Ki ne ismerné a jellegzetes látképet, ahogy a Duna egy merész kanyarulattal áttöri magát az egykor összetartozó vulkáni hegyrendszer, a Visegrádi-hegység és a Börzsöny között. Mindkét oldalról ikonikus a látvány, amit sokszor, sokan megénekeltek már. A Hazajáró most annak jár utána, hogy mit rejt a díszes kirakat. Könnyű a dolgunk, hisz hazai pályán mozgunk. Vízen, földön és levegőben, először a Duna balpartjának ismert és ismeretlen helyszíneit járva, keressük a választ: hogyan képes megmaradni a Dunakanyar ősi szelleme, a települések sajátos identitása és arculata a tömegturizmus, a terjeszkedő agglomeráció és a tömeges betelepülés hatásai közepette. Hogy a Duna eme szép zuga ne hajoljon meg a lélektelen, tájidegen eszmék előtt, hanem éppen hogy hozzá idomuljon az, aki turistáskodni vagy élni jön ide.
A Fenyves-hegyről pillantjuk meg a Dunakanyart. A Lózsi-völgyön keresztül megyünk Verőcére, majd a szomszédos Kismarosra. Börzsönyliget, majd a Nagy-Kőszikla után következik Törökmező, ahonnan újabb kilátópontok érintésével emelkedünk fel a Hegyes-tetőre. A Remete-barlangot útba ejtve ereszkedünk Nagymarosra, ahonnan végül Zebegénybe tekerünk.
A "Hazajáró" hétről-hétre bakancsot húz és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait és megismerje hazánk természeti- és kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Muravidéken, Őrvidéken és belső-Magyarországon hol gyalog, hol szekérrel, kerékpárral vagy kenuval halad vándorútja során. A Kárpátok fenséges gerinceitől, várromokon, apró fatemplomokon és véráztatta harcmezőkön át, patinás városokig - megannyi magyar emlék kíséri a "Hazajáró" soha véget nem érő útját.
13 июн 2020
