A pontosság kérdéséhez hozzá tartozik az is, hogy te itt éppen pontosságot látsz, de pontosan láttunk nem egy botrányos esetet akár NightJet (minkdét irányban más magyar csatornán is), akár Railjet kapcsán. A pontosságot segíti az, ha a menetrendben több a tartalék, azaz nem akkor vesztesz időt, ha késik/késne, hanem mindig. A gazdagabb ország persze itt is szempont, az ÖBB sokkal több pénzből gazdálkodik, és kérdés, hogy annyival jobb-e. Az osztrák és a magyar vasúti balesetek összehasonlításánál azt látjuk, hogy az osztrák vasút esetében kevésbé szigorúak a biztonsági szabályok, ez megkönnyíti számukra a gazdaságos és menetrendszer működést, de sok esetben ahol sebesség van, vonatbefolyásolás, stb. nincs ott ebből már lett baj. Ráadásul ezek fontos elővárosi vonalak, amik az olcsó, de napi ingázó vendégmunkást, jelentős gazdasági központba viszik. Ott is van jóval kevésbé "bezzeg" vonal, hanem gyengébb. De a kalandosabb, érdekesebb, de több problémával terhelt vonalak meglátogatásához nem úgy kellene közlekedni, hogy "ha nem kezelik a jegyemet, akkor ezen a környéken még belefér pár nap", hanem pl. Interrail bérlettel körbe kellene utazni az országot. Mert egy Interrail bérletes körutazás alatt megtehetnéd, hogy a sokszor problémás NightJet ülőkocsijaiba felülsz és megnézed a vonatot alaposabban, hogy a legrosszabbra értékelt elővárosi vonalat, a problémás de szép és turisztikai értékekkel bíró vonalakat is megnézed. Sőt azt is megnézhetnéd, hogy arra a feladatra amire mi a Bzmot-ot használjuk, arra mit használnak máshol...
Bence, egy kis súgás a pontosság kedvéért: Németország, Svájc, Ausztria: 15kV 16.7Hz. Szlovákia déli része, Magyarország, Románia, Szerbia 25kV 50Hz. Csakhogy tisztában légy a környező országok feszültség-rendszereivel.
Hegyeshalomban kiépítésre került egy üzemváltó fázishatár ,hogy a két áram nemű mozdonyok AKÁR megállás nélkül áthaladhassanak az állomáson. Nyilván személyzet csere miatt meg állnak. De a lehetőség meg van.
Mielőtt videót készítenél nem ártana tájékozódni és utánajárni a dolgoknak és így a videó nem csak egy üres bla-bla lenne. Nickelsdorfnál vissza lehet forgatni a vonatokat. Van fszt, van vágánykapcsolat. Talent, ingavonat visszatud fordulni. A 1144-es beceneve "alpesi porszívó" magyarra lefordítva. Talentek közül csak a 4124-es sorozatú az, ami két áramrendszerű (MÁV-START-os is korábban ÖBB 4124-es volt.) Hegyeshalomban bizonyos vágányok felett a felsővezetéki feszültség átkapcsolható MÁV-os és ÖBB-s rendszerre is. Ugyanilyen rendszerben működik Ebenfurth állomás is. Többi vonalakon nyíltvonali fázishatárral van elválasztva a két rendszer. Ezeknek az infóknak szakirodalmakban lehet utánanézni, de ha az nincs, akkor "Google a barátunk".
Igazából elolvastam amit írtál, a becenevet nem nagyon erőltettem, mert annyira nem is érdekelt...és teljesen hivatalos a sorozatszámmal is megnevezni.... A Talentekről is elmondtam, hogy azok tudják a két áramnemet...egyébként azokból amik nekünk vannak nem mind volt régen ÖBB-s csak az első pár ha jól emlékszem, de az biztos, hogy van amit kimondottan Nekünk gyártottak. A rendszerbe nem mentem bele...ott a fázis határ és valóban kapcsolgatható a vágányok felett az áramnem...ezt nem részleteztem igazából nem gondoltam túl fontosnak...bejöhetnek a tábláig ennyit mondtam ami helytálló is... Szóval oké nem voltam ilyen szakmai mint Te, de nem mondtam semmi valótlant... Tulajdonképpen minden megállóhelyen lehet visszafordítást csinálni ahol van keresztbe váltó, de nem szokás és nem is nagyon csinálják ezt, pláne nem egy fővonalon menetrend szerint...szóval oké visszafordulhat, de nem teszi, mert abszurd....
Jól van, ez volt az utolsó videó amit néztem tőled. Adtam esélyt, hogy befejezd, de nem bírsz magaddal és ismét a politikát erőlteted fika szinten. Védjegyed lett. Nincs szükségem erre, itt fejeztem be.
Arra kíváncsi lennék hogy ezek a megállók mikor lettek megcsinálva. nálunk meg csinálnak egy megállót vagy állomást pl kellenföld és pár héttel később már úszik a mocsokban a felújított állomás....
Az ún. "Nickelsdorf", az Miklóshalma. Ahogy "Eisenstadt" Kismarton. "Pamhagen" Pomogy. "Wulkaprodersdorf" Wulkapordány. "Kittsee" Köpcsény. Stb stb A régi Moson és Sopron vármegyék területéről beszélünk...
Nagypapam csaladja onnan (Vulkapordany) szarmazik. Kb senki nem beszelt ott magyarul mar szaz evvel ezelott sem, ugyhogy attol, hogy egy telepulesnek magyar nevet adunk, az meg nem lesz magyar.
Staubsauger a beceneve. A pamhageni outlet annyira nincs messze az állomástól, én egyszer elgyalogoltam oda az Ort-i megállóból. Ha ez a megálló a Győr Gyárváros, akkor Nezsider a Győrszbadhegy :)
Számomra még mindig nem teljesen tiszta ez az áramnem váltás! Tehát ha jól értem, akkor Hegyeshalomban van az áramnem váltás határa. (Fázishatár) Egyes vágányok felett 15kV 16,7Hz van, egyesek felett pedig 25kV 50Hz? Azaz egy V43-as Szili nem tudna kimenni Hegyeshalomból a nyugati kijáraton, mert ott már az osztrák áramnem van. Fordítva is igaz, hogy a porszívó sem tud kimenni a keleti kijáraton, mert ott meg már a magyar 25kV van. Jól értem? Ha jól értelmezem, akkor van idehaza olyan rövidke vasúti pálya (Hegyeshalom Osztrák-magyar államhatár), ami jogilag/területileg hazánkhoz tartozik, de osztrák áramnem van? Ezt a MÁV tartja fenn, karban, vagy ez már az ÖBB-hez tartozik? Ill. még az lenne a kérdésem, hogy mondjuk a többáramnemű mozdonyok automatikusan váltanak az áramnemek közt? Tehát kihalad Hegyeshalom x vágányról a RailJet 25kV-tal, majd a váltó után a kijáraton automatán átvált az ott lévő 15kV-ra? Hogy működik ez? Sorry, hogy értetlenkedek, de nekem ez eléggé "black box", amit szeretnék megérteni! :)
@@cobraelflapunk Hegyest nem tudom, hogy van, a Pest-Bécset kevesebbszer jártam meg, mint a Sopron-Bécset. Ebenfurthot tudom, ott a magyar és az osztrák áramnem között minden vágányon lehet kapcsolgatni, beér a Talentem Sopron, azaz 1922-ig Ödenburg Rbf. (Raaber Bahnhof) felől Ebenfurthba, ott leáll a motor, aztán egy perc múlva újra visít. Kikapcsolták felette a magyar áramot, aztán meg be az osztrákot. Visszafele ugyanez, csak fordítva. Áramnem tekintetében ugyanis a GYSEV-nél tudtommal ma is Nagy-Magyarország van, azaz Ebenfurthig 25 kV és csak onnan 15. Ja, Hegyesben a Railjet fedélzeti internetje úgy működik, hogy beérsz, hirtelen megszűnik a magyar net, leszakadsz. Aztán pár perc múlva megint van net, de már osztrák.
@@Haliwood1919 a GYSEV-nek azért vannak olyan motorvonatai, amelyek rendszeres forgalmat látnak el Ausztriában. Pár éve GYSEV vonatok jártak Bratislava Petrzalka-Bécs-Deutschkreutz között. Nyilván nem kevés pénzt fizet ezért az ÖBB. Lehetne egy kicsit kevésbé korlátoltan gondolkodni: Budapest-Szob-Nove Zamky/Budapest-Komarom-Komarno-Nove Zamky/Győr-Rajka-Pozsony/Miskolc-Kassa
Bence, én némi ellentmondást érzek a benzinárstop miatti hisztériával kapcsolatban, hogy nálunk sorra fognak bezárni a benzinkutak. Hogy van az, hogy Ausztriában átszámítva 520 Ft-ért megéri árulni az üzemanyagot, idehaza meg sipítozás megy, hogy tömegesen zárnak majd be a benzinkutak a 480 Ft-os hatósági ár miatt? Ausztriában ugye drágább minden, jóval magasabbak a bérköltségek, az energia ára, a bérleti díj, stb. költségek, míg nálunk jóval alacsonyabb mindez. Odaát mégis megéri minimális ártöbblettel árulni. Szóval hogy is van ez? (Ok, azt nem tudom, hogy Magyarországon illetve odaát a határ túl oldalán mekkora árrésekkel dolgoznak a kutak, meg az adótartalom mennyi odaát. Viszont olvastam már olyan megnyilvánulást is, hogy a magyar kutak alapvetően az eladott mennyiség után kapják a díjazást, és nem az üzemanyagárban lévő árrésből kell gazdálkodniuk. Vagyis majdhogynem mindegy az ár, ők megkapják a jutalékot ugyan úgy.)
adók bzmeg adók....csodás fidiss adók meg gazdaság....meg ugye előbb épül templom meg stadion , mint egyéb gazdaságélínkétés....meg ugye minden hitelből megy a narancskommunistáknál
Ahogy mondod az osztrák kút esetén minimális nyereség, nálunk veszteség. Mind a 2 kút ugyanabból a finomítóból veszi, a legközelebbiből a minél kevesebb szállítási költség miatt, ugyanannyiért. Nagyon egyszerűsítve.
Hegyeshalomban van a fázishatár. Ez azt jelenti, hogy az állomás egyik oldalán 15 kV 16,7 Hz a feszültség, a másik két oldalon (magyar, szlovák) 25 kV 50 Hz. Az állomáson van egy ún. kapcsolókert, ahol terhelésszakaszolókkal kapcsolják a megfelelő feszültségeket a vágányok fölé. Az ország belsejében a fázishatár azt a vasútállomást jelenti, ami szétválasztja a két transzformátorállomásról ellátott vonalszakaszt, adott estben viszont az egyik transzformátorállomás ki tudja szolgálni a másik vonalszakaszt.
Egy picit pontosítanék a leíráson. A fázishatár nem vasútállomást jelent. A fázishatár felsővezetéki energia-ellátás szempontjából egy önálló objektum és általában nyílt pályán kerül kialakításra. Ezekből is 2 fajta van: rendszert/tápszakaszt elválasztó (vonalbontó) és a vontatási transzformátor alállomásról energiát betápláló fázishatár. E101 utasítás szerint: "két szomszédos alállomás tápszakaszait, vagy egy alállomás tápszakaszait elválasztó felsővezetéki berendezés". Hegyeshalom közelében 3 fázishatár van: magyar-osztrák határon rendszert elválasztó fázishatár és innen egy vonalbontón keresztül lehet "bevinni" a 15 kV-os feszültséget a vasútállomás területére; GYSEV felsővezetéki energia-ellátását leválasztó fázishatárok Mosonszolnok illetve Rajka irányába. Utóbbiak is a vasútállomáson kívül találhatóak. Az igaz, hogy a vasútállomáson van kapcsolókert, de abban csak sima szakaszolók vannak, illetve csak a 25 kV-os megkerülő- és a fejáramkör (rendező és személy) kapcsolható innen. A fejáramköri vezetékek vezetik Budapest irányából a 25 kV-ot, még Bécs irányából a 15 kV-ot. A többi szakaszoló az egyes vágányok végeiben kerültek kialakításra és ezekkel kapcsolják a megfelelő feszültséget az adott vágány fölé. Ez az állomás egész területére igaz! Tehát egy osztrák géppel simán körbe lehet járni. A kakukktojás az átmenő vágányok áramkörei: ebbe pár éve beépítettek egy-egy hosszanti szakasz szigetelőt, hogy egy elválasztó fázishatár szerűt alakítsanak ki az áthaladó vonatok menetidejének csökkentése érdekében.
2 года назад
A dolog nyitja ott van, hogy a hatósági áras termékek megvásárlása mellett a vásárlóknak több pénzük marad egyéb termékek megvásárlására, így a gazdaság, azaz a pénzmozgás nem lankad le
Hát mondjuk az üzemanyag áraknál jobb lett volna, ha hagyják a piaci viszonyokat érvényesülni és akár több külön autóst, egy autóba összerakni, vagy váltani közösségi közlekedésre, kerékpárra, gyalogos közlekedésre.
Én pedig némi ellentmondást érzek a benzinárstop miatti hisztériával kapcsolatban, hogy nálunk sorra fognak bezárni a benzinkutak. Hogy van az, hogy Ausztriában átszámítva 520 Ft-ért megéri árulni az üzemanyagot, idehaza meg sipítozás megy, hogy tömegesen zárnak majd be a benzinkutak a 480 Ft-os hatósági ár miatt? Ausztriában ugye drágább minden, jóval magasabbak a bérköltségek, az energia ára, a bérleti díj, stb. költségek, míg nálunk jóval alacsonyabb mindez. Odaát mégis megéri minimális ártöbblettel árulni. Szóval hogy is van ez? (Ok, azt nem tudom, hogy Magyarországon illetve odaát a határ túl oldalán mekkora árrésekkel dolgoznak a kutak, meg az adótartalom mennyi odaát. Viszont olvastam már olyan megnyilvánulást is, hogy a magyar kutak alapvetően az eladott mennyiség után kapják a díjazást, és nem az üzemanyagárban lévő árrésből kell gazdálkodniuk. Vagyis majdhogynem mindegy az ár, ők megkapják a jutalékot ugyan úgy.)
