Ez lenne a tökéletes társadalom? | Barack Obama: Egy ígéret földje | Olvasókör #4 

Nagyon szuper adás volt. Nagyon jó Balázs gondolatait meghallgatni, szívesen hallgatnék tőle többet előadás vagy podcast formájában is. Remélem az olvasókör folytatódik a nyár elteltével. Köszi, és szép nyarat!

Elvezet hallgatni a Balazst. Elkepeszto intelligens. Siman megerne egy bemutato interjut Marci (: Es koszi a beszelgetest, alapvetoen sok mindenben igazatok van, en szerettem a konyvet es kivancsi vagyok a folytatasra (:

Pont most olvasom a könyvet, érdekes volt meghallgatni a véleményeteket. Több ilyen adás lehetne.

Nagyon tetszik a beszélgetés. A gondolkodás bátorságának hiányára utal a könyv. Szerintem.

Barack Obama, aki 8 ország bombázása közben kapott Béke Nobel-díjat. Gratulálunk!

‼️We are NOT in the same boat. We are in the same story. Some have yachts, some have floating tires…‼️

Még nem hallgattam végig, de már most látom, hogy életem egyik kimagasló interjúja lenne, ha egyszer Obamát tudnád kérdezni Marci!!:) Izzadna rendesen!

Néhány gondolat, mint Amerikát valamelyest ismerő egyén: 1. Individualizmus: erre hivatkozva bírálatok hangzanak el, de valójában ez Amerika alfája és omegája. Ha valami valakinek nem éri meg, pl. Obamának az elnökjelöltség, akkor nincs az aki rákényszerítse. Ez nem úgy működik, mint Magyarországon, hogy OV kitalál valamit és mindenkinek azt kell követni. Erős túlzással. Mindenkinek megvan a joga és a lehetősége továbblépni, ha nem ok az a szituáció amiben van. Ezt megengedi az ország mérete is. Ezért bármilyen teljesítmény akkor születik, ha az egy egyén érdekében történik, akár pénzügyileg vagy hatalomban. Persze nagy hagyománya van az önkénteskedésnek, de az egy opcionális, sokszor bűntudatűző tevékenység, vagy azt is csak vetítésre, vagy kapcsolatok építésére használják ki. 2. Központi kormányzás minőségét bíráló megjegyzések: azt kell megérteni, hogy a központi kormányzatot direkt úgy hozták létre, hogy kifelé legyen erős, de befelé legyen inkább gyenge. Ez nem rendszerhiba, ez feature, direkt ilyen. Ez megfelel a helyi uralkodó osztálynak, akik közvetlenül kontrolálhatják a helyi politikusokat, hatalmat gyakorló személyeket (rendőrség, ügyész stb.). Soha nem szeretik az amerikaiak, hogyha az életükbe Washington DC-ből akarnak beleszólni. Gondoljunk bele, hogy irányítja a helyi vállalkozó a vállalkozását, ha a központi kormányzattól kap a helyi munkanélküli segélyt? Nekünk ez azért furcsa, mert egyrészt mi csak kívülről tapasztaljuk meg Amerikát, amikor úgy tűnik nekünk, hogy az ország erős. De a covid is megmutatta, hogyha az 'ellenség' belülre kerül, akkor a központ kormányzat mennyire képtelen és tehetetlen (erre még Trump is rárakott egy lapáttal). Másrészt, mi az olyan központi kormányzathoz vagyunk szokva, ami befelé erős, és kifelé gyenge (nem tudja megvédeni az országot, elkurvul a külföldi hatalmaknak). Az erőset inkább úgy értem, hogy elnyomásban erős, nem a támogatásban. Na ez Amerikában pont fordítva van. A helyi ügyeket szeretnék helyben eldönteni, hogy lehessen a helyi politikusok körmére nézni. Persze ez is változóban van, nagy ritkaság az ami mostanában történik, hogy a központi kormányzat osztogat pénzeket. Ezért is nem tetszik ez a helyi vállalkozóknak, mert sokkal nehezebben tudják munkára fogni a helyi lakosságot, ha az államon kívülről jön a pénz, amit ők nem tudnak kontrolálni a helyi politikusokon keresztül. 3. Obama miért nem generált nagyobb változást és miért nem megy bele a kampányfinanszírozás részleteibe: a kettő összefüg. Mióta a 'Citizens United'-et a legfelsőbb biróság alkotmányossá nyilvánította, így tulajdonképpen kijelentette, hogy a cégeknek is van lelke, mivel a cégek szólásszabadsága nem korlátozható, így korlátlanul adakozhatnak politikusoknak. Ezáltal elérték, hogy a támogatók kezében van a jelölt sorsa. Ha adományoztak neki, akkor el is várnak dolgokat. Namost nem nehéz belátni, hogy ezáltal a jelölt csak egy (ál)arc lesz a kampányban, amivel el lehet adni a kampányt. Ezért nem ment szembe a cégekkel Obama sem, és ezért oda jutottak a legnagyobb támogatások és nem az emberekhez. Valójában formális hatalma volt, de informálisan nem nagyon tehetett mást. És ezért is ütik ki sorra a Bernie Sanders típusú jelölteket, mert a cégek számára kontrolálhatatlanok és kiszámíthatatlanok, ezért az establishment a demokrata oldalon is mindent megtesz, hogy kigolyózza őket.

Hú de jó ez a páros. Lehetne, hogy hetente élőben megbeszéljétek az Amerikai híreket?

Meghívott vendég haja minden kérdésnél megváltozik. Amikor nincs ott a kamera, valaki összeborzolja. :)

Snowden Rendszerhibaja így kimarad? Az volt nyár előttre az utolsó, vagy lemaradtam valamiről?

Nem tudom pontosan mennyi relevanciája van annak, amit most írni fogok, de mivel ez az első eset, amikor meg tudom 'beszélni' a könyvet valakivel, aki olvasta, így kapva kapok az alkalmon. Itt jó előre szeretném leszögezni, hogy nem minden állításom lesz tényekkel alátámasztott, fallacy is simán lehet majd benne, de egy két dolog eszembejutott az adás nézése közben, ezért ezekre reflektálnék. A következő pár sorban írok arról, mit gondoltam az adás előtt Obamáról. Mit gondoltam a könyvben megjelent személyről, és végül valamilyen szinten kronologikus sorban reagálok és kérdezek pár dolgot azzal kapcsolatban, ami elhangzott. Először is, nem titkolom, hogy Obama egy olyan politikus, akiben valamilyen szinten hinni is tudok, bár a könyv elolvasása és pár interjú és felszólalás árnyalta ezt a buzgalmamat. Ettől függetlenül, az amerikai politikai színtéren az egyik leghitelesebbnek és vállalhatóbbnak tartom továbbra is. Másodszor, én személy szerint, rendkívül pozitívan kezdtem olvasni a könyvet, mint egy ’hű követő’, vagy legalábbis annak éreztem magam. Már az elején leszögezni az Elnök úr, hogy a fiatalok motiválása a célja, akik hasonló pályára terveznek lépni. Mivel én hasonló téren képzeltem/képzelem el a jövőmet, és ideológiailag hasonlóan állok a világhoz, mint az író, ez a kis üzenet még jobban fellelkesített. Gondoltam: „Na! Yes I can”. Aztán az olvasás során ez a hozzáállás változott valamelyest. Az, ahogyan magáról ír, és egy emberközeli képet ad a politikáról teljesen rendben van szerintem. Azonban az, ahogyan a kampány ellenfeleiről ír, utólagosan ráadásul, az bizonyos szintig felháborított. Például, McCain és Palin is rossz fényben van feltüntetve, ami logikus politikai eszköz utólag is, valamint, bizonyosan van benne személyes sértettség is picit. Több ilyen példa is felmerül, ami megbuktatta bennem a változást hozó Obama képét, amiről ti is beszéltetek, hogy a hitet megadta, de végül betagozódott a meglévő rendszerbe ő is. És most írnék pár reflexiót és kérdést is. Az első pont, amihez Marci később is visszatér, az „egy csónakban evezünk” mondat kritikája. Az én véleményem szerint, itt egy félreértés van aközött, amire Obama utalt és ahogyan ezt Marci olvasta. Itt nem arról van szó, az én felfogásomban, hogy mindenkinek ugyanaz a célja. Természetesen rengeteg, ütköző motiváció van jelen egy kapitalista (vitathatóan igazából bármilyen) rendszerben. Itt szerintem a fő kérdés az, hogy ha bebukik az USA gazdasága, amiről ugye itt szó van, az a nagytőkéseket is rosszul érinti. Egy ország gazdasági összeomlása is nem csak lokális de globális hozadékokkal is jár, pláne, ha ez az ország a világ legnagyobb gazdasága (még egy darabig). Egy ilyen válság és bukás mindenkit rosszul érint, ezért evez egy csónakban mindenki. Feltehetően nem célja a Goldman Sachs igazgatóságának megbuktatni az amerikai gazdaságot. Itt jegyezném meg, hogy lehet rosszul értelmeztem Marci állítását, de én ezt olvastam ki belőle, ezért szerettem volna hangot adni az egyet nem értésemnek. A második pont: kritikával élsz a funding téma kifejtetlenül hagyása miatt. Érthető egyébként, és azért érdekes lett volna látni a hátteret, de erre talán több ok miatt nem tért ki. 1. ahogyan ti is mondtátok, lehet, hogy van, ami „üzleti titok” 2. Ez, mint pályára motiváló könyv, lehet, hogy nem ezzel a fókusszal íródott. Sőt, lehet okkal van elhallgatva, a politika simulós része. Bár, a kampányok brutalitása terén nem finomkodott, tehát ez sem egy nagyon stabil pont. 3. Valamilyen szinten ír a közösségi finanszírozásról, ír egy anekdotát egy vacsoráról, amikor rosszul szólal meg. (Idézni nem tudok, de itt mond egy ’kisembereket’ sértő megjegyzést, amin aztán sokáig lovagol a Fox News, ő pedig nem győz bocsánatot kérni helyben, és a könyvben is.) Ezzel, csak annyit akarok mondani, hogy nincs teljesen kihagyva, bár inkább elszórtan utal a kampánypénz gyűjtés nehézségeiről. Végezetül az utolsó pont, amire reflektálnék és kikérném további véleményeteket is: a rendszer. Balázs emlegeti többször a „szakértők” bevonását. Itt lenne egy kérdésem: azzal van a gond, amilyen szakértőket vonnak be? Vagy azzal, hogy csak szakértőkre hallgat? Mert az első esetben még meg tudom érteni a kritikát, hiszen, ha partizán (hehe) -ok a szakértők, akkor persze, hogy támogatják az elnök oldalát. De, mint te, és a könyv is említi, mindkét oldalról hívtak ’okosokat’. Ki mást kellene megkérdezni, ha nem azokat, akik értenek a témához? És véletlenül sem szeretném a straw man, fallacy-t használni, tehát ha most leegyszerűsítettem az érvedet akkor kérlek javíts ki, csak én nekem gondot okozott ezt az érvet elfogadni. Továbbá, én, ha jól emlékszem (és idézet nélkül sajnos csak erre vagyok utalva), szerintem felmerült a könyvben a rendszer megreformálása a válság elején. Mintha lett volna egy két paragrafus arról, hogy miért a fennálló rendszer megmentését választotta egy új felépítése helyett. Ez csak arra reakció, hogy azt mondtátok, hogy tűzön vízen át ragaszkodott a status quo-hoz, a változtatás kérdésének felmerülése nélkül. És most már tényleg végül: lehet, hogy látjuk a rendszer hibáit, de azt feltételezni, hogy egy forradalmi, külső változtatás a megoldás, szerintem nem reális. Oka van annak, hogy a rendszer olyan, amilyen. Korábbi generációkról azt kellene feltételeznünk, hogy nem tudták mit csinálnak. Nem tagadom, hogy sok helyen, és most maradjunk csak Amerikánál, a rendszer faji és nemi különbségtételen alapult. Fehér, idős és lehetőség szerint rasszista férfiak építették az alapjait, de ahhoz, hogy működőképes maradjon és ne bukjon bele a ’rend’ a változásba (és itt a rend nem a status quo, hanem az anarchia ellentéte (ami persze picit túlzás, mint kifejezés, de engedjétek meg ezt nekem), ahhoz az kell, hogy ne mindent és egyszerre vessünk el. Legalábbis szerintem. És egy válság közepén, lehet bátor lépés egy új rendszert felállítani, de mire oda elér az ország a folyamat végén, lehet, hogy többet szenvedett a népesség, mint ami szükséges lett volna. VAGY bejön a változás, de itt gondolom kockázat kalkulációkat végeznek azok, akik értenek hozzá. Én nem vagyok egy közülük... Tehát ennyi szerettem volna. Sajnálom, hogy ilyen hosszúra sikerült, de a témák tartalma és hordereje miatt még ezt is bőven kevésnek érzem. Köszönöm, ha végig olvastad, és nagyon szívesen beszélgetek bárkivel a témában! Továbbá, Marci és Balázs, köszönöm, hogy lehetőséget adtatok, hogy átgondoljam ismét az olvasmányomat, remek élmény volt! (Ja és remélem nem gond, hogy tegeződök...)

Jó hallgatni ezeket a fiatalokat. Nem veszett el a remény, hogy a fiatalok csak felszines dolgokkal foglalkoznak, nem olvasnak, buták. Itt a példa.

A 2020as demokrata primaries-rol volt beszelgetes a partizánon?

Nem néztem még végig 23.percnél vagyok, de az uralkodó megnevezés és egy-két dolog szemet szúrt, olvasva a könyvet pláne meg kell említenem. Nem értem, miért nem lehet elfogadni az elnöki köztársaságot és erre az amerikai és a francia különösen igaz, mint limitált terminussal rendelkező elektív monarchiák. Az amerikai és a francia elnöknek, jelenleg több szélesebb jogkörrel rendelkezik mint a brit uralkodó 1900ban, vagy a lengyel 1600-ban. A másik amin fennakadok, miért nem értjük meg amerika mánia ide vagy oda, az amerikai és az európai társadalom és értékrendjei hasonlítanak egymásra, közös antik-zsidó-keresztény gyökerekből táplálkoznak, mégis teljesen más irányba fejlődik. Ami hiányzik, és talán a politikai motivációnál meglehetett volna említeni, Obama családi gyökerei az anyai ágon erős Kansas-i gyökerei vannak. Mennyire hat Obamára is a klasszikus déli nem rasszista demokraták gondolatai, és világképe. Mennyire felvállalja, vagy szeretné vállalni a roosevelti örökséget.

Az első Nobel-békedíjas, aki lebombázta a díj egy korábbi nyertesét.

jó fele megy

Hol van az olvasókör#5? Az augusztusi tájékoztató elkerült...

Ritkaszar videó

Megvan a könyv karácsony óta várja, hogy kinyissam. A cím magyarul helyesebben: "Egy ígért föld".

Obama, egy futtatott versenyló volt. Jobban örült a sikernek mint egy ló, kevés személyes hatása volt a folyamatokra.

Obama „bizonyos vakságairól” egy érdekes beszélgetés. Jó, hogy nem politológusok beszélgettek a könyvről.

Michelle a saját könyvében részletesen ír a közösségszervezésről

csak?

Mi a célja egy több mint 1 órás beszélgetésnek, van olyan hallgatóság akinek ennyi ideje van végignézni egy interjút. Viszont ha csak beletekerek random, akkor nem lehet becsatlakozni. Ha javasolhatom, bontsátok szét az interjút részekre, hogy ha csak egy bizonyos témakör érdekel akkor csak azt nézhessem végig.

„Ezek az eszközök lesznek, amelyek őt hivatalba juttatták, lesznek azok az eszközök, melyek az általa képviselt eszméket aláássák a társadalomban.” Nagyon cuki, amikor a komcsik sokadjára belefutnak a valóság betonfalába, és ismét nem azt a következtetést vonják le, hogy az eszmék hibásak, hanem a fal vagy az autó, ami nem akarta elkerülni a falat. 😂

A Marci jó kérdéseket vet fel, viszont a Balázs ezekre adott válaszai rettentő naivitásról (és/vagy elfogultságról) árulkodnak...

nincs kecmec

Azzal azért tisztában vagytok, ugye, hogy Obama politikai karrierje elindulásáról szóló meséje mese, mítosz építés? Ahogy a későbbiek is, a magányosan örlődő hős döntéshozó képe és a többi.

sipi? aztaQ :D cső

Extra vicces, hogy tényleg elhiszitek a balossá alakított ősi népmesei mítoszokat az igazságosságot és egyenjogúságot elhozó elnyomott szegénylegényről.

Michelle könyvét gyorsan kiolvastam, viszont a Barack-félét negyedénél leraktam és még nem is folytattam...valahogy nem jött át annyira.

A modorosság teteje ez a pali...

„Mint aki kárvallottja ezeknek az elfogultságoknak” 😂 Persze, értelmiségi szülők Columbián és Harvardon végzett gyermeke mint kárvallott.

ez ratyi

A példája - és bizonyos mértékig Trump elnöké is - mutatja, mennyire korlátozott egy amerikai elnök mozgástere! (Leginkább bábnak tűnik a valódi hatalom kezében. Néha bohócsipkás bábnak.)

függ

Ez megint ínyenc falat volt.

Taka fésülködni....😆😆😆

Balázs, most komolyan meglepő obama pragmatikus indivizualizmusa? Hogy csak eszközként használja a pártpolitikát a saját hatalmi céljai megvalósításához? Vagy inkább az lepett meg, hogy az írásában ez ennyire egyértelműen látszik?:) És biztos vagyok benne, hogy így is szépítette a dolgokat rendesen! De mi ez az önéletrajzi kényszer is ezzel a három könyvvel? Azért az nem gondolkoztat el senkit, hogy miért ír valaki hármat is? Ez vajon mit jelent?

ez a pali meleg

Marci szép lassan el fog jutni oda, hogy honnan is jött ez a plandémia.

Obamanak mar regen Kenyaban kellene lenni, es nem belepofazni a politikaba. Elege volt az embereknek belole 8 hosszu even at.

"obama levett a lábamról 16-17 évesen" - én ennyi idősen társadalomkritikus metalt hallgattam (ahogy főleg ma is), úgyhogy már ilyen fiatalon megtanultam hogy sose higgyek egy politikusnak se, sőt, a társadalomnak se

ez az interjú a nagy semmiről szól. süketelés az elejétől a végéig. időrabló.