Dóriból kérünk még! Ötgyerekes apaként és férjként mindig nagyon fájt, amikor az általam szeretett nőt rendszeres megaláztatás érte vizsgálat, szülés, gyermekágy során. Ennek nem szabadna így lennie. És az egyház és a nők / nők az egyházban téma is nagyon fontos. A nők (a társadalom több mint fele) nagyobb szerepvállalásával mindenki nyerne, az egyház is. Szomorú, hogy csak a kifogásokat keresik és több ezer éves hagyományokra hivatkoznak. A lombikprogram pedig, szerintem, bizonyíték Isten létezésére. Mert bár mi emberek mindent elkövetünk a siker érdekében, az "utolsó lépést" nem a tudomány teszi meg. Nem nagyon tudnék olyan helyzetet elképzelni, ahol konkrétabb értelme van annak a mondatnak, hogy "Legyen meg a Te akaratod!"
Mindennel egyetértek, de a lefagyasztott embriókkal nem- tudom, nem kell az én engedélyem, mégis, semmit sem tudunk az életről, majd a tudomány kideríti, jó sokára, hogy mit okoz, mit "él meg" a több évig lefagyaszottként létező- (ahogy nagyon korrekt kifejezés: embernek tekintjük) - de akkor már késő lesz. Pár évtizeddel ezelőttig azt hitték az újszülöttek semmit sem éreznek, érzéstelenítés nélkül végeztek rajtuk fájdalmas kezeléseket, ha sír, hát sír, úgyis mindig sír. Annyira azt hisszük, hogy mindent tudunk. Ezért a mérhetetlen sok pénzért komoly lelki segély kellene a meddő pároknak és más út az anyaságra, apaságra. Sok út van ezen kívül. Rengeteg árva gyermek van.
Nagyon tudtam kapcsolódni a videó témájához. 17 évesek a lombikban fogant iker fiaink. Szerencsések vagyunk mert bár hosszú volt az út (5 év), de a végén az első beültetés sikeres volt. Kíváló orvosok kezébe kerültünk itthon. Gratulálok a videóhoz, szívesen hallgattam volna még!
Fantasztikus volt mind a két beszélgetés! Valóban nagyon kiszolgáltatottak vagyunk mi nők az egészségügyi eljárásokban…legyen az egy alapvizsgálat, szülés, abortusz, lombik program, egyéb betegség…nagyon jó, hogy Dóri az egészet egyben kezeli és látja. Az abortuszra vállalkozok többsége lelkileg megsérül, ok nélkül nem vállalkozik senki ilyesmire és nem kap támogatást a feldolgozáshoz, ahogy a szülés alatti traumák feldolgozásához sem kapunk támogatást. Szülés utáni depresszióval sokan küzdenek és próbálják maguk megoldani a helyzetet, ha felismerik. Szégyellik és a védőnői hálózat sincs erre rendesen felkészítve. Az abortuszra visszatérve, nem elég az a támogatás, hogy esetleg valakit ebbéli szándékától eltérítenek, mert mi van a szülés után…ki segíti, ki támogatja anyagilag, lelkileg?? Soha nem felejtem el amikor genetikai vizsgálatra, mentem a meghatározott időpontra - novemberben - jéghideg folyosón a jéghideg kényelmetlen fém padon 5 órát kellett várakoznom, hogy egy vonalzó hosszúságú tűvel megszúrjanak, amire természetesen nem készítettek fel ... Merész hasonlat, de egy autó nagyobb odafigyelést kap egy szervízben mint mi, amikor bekerülünk az egészségügybe nőként.
így van, az autó és a kutyák is talán (már ha szegények állatorvoshoz kerülnek), nekem az elhalt gyermekemet kellett megszülnöm, félidősen, egyetlen árva szót nem szóltak hozzám, legyintettek, - nem visszük át a műtőbe, nem kell altatni, érzésteleníteni a szülés utáni kaparáshoz- Öt élő gyermekem van, ez a szülés volt a legfájdalmasabb szó szerint, és nem csak a lelki fájdalom mitatt. Fizikailag is.
"Luther kabát"! 🙂 Zseniális! Milyen jelenőséggel bíró szóösszetétel. 28:15 A nők elnyomása és az egyház kapcsolata is egy rettentő érdekes téma... remélem kifejtitek! Nem csak az egyházon BELÜL sztereotipikus a nők szerepe, hanem az egyházi tanítások és hozzáállás sztereotipizálja a nők szerepét az EGÉSZ társadalmon belül! A nő legyen anya, szüljön, szeressen, neveljen, főzzön és ennyi a dolga. Nem csak az egyházon belül van közbehatárolt szerepe, hanem az egyház által minden hívő fejében is ez a kép és és emiatt a társadalomban egy hívő egy nőre inkább tekint úgy ahogy azt az egyház a fejébe verte, semmint bárhogy máshogy! SZERINTEM! Ritka és kevés kivétel van. És ez a mentalitás is sokszor okoz szembenállást a modern eszmék és az egyháznak ezek az ősi tanai között. Ezért mondják, hogy az egyházak nem tudnak megújulni, ezért okoznak ezek a modern eszmék fejtörést a hívekben, mert nincs kihez fordulni velük és ha fordulnak is a paphoz, lelkészhez, az vagy nem támogatja vagy nem mond semmit, vagy nem autentikus és kompetens az adott kérésben... és ezért is ragaszkodnak egyre kevesebben az egyházhoz, valláshoz, mert ilyen szembenálló problematikák naponta feszítik az embereket, főleg akik egy modern világban élnek. Nyilván a lelassult falusi világban ahol a városi fejlődés vívmányainak a harmada sem jelenik meg ott nincsenek vagy alig vannak ilyen ellentmondások, feloldandó konfliktusok, egy faluban ahol az átlag életkor 50-60 év, ott könnyebb ragaszkodni a valláshoz, mert hát konfliktusok sincsenek! Na de mondjuk egy nagyvárosban vagy a fővárosban ahol azért lehet találkozni olyan fiatal lánnyal aki az albérletét abból keresi meg hogy webcamsexel és onlyfans oldalt üzemeltet és megéli a nőiességét minden ízében és még lehet jobban is keres vele mint a tanár, a pék, az autószerelő mit tudna beszélgeti egy vallásos emberrel? Utóbbi valószínűleg máglyán elégetné azért amit tesz nap mint nap. És akkor ott van a sok parázna, akik pornót néznek. És akkor ott van a sok parázna akik abból élnek, hogy instagramra töltenek fel magukról bikinis képeket. Az egyházi tanítás szerint biztos mind ördögtől való cselekedet és egy falusi hívő asszony szemében ezek az emberek maga a fertő! Múltkor egy mélyen vallásos idős ismerősömmel beszélgettem és azt mondta egész életében soha nem érintették egymás testét szájjal a feleségével, soha. Hogyan lehetne ennek az embernek elmagyarázni a test gyönyöreit, amikor az egyházi tanítások miatt önkéntes cölibátusban él? És azt hiszi ő ettől lesz jó keresztény. Illetve ettől is. Szerzetesként önmegtartóztat. És ha én nem teszem ugyanezt és ugyanígy, a szemében kárhozatra való fertő vagyok. Ugyanígy rekeszti ki az egyház azokat a nőket akik nem sülnek, akik lombik-programban vesznek rész, akik abortuszra adják a fejüket, akik melegek, stb... Nem mi hívek vagyunk az egyház "ellen". Az egyház van ellenünk! Viszályt és kirekesztettséget generálnak. Megújulni nem tudnak. Érveik nincsenek. Fejlődni képtelenek. És akkor csodálkozunk, hogy csökken a hívek száma? Én évek óta nem találkoztam egy eberrel sem aki vállaltan hívő katolikus lenne. Ez sem véletlen szerintem. Egyszerűen semmi vonzó nincs a hívek táborát gyarapítani. A helyi templomokban is 5-6 öreg nyannyó üldögél vasárnaponként. Egy fiatal sincs közöttük. Vajon miért nem tudja megszólítani az egyház a fiatalokat? Egy püspök vagy érsek sem látja ezt az elmaradottságot? Ha vakok, az nagy baj. De szerintem nem vakok. Rosszabb. Látják ők ezt. És ennek ellenére is restek a jóra, a változásra, a támogatásra, a segítségnyújtásra. Egyszóval gonoszok! Nem a papok. Nem a hívek. Nem a kis közösségek. Nem a hit. Nem Isten. Nem az istenek. Az egyházak bürokratikus hatalommániás vezetése és a dogmatikus fejlődni képtelen eszmerendszere és az ehhez tartozó hierarchikus apparátus és átfogó rendszer a gonosz! Ráférne egy inkvizíció és egy átfogó belső tisztogatás. Farizeusok. Bálványimádók. Pilatusi zsarnokok. [Fun fact: Érdemes megnézni Az Ördögűző című sorozatot (The Exorcist, 2016), ugyan elég horror műfaj, de az egyházi belső negatív változásokat valahogy úgy képzelem és ha már vallási szimbolika és ördög és bibliai jegyek, akkor lehet ez épp elég áthallásos...] Egyébként érdekes, hogy a vallás a 10 parancsolatra szólít fel, de isten szavára kényelmesen lehet boszorkányokat máglyán elégetni, a szentföldért háborút vívni és ezreket lemészárolni az otthonaikban és kisfiúkat dugni a gyóntatófülkében... Szóval nem. Semmi szükség ilyen álszent és gonosz szervezetekre. Elég a hit és Isten.
Azért ez elég sok csúsztatás és ferdítés. Nem tudom mennyire ismeri a Bibliát és keresztény hit alapjait. Ilyen hogy van egy kijelentés, Isten szava, ezt valaki elfogadja vagy nem. Kérdés, hogy akkor miben kellene fejlődni? A paráználkodás ne legyen bűn vagy a hazudozás ne legyen bűn. Ha ma az emberek 50%-a házasságtörő akkor azt vegyük ki a Bibliából mert nem elég modern? Ugyan ez a helyzet a nőiességgel és férfiassággal. Isten férfit és nőt teremtett. Ha ma valaki aszexuális vagy biszexuális, transzférfi vagy transznő, akkor ezt vegyük bele a Bibliába vagy töröljük a homoszexualitásra vonatkozó részeket? Nagyon kíváncsi lennék, hogy milyen fejlődést szeretne látnia keresztyénségben. Persze az egy felvetés lehet, hogy egy lelkész vagy pap mennyire tudja az embereknek átadni Isten a Biblia üzenetét. De ott sem a Bibliával van a gond, hanem az emberrel akinek az üzenetet át kell adnia.
@@veszt83 Általában a pap szava szokott lenni hogy ez isten szava, nem az enyém. Általában pont a papok és a mélyen vallásosok rekesztenek ki embereket a másságuk miatt. És nem, nem a bibliát kell átírni. Elfogadóbbnak kellene lenni a melegekkel és az LMBTQ közösség többi tagjával, akik NEM tehetnek a másságukról! Ne is mossuk ezt össze azzal hogy valaki tudatosan lop vagy csal. A parázna élet pedig egy vízválasztó szerintem. Az ember aki pornót néz és felmerül benne, hogy hmm van itt egy biblia talán ezt mégsem kéne esetleg elgodolkodik ezen, a többi meg kidobja a bibliát a francba csak azért mert nehogymár a boldogságom útjába álljon egy szaros könyv. Érdemes-e változtatni a tanokon? Neeem, hát mi a francnak tennék! Látszik hogy nem akarnak. Inkább hagyják elmenni a híveket. Mert a probléma itt az, hogy a sok görcsös shamingeléssel az egyház tanai eltaszítják az amúgy jó és nyitott embereket attól, hogy megismerjék a biblia olyan tanításait aminek van értelme és még mindig univerzális. De azok után, hogy ne paráználkodj és hogy te eredendően bűnös vagy és a mantra hogy a te vétked a te vétked ki a francnak van kedven ennek a rohadt szektának a hülyeségeit elolvasni? Kinek a hibája hogy a liturgikus bullshitet nyomják le az ember torkán nap mint nap ahelyett, hogy értelmes beszélgetések és okítások lennének? Kinek a hibája hogy ragaszkodnak olyan tanokhoz ami fölött régesrég eljárt az idő? Kinek a hibája az hogy én aki beülök gyerekként egy misére nem tudok azonosulni ezzel a katyvasszal, mert úgy érzem hogy le akar korlátozni és a jó dolgoktól is el akar tiltani? Folytassam, vagy tetszik már érteni?
A nehezített teherbe esés poklát mi is megjártuk, végül kiderült, hogy az endometriózis van a háttérben. A nyílt kommunikáció a betegségről nekem is nagyon segített, illetve az ehhez hasonló műsorok pl. Pataki Zita vlogja. Csak így tovább!
Azt is mondják, hogy minden magzat átéli azt, amit az édesanyja, traumatizálja a sok fájdalom, megaláztatás, félelem stb. És mindez kihalt későbbi életére, egész személyiségére.
András Atya, szerintem nagyon jót tett Neked, hogy kicsit az egyháztól talán távolabb kerültél. A kérdések és a témák is így merészebbek, ezáltal hasznosabbak is a videók. Jó, hogy nem csak katolikus szempontból nézzük ezeket a dolgokat. Az abszolút egy jelenség napjainkban Magyarországon, még orvos szájából is hallottam, hogy inkább aki teheti menjen külföldre vagy legalább is magánkórházba inszeminációval és lombikkal. Ugyanis ott nagyobb a figyelem és mérhetően nagyobb a sikeresség. A bánásmódról nem beszélve. Sajnos már ehhez is rengeteg pénz kell. A vizsgálatokat pedig lehetetlenség TB alapon elvégeztetni időre. Ennek van egy olyan üzenete, hogy a szegényebb réteg gyereke nem ér annyit az államnak. Támogatják babaváró és csok hitelekkel a fiatalokat, de ha ez nem működik olyan egyszerűen, akkor magára hagyják a bajban és nem segítik valóban, hogy gyermek születhessen. Ha viszont nem születik meg a gyermek időre, akkor kapja a magasabb kamatot, több fizetnivalót. Mindezt egy kereszténynek kikiálltott országban. Miközben tudjuk az egyház álláspontját a lombikról. Csapdában érezheti magát mindenki, aki erre a sorsra jutott. Az is tetszett, hogy szóba került, hogy ez bizony egy komplett biznisz, egy teljes iparág. A csoportokban pedig a kéretlen és megalapozatlan tanácsokat is betiltanám, mert sokan c-vitamin szintű dolgoknak tulajdonítják, hogy "attól estek teherbe" már 2 hét szedés után. Vagyonokat lehet ezekre is elkölteni. Káros mert például egy elzáródott petevezeték esetében semmi haszna ezeknek. Ahogy pszichés meddőség esetében sem. Sokmindent lehet orvosilag létrehozni, de hogy lélek kapcsolódik - e hozzá az nem az embereken múlik, túl kicsik vagyunk hozzá. A teremtés más kezében van. Külön nehéz a környezettel való kommunikáció erről, de párkapcsolatban is iszonyatos próbatétel. Viszont van az a néhány ember, akibe szorult annyi empátia, hogy megértéssel tud fordulni az ilyen helyzetben lévő párok felé. Néha nem várt helyekről is jön támogatás :) ahonnan pedig várnánk onnan nem... A kéretlen tanácsokkal az is baj, hogy rögtön a méhedről és a hálószobában történtekről készül elemzés. A társadalmi nyomás is megterhelő, hiszen ha 30 éves elmúltál és még nem szültél egyrészt pusholják szóban is, hogy mikor fogsz már, másrészt a munkahelyeden is mindenki előnyt élvez, akinek van gyereke. (előzékenység, több szabadság, más időbeosztás, pénz) Ami máshogy csapódik le, ha saját belső motivációból választja valaki a gyermektelen létet. Továbbá "kedvenc" szokásom gyermekes szülőktől, hogy kérés nélkül küldik a gyerekeikről készült videókat és fotókat, akkor is ha tudják miben vagy. Lehet ez is nagyon kellemetlen bizonyos helyzetekben. Szerintem még rengeteget lehetne erről a témáról beszélni. Akár arról a rétegről is, hogy milyen következményei vannak ha az ember menetközben úgy dönt, hogy mégsem szeretne mesterséges úton gyermeket. Hozzám ez a döntés áll közel, emiatt érzem érdekesnek. Kiszállni sem egyszerű ebből a lombikos, inszeminációs körforgásból, hiszen ahogy Anitáék is mondták, csak megy a futószalag és az ember sodródik. Hálás vagyok, ezért az értékes tartalomért! :)
Szerintem el lehet dönteni, hogy: -vagy katolikusként az utolsó pontig betartunk mindent (és semmilyen erkölcsileg kétes dolgot nem tartunk elfogadhatónak) -vagy lelkiismeretünk zaklatottságábban élünk "katolikus"-ként -vagy hitünket elhagyva élünk tovább lelkiismeretünk zaklatottságában, önigazolást keresve
így, valahogy így, Te hogyan oldod fel ezt a kérdést? Én most betartok mindent, kivéve azt, hogy elhagytam a templomba járást. Súlyos bűn az Egyház szerint. Szeretnék visszatérni, de nem félelemből, hanem szeretetből. Még nem jött el az idő. 62 évig éltem félelemben.
@@emmaherczeg5734 Eljárok gyónni havonta. Ha valami nyomja a lelkem, akkor akár gyakrabban is. De nekem se mindig van kedvem misére járni, főleg, hogy 3 kisgyerek fegyelmezése mellett nem igazan tudok lelkileg jelen lenni a misén. 😀 Amúgy érzem, hogy jót tenne most egy lelkigyakorlat, mert mostanában én se annyira szívből, mint kötelességből csinálom. De fontosnak tartom, hogy ne távolodjak el, mert meggyőződésem, hogy a Katolikus egyház tanítasa igaz.
Van egyáltalán utánkövetése a lombikbébi projektjének? Úgy éreztem, mindenki az élve születést tekinti a sikernek, pedig az sok szempontból a kezdet. Mind pszichológusoktól, mind papoktól hallottam a magzati korban elszenvedett traumáknak a későbbi hatásáról és arról, hogy az édesanya érzéseit mennyire átveszi a magzat és a csecsemő. Senkit nem ítélek meg, a magzat tál jobban együttérzek, mint a minden áron gyereket akaró párokkal, de megértem acfájdalmukat, nekem sincs gyermekem, pedig szerettem volna.
a több beültetés okán (amit szükséges rossznak tartanak, hiszen egy tortúrán végigmenő anya, így nagyobb eséllyel lehet áldott állapotban) szóval a több beültetés során, sokkal több az ikerterhesség és természetesen annak kockázata, koraszülöttség és annak utókezelése. Igen, fontos lenne az utánkövetés. Mostanában hallottam, hogy emiatt már nem szorgalmazzák a többes beültetést.
Ùgy érzem a keserűség beszél belőled..Ez a tipikus, ha nekem nincs másnak se legyen....Na ez az igazi maradi agyhalottság. Inkább pròbálkoznék s ne legyen vagy mondjuk halva szülessen(senkinek nem kìvánom) minthogy életem végéig kìnozzon az ,hogy bárcsak léptem volna....Aki nem tesz meg mindent amit csak lehet,akkor minek van a világon? Mindenből ki kell hozni a legtöbbet,s ha már mindent megtettél s utána is sikertelen na akkor mondani,hogy jò akkor a B terv se sikerült akkor más célokat keresek.
Igen, a párbeszéd lényege az, ami a mottó: a vélemény szabad (le is írható), a tisztelet kötelező. Ha a katolikus álláspont mellett olyan érvek is felhozhatók, amelyeket nem hívők is elfogadhatnak, az segítheti őket szabad döntésük meghozatalában. Annál szabadabban tudok dönteni, minél többet tudok egy témáról. Egyetértek azzal, hogy kevés a tilalom.
Érdekes az a "legnagyobb nehézség", amit a hölgy említ, hogy hiába tesz meg az ember mindent, nem garantált az eredmény... Basszus, ez kb. az élet minden terülatére igaz. (Pl. hiába táplálkozol egészségesen, nem garantált, hogy nem halsz meg rákban). És pont ez az, amit az ember a gondviselésbe vetett hitbe merülve elfogad. Isten jobban tudja, mire van szükségünk, ezért semmilyen eredményhez sem szabad görcsösen ragaszkodnunk.
A nagy kereszténykedő kommentelés közben sajnos az olyan alapvető keresztény értékek kerültek figyelmen kívül, mint az empátia, megértés, felebaráti szeretet. Azt hiszem ez kiváló példája az álszentkedésnek...
@@gaborpecze8094 Amit írtam, tapasztalatból írtam, mert nekem is voltak ilyen görcsös ragaszkodásaim... meg vannak is, de nagyon feszabadító érzés, ha az ember le tud adni ezekből.
@@lustamedve még szerencse, hogy mindenki és minden szituáció egyforma. Még szerencse, hogy a te szituációd hasonlítható egy nőéhez, aki társadalmilag megbélyegeznek és a testét ki kell tennie teljesen bizonytalanul olyan kezeléseknek, amelynek eredménye nem csak akkor tud sikertelen lenni, ha megindul a sejtfejlődés, de az azt követő 9 hónapban szinten bármikor egy komplikáció esetén.
Kis érdekesség: szerettünk volna gyereket... én 39, feleségem 39, ami hozott egy csomó vizsgálatot. Egyikünk orvosi lelete sem lett jó és a lombikra sem adtak sok esélyt. Bekerültünk lombik progiba, már az ehhez szükséges orvosi dolgokat is kiváltottuk és csak pár hét volt az első kezelésig mikor kiderült, hogy természetes úton jön a baba. Mindkettőnk orvosi papírjain ott van, hogy nem lehet természetes úton gyerek, szóval aki hasonló cipőben jár, ne adjátok fel... Nem akarok rosszindulatú lenni (bár nyilván nehéz nem annak lennem, ha kifizettünk azért elég sok pénzt, hogy megtudjuk, nem lehet gyerekünk), de nem biztos, hogy minden esetben valós az az értékelés amit egy rendelőben készítenek rólatok. Szóval próbálkozni, inkább okosan (vannak egyszerű vizsgálati eszközök amivel lehet a peteérést követni) és nem feladni.
A Biblia nem állít olyat, hogy mindenki Isten gyermeke, csak azt, hogy mindenki Isten teremtménye. Isten gyermekévé attól válik valaki, ha dönt Jézus Krisztus mellett, és befogadja őt az életébe Megváltójának és Urának. Viszont a lombikbébi is abból a genetikai anyagból jön létre, amit Isten teremtett, ezért ő is Isten teremtménye.
25:25-nél azzal kezded, hogy "...jó, a katolikus egyházban a nők nem lehetnek papok...", mely így egy axióma, átléphetetlen tabu (bár majd meglátjuk, a 2023. októberében zajlott szinódus hoz e új, esetleg extrém új irányt), mint ahogy annak tűnik a meleg párok megáldásának problémája vagy a női diakónusok helyzete is, mely a vatikáni és a Vatikánon kívüli püspökség szerint is erősen megkérdőjelezhető. Ezek ellenére felteszed a kérdést, "hogy...hogy lehet az, hogy mégsem tud teret nyerni a női szempont? Akár a teológiai diskurzusban, akár ezekben a hétköznapi, praktikus kérdésekben?" NEM TUDOD A VÁLASZT? Nem egyértelmű az a klerikus, dogmatikus, patriarchális gondolkodás, ahol te magad is ellentétbe kerültél a saját bizonyságodon kívül MINDENNEL ("...számkivetett, megbélyegzett, katolikus férfiként..."), ami a több évszázados hagyományok és a megkérdőjelezhetetlen doktrínák alapján NEM HELYÉNVALÓ? Gondolj bele, mivel járna az, ha a nőket nőként kezelnék: Kéne építeni női vécéket ezekbe az ódon, történelmi falak közé, mint pl. a székesegyházak látogatók elöl elzárt része, ahová a papok, diakónusok, férfiak és nők elmehetnek.... ilyen gyakorlati dolgokról is beszélünk, igen. Ezt azonban nem viseli el a papság, mely igenis "elférfiasodott" nőket kíván, aza vegyék fel a férfias szerepüket a nők, ha illeszkedni akarnak választott környezetükbe.
@@Shaara1 rossz hírem van! Az Isten nem fog semmilyen új utasítást adni, mint ahogy az eddigieket sem ő adta. Ha már innen indulunk el, akkor maximum példabeszédeket biztosított ahhoz, hogy az eddigi vezető püspöki kar, illetve élükön a pápa megfelelő döntéseket hozzon. Ennek egy jó nagy része valláspolitikai kérdés. Semmilyen isten vagy az Isten sem adott például semmilyen utasítást az egyházszakadáshoz. Hasonló és esetekben hasonló mértékű, hasonló léptékű kérdésekben tér el az egyház belső vezetése is, amely végeredményben a szabályokat alakítja, majd terjeszti fel a pápa felé. Mondhatjuk, hogy egy valláspolitikai, etikai, teológiai információs testület, amely a világ “rendjét”, vallási feladatait igyekszik megoldani és ezzel segíteni a pápa tárgybeli döntéseit. Ez a legutóbbi szinódus is ezért ült össze, hiszen 2023-ra olyan feladatok és új kihívások vannak a pápa előtt, mellyel egyedül nem biztos, hogy meg tud vagy meg akar birkózni. Ezért kéri a püspöki szinódus segítségét. Ennélfogva ez sokkal inkább politika, semmint teológia.. Itt téma a kánonjog, liturgikus reform, katekézis, új evangelizáció a keresztény hit továbbadására, küldetéskeresés, de ilyen lehet akár a szerzetesi élet és küldetése az egyházban és a világban téma, mely meghatározta az 1994-es püspöki szinódus témáját
24:30 Angliában élek, fogalmam sincs, hogy mi zajlik ilyen téren a magyar kórházakban, viszont itt Angliában elég jól mukodik a kórházi ágyas támogatás. Bárki aki akar, o kérhet lelki segítségnyújtást a kórházban dolgozó vallási vezetoktol. A nagyobb vallás megtestesítoi jelen vannak és bármikor lehet szólni a novérnek, hogy hívja be a beteg adott vallásának megfelelo papot/lelkészt/rabbit/imamot. Másik dolog, hogy én azt tapasztalom, (ez pár tucat embert jelent, nem tobb százat, szóval beismerem, hogy limitált a tapasztalatom) hogy a református lelkész nok nagyon aranyosak és betltenek egy tényleg nagy hiánnyal bíró teret. A noi és anyai energiája egy lelkésznek hatalmas pozitívumot tud adni egy gyulekezetnek. Viszont amikor ez átfordul abba, hogy a no lelkész elférfiasodik, az már visszataszíto. Lengyelország primadonnája Paulina puspok is mintha egy férfi lenne aki tor elore a politikában. Viszont alsóbb szinteken, ahol tényleg az embereken kell segíteni, ott nagyon jó, hogy vannak noi lelkészek.
Én Norvégiában élek és ugyanez a tapasztalatom: elférfiasodott nők. A norvégok túltolják az egész dolgot és az egyenjogúságot fölcserélték az egyformaságra. Azt hiszik ha a nők boxkesztyűt vesznek és óriásit húznak egymás mellére akkor egyenrangúak. Vagy ha fociznak és meccs közben nagyokat köpnek vagy súlyt emelnek akkor egyenrangúak. De ez nem igaz, hülyeség. Mert ezek a boxos nők még mindig a férfiakra hagyják ha randir szeretnének, ott megtartják az "alárendelt"' szerepet. Nem kell egyformának lenni az egyenrangúsághoz.
Sose felejtem el: 26 evesen 5 hetes terheskent, Vecsesen a nogyogyasznal voltam, mert szamitottam ra, h meg fogja allapitani a terhesseget. Mutatta ultrahangon a kis petezsakot, nagyon boldog voltam. Mire doki rogton kijozanitott a lekezelo, haragos kerdesevel: MEGTARTJA? Vegtelenul tapintatlan es udvariatlan volt…. persze, h megtartom, mondtam lefagyva….az volt az elso es utolso Magyarorszagon elvegzett vizsgalatom. Kislanyom 2009 nyaran makkegeszsegesen megszuletett Nemetorszagban 🙏❤️✝️ El se tudom kepzelni Magyarorszagon mi mehet….
Mindhárom gyermekem a Szent Imrében született Budapesten csodás szülészorvosnővel és dúlával. 12 éve Norvégiában élünk de a jelentősebb vizsgálatokra hazajárunk, mert jobb az otthoni orvosok kvalitása.
Azt is gondolom a lelkészséggel nincs gond , csak a papsággal a nőkkel kapcsolatban. Ezt el kéne a két szerintem különböző funkciót különíteni. Mint magam is evangélikust irritált a női papság, tehát a Krisztusi áldozat valóságos megjelenítőjének szerepe, mert ugye mi is tök ugyanazt valljuk az eukarisztiáról mint ti, tehát a papi funkciót is , csak mi a hierarcia erre való felhatalmazásának szükségességét nem, mert az érvényesség lelki természetű, nem adminisztratív tényező. Magam pèldául laikus vagyok, de imámra történt csoda épp egy meddőségi esetre. A vasútnál dolgoztam kereszténységem miatt , vallásom ellenére "plébános"-nak "becéztek". Nem bántam. Egyszer hamár-akkor gyónt nekem egy kollégina csaj. Ez is amúgy legális és érvényes nálunk. Azért szakított a párjával mert kimutatták, hogy meddő, és nem akarja erre kárhoztatni a srácot, de megviselte az ügy, és kérte imádkozzak érte, lehessen gyereke. Most figyelj , azt mondtam félig viccesen oké de feltételem ,hogy evangélikus legyen a gyerek. Jó idő múlva összefutottam vele. "Képzeld terhes vagyok egy evangélikus vallású sráctól, most lesz az esküvőnk". Ez ugye lelkészi funkció ahogy az istentisztelet tartása is amiben laikusként , papunk felkérésére helyettesítőként szintén részt vettem. Emlékszem a csodálatos érzésre mikor az " Atya Fiú Szentlélek nevében"-emre Ámennel válaszolt a gyülekezet. Az Eukarisztiát - ugye így is hivják hívható az Úrvacsora nálunk is - , azt csak pap prezentálhatja , és szerintem ezt férfiaknak kéne csak csinálni, de minden mást bárki csinálhat nők is. Bár a szentségeknél is van a vészhelyzet esete haldokló, keresztelése, és úrvacsoráztatása. Ha nagyon akarom az egész mai világ egy vészhelyzet tehát elfogadom Krisztus testét nőtől is.
Másik oldal alatt olyan párokra gondolsz, akiknek lombikkal sem született gyerekük? A lombik nem garantálja a sikert. Néhány külföldi klinika reklámanyagában szerepel a garancia szó, de ezek általában donor sejtes/embriós beültetések és valójában ott sem garantált az élveszületés, csak marketing fogás. Az viszont valóban érdekes kérdés szerintem, hogyan tudná őket támogatni az egyház.
Jó beszélgetés, csak nekem nagyon hiányzik belőle valakinek a személyes élménye. Mármint emlegetnek egy párt, de az ő élményeiket elég nyomasztó módon tálalják. Egyébként meg mire egy pár eljut egy meddőségi klinikára, azért a többség már elég profi a TCsT-ben, sokan már túl vagy úton vannak az önismereti úton, pszichológuson. A meddőségi klinikák akkor indítanak, mikor ezekkel nem jutottál előre. A párok, akik a lombik alatt szétmennek, ők nagy eséllyel más nehézségek miatt is szétmentek volna, de ez a folyamat tagadhatatlanul felgyorsít folyamatokat, kimondat kemény mondatokat. Katolikus vagyok és kétszeres lombikanyu. A lombikprogram előtt átbeszéltem a papommal a döntésünket és az egyházam álláspontját. Nem állítom, hogy a megoldásom elutasítása közelebb emelt a vallásomhoz.
Ez a te problemad. A vallas mar csak olyan amilyen nem szemezhetunk belole. Ha nem vagyunk kepesek betartani a vallai eloirasokat..mi tobb nem is akarjuk..az nem a vallAs sara. Hanem a tied. A sajat akaratodat es vagyaidat vallasod eloirasai ele helyezted. Te. Nem mas. Ezzel neked kell elszamolnod.
Itt nagyon szepen egymasra talaltatok Hodasszal, aki pontosan ugyanezt tette. Szep hosszu es tartalmas beszelgeteseket folytathattok arrol hogy milyen szornyu a vallas..amellyel szemben meghasonlotottatok. Nagyon egyet fogtok erteni A gyerekeidnek kivanok szep es egeszseges eletet.
András, érdemes lenne olyan nőgyógyászt is megkérdezni, aki támogatja, esetleg végzi a beavatkozást, és olyat is, aki elvből elutasítja azt. A közösségi média kapcsolatrendszere segíthet ebben, én nem tudok ajánlani senkit.
Sziasztok! Nem vagyok érintett, de nagyon érdekes műsor! Személyes véleményem egyébként hívő emberként is az, hogy a Teremtő az élet Istene és ha egy pár gyermektelen, de lombik programmal lehet gyereke, akkor az életet segítjük. Az külön jó, hogyha a többi megfogant magzatból is később lehet élő baba, vagy valakinek fel lehet ajánlani. Nekem ez például teljesen új infó. Olyasmiről viszont konkrétan tudok, hogy vannak olyan párok, akiknek éppen a lombik program szünteti meg a meddőségét és a második, harmadik gyerek már természetes úton megfogan. Ez is a lombik program mellett szól. Szintén ismeretségi körömből hallottam, hogy a hormonkezelés eléggé megterhelő fizikailag és lelkileg is, különösen hosszabb távon. Úgyhogy ez az a pont, ami miatt szerintem érdemes megfontolni a gyermektelen pároknak az örökbefogadást is. Bár az sem egyszerű téma, mert gyakran problémásak az örökbefogadott gyerekek, még, ha az örökbefogadó szüleik minden tőlük telhetőt meg is tesznek értük. Ilyen ismerőseim is vannak. Talán az örökbefogadás menete, megélése is megérne egy "misét" (egy beszélgetést)! 🙂 Egy dolog nem tetszett a műsor elején, hogy a lombik programot és az abortuszt egy kalap alá veszi. Szerintem ezt nem szabad összemosni, hiszen az egyik az életre, a másik pedig a halálra, az ölésre irányul. Utóbbit szerintem keresztényként semmiképpen nem lehet támogatni, még akkor se, ha az anyát megerőszakolták, hiszen arról a kicsi nem tehet. Ráadásul örökbe is lehet adni azt a gyereket és más pár pedig örülne neki. Az abortuszban viszont érintett vagyok, gyerek oldalról.
Egy baba kihordása, szülése nagyon megterhelő. Nem biztos, hogy ezt a nő vállalni akarja, ha se magának, se másnak nem akar gyereket. A művi vetélés biztonságosabb a terhességnél és a szülésnél, és hamarabb elkezdheti feldolgozni a traumát. (Az erőszak, az abortusz, de a szülés és a gyerekről való lemondás mind trauma - egyéntől függ, ki melyiket tudja legjobban elfogadni. Ne más hitétől függjön, mi jó a nőnek).
Akkor most a katolikus vallásban megkeresztelik a lombikbébiket? Megkeresztelik mert nem kérdeznek rá? Egy lombikprogramban résztvevő személy áldozhat?
Az egészségügyi beavatkozások finanszírozására vonatkozó jogszabályból lehet tudni, hogy fagyasztott petesejtet, fagyasztott hím ivarsejtet, sőt, fagyasztott embriókat is felhasználnak. Hogy hat az eljárás a magzat, a gyermek testi-lelki egészségére?
@@heureka91 Őszintén sajnálom. Lehet, hogy a sok teendő, lótás-futás közben nem jutott oda. Talán egy másik hívő tudna segíteni ilyen esetben. Kórház lelkészség nem jár oda?
Ha a háttérbetegséget meggyógyítják, akkor már nyilván nincs szükség lombikprogramra. Úgy tudom, semmilyen betegség sem Isten akaratából van, de Isten minden betegséget képes valahogy jóra fordítani, ha bízunk Benne, akkor is, ha meggyógyulunk, akkor is, ha nem. Ha pl. egy házaspárnak nem születhet gyereke, örökbe fogadhatnak egy vagy több gyermeket, akiket így megmentenek az intézeti elhelyezéstől.
9 месяцев назад
És nem Isten adta a tudományt is, hogy megoldást találjunk ilyen problémákra? Szerintem de.
@ A képességeink Istentől vannak, de hogy mire használjuk, az rajtunk múlik. Az atombomba, a mesterséges intelligencia, minden számítógépesvírus is is a tudomány által jött létre, A gonosz ma is azzal kecsegtet, hogy a tudás által olyanok leszünk, mint Isten, élet és halál urai, mindenre képesek, vagyis mindenhatók.
egyébként meg gondolj bele, hogy vannak élőlények amik teljes átalakulással fejlődnek és sem a petére se a lárvára se a bábra nem mondjuk hogy nem ugyanaz az élőlény.... pedig még a genetikai felépítésük is eltér egyazon egyed eltérő fejlődési szintjének....
Csodálatos dolog gyermeket a világra hozni. Ha nekünk nem lehetett volna saját gyermekünk, nem volt kérdés adoptálunk. Sok kis gyermek (magzat) meghal a mesterséges megtermékenyítés korai szakaszában, amit csak úgy emlegetnek: Nem sikerült! Szóra sem méltatják a kicsiket, akik így halnak meg. És többen vannak mint aki "sikerültek".
Miért a petesejt és az ondósejt nem él? 😅 Mert a régiek ezt gondolták. Amíg Isten nem leheli bele a lelket. Ezzel szemben a biológia nem tesz különbséget - sejt előtte is és utána is. Ugyanúgy él...
@@orbanbalage nem, nem él... biológia 7. osztály első tananyagrésze pont erről szól (élő élettelen) 8. osztály pedig az emberi élet kezdetével is foglalkozik... én mint biológia szakos pedagógus a biológia oldaláról közelítettem meg a kérdést...
@@orbanbalage pl egy baktérium élőlény, de egy vírus nem, egy egysejtű élőlény, de ha egy emberi sejtet kiveszek az nem.... a Golgi készülék vagy más sejtalkotók nem élők... a cseppkő hiába mutat életjelenséget (növekszik) nem élő... na most a tudomány mai állása szerint a megtermékenyített petesejt, vagyis a zigóta az élő, a petesejt vagy a hím ivarsejt meg nem....
@@pircsimozes586 a tudomány álláspontja egy jelenlegi közmegegyezés ezekről a kérdésekről, nem a végső igazság (jelenlegi tudásunk, ismereteink szerint - szokták mondani a tudósok, kutatók). Az élő és élettelen nagy elkülönítése persze elég jól megfogható de a peremvidéke, hogy kezdődik, mi az amit már életnek tekinthetünk és mi az amit még nem... azok vitatott, vitatható részek, akár definicós szinten is (lehet, hogy egy 200 évvel ezelőtti tankönyv mást mondana erről és az is lehet, hogy 200 év múlva mást fog mondani).
Van tudásod arról, hogy a lombikos babáknak lenne bármilyen testi-lelki baja, betegsége? Javítsd ki, ha tévedek, de ilyen ítéletet/gondolatot olvasok ki a kommenteidből. Ismereteim alapján nincs olyan kutatás, ami ezt alátámasztaná, de ha te tudsz ilyenről, szívesen elolvasnám.
@@menczerjudit Ilyen állítást az tehetne, aki több tízezer felnőtté vált lombikbébi életét végigkövette. Tőlem pl. kérdezte már orvos, hogy koraszülött vagyok-e, de azt soha, hogy van-e tudomásom arról, hogy lombikbébi vagyok. Egyáltalán elmondják-e a szülők a gyermeknek fogantatás uk körülményeit?
Ovono ismerosom mondta: nem nagyon beszelnek rola, de minden ovono azonnal latja egy hozza kerult gyereken ha lombikbol szatmazik. Akkor is ha elotte errol nem esett szo. Hogy lesz e kovetkezmenye ennek a metodikanak az kb a 2 -3. Generacional fog kiderulni.
És akkor a feloldozáshoz szükséges jóvátétel hogy az ember bánja meg hogy gyereke lett? És ha nem tudja megbánni mert szereti akkor elkárhozik? Isten azért küld nekik gyereket hogy aztán jól elkárhoztassa őket?
Az ilyen beszélgetések pont arra jók, hogy rájöjjünk egy-egy emberi dilemma, helyzet, döntés, annyira komplex lehet, hogy érdemes ugyanezzel a komplexitással viszonyulni hozzá.
@@orbanbalage az ilyen gyerek nem Istentől van... aztán ha van lelke, akkor mi van a lefagyasztott társaival? Örök életükre abban az állapotban szenvednek?
@@pircsimozes586 "az ilyen gyerek nem Istentől van..." hát azért ezzel a fajta magabiztos kinyilatkoztatással, nem árt óvatosan bánni.... esetleg hozzá tenni a szerintem vagy felfogásom szerint kitételt. Nyilván mindenki szereti azt hinni, hogy az ő álláspontja egyezik Istenével de azért ne feledkezzünk el, hogy "az én gondolataim nem a ti gondolataitok, és az én útjaim nem a ti útjaitok"
