Befektetési alapok, sztorik, részvénybefektetés, TBSZ - mindezt milyen devizában érdemes tartani? 

Érdekelne, milyen "szakirodalomra" gondolsz. A megfogalmazás és a mögötte lévő tartalom sem tűnik túl szakmainak. És a számok sem támasztják alá. A második mondatod meg nettó bullshit, bocs. Talán dolgoztál portfóliómenedzserként több cégnél is? Avagy mivel magyarázod a sokszor éves több százalék eltérést a különböző alapkezelők ugyanolyan befektetési politikájú alapjainak eredményeinél? Más faktorokat néznek? 😂 Amúgy igen, a jól működő és ügyfelek pénzét gyarapító szakembereknek szívesen csinálok reklámot. Talán nem akkora gond ez. Vagy szerinted?

​@@penzugyeinkrol Fama és French munkájára, leginkább a 5 faktor modellre. Azaz a portfóliók hozamát a kompenzált kockázatok vállalása magyarázza, azaz hogy milyen mértékben súlyozzák azt alulárazott, profitábilis, kicsi, stb. részvényeket és nem az, hogy milyen ügyesen választasz részvényeket. Ami ezen kívül van az szerencse, pl. amikor rövid túlteljesítések vannak egy alapkezelőnél, mert pont az megy jól, amibe ő szeret fektetni. Ergó ebből következik, hogy ha nincs semmi belsős infód, akkor nincs semmiféle szakértelem, amiért értelme lenne alapkezeő díjat fizetni. És ezt mutatja a történelem is, a befalapok kb. pont a költségükkel szoktak lemaradni a piaci hozamtól. "Avagy mivel magyarázod a sokszor éves több százalék eltérést a különböző alapkezelők ugyanolyan befektetési politikájú alapjainak eredményeinél?" Más faktorokat súlyoznak, másban hisznek. Nem kell, hogy két USA alap ugyanazokat a részvényeket vegye, tehát a hozamuk sem lesz azonos. "A második mondatod meg nettó bullshit, bocs." Hát pedig minél több könyvet olvasok, annál inkább nyilvánvaló, hogy semmilyen hozzáadott értéke nincs az alapkezelőknek. Amit legutóbb olvastam, az eléggé körüljárja pont ezt a témát: THE INCREDIBLE SHRINKING ALPHA Egyébként szerinted miért nyertek ekkora teret a passzív alapok? Évtizedek óta verik az aktív alapokat. Az aktív alapkezelők is egy csomó ETF-t tartanak, van olyan, amit már csak azt vesz. Egy alapkezelő egy egyszeri embernél abban tud jobb lenni, hogy fegyelmezettebb és inkább jellemző rá, hogy olcsón vesz és drágán elad. Meg van előnye tranzakciós költségekben is. Emiatt az alapkezelők a stock pickinges befektetőket kicsivel megverik, a kettő átlaga adja a piaci hozamot. De bőven nem tudják kitermelni a költségüket. Viszont értelmes ember meg megveszi a piacot. Az pont az összes befektető portfóliójának átlaga a lehető legolcsóbban.

Fama és French munkáját azért több kritika is érte, egy figyelemre méltó elmélet, de közel sem biztos, hogy helytálló, a két plusz faktor és egyesek szerinti hiányzó faktorok is kérdőjeleket jelentenek. De nem mennék el ennyire elvi síkra. A rövid túlteljesítéseket vitatom, ez sokszor évekig is kitart és a piaci eséseket is jobban megfogják az ETF-fel szemben, a készpénz, betét és kötvényállomény miatt, ami egy részvényalapban is elérheti a 20%-ot. A történelem, ahogy írtad, nem igazolja az állításodat, mert ahhoz almát kéne almával hasonlítanod. "Más faktorokat súlyoznak, másban hisznek". Tehát van szerepe az alapkezelők szakmai hátterének, a döntéseik meghatározzák az egymáshoz és a benchmarkhoz viszonyított eredményt. Maradjunk annyiban, hogy sokféle szakirodalom létezik, valid a vita, amit felhozol, de szerintem ezt itt fejezzük be. "Egy alapkezelő egy egyszeri embernél abban tud jobb lenni, hogy fegyelmezettebb és inkább jellemző rá, hogy olcsón vesz és drágán elad. Meg van előnye tranzakciós költségekben is." Meg abban, hogy időt spórol nekik, sokan az idejüket a vállalkozásukba, családjukba, saját munkájukba, hobbijukba fektetik, a befektetéseik kezelését pedig rábízák másra. Legyen az aktívan vagy passzívan menedzselt alap. Nyilván téged ez érdekel, beletanultál és folyamatosan képzed magad, de fogadd el, hogy sokakat ez nem érdekel ilyen mélységben és szívesen megbíznak egy szakértő csapatot, hogy kezeljék a pénzüket. Persze lehetne óradíjas tanácsadót is megbízni, aki nyilván az olcsó felé terelgeti, kérdés, hogy jó döntéseket hoz-e az illető ennek hatására, és a rendszeresen fizetett óradíj összességében megtérül-e.

​@@penzugyeinkrol "Fama és French munkáját azért több kritika is érte, egy figyelemre méltó elmélet, de közel sem biztos, hogy helytálló, a két plusz faktor és egyesek szerinti hiányzó faktorok is kérdőjeleket jelentenek." Ebbe szerintem most olvastál bele wikipédián. Igen, nem teljes modell az 5 faktor. De ők voltak az úttörők a hatékony piacok elméletével meg a 3 faktor modellel. Azóta találtak más faktorokat is, ebből van már 6000 fajta faktor etf. Az azért eléggé igazoltnak látszik, hogy az alulárazott és a kicsi végek részvények felülteljesítenek hosszú távon. Ez ugye a 2 .és 3. faktor, amit a piaci kockázat után találtak, mint magyarázat a hozamra. A small cap value kombó meg mindennek odavert. "A történelem, ahogy írtad, nem igazolja az állításodat, mert ahhoz almát kéne almával hasonlítanod." Igen, persze, hogy nem... Olvasd el a könyvet vagy nézz utána hedge fund/mutual performance-oknak. Egyébként meg hasonlítsd a benchmarkjához az innováció alapot. Ott van a kiemelt befektetői információkban. év alap% benchmark% 2018 -1.5% 0.31% 2019 12.9% 18.01% 2020 37.79% 14.95% 2021 14.15% 27.83% 22 nincs benne valamiért. Volt egy jó éve 2020-ban, egyébként meg alulteljesített. Pedig szerintem az RMAX része 2-3 éve nem volt megugorhatatlan feladat. Elég közismert, hogy az aktív alapok jellemzően alulmúlják a benchmarkjukat. Abban igazad van, hogy a videóban szereplő innováció alapot nem tudom egy az egyben egy ETF-hez hasonlítani, de az a max 15 százaléknyi hely, ahova kiülhetnek, azt a célt kéne szolgálja az esés tompításával, hogy jókor szálljanak vissza és végül túlteljesítsenek. De az van, hogy nem megy. 10 éves távon 90+% eséllyel jobban járunk egy ETF-fel. Ezt az alapot akármelyik MSCI World ETF megveri, egy MSCI World Information Technology ETF meg brutál sokat hozott, úgyhogy az pláne. Nem tudom, hogy minek a hozamát kéne összehasonlítsam az alapnak, de szerintem nem értelmes alternatívája egy etf-nek. Az a könyv, amit írtam, pontosan ezekről a dolgokról szól. "Nyilván téged ez érdekel, beletanultál és folyamatosan képzed magad, de fogadd el, hogy sokakat ez nem érdekel ilyen mélységben és szívesen megbíznak egy szakértő csapatot, hogy kezeljék a pénzüket." Igen, ez így van, részben egyet is értek ezzel. Mármint amíg lusta és/vagy nem elég kompetens emberekről beszélünk. Egyrészt az aktív kereskedésnek magánemberként nincs értelme. Se a hozam nem lesz jó és az időt is viszi. Viszont néhány könyv/cikk/stb. elolvasása után (nekem 2-3 hónap volt), annyi összeállhat, hogy vegyél globális részvény etf-ket meg mellé valami lakossági állampapírt a pénzügyi céljaidnak és kockázattűrésednek megfelelően és kész vagy. Igen, ez nem könnyű. Szerintem a kockázattűrését csak a valós helyzet átélése után tudja valaki felmérni. Csak itt én azt nézem, hogyha valaki látja, hogy milliókkal több megtakarított pénze lesz, ha vesz részvény etf-ket vs aktív alapokba teszi ugyanazt a pénzt, akkor megéri rászánni azt a pár hónap tanulást. Nyilván van, akinek ez megugorhatatlan, annak jó a te szolgáltatásod vagy a generalis arc valamelyik alapja. De objektíven a hozamot nézve nem optimális. És sokkal inkább terelném abba az irányba az embereket, hogy képezzék magukat. És utána döntsön, mert ezek nem 5 évre tervezett dolgok, hanem jó esetben 20-30-40 év is akár. És az zavar az egészben, hogy az alapkezelési díjat egy olyan dologért kérik el, aminek valójában nincs hozzáadott értéke. Most ezt vagy belátod vagy nem, de valószínűleg nem ilyen irányban olvastál eddig. Ezért javaslom azt a könyvet. Az átlagembernek itthon ez mind lehet teljesen irreleváns, amit írtam. Neki oké a befalap. Csak sose tudja meg, hogy milliókat bukik.

Fama és French munkájáról hallottam már régebben, de utána kellett most néznem, igaz, nem a wikipédián. :-) A 3 faktor modell ok volt, az 5 faktor modellt bírálják sokan. "Az azért eléggé igazoltnak látszik, hogy az alulárazott és a kicsi végek részvények felülteljesítenek hosszú távon. " Ebben nincs is vita köztünk. Nem tisztem védeni a Generali innováció alapját, de a korrektség kedvéért pontosítok azon, amit írsz. Ahogy olvasod a kiemelt bef. infóban, 2019. 02.20-ig abszolút hozamú alap volt, és pénz sem volt benne gyakorlatilag, tehát a 2018-as adat irreleváns. A benchmarkhoz viszonyítva pedig sokszor valóban alulteljesítenek, ebben sem vitatkozom (ezzel kapcsolatban velük van vitám :-)). Épp ezért azoknak, akik tudják, hogy mit miért csinálnak, mint pl. te is, inkább javaslom, hogy tbsz-re vegyenek etf-et, btw ilyen szolgáltatást is tudok nyújtani, mert ugye valahol csak meg kell nyitni azt a számlát. Nyilván ez a legolcsóbb megoldás ügyfél oldalon. Azoknak, akiknek ez kínai, és nem akarnak vele foglalkozni, bef. alapok vagy egy vagyonkezelés sokkal kifizetődőbb. Mert lehet, hogy pl. az MSCI Wold Technology megverte az innováció alap benchmarkját, de pl. tavaly év elején ügyfeleimnek átcsoportosítottuk value részvényalapokba (pl. Generali Mustang) a megtakarításokat. Ez ugyan -3%-ban zárt, de az említett etf -11,6-os eredményt produkált (ha forintosítom). Értem az érveidet, de neked azt kell megértened, hogy az is képzés, ha felhívom a figyelmet a tbsz és bef. alapok kínálta lehetőségre, mert a lakosság brutál pénzeket tart kp-ban és bankbetétben. Hogy ezért a szolgáltatásért az alapkezelő pénzt kér el? Igen. Az érték, amit nyújt a hosszú távon reálhozam és az a szolgáltatás, hogyha épp esemény van a piacon, akkor ne kezdjen el kapkodni, tudjon hova fordulni és optimális döntést hozzon. Van, aki nem szeret egyedül lenni az ilyen horderejű döntéseivel. Szeretném lezárni ezt a meddő vitát. Köszi a megértést.