A Székesfehérvári Királyi Bazilika felrobbanása (1601-ben) 

Egyetlen forrás van arra, hogy Fehérvár a Duna mellett volt, egy olasz metszet. Itáliában nem csoda, ha csak a Dunát ismerték, mint folyót, a Sárvizet pedig nem. Székesfehérvár az ország szakrális központja volt, nem a kormányzati! A magyarok bejövetelét pedig nem a Habsburgok találták ki, hanem Leó bizánci császár írta meg!

Üdv! Érdekelne valamilyen forrás az eredeti temetkezési helyről. Még a Habsburg-komcsi történetiráson nőttem fel, úgyhogy én is abban a hitben voltam, hogy a fehérvári bazilikában koronáztak és temetkeztek. Köszönöm!

Butaság amit írsz, már bocsánat. Értem, hogy vannak dolgok, amiket igyekeznek - valami miatt - másként értelmezni, megmagyarázni, de ez megcsalja őseink emlékét. Egyrészt Mogyoródon egyetlen királyunkat sem temették el. Ha I. Gézára gondolsz, őt a Váci székesegyházban helyezték örök nyugalomra. A Duna valóban nem folyt Székesfehérváron, hanem a Sárvíz volt ott. Ez a folyó már az ókorban fontos szerepet töltött be, mivel partján több fontos kikötő (pl. Gorsium) volt. Vagyis teljesen hajózható volt. Ez megmagyarázza miért szállítottak Székesfehérvárra sok mindent hajóval. Mellesleg hasonlóan tavas-mocsaras részek sok helyen álltak akkoriban. Például II. Lajos sem a Csele patakba fulladt bele, hanem egy mocsaras Duna-ágba, amit rekonstruáltak. Nincs ok mást feltételezni. Az, hogy megnézzük pontosan ki hányta össze a királyok csontjait, nagyon régre kell visszamennünk. Ugyanis, ha történetírók feljegyzéseire alapozunk, akkor bizony alapos okunk van feltételezni azt, hogy ez már 1490-ben (mikor Miksa elfoglalta és feldúlta Székesfehérvárt) megtörtént. Nyilván elsősorban azokról a sírokról beszélünk, amik tumbás, kinti temetkezések. Ezeket a sírokat a zsoldosok megrongálták, kifosztották és a tetemeket meggyalázták (még Mátyás ki sem hűlt testét is). A következő nagy csapást a török okozta (1543). A török megszállók mindent módszeresen feldúltak, és nekiláttak a királysírok kifosztásának is. Feljegyzés van róla, hogy a fehérvári bég önkényesen kirángatta Szapolyai testét és kidobatta a sírjából, hogy szemétre vethesse. Csak Szulejmán parancsára sikerült ettől elállnia, és egy MÁSIK templomba temették el. Aztán 1601-ben a keresztény hadak ostrom alá vették a törökök megszállta Székesfehérvárt. (Ekkor robbant fel a Pipó-torony a benne tárolt lőszerek miatt). "Russwurm császári generális serege átverekedte magát a várost övező, a török védők reménye szerint áthatolhatatlan ingoványon(!!!), és betört Székesfehérvár külső területére. A városba betört keresztény zsoldosok a török megszállók által megkímélt érintetlen királysírokat is feltörték, és kincsek után kutatva szanaszét szórták a megboldogult uralkodók csontjait." Béla király és felesége, valamit több Árpád-kori sír azért maradt fenn, mert akkoriban kriptatemetkezések volt, járólappal fedték be őket, a talajszinten voltak. Amiket pedig kiraboltak, feldúltak, azokat nyilván nem temették vissza szépen sorba rendezve. (Kiváló példa rá az Anjou-kápolna és leletanyaga) "A birodalom kormányzásához azonban nem a bazilika kell, hanem királyi és kormányzati központ." Nagyon szépen hangzik, csakhogy egyrészt: a Nagyboldogasszony bazilika soha nem tagozódott be az egyházi szervezetbe, nem volt püspökség, érsekség vagy ilyen. Nem volt katolikus, protestáns stb. központ. Ez egy különálló, független, különleges jogi és szakrális erővel bíró hely volt már Géza előtt is!!! Másrészt tévedés, hogy kormányzati központ kellett. Ilyen egészen IV. Béláig NEM LÉTEZETT! Voltak fontos királyi városok (Esztergom, Fehérvár, Nagyvárad), de az uralkodó és udvartartása folyamatos mozgásban volt, utazott az országban. Nem egy helyben ücsörögtek. Nem is lehetett volna, hiszen a kormányzati feladatok megkövetelték (pláne fegyveres konfliktus veszélye esetén), hogy minél előbb eljusson az ország egyik végéből a másikba (lovaskocsi ekkor nem volt, az majd Mátyás idején). Lóháton ezt nehéz is lett volna gyorsan kivitelezni. IV. Béla volt az első, aki úgymond székhelyet alakított ki (Buda, Visegrád), bár ő se tartózkodott ott sokat. "Az a székesfehérvári bazilika nem olyan nagy ám." Ismét egy erőteljes csúsztatás. A Boldogasszony bazilika akkora volt méretileg mint a Kölni dóm. Ráadásul amit most látsz, az a romkert egy része. A teljes bazilika területe sose lett feltárva, ugyanis nagy részét ma is a romokra ráépített Habsburg püspöki palota foglalja el. Mellesleg olyan emberek sematikus fantáziarajzokra, élménybeszámolóira hivatkozol, akik csak nem is jártak az akkori Fehérváron. Ismételten mondom, akkoriban hatalmas távolságok voltak. Nem hogy gyalogszerrel, de még lóháton se tudtak az emberek akkori távokat megtenni. Hogyan is várnánk el évszázadok múltán korhű, teljesen megbízható tájképeket olyanoktól, akik sok száz kilométerre arrébb éltek?

@@mikiorban53 Van némi ellentmondás és tévedés abban amit írsz. Nem arra gondolok hogy Székesfehérvár Székesfehérvár-e. Mert az. Viszont abban tévedsz hogy IV. Béla előtt ne lett volna királyi székhely. A vándorló udvartartás is egy téves elgondolás. Pláne úgy hogy szerinted lóval nem lehet nagy távokat megtenni. Egyébként a vándorló udvartartást hogy kell elképzelni? A királyi udvar mint valami vándorcigányok járja az országot és feleszi a terményadót? Mert az iskolában ezt tanították, de gondolj bele néhány dologba. Egy külföldi követ, vagy hazai futár hogyan találja meg a királyi udvart ha senki sem tudja hogy éppen merre barangol a szekérkaraván? Igenis voltak királyi székhelyek, Esztergom, Visegrád, Dömös. Majd IV. Béla idejétől Buda. Persze előfordult hogy a király elutazott az ország különféle pontjaira időnként, de attól még a székhely változatlan maradt.

@@egom-history7717 Írtam, hogy voltak fontos királyi központok. Mint például Fehérvár vagy Esztergom. De hogy állandóan ott trónoljon a király, elképzelhetetlen volt. Egyetlen bizonyos centrális székhely (ahonnan irányított) nem létezett! Bizony még lovon se volt egyszerű átszelni az országot, mivel akkoriban teljesen más környezeti, földrajzi viszonyok voltak, utak leginkább ingoványos ösvények vagy poros földutak. Arról nem is beszélve, hogy volt ugyebár a kis jégkorszak is, ami a maitól jelentősen eltérő klímát adott. Voltak különböző udvarházak, várak, prépostságok (pláne ha az adott uralkodó maga alapította azt) stb. amit végiglátogatott a király. I. Andrást Zircen a királyi udvarházban éheztették halálra, öccsére, I. Bélát meg a dömösi prépostságban érte a végzet, ahol a trónja összezúzta. IV. Béla pedig egy udvarházat emeltetett (ez ma az első bástya néven megtalálható rom a Táncsics börtönnél) Budán, ami az akkori "palota" volt. Ugyanakkor arról megfeledkezel, hogy az Árpád-kor közepéig nem volt akkora az udvartartása egy királynak. Ugyanakkor közvetlenebb volt a kontaktus a királlyal, vagyis egy városi elöljáró könnyebben tudta személyesen felkeresni a királyt. (Fehérvári törvénynapok) Mátyás idején már sokkal elzártabb, hierarchikusabb udvar létezett. Az uralkodó és személyzete nem mutatkozott a köznép előtt, a királyhoz való bejutás nehézkes volt. Az első uralkodó, aki átszervezte, megszervezte az államigazgatást, az Károly Róbert volt. Az ő nevéhez köthető az új arisztokrácia kialakulása. Ebben az időszakban már több száz fősre duzzadt a királyi udvartartás összlétszáma (mivel a királynénak külön kibővített udvartartása, kamarása, ajtónállója, pohárnoka, főlovásza stb. lett) "Egy külföldi követ, vagy hazai futár hogyan találja meg a királyi udvart" Úgy, hogy a királlyal legkisebb mértékig se találkozott, az esetek döntő százalékában. Miért is kellett volna a királynak mindig személyesen fogadnia egy utolsó követet? Arra ott volt a nádor (bár ő is magas rangjához méltóan nem volt köteles fogadni), meg a többi udvari méltóság, a diplomáciai csapat. Csak egy hasonló példa még. Te például komolyan azt hiszed, hogy az uralkodó keresett magának feleséget? Erre megvolt a spéci diplomáciai team, aki levelezett meg személyesen elment és tárgyalt. Még a legnagyobb uralkodók se tehették meg, hogy önkényesen bonyolítsanak le egy lánykérést. Sőt, volt hogy az eljegyzésen se látták egymást a felek, csak az esküvőn. Ha pedig valaki birtokadományozás miatt ügyet akart intézni, annak el kellett mennie Váradra, ahol a kancellária működött. Megvolt mindennek a maga helye, ideje, személye.

...én is gratulálok... nézem az animációt : ..."Budai kapu", ..."Palotai kapu"... mindenhol várfal, kapu sehol... ez a szegény szent István teleépíttette az országot templomokkal, mint ma Viktor focipályákkal , az ország meg elveszett... a székesfehérvári bazilika tornya 117 m magas volt, még István idejében összeomlott, mint országa 1918-19-ben...

Koronázóváros? Vicc! Alba Regia a Duna mellet volt, csak a habsurgok felrobbantották és szándékosan megkeverték a helységneveket, ma pedig ezt a kamu fehérvárat akarják Koronázóvárosnak beállítani!

Próbáld értelmezni a fogalmat: koronázóváros. Egy város általában nem hegyre épül, hanem sík terepre. A várakat volt szokás hegyre építeni. A csontokat nem vitték oda, ott tárták fel. Aki mást állít, az hazudik. Vagy bizonyítsa be állítását! Hogy kit koronáztak meg ott? Ha még a királyainkat sem ismered az elég nagy gáz...

@@arnold19860318 Jobban ismerem az elmúlt 1200 èvet, mint gondolod. De lègy szìves közöld, hogy kit/kiket koronàztak meg a mai Szèkesfehèrvàrnak nevezett helyen, ès mikor.? A megfogalmazàsodban próbàlj meg korrekt lenni.

@@gr.gr.9886 hu.wikipedia.org/wiki/Kateg%C3%B3ria:A_sz%C3%A9kesfeh%C3%A9rv%C3%A1ri_bazilik%C3%A1ban_megkoron%C3%A1zott_kir%C3%A1lyok_%C3%A9s_kir%C3%A1lyn%C3%A9k

Úgy rémlik terézia, amikor megalpította az MTA-t, a magyartalanító intézetet...

Ez a Székesfehérvár a Pilisben volt.

@@pinkpanther5195 Túrót. Nem kell hülyeségeket beszélni.

@@Zold1909 először informálodj és aztán gondolkoz el azon, hogy kettőnk közül ki ír hülyeséget.

@@pinkpanther5195 Ember itt élek ezer éve, ismerem a tájat a várost, a történelmi emlékeket. Nagyon nehéz lenne azt mondanom, hogy neked ven igazad. Titeket átvernek. Ez itt az ország egyik legfantasztikusabb tája, itt minden meg volt és van, források, tavak, erdők, mezőföld széle. Tisztán látszik, miért lett ez királyi központ, nem tudom ti miért akartok annyira a Pilisbe költözni.

@@Zold1909 Vannak sajnos akiket egy hegyekkel ábrázolt város rajza meggyőz... Pedig rajzolni bármit lehet és alá írni, hogy Alba Regia ugyebár. Ez tehát nem bizonyíték ép eszű embernek.

Székesfehérvár városa Budától délnyugati irányban...fekszik, a Sáros folyóból táplálkozó mocsarak veszik körül.... Szent István és Imre teste, illetve több más király temetkezési helye... Oláh Miklós esztergomi kanonok, 1536/ Hová a királyokat temetik...egy síkságnak éppen a közepén áll... a Sárvíz partján... minaretéről... látszottak... Palota, Csóka...várak Evlia Cselebi török utazó 1664-1666/ A leírások sehol nem említik, hogy a város, vagy a bazilika magaslaton volt, te vagy a kamu!

@@arnold19860318 A Noé hegyet magaslatnak értelmeztem, de lehet ó, hogy nem az. „Árpád több vezér előtt ért arra a hegyre, amelyet akkor Noénak hívtak (ad montem, qui Noe tunc appellaba-tur), és Magyarországnak (Hungariae) ezen a részén választott lakóhelyet (sauaeque habitationis sibi locus elegit) maga és csapata számára. Ott azután idők múltával Szent István (beatus Stephanus), a magyarok első ilyen nevű királya, aki Árpád nemzetségéből származott (ex genere Arpadi defluxit) megalapította Fehér várost (Alba urbem condidit). Ezt a Fehér várost (Albensis ab urbe) azonban Alba Rega-lénak is hívják (quam vocant Alba Regalem, nomen accepit), amelyet mocsarak (in paludosis) vesznek körül”. Kézai Simon - amint már idéztem - Magyar Krónikájában is így tudja: „Miután átkeltek a Dunán és megérkeztek Pannóniába, maga Árpád azon a helyen állította fel sátrait, ahol később Albana civitas felépült”

Nem beszélve a négy toronyról, ami Székesfehérváron, azon a helyen, ahová helyezgetik, elsüllyedt volna az egész a retekbe. Még ma, amikor nagyrészt kiszáradt, ma se tudna az a talaj megtartani két magas tornyot, de magát a templomot se, nem véletlenül építik újra az állítólagos bazilikát kilométerekkel arrébb..... Egy vicc az egész.

@@szilardsanta4285 Kár hogy nem olvastad rendesen végig..... "Árpád tehát a többiek között az elsőséget tartotta; a lakosok legyőzése után átkelt a Dunán, és tábort vert a Novaj nevű hegyen Fehérvár közelében, amelyet az isteni István, a magyaroknak, Herkulesre, legszentebb királya, Árpád nemzetségének szülötte épített, nem feledkezve meg arról, hogy nemzete ez istenáldotta helyen állapodott meg." - Bonfini Nicolaus Cusanus 1458-as térképén amelyen feltüntetik a főbb településeket: Esztergom (a térképen: Strigonivm), Buda (Bvda), és Fehérvár latin nevén (Alba Regalis, a térképen: Albe Regalis - ami királyi fehéret jelent). Fehérvár a térkép szerint Esztergom és Buda között helyezkedik el a „Danvbivs flvvivs”, vagyis a Duna folyó mentén közvetlenül. Milyen alapon teszik Herculiát és a ráépített Fehérvárat a mai Székesfehérvárra??? A Dunán átkelve, azonnal egy hegyen találta meg Herculiát. Nem 60 km-re, de nem is harmincra....közvetlenül a Duna mellett. Ezt az apró, ám annál kellemetlenebb kis részletet (talán nem is véletlenül?) kihagytad fordításból.

@@kkjj6325 Az a vicc amit állítasz, hogy még ma sem bírná meg a talaj az építményt. Nem Fehérvár volt a mocsár, hanem körülötte volt az ingovány! Az egykori mocsár helyén, a belváros körül ma 10 emeletes panelok vannak és egyik sem süllyedt meg...

Ezek nem tények, hanem pontatlanságok, tévedések, kisarkított féligazságok és még több légből kapott ökörségek, amit az a Bradák fantáziált össze könyvében, aki se nem történész, se nem régész, se nem művészettörténész... Ajánlom figyelmedbe az igazi források tanulmányozását Bradák helyett. Ne az ő félreértelmezését ismételd meg újra. Szép napot!

@@arnold19860318 Bradák semmit se fantáziált te húgyagyú. Ha olvastad volna a könyvét tudnád. Csak és kizárólag hivatalos, elismert kutatások eredményeit sorolja fel, semmit se tesz hozzá és semmit nem is vesz el. Csak éppen az elvtársak nem hitték volna, hogy ha valaki szépen egymás mellé teszi az eredményeiket, abból meg egyértelműen bizonyítva van, hogy semmi köze a mai Székesfehérvárnak a középkori királyi központhoz és király temetkezéshez. Kisarkított féligazságok? Melyik is lenne az? Mondjuk hogy semmilyen 11.vagy 15. századi építőanyagot nem találtak az állítólagos bazilika területén, de még morzsát se? Hogy a Szent István bazilika ólombevonatának még egy morzsáját se találták? Ezek tények húgyagyú, nem féligazságok. De semmi gond, ha be tudsz nekem mutatni egy olyan utat, amin a középkorban biztonsággal szállíthatták a Szent Koronát, a mai Székesfehérvárra akkor elismerem. Mert ugye azt még te sem gondolod komolyan, hogy Szent Koronát kíséret nélkül hurcolászták át a fél országon, úttalan erdőkön, mocsarakon és szántóföldeken át, hogy még egy tucat főből álló rablóbanda vagy akár az ellenjelölt kisebb hadserege is simán ellophassa?? Ez a baj veletek, hogy gondolkodni se tudtok. Még Bradák Károlyra sincs szükségem ahhoz, hogy 2 perc alatt cáfoljam az egész Székesfehérvári királytemetkezések meséjét, bőven elég ha tudok gondolkodni. Ami neked nem megy.

@@kkjj6325 1. 1848 decemberének hőmérsékletei adatai sajnos nincsenek meg. Ha tudtak ásni, már pedig tudtak, mert erre tucatnyi szemtanú feljegyzései maradtak ránk, akkor olyan nagyon hideg nem lehetett. Tényközlésed alaptalan. 2. Az 1848-ban talált csontvázak szemgödrei nem voltak tiszták, olvasható a feltárási dokumentációban. Tényközlésed alaptalan. 3. Bonfini Mátyást temetésekor hajóval Budára szállítják. Aztán másról ír Bonfini, majd visszakanyarodik a temetéshez. Amikor Budáról Fehérvárra szállításról ír, egy szó sincs hajóról. Kocsin vitték. Török kori Duna menti Fehérvárról hiteles forrás nincs. Ahogy arról sincs, hogy az esztergomi érsek Fehérvárra gyalog utazott volna. Tényközlésed alaptalan! 4. III. Bélát nem körmeneti koronával, hanem halotti koronával temették el, a kereszt sem körmeneti, hanem a sima kereszt királyi jelkép volt az Árpádoknál, később felváltja ezt a kettős kereszt. A sima kereszt III. Béláig minden Árpád házi király pénzein láthatod, mint királyi jelképet! A gyűrű nem volt lopott, forrás nincs rá. III. Béla nagy valószínűséggel nem tudott arabul, ahogy a királyi udvarban más sem, így nem tudta milyen szöveg van ráírva, ha tudta volna biztosan nem hordja. A csontváznak nem hiányzik a teljes bal karja, egyes karcsontok veszhettek el esetleg. Nem sérült a koponyája sem. Az összeállított gerincoszlopa teljesen egészséges. A sírban elmozdultak a csigolyák, ezért tűnhet úgy az amatőr szemlélőnek, hogy púpos volt. A koponya ct vizsgálata azt is bebizonyította, hogy nem volt súlyos középfül gyulladása sem. A csontokat nem cserélték ki. Tényközlésed alaptalan! 5. A romkert területén fejből nem tudom, de több ezer román és gótikus (XI-XVI. század közötti időből származó) faragott kőtöredéket gyűjtöttek be az ásatások. Ezekből nemsokára egy új múzeum is nyílik Székesfehérváron. A bazilikát nem a Habsburgok robbantották fel, hanem a törökök 1601-ben. Erre van forrás, a Habsburg templomrobbantásról nincs. A templom leégést számtalan megfeketedett faragott kőtöredék igazolja, Henszlmann 1862-es ásatási könyve is megjegyzi, hogy az egyik torony maradványainak feltárása során olvadt harangmaradványt és átégett csontokat is találtak. Henszlmann 1862-es ásatási beszámolója neten is olvasható. A középkori talajviszonyokkal semmi baj nem volt, ma sincs. A belvárosban számtalan ház stabil középkori alapokra épült, vagy állnak középkorból származó falai. A mai belváros fő templomának (a domb tetején) tornyai középkoriak, barokk köpenyben. Befalazott ablakai láthatók. A közel 30 m magas torony szilárdan áll, pedig még támpillérei sincsenek. Utak már a XI. században is voltak, a tihanyi alapító levélben benne is van tudod: "Fehérvárra menő hadi út". Azt pedig senki nem gondolta, hogy a Szent Koronát katonai kíséret nélkül szállították. Utak, katonák, szekér és lovak is voltak, szóval nem volt akadálya. De egyébként elárulom, hogy az Árpádok idején többnyire a fehérvári bazilikában őrizték a Koronát, így még csak szállítani sem kellett ekkor. Forrása IV. Béla egyik oklevele. Olvastam Bradák könyvét, de nem tudott meggyőzni, kicsit nagyobb és pontosabb az ismeretem a témában. A gondolkodás hiányát is inkább nálad lehet tapasztalni sajnos. Te vagy a húgyagyú, sőt még bunkó is. Ezért én itt be is fejeztem veled a beszélgetést. Csak azért válaszoltam utoljára, hogy nehogy abban ringasd magad, hogy nem tudok hozzá szólni a "tényeidhez". Egy dologban viszont igazad van, ezt idézném: "Természetesen mindenkinek jogában áll önmagát hülyíteni".

@@arnold19860318 Na most azon kívül hogy olyanokat írsz, hogy "nem 173 centi volt" 182 centi volt... méghozzá pontosan és nem tól-ig. Szóval HAZUDSZ. Tehát a számba adsz valamit, amit nem mondtam, majd cáfolod. Antiochiai Anna az aki most 173 centi, de eredetileg 152 volt. Tehát megint csak HAZUDSZ. "Az 1848-ban talált csontvázak szemgödrei nem voltak tiszták, olvasható a feltárási dokumentációban." Az ásatási dokumentáció meg sem említi szemgödröket, se tisztának se se lerakódásosnak, a szemgödrök ürességét szemtanúk írják le más művekben. HAZUDSZ. III. Bélának hazudott sír szegényes, a korona egy rendkívül silány minőségű ezüstből készült úgy van összevissza kipótolva, mert szétrohadt. A gyűrűt meg már rég megállapították, hogy 16. századi. Soha nem hordta a III. Béla, ami azt illeti Béla valószínűleg fél nappal előbb ismerne fel egy arab írást mint te, te nyomorék hazug szarláda. A keresztnek semmi köze az Árpádokhoz, tipikus falusi papi körmeneti kereszt. Még egyszer megismétlem Thúróczy krónikája egyértelműen kijelenti, hogy III. Bélát rendkívül gazdagon temették el. Ha neked ez gazdag, akkor vagy elmebeteg vagy HAZUDSZ. Nyilván az utóbbi. Milyen egyik torony? Ha már Henszlmannt idézed, ezt ugyebár elfelejted megemlíteni: "Mind a négy torony gyönge alapzatából ítélve alacsony lehetett". "Az apszistól délkeletre fekvő falmaradványokból Henszlmann egy délkeleti toronyra következtetett." - vagyis lóf*szt se talált csak KÖVETKEZTETETT. Ráadásul Henszlmann szerint római mester építette, mert Magyarországon István korában nem ismerték a négytornyú bazilika építést. Megint tévedett Henszlmann, mert István négytornyú bazilikát építtetett Rómában a Szent Péter Bazilika mellé, tehát nem kellett neki semmiféle külföldi építő mester. Kralovánszky Alán ásatási naplóját tessék elolvasni. Kralovánszky Alán semmiféle tornyot nem talált, két olyan valami épület alapot talált, ami esetleg lehetett torony, de nem lehetett magasabb magánál a templomnál. Bazilika elmélet megdőlve, a régi ábrázolások egyértelműek, négy magasan a templom fölé nyúló torony volt a valódi Fehérváron. HAZUDSZ ÉS HAMISÍTASZ. A "Fehérvárra menő hadiút"-nak semmi köze a mai Székesfehérvárhoz. A mondattöredék előtt „Castelic”, azaz Kesztölc neve bukkan elő. Golarits Miklós mutatott rá részleteiben, hogy ezt a Kesztölcöt annak ellenére helyezik az egykor volt tolnai Bátaszék táji Kesztölcre, hogy már többen felhívták a figyelmet a szakirodalomban ennek tarthatatlanságára, viszont a pilisi Kesztölc még csak számításba se lett véve, pedig római kori út haladt el a mai pilisi Kesztölcnél. Míg a Pilisi Kesztölcnél máig megmaradt római hadiút található, a Bátaszéki Kesztölcnél ennek semmilyen régészeti nyoma nincs. HAZUDSZ. "A romkert területén fejből nem tudom, de több ezer román és gótikus (XI-XVI. század közötti időből származó) faragott kőtöredéket gyűjtöttek be az ásatások. Ezekből nemsokára egy új múzeum is nyílik Székesfehérváron." Kamu. Én is olvastam ezt a hülyeséget, ezeket a köveket csak odaálmodták, de nem az állítólagos bazilika helyszínén találták és főleg nem 11. századiak hanem 16. századiak HAZUDSZ. És azok is hazudnak, akik a kiállításokat összeállítják alaptalan ökörségeket, nemlétező köveket állítanak ki, amiket kilométerekre onnan találtak. Viszont az ólombevonatok nyomát se találták. És még egyszer mondom, az olvadt ólom után ma is lehetne sugárzást mérni, ha lenne ott ilyen, de nincs. Fehérvár, Esztergom és Buda egyenlő oldalú háromszöget zárt be, ez is tény. Más kérdés, hogy a mai Buda az valójában Pestújhegy volt, tehát egy valós méréshez meg kéne találni a valódi Budát is valahol.... ez még senkinek se sikerült jól bizonyíthatóan. Továbbra se sikerült hitelt érdemlően bizonyítani, hogy Bél Mátyás írása Buda visszafoglalásáról ne lenne hiteles. Összevissza hazudsz, kamuzol, leírsz kitalált dolgokat, amiket nem is írtam majd cáfolod.... Elég pofátlan vagy, mint a többi Székesfehérvárra sosem volt királytemetkezést álmodó MTA szarháziak. Először azt hittem simán hülye vagy. De tévedtem, te egy ravasz hazudozó vagy.

@@arnold19860318 ne erőlködj, ez nagyon gáz volt :D

És mégis melyik elképzelés szerint? Ha tudnánk biztosat talán már visszaépítették volna. Esetleg egy emléktemplomot lehetne építeni a romok fölé, ami egy nemzeti panteon lehetne.

Kb 25 éve bizonyított, hogy Székesfehévár nem azonos a középkori koronázóvárossal, szóval kár a teperni egy ott sosem volt bazilika felépítéséért.

@@kkjj6325 Pontosabban kb. 25 éve próbálják bizonyítani mindhiába, hogy Székesfehérvár nem azonos a középkori koronázóvárossal.

@@arnold19860318 Mátyás-korit, vagy legalábbis ahhoz közelítőt. És nem kell, hogy hiteles legyen, így is úgy is egy új templom lesz. Az azonosítás meg folyamatban.

Koronázóváros? Vicc! Alba Regia a Duna mellet volt, csak a habsurgok felrobbantották és szándékosan megkeverték a helységneveket, ma pedig ezt a kamu fehérvárat akarják Koronázóvárosnak beállítani!

Még nehezebb lett volna máshol, ahol biztosan nem volt.

@@arnold19860318 Nem tudom hol volt a valódi királyi koronázó város, de majd egyszer kiderül. Viszont hogy a mai Székesfehérvárnak semmi köze hozzá, ez meg tény....

@@kkjj6325 Ez nem tény, ez csak a te véleményed.

És mi az a kéttornyú kulipintyó??? 🤣🤣Az igazi középkori Fehérvári koronázó bazilika ugyanis 3-szor ekkora volt és négytornyú. 🤣🤣Idiótizmus a köbön. Ami ma Székesfehérváron van, az róma kori mészkövek és egy fürdő, semmi más.

A leírások szerint, a robbantásnál akkora alapkövek voltak, melyeknek alapéle 10-12 m volt. Kérdésem, hol vannak ezek a kövek Székesfehérváron??? Semmi nyomuk. 🤣A mai Székesfehérvár mint koronázó város = KAMU

Pontosan nem tudni, de az tény, hogy 1601-ben amikor a Rudolf király seregei visszafoglalják a várost a töröktől, felrobban az egyik tornyában tárolt puskapor. Megoszlanak a vélemények, hogy baleset, vagy szándékosan történt ez, de valószínűbb az utóbbi, mert a törökök nyilván nem akarták, hogy a győztesek zsákmánya legyen a puskapor.

Valószínű a habsburgok tették, mert visszafoglalás után még tartottak benne egy misét.

Senki sem állítja, hogy Alba Ecclesiával azonos lenne Székesfehérvár. Ugyanis Alba Ecclesia azaz "Fehéregyháza" egy kisebb templom, Boldogasszony kápolna, később Mátyás kibővíti, valahol a Duna mentén állt, talán Ürömnél. www.palosepiteszet.hu/budapest-es-kornyekenek-palos-kolostorai/feheregyhaz/ Másrészről Székesfehérvár azaz Alba Regalis a magyar királyok koronázó városa és sok királyunk temetkezési helye. hu.wikipedia.org/wiki/Nagyboldogasszony-bazilika_(Sz%C3%A9kesfeh%C3%A9rv%C3%A1r) Az igaz, hogy sok elmélet kering arról hogy a mai Szélesfehérvár nem azonos a régivel. Én meghallgattam, és elolvastam őket, illetve az eddigi kutatási eredményeket is de nem találtam olyan érvet ami egyértelműen bizonyítaná az alternatív igazságot. Meg kéne magyarázni pl, hogy milyen templom romjai vannak ott Székesfehérváron? Azok bizony egy 100m-t is meghaladó hatalmas bazilika alapkövei! De vehetjük a mostanában zajló genetikai kutatásokat is, III Béla származása ugyanis pontosan beleillik a krónikáink által leírt képbe. Ha pedig sikerül azonosítani több Árpád-házi maradványt is illetve különösképpen Mátyást, akkor pont kerülhet végre a történet végére.

"oda egyetlen királyt nem temettek" - ez netto hülyeség! - III. Bélát bizonyosan ott találták meg 1848-ban, amit később 2019-ben igazoltak is. A többi sírt a törökök és a keresztes hadak (!) kifosztották az évszázadok alatt...

A napokban jelentette be az MKI, azonosították két Árpád házi uralkodó csontjait, melyeket a székesfehérvári osszáriumból mintavételeztek. Ezzel végérvényesen el is dőlt - ha még valakinek kétséges lett volna, hogy hol is volt a koronázóváros.

@@larpad1 Azokat a csontokat úgy szállították oda. Aki úgy gondolja, hogy csontok azonosítása bizonyítékul szolgál arra, hogy hol működött 500 éven keresztül a királyi központ, annak baj van az ítélő képességével.

@@laszlovarga7631 Tehát azt állítod, hogy olyan csontokat szállítottak oda, amelyek megegyeznek az oda temetett Árpád házi királyok rokoni viszonyaival, nevezetesen egy személyt (feltételezett III.Béla) nagyapával (feltételezett II.Béla) és a most azonosított többi rokon csontjait. (tippem szerint Béla apja II.Géza és az unokája III.László) A feleségekről már nem is beszélve, akiket szintén lehet azonosítani. És a 100m-t meghaladó bazilika alapköveit is odaszállították? És az előkerült faragott köveket, és egyéb tárgyakat? Amúgy engem is megérintett Bradák "Fehérvár, fehér folt" könyve, sok rejtélyes dologra adna logikusnak tűnő magyarázatot, de ma már többet tudunk annál. Pl. Igenis lehetett kereszt III.Béla sírjában, csak nem körmeneti kereszt volt, hanem a szentföldi hadjáratra tett fogadalom szimbóluna. Tehát mikor a tények nem azt a teóriát igazolják, akkor el kéne engedni. Talán van más magyarázat is a rejtélyes dolgokra.