, az árapály áramlásai a Föld forgását csökkentik. Csak hát ahol nagy tömegek forognak ott lassú ez a változás. Ugyanezért nem látjuk a Hold másik oldalát sem. A Hold forgása addig csökkent vagy nőtt, míg a holdi árapály jelenség által elnyelt energia 0-ra nem csökkent, hiszen ha forogna, a Föld gravitációjának hatására bekövetkező megnyúlása körbejárna, ami biztosan energiát nyelne el a holdi kőzetekben. Azaz vagy lassítaná (ha siet), vagy gyorsítaná a forgást (ha le van maradva). Mire a keringés és a forgás szinkronba került ez a hatás 0-ra csökkent. Bár az előadás alapján a távolodó és keringésében növekedő periódusidejű Hold forgása is folyamatosan szinkronizálódik és a forgása is csökken. Talán (és nem tudom igazam van-e) valaha a Föld forgása is addig fog csökkenni, míg végül a Holdi keringéssel szinkronba kerül. De persze ez már nekünk úgyis mindegy, vagy addigra más tényezők az egészet érdektelenné teszik (pl a Nap bekebelez mindent :-)).

@@simpet1 Igen, a Hold potenciális energiájának növelését a Föld forgási energiájának csökkenése fedezi, de azért ez egy disszipatív redszer ám. Vagyis az energia egy része pl. az előadásban említett árapályfűtésre (a Föld belsejének melegítésére, belső hullámok keltésére stb.) fordítódik. Valóban 40 milliárd évre jön ki az, hogy mikorra távolodna el a Hold annyira, hogy ez a kettős-kötött keringés (mint pl. amilyen a Pluto--Charon-rendszer) kialakuljon. És ez azt jelentené, hogy egy földi nap hossza 45 mai nap lenne. (A Hold-Föld távolság a mainak kb. 2.3-szerese lenne ekkor.) Persze nyilván semmi se lesz itt már akkor (ld. dgy zseniális évadnyitó előadását a következő 137 kvintillió vagy mennyi évrül). :)

@@miklosvincze4667 Egy dologra nem tértünk ki, a Föld belsejében lezajló folyamatok. A mag áramlásos mozgásának (tehetetlenség) hatása, mely szintén időfüggő, a radioaktív bomlás függvényében. Ahogy gyengül a folyamat, nő a viszkozitás, a kvázi szilárd közeli állapot kisebb fékhatást jelent a forgásra.Gyorsulni nem fog, de lassabban fog lassulni. Hogy mennyire, az nem tudni, épp most áltak fejre a számítások, fenn is van a neten az egyik oki tényezője. Jó persze itt is negyedmilliárd éves léptékű időskálára kell gondolnunk....

"Bácsi" -- így múlik el a világ dicsősége. :D

@@miklosvincze4667 nyugi, én is bácsi vagyok

@@remekficko :D

Basszus, most esett le, pedig nagyon ismerős volt Miklós hangja. Mea culpa. Nagyon jó előadás volt. Ma néztem meg másodszor. Több ilyet. :)

Én sem tudok ilyesmiről, de nem volna rossz ötlet.

@@miklosvincze4667 ... 👆 erre quantum-számítógéprendszeres szimulációs kisérletsorozatot javasolnék, de azt is lehetőleg három párhuzamosìtott rendszerrel (google + IBM + vmi kinai fotonikus rendszerrel) Szakemberek majd kitalálják, hogyan... Addig minden, csak, nem elégséges módon való alátámasztagátásal való találgatásnak tűnhet(?!).

Nagyon jó észrevétel! Ez ugyan nem az, de hasonló jelenség. A Szaturnusz hatszögét is igyekszünk modellezni, de ott a fő hajtóerő a gázbolygó differenciális rotációja (egyenlítőjénél gyorsabban fordul körbe, mint a sarkokhoz közeledve). Erről beszéltem egy előadáson, mely fent van a youtube-on, címe: "ŰAK - Vincze Miklós: Bolygólégkörök és laboratóriumi modellezésük (2019.11.21)" (sajnos linkelni nem enged a rendszer ezért írom így). :)

Az előadásomból kiderül, hogy a hőmérséklet-adatsorokat a jégfuratok és a mikrofosszíliák oxigénizotóp-arányai alapján sikerült rekonstruálni. Szerintem ez egy fantasztikus tudományos eredmény, ne "fikázzuk le". :)

A filmen bemutatott Coriolis-erő tisztán klasszikus mechanikai jelenség, semmi köze a relativitáselmélethez. dgy

Igen, a CO2.körforgása is a bolygó része, és persze, a légkör CO2-tartalma nem független a bolygó hőmérsékletétől, meg a rajta lévő élet működésétől, stb. Amúgy én nem tudom, mitől kezdett el markánsabban csökkenni akkortájt, az eocén korban a légköri széndioxid-koncentráció. De az a vicc, hogy valóban voltak olyan időszakok a földtörténetben, amikor nem volt állandó jégtakaró a sarkokon és tény, hogy ekkor sokkal-sokkal magasabb volt a CO2-koncentráció mint manapság (olyan magas, aminek a közelébe se juthatunk a jelenlegi córesz során, a legpesszimistább forgatókönyvek szerint sem). A bolygó élete befolyásolja a CO2-koncentrációt, az tuti, hiszen a szárazföldi élet megjelenése előtt túlnyomórészt CO2-légköre lehetett a bolygónak (ahogy a Marsnak meg a Vénusznak ma is), ma meg alig van ahhoz képest mutatóban valamennyi és ez az életnek köszönhető. Ez igaz. De az is, hogy a koncentráció viszont visszahat a bolygó életére is (például alacsonyabb koncentráció esetén "megengedhető" az Antarktisz teljes befagyása, ami nyilván az ottani élet szempontjából egy lényeges hatásnak minősült).

Nagyon jó kérdés. A gond az, hogy a Nap általi besugárzás mérésében is vannak elég komoly bizonytalanságok (meg is lepődtem, hogy mekkorák), pedig űrkorszak van. Inkább úgy fogalmaznék, hogy a Nap simán tudna olyat művelni, ami ellensúlyozhatná az emberi tevékenység hőmérsékletet illető részét, ha "akarna". Erre példa lehet az előadás elején is futólag említett "kis jégkorszak", amikor a Nap simán megoldott önmagában egy 1.8°C-os átlaghőmérséklet-csökkenést. Egy félszázaléknyi eltérés a Nap besugárzásában minden földi hatásnál jelentősebb lehetne. Most hogy ezt elmondtuk, az adatok leginkább azt mutatják, hogy az elmúlt néhány évtized legtöbb éghajlati történése nem fogható rá a Napra. Hogy miért, azt például Manabe Sukuró legutóbbi fizikai Nobel-díjas felfedezése segít megérteni, amiről néhány hónapja éppen itt beszélhettem nagyon röviden: ru-vid.com/video/%D0%B2%D0%B8%D0%B4%D0%B5%D0%BE-En2ZAUqzdTc.html

Erre én se szoktam vâlaszt kapni... wikipedia.en 😉 már leírja klímaváltozást... (éghajlatváltozás, ..v. felmelegedés..) Magyar wikipédia .. megemlìti ugyan... vìzgőz körzését a bioszfétánkban... de Terelve... erősen és egyből CO2-őz... Vannak természetes folyamatok.. Vannak emberiek is.. Túl összetett & nagyon sokállapotú rendszer ÉGHAJLATUNK... Teljes s pontos modellezésére Mai emberi képessêgeinkhez. Római klub amióta van csak jelez... még jò, hogy nem jött össze neki. SZEMETÜNKET (egész emberiség) viszont fel lel dolgoznunk és meg kell szüntetnünk AZONNAL... VISSZAMENŐLEG IS. CSAK A SZENNYEZŐ fizet és megszüntet elsődleges elve alapján... csak tènyt írok... 😉 Mai zöldek .. 😰 főleg germánok nagyon hiteltelenek! Lekapcsolják biztonságosnak tartott atomerőműveik... és szenet égetnek!! Felszíni lignitbányászatba kezdtek megint 😱☝ Nyugat velünk fizettetné ki kârokozásail (kêt kemény évszázados CO2 terjesztés.. gőzgépeiktől mai baromságukkal).

, még kevésbé hozzáértőként én azt kérdezem meg, hogy a szén-dioxid, hogy fejti ki az üvegházhatást, ha elvileg nehezebb, mint a levegő? Biztos van rá magyarázat csak laikusként én ezt nem ismerem.

@@papiapi4408 Ha jól értem a kérdést, arra vonatkozik, hogy hogyan maradhat a levegőben hosszabb ideig a szén-dioxid (vagy bármi más, például akár koromszemcsék, szennyező részecskék, stb.), ha egyszer nagyobb a molekulasúlya? Ezek gázok, vagyis a vulkánból vagy gyárkéményből, vagy egyszerűen a föláramlások ("termikek") mentén feláramló széndioxid sűrűsége kisebb a környező levegőnél, ezért fölmegy. Ott aztán persze egy idő után lehűl, eloszlik a mindent össze-vissza kavaró széllel, szóval messze nem a felhajtóerő az egyetlen erő, ami hat a részecskékre. Végül aztán persze lehullanak szépen lassan. (Természetesen itt csak valószínűségekről lehet beszélni.) Egy vulkáni (vagy épp csernobili) hamufelhőben levő aeroszolrészecskék sokkal-sokkal nehezebbek mint a levegő, ezért ők rendszerint néhány hét alatt leülepednek egy ilyen turbulens áramlásban is, mint a légkör. Ugyanolyan térfogatban tárolt ugyanannyi molekulából álló széndioxid-gáz nagyjából "csak" másfélszer nehezebb az oxigéngáznál. A tapasztalatok szerint ennek a kiülepedése ebben az össze-vissza áramló légkörben többéves-évtizedes skálájú folyamat. Jól értettem a kérdést?

@@miklosvincze4667 Köszönöm a választ, ez volt a kérdés.

Az előadásban elmondom, hogy olyan értelemben élünk jégkorszakban, ahogy a geológusok szokták használni, vagyis hogy létezik állandóan fagyott terület a sarkvidékeken. Ebben az értelemben már 34-35 millió éve tart a jégkorszak. Egyébként a jelenlegi felmelegedés olyan ütemű, hogy azt nem lehet kizárólag természetes folyamatokra "rákenni".

@@miklosvincze4667 Én inkább úgy fogalmaznám, egyáltalán nem lehet természeti okokra visszavezetni, mert semmi sem indokolja

Sajnos nagyon keveset tudunk a természetes folyamatokról, a belső magfolyamatokról, a mágneses dinamó működéséről, ennek polaritásváltozásairól, szóval igazából a lényeget még nem ismerjük, ezért nehéz kijelenteni, hogy a mostani változások nem természetesek, pláne úgy, hogy a vulkanikus tevékenység világszerte növekszik... A tengervíz emelkedése pl. szerencsére azt mutatja, hogy legalább 2000-3000 éve egy nagyon nyugodt ütemű változásban vagyunk...

Az északi felén " 5 millió éves lehet megközelítőleg, mára a folyamatosságban. @@miklosvincze4667

Azt, hogy a hozzászólásai érthetetlenre vannak tördelve, már megszoktuk. Ez a fórum viszont nem egyes emberek sértegetésére és rágalmazására való. A viccesnek szánt minősítéseket és rágalmakat tehát kérem mellőzni. dgy moderátor

@@elteatomcsill8013 Köszönöm a VALÓSÁG ismertetését.

Bocsânat...☝Ebben mi a sértő? ☝itteni kommentemben?

@@doktorovicsdoki9971 Szomorú, hogy nem érti, és nem veszi észre, hogy mi a sértő. Ha valakinek más a véleménye valamiről, mint önnek, ezért ön több hozzászólásban is azt állítja róla, hogy az illetőt "felbérelték", ezzel a másiknak a saját véleményhez való jogát és emberi integritását sérti, azzal rágalmazza, hogy jobb meggyőződése ellenére pénzért más véleményt képvisel, mint amit valóban gondol. Mindezt valamirevaló bizonyíték nélkül, puszta ellenszenvből. Ezt tetézi az illető nevének kiforgatásával készített gúnynév. Ha ilyesmit óhajt publikálni, akkor tegye ezt politikai fórumokon. Ott sem túl gusztusos a dolog, de megszokott. Itt tudományról van szó, és tudományos érvekről. dgy

@@dgy137 Elnêzêst kérek Öntől.. ha megsértettem Önt .. v. a vélemênyét. Bâr visszanéztem kommentjeimet.. ezze a fiókkal . ..De egyébkébt másikokkal (nick) se tettem.. se eddig!.. se ezután .. kérem fogadja el (ismeretlen is... bocsánatkérésem). Itteni előadó meg pont az én ismereteim szerint szól a témâról... Ezt ki is emeltem többszőr... Ez egy valódi hiánypótló mű lett. KÜLÖN köszönet Önöknek. Már nem csak a "reâlis zöldek" (Jánosi.. Miskoczi...) ismertetik a lehetséges megoldási módjainkat. Mert ez a jen gondja.. Nagyobb mint SARS-CoV-II (szerintem)

Annyira gáz, amikor értelmesnek tűnő emberek ordas marhaságokat kommentelnek. dgy

Mi a mérés? Ha ránézek a hőmérőre, megnézem hogy a csőben levő higany a hőtágulás miatt épp milyen hosszúra "nőtt", azt elhiszem. Nem bizonyítom, ez nem matekóra: elhiszem, mert sok hőmérőt láttam már mérni és értem a fizikát, ami a higanyoszlop megnyúlásáért felelős. Akkor azt miért ne hinném el, hogy egy, a hőmérsékletre legalább ennyire érzékenyen reagáló izotóparány egy ismert korú földi rétegben "befagyva" mit mutat? Ez is közvetett mérés, az is közvetett mérés. De mérés mindkettő! Itt is megérthető a fizikai háttér és ott is megérthető, csak kicsit melósabb. Higanyoszlop hossza vagy izotóparány: mindkettő hőmérsékletmérési módszer. Szóval akkor mi ezzel a gond? Nagyobb a hibája? Nagyobb hát! Mindent nem lehet. :) Azért beszélni, gondolkodni róla engedtessék meg.

Felsorolnád a publikációidat a témában,vagy csak a szokásos okoskodó troll vagy?

Megköszönném, ha legalább néhányat leírna. (Legalább címszavakban. Tényleg érdekelne.)

@@paxtonandras4270 Ezek a napi jelenségek mennyiben cáfolják a 34 millió évvel ezelőtti jelenségre kialakított modellt?

Egy kamera és egy mikorfon már mindenkinél van, és a YT is rendelkezésre áll, szóval nem lehet akadálya a hosszú cáfolatnak.

@@paxtonandras4270 Pardon! Összekevertelek Kiss Péterrel, ill. azt hittem, ő hozta a listát tételes cáfolatként.