Skandináviában úgy tanítják, hogy a viking támadásokat az a bojkott váltotta ki, amit a római egyház szerzetes rendjei hirdettek meg a viking kereskedők ellen. A videóban említett rajtaütéstől (793 június 8.-án Lindisfarne) számítjuk a portyázások korát.
Jártam egy előadáson amit egy vikinghajó-kutató/szakértő tartott, és ő egy olyan elmélet híve volt, hogy Grönland a kisjégkorszakot megelőzőleg tényleg zöld volt.
Igazából A Vikingek-ben semmi sem fedi a valóságot az évszámok se stimmelnek se a személyek egyedül talán a helyek Mercia,Wessex stb..De ennek ellenére egy kibaszott komoly sorozat és Ragnar tényleg nagyon brutál..volt míg meg nem halt a 4.évad végénxd
@@nczbig8970 a szereplők igazak csak az évszámok nem mivel rolland normandiai Viking király a sorozatban ragnar testvére volt de volt köztük a való életben pár század eltérés
Én imádom a skandinávvkulturát és mitologiát de ebben sokminden új volt nekem is. Pl. Azt hittem hogy Vinland maga azt jelenti hogy misztikus hely vagy új hely vagy ilyesmi E mellet Rolo a grancia herceg nem Ragnar Lodbrok testvére? Vagy maga Ragnar személye csak kitaláció?
Ragnar Lodbrokról mi a véleményed? Értem ezt az alatt, hogy vannak akik azt mondják, hogy egy valóságban is élő személy volt. De vannak akik úgy gondolják, hogy több különböző embert "gyúrtak össze" egy kitalált személybe, és így irták meg a saga-t. A kérdésem úgy értendő, hogy szerinted melyik verzió valószínűbb.
A "vikingek" és a viking kor olyan szavak, amelyek számos alkalommal felbukkannak a könyvekben, filmekben, mert a skandináv népek történelmének egy háromszáz éves időszakának közös elnevezésévé váltak. A viking elnevezés az 1850-es években, a nemzeti romantika idején alakult ki és erre ma a skandináviai népek sablonkultúrája épül. Korábban maguk az északi népek, skandinávok soha nem használták ezt a szót a saját népükre, ahogy a szomszéd népek sem, akik ki voltak téve a támadásaiknak. A "viking" szó pontos eredete rejtély, de sok a tudományos spekuláció. Egyes kutatók úgy vélik, hogy ez azt jelenti "vik-men" (az öböl embere). Csakhogy eredetileg a "viking" elnevezéssel kizárólag a kalózokat és rablókat jelölték meg, akik gazdasági okokból fosztogatni indultak, majd hazatértek a saját birtokukra
Ez nem egészen stimmel; az izlandi sagakban előfordul a 'viking' több helyen is. Pl Njáls saga, ahol Gunnar på Hildarende megöli a viking Hallgrim-et és az alábbiakat mondja (svéd verzió): "Fält jag har en väldig viking, Vapen till kamp han lyfta kunde. Sporde jag, Hallgrim mot hjälmar höjde Härligt vapen i andra länder. Alle dugande män det höre, Hur det kom till ulfvamättarn. Mig det skall jag i fäjd vet det föra. Följa i hand till lifvets ände." Ugyanabban a szövegben előfordul a 'vikingaskepp' (=vikinghajó) is. A 'viking' több jelentésváltozáson ment keresztül az idők folyamán, ez a folyamat maga megér egy hosszabb tanulmányt. Eleinte portyázást jelentett, későbbb, mikor a 'viking' személyeket is jelölt, a portyázást a 'vikingatåg' szóval fejezték ki. A svédországi kb 4000 runakö közül a 900-as években bukkan föl a 'viking' 6 kövön. Később sűrűbben fordul elö. Az viszont stimmel, hogy belföldi használatra inkább a nemzetséget, törzsek neveit használták, amik nyilvánvalóan konkrétabbak. A vikingkor - mint sok minden más a középkorban - elég homályos, elméletek vannak, kevés olyan adat van, ami 100% biztos és jóformán lehetetlen egy kommentár határain belül megtárgyalni.
@@istvankozma2352 Az előző hozzászólásomet a Vikinger (Vikingek) c. könyvből fodítottam. Ezt a pár sort pedig a Store norske leksikon (Nagy norvég enciklopédia) c. könyvből fodítottam. A „viking” szó nyelvi (etimológiai) eredete vitatott. A skandináv (óskandináv) nyelvben két szó volt, amelyekből a "viking" származtatható. A víkingr (hímnemű szó, -többes számban víkingar) személyre, míg a víking (nőnemű szó) tevékenységet jelentett; valami, amit az emberek csináltak. Az egyik magyarázat szerint a vík (öböl) nőnemű szóból vagy a rokon víkja ("kitérni") szóból kell származtatni, vagyis valaki, aki elrejtőzik egy öbölben, hogy „lekaszaboljon”, vagy az arra hajózó kereskedelmi hajókat megvárja és megtámadja. Azt is feltételezik, hogy a viking szó rokonságban áll a Vík (in) tájnévvel, melynek jelentése «vikeni ember». (Svédországban található egy Viken nevű település, de a vik sok norvég településnéven is megvan a vik, pl. Sandvika, Larvik, Rørvik stb.). Más kérdés, hogy a viking szót hogyan használták a viking korban. Mind a hímnemű, mind a nőknemű változata megtalálható a rúnaköveken, de nem különösebben gyakori, és a jelentése gyakran nehezen értelmezhető. A legtöbb esetben azonban a szaga költők a viking szót használták az északi országokon kívüli ellenfelekre is. Példa erre, hogy Sigvat Tordarson a 11. század elején vikingeknek nevezte azokat, akik kifosztották Olav Haraldsson norvég királyságát. Ez állhat a Brémai Ádám német krónikás 1070 körül írt beszámolója mögött is, amelyben leírja, hogy: "Ezek a kalózok, akiket vikingeknek (wichingóknak) hívnak, de mi ascománoknak hívjuk, adót fizetnek a dán királynak, hogy kifoszthassák a tenger közelében élő barbárokat. Következésképpen az is gyakran előfordul, hogy visszaélnek ezzel az engedéllyel és ellenségek kifosztása helyett saját honfitársaikra támadnak; olyan csalókák." ---------- A lényeg, hogy a kérdéses 300 éves időszakot és Skandinávia egész népességét csak a nemzeti romantika óta nevezik viking kornak és vikingeknek. Ez egy kicsit elhomályosítja az idealizált vikingképet, de legyen vigasz, hogy a skandinávok csodálatos, kelta fonadékos faragásokkal díszített munkákat hagytak az utókorra. Ennek példája az Osebergskip (Oseberghajó) vagy a Heddal stavkirke (Heddali fatemplom).
Lenne egy hipotézisem ugye a vikingek elnevezték azt a földet Villandnak ami sok bort termelt és sok volt a vadszőlő de mivan akkor ha egy másik viking nép eljutott Magyarországra a Dunán keresztűl elnevezték Villandnak a mai villányt és a villány név csak egy magyarosítás lenne mert magyarúl nincs értelme de ha a vikingek azt is Villandnak nevezték el eredetileg akkor értelmes a neve hiszen bort vagy szőlőt jelent. Nem tudom lehetséges csak egy hipotézis
A Debreceni Egyetem Nyelvtudományi Tanszéke szerint: A m. Villány puszta személynévből (1211: Villlum, ÁSz. 810) keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynévhez l. talán a m. villám főnévhez kapcsolható Willam személynevet. Vö. még a ném. R. Willhalm ~ Willalm ’Vilmos’ személynevet is (FNESz.).
Barbar (Barbaros) görög szó és eredetileg csak azt jelenti, hogy idegen (tudni illik a mi kultúránk számára). Nem volt benne semmi lekicsinylö. A sértő (civilizálatlan) árnyalat jóval később, az antik világ bukása után ragadt rá erre a szóra. Manapság kizárólag ebben az értelemben használják.
Csak azért mert menőzni akarok a bátyám vissza követte az anyám nevét a Kimnach-ot és a vikingekhez lehet vissza követni és Pont a vikingség végén jöttek ide a pálesz földjére
A vikingeket picsáztuk volna addig amíg megunjuk !🤣 Lovagolni sem tudták rendesen, nyilazni sem tudtak, vívásban esélyük sincs egy magyar portyázó ellen 😄
