A hintamanőver |  

Frissítés a publikálás után: A videóban 01:14-nél elhangzik, hogy az a Szputnyik-1 1957. áprilisában indult, de valójában csak pár hónappal később, 1957. októberében. Köszönöm, hogy jeleztétek a tévedésemet!

Legalább 135 értékes ismeretterjeszto műsor... Többet adsz, mint az iskolák...

Köszönjük szépen az új videót! Igaz sokan ismerjük a témát, de te mindig megtalálod a módját, hogy érdekesen mutass újat, frissítsd fel ezeket a témákat, amik létfontosságúak, de kevésbé központi dolgok!

Egyik legjobb, legizgalmasabb téma, a feldolgozása is kiváló, élvezet volt nézni, hallgatni.

Wow, elképesztően összeszedett, nagyon informatív és mégis szórakoztató tartalom volt! Régóta követem a csatornát, de most elő is fizettem, illetve elküldöm a videót a hasonlóan tudományos érdeklődésű barátaimnak, akik nem néznek magyar RU-vid-ot, mondván nincs itt semmi értelmes kontent... Köszönöm!❤

Nem volt világos a számomra, hogyan nyernek energiát a hintamanőver során, ha a bolygótól távolodva is ugyanolyan erősen hat a gravitáció a testekre… de most már világos, hogy az idő tényező adja a plussz mozgási energiát. Köszönöm a közérthető magyarázatot! 🙏🏻

Zseniális a téma is és az ismertetése is 🤯👏👏👏

A HINTAMANŐVER TECHNIKÁT vicces de egy COMET nevű mobiljáték nagyon jól reprezentálja. Egy kis golyóval kell érinteni bolygókat vagy más űrbéli objektumot úgy hogy a minimális üzemanyag mennyiséget lehet használni manőverre de nagyrészt a hintamanővert kell használni 😮

Te vagy a legjobb youtuber alig várom mindig az új részeket egyszerűen nem lehet megúnni.

Nagyon szépen köszönöm! ❤ Annak ellenére, hogy elég mélyen beleástam magam az űrkutatás és a fizika-matematika témáiba, úgy lekötöd a figyelmemet az információkkal, hogy az valami hihetetlen! 😍

Nem csak Rich Purnell sólyomszemű bolygólovag, hanem te is! 😊

Nagyon érdekes volt, köszi! Még hallgattam volna a folytatást az 5 naprendszer elhagyó űrszondáról, alig várom!

Hű de rég vártam már ezt a videódat! Köszi szépen, nagy vagy!

Tudod nagyon kevés videó van a RU-vid-on amit megnézek az elejétől a végéig. Ez és az eddigi videóid is benne vannak. Mestermunka. Köszönjük ismét, hogy ilyen minőségi tartalmat csináltál!🙂

Zseniális! 😀

Nagyon érdekes rész volt. Köszi szépen!👍

Nagyon jó volt, érdekes, közérthető. Sokat tanultam, köszönöm!

Hozzuk el neki azt a 100k feliratkozast meg az iden! Share maximum!!!

szuper volt ,köszönöm👍👍👍👍

Remek videó lett ez is! Köszönjük, hogy ilyen jól összefoglalod nekünk mindig ezeket az űrkutatással kapcsolatos fogalmakat/fizikai jelenségeket.

Ez baromi jó rész volt, köszönöm!!!! 🥰😍💪

Nagyon jó videó, remek záró mondattal, gratula! 😀

Látom jól működik a Space Engine program ;) szupik az animációk vele!

Lenyűgöző, nagyon érdekes videó ez is. Köszönöm szépen!

Már vártam a témáról a videót

Szuper, hiánypótló! 👍

Szokás szerint jól összeszedett videó lett. Köszi szépen!

Képzeljétek el, hogy egy súlyos golyókkal telepakolt gumilepedőn kell egy üveggolyót eljuttatni egyik helyről a másikra.

Nem is gondoltam, hogy (a mai szuperszámítógépek korában) olyan rettenetesen bonyolult a gravitációs hatások számítása. Kösz a videót! Jó volt, mint mindig!

Sziasztok. Lökjétek a hintát..😁

Belső geller. És elképesztő szemléltetése, köszönjük szépen

Bocsanat, hogy csak igy roviden es egyszeruen, de ez IS roh@dt jo volt!! Tisztelettel koszonjuk!

Ha majd lehetséges szívesen néznék egy kis okos epizód vagy rendes epizódban a Voyager-1-2 űrszonda útvonalát , felfedezéseit , mien ezkőzőkel vanak fel szerelve mikor lépnek ki a naprendszerből , lesz e utódok (lesz e még ien fajta küldetés mint a Voyager-1-2) stb. Ien erdekeségeket amit nem minden ember tud vagy tévesen tud. Nagyon jó let a videó köszönjük.🗣👀🔝

Szuper rész lett

nagyon érdekes volt a videó 👌👌👌👌👍👍👍👍

Imadom a csatornad!!

7:29 : “Jaj, hagyjuk már! Egyértelműen látszik, hogy az egy csokis keksz vagy muffin!!!” (Schobert Norbert)

Elhangzott, hogy a gravitáció a végtelenig terjed. Eddig úgy tudtam, hogy minden csak a világ végéig terjed, pl. a fény is, ami onnan visszazuhan vagy elenyészik. Namost ha a gravitáció a végtelenig terjed, akkor hatása lehet a vilàgon túli világra. Ez érdekes.

Egyszer egy régi hozzászólásomban kértem a hintamanőverről videót és szeretném azt hinni, hogy miattam készült el :D :D

Köszönjük!

Hát ez a magyarázat, hogy amikor távolodik, akkor gyorsabb ezért kevesebb ideig lassítja a bolygó, igen zavaros, ráadásul nem magyarázza meg, miért tud működni lassításra. Ez akkor igaz, ha a periapszisnál begyújtja a hajtóművet és gyorsít (ami egyébként igen hatékony felhasználása az üzemanyagnak) máskülönben a bolygóhoz képes teljesen szimmetrikus a sebesség a közeledés ill. a távolodás során. A különbséget nagyon szemléletesen az adja, hogy ha távozáskor ugyan abba az irányba távolodik az űrszonda a bolygótól, mint amerre a bolygó a Naprendszerben halad, akkor a két sebesség egy az egyben összeadódik, míg ha érkezéskor jelentős eltérés van a két irány között, akkor az egyszerű összegzésnél jóval kisebb lesz az űrszonda sebessége (ezt vizuálisan 3 db nyíllal kiválóan lehet demonstrálni, egy ilyen írott változat értelmezése azért nagyobb kognitív igénybevételt jelent).

Köszi!

Kiváncsian vártam már egy részt erről a témáról

Üdv köszönet 🙏

Én is szoktam lefele menet a lépcsőházban a korlátba kapaszkodva hintamanővert végrehajtani,amikor kicsit sietek

Azért csak óvatosan azokkal a hintamanőverekkel! Még a végén behúzzátok a Jupitert a föld pályájára!😂😂

Szerintem ez nem paradoxon ha elkepzelem hogyan tagul a terido a gravitacio kozeleben (en jobb szeretem a tagitja/nyujtja kifejezest a hajlitja helyett szamomra az 3 dimenziosabban hangzik es jobban illik az idore is mint a hajlitas). Tulkepp ha jol ertem amikor gyorsulunk olyan mintha egyuttal "felfele" is probalnank haladni ezert lassulunk valojaban mig forditott esetben termeszetesen forditva igaz. Az illusztraciokon ezek a gravitacios tagulasok quasi kis gödröknek vannak abrazolva de szerintem a valosag sokkal extremebb es epp ezert nem paradoxon

Üdv, a Pioneer szondákról készülő videóban ugye a Pioneer anomália is szerepel majd?

Már régóta reméltünk egy adást a hintamanőverről, megérte várni, nagyon jó lett. Ha a Jupiter állna az űrben, nem nyernénk a hintamanőverrel sebességet, mert csak egy Kepler által is leírt ellipszispályán mennénk el mellette, amelynek a két íve szimmetrikus egymásra. Mivel a Jupiter hálistennek megy, a mozgási energiájából el tudunk csenni egy keveset. Vagy az impulzusából, hiszen ez is egy ütközési helyzet valójában, az impulzus biztosabb talaj a számításokban. Az első hintamanővert a Discovery hajtotta végre, 1968-ban. ... A 2001: Űrodüsszeia című regényben. Bár ez nem feltétlenül igaz, csak ez az első, amivel én találkoztam. A regényben ugyanis az űrhajó elhalad a Jupiter mellett, Clarke még sejtelmesen tippelget is valamit arról, hogy közelről mi is lehetne látható a Jupiter felhőiben (milyen sokat és mégis milyen keveset tudunk azóta!), és az űrhajó továbbhalad a Szaturnuszig, hogy aztán a Japetuson megtalálja az átjárót.

Esetleg arról lesz majd videó, hogy mi újság a James Webb Space teleszkóppal, milyen felfedezései vannak eddig? De tetszene egy videó Michio Kakuról, neki az elméleteiről is 😁

💯💯💯

Jól összeszedett anyag, elismerésem! De: A 10:43 és 11:13 időpontok közötti részt bátran ki lehet venni a videóból, mikor arról beszélsz, hogy a befelé felgyorsult műhold távolodása közben rövidebb ideig tartózkodik az őt lassító tömegvonzás hatásában, így több sebessége marad a találkozás végére. Lentébb válaszoltál valakinek (aki ugyanazt kifogásolta, mint én most), írtad, ez álló bolygónál is így működne. Akkor viszont egy asztalra rögzített mágnes esetén is, mikor mellette ellövünk egy csapágygolyót. Ami tök jó, mert akkor létezik az örökmozgó, tyuhú! :) A parittyamanőver lényege, hogy a műhold átvegyen sebességet a megcélzott égitesttől. Minél közelebb halad el mellette, annál jobban kimaxolja a találkozás hatását. Az adott égitest húz rajta egy picit. 13:50 : Ami a légköri felhajtóerőtől nyert extra lökést illeti: ez is ingyen többletenergia-gyanús gondolati szerkezet. Itt a légkörről való lepattanás jelenségéről lehet inkább szó, mely a bolygó legnagyobb biztonságos megközelítését segítené, egy belső, határozott határt szabva a röppályának. Csakhogy ez a lepattanás a légkörrel való súrlódással is jár, ami viszont lassítja a műholdat. Amit nyerünk a réven, elvesztjük a vámon, vagy még többet is. A kockázatot pedig talán az jelenti, hogy gyanítom, nincs elég pontos tapasztalati ismeretünk a többi bolygó külső légkörének sűrűségéről, így dinamikájáról sem. Márpedig ilyen távoli helyeken kísérletezgetni felettébb költséges. Habár pl. a Marshoz küldött műholdak sebességét légköri fékezéssel emészttették fel, hogy aztán pályára állhassanak. 15:15 : Egy műholdat a bolygó keringésével megegyező irányban soha nem tudod lassítani, akkor sem, ha "elé pozícionálsz". Csak, ha ellenkező irányban lősz le róla, miután félig megkerülted. Vagy úgy tudsz lassítani, hogy az ekliptikán a bolygók keringésével ellentétes irányban haladsz, és úgy "érsz hozzá" a szembe jövő bolygókhoz. De ennek meg semmi értelme nem lenne. A csatolt animációban viszont a műhold a perihéliumban (ellipszis pályáján a Naphoz legközelebb) találkozott a Földdel, ahol keringése közben a leggyorsabb. A műhold sebességét ezzel a találkozással pedig nem csökkentették, hanem szintén növelték, hogy szűkebb pályára állhasson a Nap körül.

Lehet nem jó a kérdés, de a Föld nem veszít energiát a sok körülötte keringő mesterséges objektumok miatt? Vagy az nem minősül hintamanővernek?

Vajon a Nap hintamanővert mennyire tudnánk használni? Tudom, már bizonyos mértékig használtuk a különböző Solar probe-oknál, de ezek nem indultak el a külső Naprendszer felé. Pedig az elért legnagyobb sebesség impreszív, a maga bő 600 000 km/h-s értékével. Kérdés, mennyi maradna meg ebből a naptól távolodva?

Elmennél az idegenekkel egy körutazásra a galaxisban kb 1 évre de mire visszaérsz a földre, 100 év telt el?

Nagyon érdekes ez a hintamanőver. Ez a hintamanőver mágnesekkel is működhet? Hogy a mágnes gyorsítsa tovább a testet ahogy egy bolygó gyorsítja tovább a műholdat. Mind a gravitációs mező, mind a mágneses mező alapvetően tér tulajdonságok szóval elvileg egy mágnes és egy fémgolyó az űrben pont úgy tud viselkedni mint ahogy egy nagy gravitációjú test és egy kisebb, nem?

A hinta manőver lassította az óriásunkat akkor a Földet eddig mennyire lassítottuk le vagy épp gyorsítottuk fel?

2024.06.15. Köszönet.

2024.06.05. Ķöszönet.

Szia, szuper a video! Csak két apróság: mindjárt az első mondatban ‘57 áprilisa szerepel. Valójában 1957. október 4-én állt pályára a Szputnyik-1. (Áprilisban Gagarin ment, de az meg ‘61 volt.). A másik sokkal érdekesebb: igazából nem “kötelező” a szökési sebesség: ha elég ideg tudja tartani egy űrszonda mondjuk a séta tempót és távolodik a Földtől, akkor is bárhova eljut. Igaz, ez amúgy nem túl hatékony, mert ekkor évekig kellene mondjuk 80%-on működtetni a hajtóművet…. És persze feltételezi, hogy van 3. test is, mert ha nincs, akkor bárhonnan visszazuhanunk. Sajnos főhajtóműként jelenleg csak bénácska kémiai motorjaink vannak, amikkel tényleg kellenek a hintamanőverek, de talán majd egyszer… Jó munkát!

5*

15:25-16:05-ig volt számomra az újdonság és egyben a legérdekesebb dolog (pedig már egy korábbi, kezdeti részben volt erről szó, hogy egyszerűen teljesen összezavarodtak az asztronauták és a központ egyik Föld körül keringő űrhajójuk kapcsán, amikor egy másikat kellett volna megközelíteni; igen, 'asszem' az amerikaiak, amikor először próbálkoztak az űrben összekapcsolódni egy másik eszközzel a 60'-as években), hogy a csillagrendszerünkön belülre, a NAP felé haladva csökkenteni kell az űrhajóink sebességét, ahhoz, hogy beljebb tudjunk haladni - ez eszement, de tényleg logikus, ha figyelt az ember! 2 . És pont ehhez kapcsolódik a második pontom, hogy ismerve a Pioneer szondánk kis tömegét (1/2 tonna) , és a Jupiter óriási méretét és ebből adódó óriási tömegét, nekem még az az 1/1000-ed mp. csökkenés a Jupiter keringési idejében is meglepően soknak tűnt így utánaszámolás nélkül, mert annyira nem egy ligában játszanak, hogy valóban meglepett, hogy érdemi hatást gyakorolt a Jupiter pályájára! A slusszpoén meg tényleg az (lényegében ez az előző pont), hogy a Jupiter begyorsította az űrszondánkat, ezért E-t vesztve ő (a Jupiter) is begyorsult 🤦🏻‍♂ (mivel alacsonyabb pályára került a NAP körül, (tényleg jó kis sebesség paradoxon!). Hát, egy kis humor jutott eszembe: Na, mi emberek nem csak a Földünk klímáját tettük tönkre*, de már a Naprendszerünkben keringő bolygók pályáját is sikeresen összezavarjuk! 🙃 * ez mondjuk idáig nagyon nem humoros, épp ellenkezőleg ...de aztán rájöttem, hogy ez egyáltalán nem vicc, mert azonnal eszembe jutott a pillangó effektus, és tartok tőle, hogy a sok hintamanővernek meglesz az ára, a nagy változásokhoz egészen kis változásokon keresztül vezet az út. És akkor betenném ide - ha tudnám ** - azt a tudományos kísérletet, szemléltető eszközt, amikor egyre nagyobb dominót helyeznek egymás mögé megfelelő távolságra, úgy 13-at, az első dominó mini méretű (golyóstoll hegyéhez köthető méretű), a 13. meg már közel 1m2-es, és az első pirinyó, néhány század grammos dominót meglökve a 13. 1m2-es kifejezetten nehéz, több kilogrammos dominó is eldől. Egészen szenzációs és sokatmondó a kísérlet! ** Megoldottam: ezzel a francia idézettel talán megtaláljátok ezt a 3-4 mp-es videót a neten: "Quand tu vérifies qu'un tout petit élan peut générer un grand effet..." Egyébként ezt jelenti: Amikor igazolod, hogy egy egészen kis lendület is nagy hatást tud kelteni... Azt hiszem szuperek vagyunk abban, mi emberek hogy borítsuk föl rendszerek komplex működésének egyensúlyát. Mint amikor egy gyerek nyúl be egy svájci, finom óraműbe, hogy megismerje azt. Bármennyire is szinte elhanyagolható az egész, a káosz elméletet és a pillangó hatást ismerve nem győztek meg, hogy ez így rendben van. Amúgy nagyon jó és elgondolkodtató és izgalmas rész volt, köszönjük Gergő!

Köszönöm a videót. Jó, hogy van a hintamanőver, viszont kár, hogy nincs nála gyorsabb ami olcsóbb is. Mert sok évet várni, hogy elérjen egy másik bolygó. Átlóba minden rövidebb volna, meg hamarabb, nem sok évet kéne várni, csak hát az drágább is volna, meg üzemanyag hiányában megvalósíthatatlanabb. Igaz ez nem a témához tartozik, több millió ével ezelőtt, amikor még a föld, és a naprendszer bolygói, kialakulóban voltak és helyezkedtek. Akkor egy mars nagyságú bolygó, eltalálta a fiatal földbolygót. Aminek következtében kiszakadt egy jó nagy darab a földből, és ebből alakult ki a ma ismert holdunk. Láttam videó amibe animácíó ként mutatják be a hold kialakulását, és ott forog a hold, ha ez így van. Mikor ált meg a forgása, és miért, hogy kötött pályás lett? Egy kis dilemmám van, elnézést kérek mindenkitől méghozzá azért, mert most hirtelen nem emlékszek, hogy ezt a kérdést feltettem-e már egy másik videónál, vagy csak szeretem volna, és elvetettem az ötletet. Többször volt olyan, hogy valamit kérdeznék, már majdnem kész a hozzászólás, majd törlöm. És lehet ez miatt érzem ezt, hogy már kérdeztem ilyet, ha esetleg még is írtam már, akkor elnézést.

🙄🚀👍😉

Üdv 2024.03.16.köszönet

Csupán a gravitáció nem fogja gyorsítani a műholdat. Amit nyersz befele elveszíted kifele. A bolygó keringési sebességéből jön a műhold gyorsulása.

..ns és akkor majd a másik csillag gyorsuló megközelítésekor a helyi megfigyelők számára hasonlóan vita tárgya lesz a Voyager mint nekünk az ʻOumuamua 🤭

Nem volt olyan még, hogy valaminek nekiment egy szonda, mert még nem fedezték fel azt a valamit, amivel ütközött? Ilyen hatalmas utaknál elég nagy lehet az esélye. Az ilyen hintamanőverekre tervezni is kell a szerkezetet, mert gondolom, ha nem tennék lenne olyan, hogy szétszakítaná a bolygó a szerkezetet.

🤔hmm tehát ha nagyon igyekeznénk akár egy napal is rövidebbé vagy hosszabbá tudjuk tenni egy bolygó keringési pályáját? 🤨

Egy kicsit jobban hangsúlyoztam volna azt, hogy "ha más erő nem hat rá", egy példával is érzékeltetve, hogy egy rakéta akár 1 km/h-val is elhagyhatná a földet, ha lenne elegendő üzemanyaga, tehát a pályája minden pontjában elég erőt tudna kifejteni ahhoz, hogy az erő és ellenerő úgy viszonyuljon egymáshoz, hogy pont mindig 1 km/h sebesség maradjon merőlegesen elfelé. De mivel ilyen hajtóanyagunk, hajtóművünk nincs, meg kell találni az optimális fázisteret - amit 4:20-nál egy kis kiegészítéssel el lehetne mondani - hogy "milyen irányban, mekkora sebességgel", és hol(!) kell lennie egy megvalósítható rakétának ahhoz, hogy a legkisebb össztömeggel induljon. 21:15 Azt hitem, már soha nem jön a perturbáció számítás. Itt hozzátettem volna, hogy "ugyanúgy, mint napjainkban", mivel napjainkban sem létezik még zárt matematikai formula az n-test problémára, ezért kellenek a közelítő számítások, majd a maradék közelítő számításai, majd annak a maradékának és így tovább, attól függően, milyen pontosságot szeretnénk, és hogyan viselkedik a sor (időjárásnál pl. kaotikussá válik). Ha majd az emberiség megszerzi a megfelelő matematikai apparátust, akkor már nem fog kelleni a közelítés, bár kérdés, hogy hány nem elhanyagolható testtel fogunk számolni. Egy kérdés, mivel megint volt Szojuz. Óvodás koromban (81-85) óvoda időben láthattam én szabad szemmel egy Szojuzt kilövés után az égen? A keresésre szánt idő alatt nem találtam meg a választ.

Már rég láttam, igy ez a videó meghozta a kedvem, hogy újranézzem a Voyager-ekről készült videót is, illetve kicsit jobban is utána olvastam a 2 űrszondának. Ami felkeltette a figyelmem (és Te is emlited a videó végén, 2:26-nál), hogy egymásnak ellentmondó infókat olvastam arról, hogy most akkor elhagyta vagy nem hagyta el a szóban forgó 2 eszköz a Naprendszert vagy sem. Ha jól értem, akkor a Naprendszer peremét vagy az határozza meg, hogy hol érnek véget a Nap körül keringő testek vagy az, ahol már nagyon alacsony, elhanyagolható vagy más csillag gravitációs ereje erősebben hat ránk, mint a sajét Napunké. Jól mondom, jól értettem? Azaz ha az előbbiből indulunk ki, akkor a Kuiper Öv jelenti a Naprendszer peremét, amit már elhagyott a Vozager 1, 2, illetve a Pioneer 10, 11 is. Ebben az eseteben már 4 ember alkotta tárgy is elhagyta már a Naprendszert. Ha az utóbbit vesszük figyelembe, akkor (a testre a Nap által gyakorolt gravitáció) az Oort Felhő jelenti a rendszerünk végét, ami még nagyon nagyon messze van. Kb 300 év, mig eléri a Felhő közelebbi peremét, illetve kb 30000, év, mig át is jut rajta. Ez valóban igy van? Ha igen, akkor miért nincs ez letisztázva, illetve melyik a mérvadó?

Nem csoda, Tudomány. ;)

Azért az komoly ,hogy a Luna 3-at pékek meg szakácsok szerelgetik nem ?xd 😂😂😂 ruszkiknál mit szàmított...😉

Köszönjük!