A Szaturnusz bolygó 1/2 | #58 | ŰRKUTATÁS MAGYARUL 

Én is

:)

Tudod, csak véletlenül kattintottak mellé! ;)

@ Nézd, ha ez boldoggá tette őket, isten kísérje az útjukat! Soha nem értettem az ilyesmit, igényes tartalom, gusztusos köntösben, és még informatív is, és dislike! Egyszerűen felbosszant az ilyesmi

sunnyognak itt laposföldesek, de mint látszik nincsenek sokan

azt hitték az a letöltés gomb

@@timacs26 szia! Nem is tudom,nekem máshol, és máshogy jelenik meg a letöltés lehetősége... mindegy kár is szót vesztegetni rájuk

Szia! No az aztán lesz majd a kutatási kánaán!

Lesz az 80 tonna is

Vagy akár 100!

@@szabolcstamas3862 lehet simán de nem tudom hogy lenne e neki hely

Azt mondjuk én sem. De nem baj az eddigi legnehezebb szonda ~6tonna volt így belegondolva a 80 tonnás is brutális

Én is köszönöm! :)

A Pluto mar hivatalosan nem letezik bolygokent. Egyebkent van fent egy 1.5 oras video a Plutorol, az MCSE eloadasaban. (nagyon jo)

@@norbertbeyer8348 Bár hivatalosan nem "normális" bolygó, hanem törpebolygó, mivel nem tisztította meg a pályáját illetve környezetét. Ettől függetlenül kíváncsi lennék rá, hogy jelen csatorna milyen újabb színvonalas videót tudna rá készíteni. A Plútó megér egy külön videót, pláne, hogy a New Horizons elhaladása óta elég sok mindent megtudtunk róla! Ettől függetlenül köszönöm, hogy felhívtad figyelmem a másik csatornás videóra is, amit szerintem megnézek. :)

@@Smithsjr itt a video: ru-vid.com/video/%D0%B2%D0%B8%D0%B4%D0%B5%D0%BE-D4_AMa1E0yU.html

@@norbertbeyer8348 Köszönöm!

Nehéz visszafogni magam, ne haragudj!

Ha végig nézted volna a videót, akkor tudnád a választ! Igen, lesz második rész.

Jogos! :)

Igazad van, még jobban vissza kell fognom magam!

Én több évtizede olvasok és nézek csillagászati témájú anyagokat, de néha nekem is kicsit gyors a tempó. Engem viszont nem zavar, mert ott van a "kurzor balra" billentyű, 5 másodperces adagokban lehet vele visszaugrani, és gyorsan meghallgathatom még egyszer.

Én a gyerekkoromat egy másik naprendszerben töltöttem, mert nekünk ott 9 volt ;)

Jó ötlet, támogatom.

Pályakeresztezéskor, a nagytömegű bolygó mögött elhúzva a kis tömegű szonda gravitációs gyorsítást szenved el, egyben megváltozik a pályája szöge is, és “kifelé” lendül. Mindezt természetesen előre kiszámítottan precízen kell végrehajtani, de ily módon többszörös lendület is szerezhető, amely felgyorsítja a szondát eredeti kilőtt sebességének többszörösére is. A célobjektumnál - mivel nincs súrlódás - a szondát viszont le kell fékezni, különben nem fog az arra a naptávolságra jellemző “lassú” pályára állni pl. a tanulmányozandó bolygó mellé, hanem kirepül a Naprendszerből. Érdekesség, hogy a hintamanőver során a lendületet adó bolygó önmaga egy nagyon kicsi lassulást szenved, ami a két tömeg aránya miatt természetesen jelentéktelen. Fontos, hogy a bolygó haladási iránya mögül közelítve, ún. utolérő pályán kell a hintamanővert végrehajtani.

Ámen...

Telesen értető, és logikus kérdés! A bolygók keringési síkjai nagyjából azonosak. A legnagyobb eltérés is csupán pár fok. A Pluto keringési síkja már erősebben kitér, de ő már nem is teljes jogú bolygó.

​@ Köszönöm a gyors választ! :) És akkor a többi területen nem található "semmi"? Ha nem a valamely bolygók felé indulnánk el amíg ki nem érünk a naprendszer határán nem találnánk "semmit" egy két aszteroidán kívül mely épp áthalad a naprendszerünkön? :)

@@baranybumm Por, kavicsok, elvétve sziklák. Ebből áll az űres űr

@@baranybumm Valamelyik Voyager szonda végül meredeken kilépett a bolygópályák síkjából, és úgy halad kifelé. Még nem találta meg az égbolt szélét. ;-)

Nem hülye kérdés, de a kialakuló csillag, körülötte a protoplanetáis por- és gázkorong, majd a belőlük képződő bolygók a fizikai hatások miatt egy síkben vannak és nagyjából abban is maradnak (sőt azok nagyobb holdjai is ugyanígy. A korongra merőleges irányban unalmas üresség, de természetesen nagyon ritka bolygóközi gáz és por, elvétve kisbolygó és üstökös található, esetleg Naprendszeren kívülről befogott kisbolygók, planetoidák. Utóbbiak pályája gömbszerűen a Nap köré rendeződve befogódik, rájuk már igaz lesz - hiszen nem együtt keletkeztek - hogy egy 3D-s térben leírt ellipszis lesz. Szigorúan véve persze minden pálya 3D-ben ellipszis, de a klasszikus ábrázolásnál a pályamodellből elhagyják ezt a komponenset és 2D-ben ábrázolják. (Egyébként az álló térhez képest, ha lenne ilyen megfigyelő, egy spirális dugóhúzó alak a pálya, hiszen a Nap is halad az űrben 640 km/s sebességgel, gravitációs hatásánál fogva maga körül vonszolva a bolygókat, holdakat stb… És persze a Tejútrendszer sem áll, úgyhogy egy bolygó valódi pályájából a Nap körüli hatást vesszük figyelembe, és a többi bolygó (közelben már a holdak is) nem elhanyagolható perturbáló hatását, de slussz, ennyit tudunk. (Mindent a mindennel kiszámolni eszméletlen kapacitás kellene, másrészt a mérnöki pontosság ezekkel is már kb. 99,99999999999999%-os, ami már az űrkutatásban is bőven elég). A gravitáció mellett vannak mágneses hatások is, amik egyrészt a kommunikáció, másrészt a műszerek érzékenysége miatt felettébb nem elhanyagolhatóak, így pl. nagybolygók körül, vagy a Napot poláris irányból tanulmányozva erre számítani (és a műszereket védeni) kell.