Köszönet a munkáért. Magam is lelkesedek a filmben megfogalmozott elvekkel, azonban azt mindenképp hozzá kell tenni, hogy 1950-as évekig az éhínség jelen volt, és hogy azóta is van, az nem elsősorban nagyüzem hibája, hanem a globális elosztás. Mindazonáltal a mai többlet tudást, amit a tudománnyal szereztünk, alkalmazhatunk olyan módszereket, amik jobb eredményre vezethetnek mint a most alkalmazott nagyüzemi eljárások.
A szápári és csoroszlyai liszt tökéletes. Ezekből a lisztekből sütöm a családomnak a kenyeret. Haspuffadás, teltségérzet már a múlté. Hálás vagyok, hogy ilyen nagyszerű, tettrekész, természetet szerető emberek vannak hazánkban.
Örömmel tölt el, hogy ilyen formában, ez ma elérhető... és ugyanakkor kicsit bűntudatom van, hogy az asztal másik végén egy mezőgazdasági gépeket készítő nagyvállalatnál az iparnak az igényeihez tervezek gépeket. Csak remélni tudom, hogy a munkámnak napról napra, évről évre több köze lesz az ilyen módon megtermelt élelmiszerhez. Fantasztikus munka és film. Köszönöm!
Igy kellene élni mindig mindenkinek! Nagy öröm látni, hogy van még , inkább úgy mondom : újra született az ősi élet, hagyomány, amit rég eldobtunk mint elavultat, KÁR....NAGY KÁR! Őseink ha látnák ezt , bologan mosolyognának nagy bajszuk alatt!🥰
Egy élmény látni az elhivatottságot, az alázatot és a szivbeli együttműködést gazda és Anyaföld között 💜 Köszönöm, hogy megnézhettem💜 Kívánom, hogy mindenki ilyen kenyeret fogyasszon💜
Csoroszjásat kovászshopról rendeltem, többfélét forgalmaznak 25kg-ig fix ezerpárszáz a szállítás, érdemes azt kimaxolni és akkor egy darabig elketyeg a házipékség.
Kicsit össze zavarodtam. "Ne használjunk annyi üzemanyagot de. Azért aratás után össze bálázza a szalmát! Miért nem hagyja a földön hogy el komposztálódjon.
Egyrészt magas minőségü rendezés, nagyszerü felvételek. A film maga kiváló munka, magas költségvetéssel, szép technikai megvalósítással. A tájak pedig önmagukban gyönyörüek, az interjú-alanyok müveltek és karakteresek. Most pedig a valóságról egy kicsit. Ipari mennyiségü pékáru előállításával foglalkozom. Körülbelül az anyag harmadik percétől válik egyértelmüvé az egész mondanó egyoldalúsága. Had tegyek fel egy két kérdést és válaszoljak meg párat ami elhangzik Palik úrtól például. Mi változott, miért nőtt meg a vegyszer használat? Amennyiben sziveskedne megnézni egy népességi statisztikát mondjuk 1940 és 2020 között, láthatja, hogy ugyanannak a hektár földterületnek most már hatványozottan több embert kell eltartania. Döntsük el, hogy mi legyen fontosabb? A vegyszermentesség, a "régi módszerek", vagy az hogy jusson mindenkinek? Mert a kettő együtt nem megy, de ezt mindenki belátja. Ahhoz hogy a kenyér árát megfizethetőre vigyük le, költséghatékony termelés is szükséges. Én megértem hogy Önök "eljátszák" a régimódi gazdát, ehhez természetesen joguk van, a földet megvették, a gépeket, a magot birtokolják. De kérem, ne általánosítsanak. Mindannyian tudjuk, hogy az önök hektáronkénti hozama meg sem közelíti egy korszerü farmerét nyugaton. Hogy az önök búzájából töredéke annyi kenyér keletkezik. Azt a töredéke annyit töredéke annyi ember eheti. Kérem döntsék el: a kiváltságosoknak szeretnének valami különlegeset termelni - rendben, kiváló munka vagy etetni szeretnék a rohamosan növekvő tömegeket - ezesetben kérem ne ideologizáljanak egy olyan iparágról, ami a világ jelentős részén még mindig szószerint élet-halál kérdés, illetve az volt akkor is amikor az Önök által említett "régi jó módszerek" voltak divatban. Persze. Akkoriban, amikor az éhezés mindennapos volt. Jobban örülötem volna, ha ezt a költségvetést amit a Environmental Social Science Research Group erre fordított, nem ideologizáló, sőt démonizáló propagandára költik, hanem valódi megoldásokat mutatnak be. De természetesen mind tudjuk - nézzék csak a többi kommentet, ugyanerre kérdeznek rá - hogy ez egy kétirányú utca és nincs rá egyenmegoldás. Vagy alacsony hozamú, különleges árut állítanak elő egy szük fogyasztói körnek, vagy mindenkit megetetnek. Kérem, ne adják elő hogy az önök megközelítése a jövő, mert mind tudjuk hogy nem az. Kár, hogy erre ment ki a film üzenete. Manipulatív, hippi hangulatkeltő alkotás. Sajnálom, de racionálisan megközelítve a bemutatott termelési forma továbbra is csak "játék" illetve életvégi hobbi maradhat mint Palik úrnak, mind a Pipacs pékségnek.
Azért az országunk népessége még csak egész számú többszörösére sem nőtt (?) az utóbbi 100 évben, nem hogy egész számú hatványra. Dél-Hevesben nőttem fel, ahol a 3500 kg/ha már gyengének számított egy (őszi)búza aratáskor. A tsz romjain alakult volt tsz-esekből egy rt, ahol alakort kezdtek termeszteni, minősített biogazdálkodásban. Kb. 10 éve beszélgettem az egyik taggal, akkor azt mondta, hogy 1,2-2 t/ha a hozama, ez kb. fele-harmada az őszibúzának, a művelési költsége pedig 2/3-a. Akkori mi ezt okénak gondoltuk, és ha ez így maradt, akkor most sem látom olyan soknak. Nyilván drágábban tudták eladni, ennélfogva méginkább megérte nekik a termesztés. Ám ha nagyobb arányban folyik ilyen gazdálkodás, az egyensúlyba hozza (valamelyest/egy idő után/remélhetőleg/...) az árát. A malomipari lobbi erős, nyilván többet raktározni és őrölni jobb. De ha ez csak "játék", akkor hagyják csak önfeledten "játszani" onnan a magasból ezt a pár embert!
Szia! Elég idealizált esetet mutat be a videó ez így van, de nagyon sokmindenre kitér azonban ami már egyenként jó dolog lenne ha megvalósulna, részletesen ezeknek a problémák és megoldások bemutatására fél óra kevés. Itt az egész a kenyér minőségének kiélezésén van a hangsúly, de ennél több az amit át szeretne adni. Olyan búzafajtát választottak ami a top kenyérminőséget adja, nem pedig a top hozamot. Az éhezés most is növekvő pályán van sok helyen, nem az olcsó kenyér fogja akkor ezek szerint megoldani az éhínség problémáját. Sőt világszerte több a túlsúlyos mint az alultáplált. Én is örülnék ha az állam nem 7000 millió Ft -ot költene nagy magyar akciófilmekre hanem mondjuk oktatásra ami a megoldáshoz vezet. Ez ennek a filmnek is hiányossága igen, sokkal jobban elmegy egy pipacs pékség reklámnak. A kezdeményezés mindenesetre jó és én értékelem azt amit kommunikálni próbálnak vele, hogy a növény és állattartásnak kapcsolatban kell állnia egymással, vegyszermentes környezetben, és így elérhető hosszú távon olyan hozam mint a szántásos vegyszeres módszerrel, sőt kifizetődőbb mert a "modern mezőgazdaság" miatti talajerózió csak ront a helyzeten. Génmódosított növényeknél is ott kezdődik a probléma, amikor a sajátmárkás írtószerekre alakítanak ki rezisztens sajátmárkás fajokat, szélsőségnek hangzik de máshol ez már általános. Amennyiben szíveskedne megnézni a problémákról, termőföld természetes javítására kialakított módszerekről és megoldásokról, ajánlom ezt a dokumentumfilmet: ru-vid.com/video/%D0%B2%D0%B8%D0%B4%D0%B5%D0%BE-8_7xTHKAogo.html
Csak hogy a beltartalmi értékek és a fogyasztás mennyiségű visszafogása miatt nem szükséges a mai szintű fogyasztás. Minőségi éhezés van, a száz évvel ezelőtti gyümölcs, zöldség, stb kétszer akkora beltartalmi értékű volt, mint a mostani. Tehát nem kell hajszolni a mennyiséget, ha fele annyit elég enni.
@tamaskovacs2139 Ha behatóan megnézed a 1940 és 2020 közötti időszakot, akkor azt is látod, hogy abbahagyták az emberek az otthoni kenyérsütést és saját célra termelést, mert egyszerűbb volt a nagyüzemit venni. És ezt nem kísérte sem a vásárlói, sem a szakemberi tudatosság, FELELŐSSÉG, hogy vegyszereket, tömegnövelőt stb használnak. A szüleimnek már egyértelmű volt, hogy a boltit veszik, míg a nagymamám még sütőtt kenyeret. Ez az egyik, a másik pedig: ugyanazt a kérdést veted fel, mint ami általában a nagyüzemi mezőgazdasággal megjelenik: hogy lehet megetetni ennyi embert? Számtalan tanulmány kimutatta már, ezt szajkózza a Greenpeace itthon is évek óta: a kisgazdaságokkal, sok kisgazdasággal. Ez is eltűnt az említett évek alatt. És nagyon sok helyen már tudják, hogy ez az irány, ami felé menni kell. Nézd meg mennyire megnőtt az otthonsütés a Covid alatt, mennyire elkezdtek a vidék felé orientálódni az emberek. Ez egy döntés kérdése (nem pedig hippiskedés): ÁRTOK VAGY SEM? Javaslom nézd meg tüzetesen mit csinálnak ezek a pékségek (a Pipacs nem egyedi eset... Orfű, Kópic, Magvető - Bfüred, Szentgyörgyhegy stb.)...Működnek és minőséget gyártanak, és van aki meg tudja venni. Amikor nekem nincs pénzem venni, akkor otthon sütök. Meg lehet tanulni, és sokkal jóízűbben, nyugodtabb szívvel eszem, mint a tartósítóval, tömegnövelővel tömött iparit. Van másik út, minél többen el kell kezdeni menni rajta.
Most már csak egy feladat van hátra ha megvan a technológia a jó kenyérre amiben nincs vegyszer nem utazik ezer kilométereket a liszt és nem megy át harminc profitéhes kézen minden alkotó része : elfogadható, olcsó áron kell adni és kaphatóvá tenni országszerte , helyi sütéssel! Attól tartok itt fog elbukni a dolog mert ezek a kenyerek arany áron kerülnek ki a polcra nem ritkán háromszor annyiért mint a tömegkenyerek. De vajon miért? M?i teszi drágává őket? Talán a pénzsóvárság amiről a legnehezebb lemondani és eredetileg is a kenyér minőségének a lerontása mögött állt ! Ki az aki nem enne ilyen kenyeret ha lehetne versenyképes áron vásárolni? Senki nem választaná az értéktelen nagyüzemi cuccot. Pontosan ez van a sörrel Németországban. Minden falu határában van egy helyi, nagyon finom sört előállító üzem. Mindenki azt veszi a szupermarketban a faluban.Olcsóbb mint a palackozott víz.
szerintem az van pont amit mondasz . penzsovargas . egyreszt a munkat es erteket igen is meg kell fizetni tisztessegesen. masreszt az atlag ember a teszkoban 2 ft ert eladna a sajat anyjat es ezert elobb fogja megvenni a mindenfele ketes eredetu barmit. ez minden teruleten igy van . ahhoz kellene felnonunk h a vasarlasaink dontesek es nem mindegy h kit es milyen erdekeket tamogatunk meg veluk . harmadsorban pedig a multik is direkt ellehetetlenitik a hasonlo torekveseket minimum a fentebb emlitett mestersegesen lenyomott araikkal , hangzatos kuponokkal , kedvezmenyekkel meg kitudja meg milyen valogatott bullshitekkel amiken konkret hadsereg dolgozik mert o konnyen behozza a kenyeren bukott forintjait mondjuk muanyagpapuvccsal vagy kutyakajaval vagy barmi mas termekkel . a kezmuves’ kb egy termeket gyart de azt magas minosegen teszi. szoval valojaban az latszik h nincs igenyunk erre vagy csak keveseknek mert nem tamogatjuk kellokeppen ezeket a gazdakat meg mestereket. osszefugg minden mindennel . silany a gondolkodasmodunk ezert silany korulottunk minden . eteltol kezdve politikan at … es nem is latok kiutat h ez valtozna a kozeljovoben .
Igen. Az utolsó két mondatban van a lényeg! Ha kisgazdaságokat is kiemelt figyelem követné a támogatások elosztásánál, akkor előfordulhatna nálunk is, hogy egy egy településen a helyi gazdák termékeiből, helyben készült termékek kerülnének forgalomba.
1. "Attól tartok, itt fog elbukni a dolog." Miért kell azonnal károgni? Nem fog elbukni, ez a jövő. Nem lehetne a pesszimista megszokást átalakítani legalább egy reménykedőbb hangnemmé? 😊 2. Ár - érték: miért ne lehetne drágább, mint a bolti? Ez az egy szempont van, ami bármit felülírhat? Mindenki rengeteg felesleges dologra költ. Le kell azokból adni, hogy kicsit többet lehessen költeni alapvető, meghatározó élelmiszerre. Kivitelezhetetlen? Valószínűleg nem az...
Jól látod a dolgokat.Kihagyni a sok kereskedőt ez sikerült is viszont ez az egész nem más mint marketing fogás.Hatnak azokra az emberekre akik nem látják a dolgokat valójában jó és szép gondolatokkal adják el arany áron ezért veszik is.Manapság nagyon megy ez a bio,fenntartható….
Ha megnézné milyen működési költségei vannak egy pékségnek, munkaerő stb, akkor ennyire jön ki az ára, több kézműves péket ismerek, nem nyerészkednek. Ez minden más kézműves termékre igaz: ha hazánkban gyártott ruhát szeretnél venni, környezetbarát anyagokból és gyártással, jóval magasabb lesz az ára, mint a kínai boltosé. Nem lehet és nem is kell versenyezni velük. A minőséget meg kell fizetni, süssön otthon kenyeret, aki nem tudja.
