Az „emberiség” szirénéneke | YUVAL NOAH HARARI: SAPIENS | Olvasókör #3 

Legyen ez "a védőbeszéd Harari mellett" úgynevezett esszé. Először is szeretnék egy ellenhipotézissel élni, amit olyan fél éve alkottunk annak kapcsán, hogy miért ilyen rettentő népszerű a szerző illetve, hogy miért nagyon kirekesztett a tudományos közegből. Szintén 3 tézist fogalmaznék meg: 1. Szerintem ez a legfontosabb: Harari közérthető és egyszerű -> a leegyszerűsítés éppen azt a célt szolgálja, hogy a sok hallgató által egészen jól ismert elefántcsont toronyból tudást szivárogtasson a társadalom számára. Szerintem elég az Antitézisre gondolni, ami az előzőkben volt az olvasókör része. Az Antitézis, (ami egyébként kiváló alkotás), és a legtöbb TGM megnyilvánulás azt feltételezi, hogy te egy embertelenül tág tudáshalmazzal tudsz kizárólagosan belépni a diskurzusba. Ez szerintem a modern tudományos közegre rendkívül jellemző. 2. Nem egy szegmensét akarja kiszakítani annak a területnek, amiről szól a könyv, hanem egy nagyobb volumenű komplexebb összefüggést (narratívát levezetni). Most gondoljunk bele a tudományos szférába, saját példán át igyekszem levezetni: Kognitív pszichológiát végzek, ezen belül emlékezetet, ezen belül egy speciális sejtaktivitás érésével foglalkozom. Namost, általában ahhoz, hogy tudományos szférában tudjál alkalmazkodni a science szabályaihoz, egy nagyon pici szegmenst kell abból a bizonyos tortából kihasítani. Ez nagyon nem lesz konkrét, tele lesz kérdéssel és lehet, hogy sosem lesz rá kielégítő válaszod. És ez igenis probléma. 3. Ebben talán egyet értünk: nagyon jó narratív szálat feszít ki. De ne gondoljuk, hogy egy vitában, vagy egy hétköznapi diskurzusban a koherens narratíva és az átélhetőség nem lényegi szempont. Sőt a tudástárunk kreatív újrakombinálása szerintem az ami gyakran a szakmaiságot is kenterbe verheti, erre szerintem az itt sokak által nem szimpantizált Puzsér Róbert Hard Talk-jai remek példák, ahol a jóval jártasabb vitapartnert gyakran éppen vitarutinból, vagy az érvelési szál megfelelő összefűzéséből képes megverni. Szerintem éppen ezzel emelkedik ki ez a könyv, és nem az egyszerűsítéssel. Azzal, hogy igenis fogja magát és lenyúl a tömegtársadalomba. Ami szerintem nem baj. Olvastam itt olyan kommentet, ahol egy szociológus, politológus fejti ki a csalódását a könyvben. És nála is azt érzem, hogy nagyon félreértette a szándékot. Ha azt szeretném, hogy valaki kicsit megismerje az emlékezet működését nem Nature cikket, hanem mondjuk Zimbardo Mindenki pszichológiáját fogom neki kézbe adni. Éppen ezért sajnos én nagyon problémásnak érzem ezt a videót: mert tudományos (és bizonyos tudományos területek) mércéjével kritikus egy fél-tudományos alkotással. Természetesen rengeteg tudományterület elképsztő mélységgel tudja vizsgálni Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. Ugyanakkor példának okáért az emlékezeten belül és absztrakció kognitív vizsgálata során éppenhogy ez a "fikció", inkább absztrakció elv kategorizál és bár a kategórián belül Gyűrük ura és Biblia között komoly különbség van, mégis ez az adott résztudomány egy kategóriába sorolja őket. Szóval én egy kicsit ezt az Ivary Tower effektust érzem az érvelések mögött, ami nem összeegyeztethető (az én olvasatom szerint) a könyv céljával. Rengeteg kritika, amit megfogalmaztok teljesen helyén való lenne, hogyha ez mondjuk egy doktori disszertáció védése, vagy egy publikált cikk lenne (jelzem nem igen van olyan publikáció, ami kikezdhetetlen lenne), legfeljebb nincsen meg a szándék azt kritikusan olvasni. Ezzel az emberi fikció és hiedelem narratívával egyébként Csányi Vilmos könyvei is foglalkoznak elég erősen. Azok szerintem már egy fokkal közelebb állnak a tudományos nyelvezethez és éppen ezért komplexebbek és ismétcsak nehezebb olvasmányok. Akinek meg még inkább science éhsége van, annak javaslom az absztrakció és nyelv összefüggésének és az emberi-állati különbségeknek a vizsgálatát kognitív pszichológiai, evolúciós és neuropszichológiai szempontból. A még bátrabbaknak, meg azoknak, akik Marciékhoz hasonlóan a komplexitást hiányolják a Sapiens-ből a Behave című Robert Sapolsky könyvet és a vele szorosan összefüggő Human Behavioral Biology stanfordi tananyag sorozatot tudom javasolni. :) A végszó az lenne, hogy kezeljük a Harari munkásságot 40:40 nél nyuszifül nélkül Marci megjegyzésén keresztül. És tudom, hogy mondjuk Balázs vérét meg verejtékét adta a "tudás" megszerzéséért, de ez picit ugyanaz, mint mikor a tanár azt mondja neked, hogy te diák vagy és amig nem szenvedted végig a ranglétrát addig bizony ne ülj az aztalhoz. És szerintem éppen ez a hozzáállás az ami roppantul káros. Az ugye tézise a szociológiának, hogy az iskola éppen konszolidálja a társadalmi különbségeket és ilyen olvasatból az hogy sok év iskola és egyetem alatt ki mivel marad éppen ilyen különbség fenntartó. És amíg az elefántcsont torony tagjai és a velük szemben leképződött Underground mosott kézzel engedi el a tömegtársadalom fuldokló kezét, addig majd a tudatipar leönti a torkukon a ValóVilágot meg hasonló néprontó tömegtermékeket. Addig meg lehet szervezni annak a jelentéktelen százaléknak a 30 körzetben az előválasztási vitát, mig az a kritikus tömeget sosem fogja elérni és minden maradhat a régiben. Arról meg kár is írni, hogy minden ízben átitatódik baloldali világképpel a beszélgetés, ami éppen úgy a szociális különbségek pólusán kategorizál és kategóriában ragad. Talán célszerű lenne egy-egy ilyen beszélgetésre más világnézetű emberkéket is bevonni (és itt abszolút nem a konzervatívra vagy jobboldalira gondolok, hanem mondjuk etológiára, evolúcióbiológiára, akár pszichológiára).

Szerintem mást vártok a könyvtől, mint ami a szerepe. Harari csupán egy gondolkodási keretet ad, és sosem mondja azt, hogy fölösleges lenne egy-egy tudományterület részletes megismerése. Ez a gondolkodási keret viszont újszerű, érdekes, és bizony nehéz nem komolyan venni. Az pedig, hogy valami komplex és intellektuálisan lenyűgöző, nem jelenti azt, hogy a valóságot jobban leírja. Gondoljatok a végtelenül bonyolult ptolemaioszi világképre, amivel próbálta megmagyarázni a csillagok mozgását, míg kiderült, hogy az egész (földközéppontú) gondolkodás hamis, és a nagy, komplex rendszer mehet a kukába. Hasonló szerintem a marxi munkaérték elmélet rettenetesen erőltetetett, bár intellektuálisan érdekes és tiszteletreméltó építménye, aminek végül is a valósághoz vajmi kevés köze van. Nem kell Hararit ideológusként felfogni és tőle minden részletkérdésben igazodási pontokat, kiérlelt válaszokat várni. Elég egyszerűen élvezni a kreativitását, elgondolkozni a gondolatmenetén és azt mindenkinek magában helyére tenni, attól függően, ki mit gondol a világról. Ez a kritikai össztűz, és hazugsággal vádolás úgy érzem indokolatlan és méltánytalan.

Harari sokszor csúsztat a tényekkel, pl amikor az őskori régészeti anyagot taglalta, akkor én is sokszor felhúzam a szemöldököm régészként, hogy véleményeket tálal tényként, ami azért erősen problémás. Hogy egy dologban megvédjem azért; a naturalizációval kapcsolatos kritika szerintem nem jogos. Lehet rosszul emlékszem már (kb 2-3 éve olvastam a könyvet), de szerintem sosem tagadta az emberi kultúra és társadalmi kontextus fontosságát, hisz pont az volt a fő gondolata, hogy a kognitív forradalom megtörtént a homo sapiens megjelenésével. Egyszerűen arról beszélt, hogy nincs biológiai gátja, hogy ezt a tudást elméletben megosszuk valakivel akár az őskorből. Hisz tiszta lappal kezdenek ma is a csecsemők. És ez igenis fontos gondolat, hogy az elmúlt 10.000 év legfontosabb változásai kulturális alapúak voltak és nem biológiaiak. A történelem órákkal kapcsolatos dologhoz pedig annyit tudok hozzáfűzni, hogy minden hibájával együtt is lehet többet ér ez a könyv az átlagos embernek, mint 4 év történelemoktatás a középiskolában. Ha valaki nem érdeklődik a történelem iránt, nem ássa bele magát mélyebben, akkor a közoktatásban megszerzett narratíva nélküli történelemtudását úgy dobja ki a kukába érettségi után, ahogy van. De a nagy kép akkor se feltétlen áll össze valaki fejében, ha őszintén próbálkozik, mert túl apró puzzle darabkákat kap. A nagyközönség számára átadott tudományos tudás mindig is lebutított lesz, mert egy életút nem elég hozzá, hogy minden területtel teljes munkaidőben foglalkozzunk. Összességében egy érdekes könyv, ami túl nagy fába vágta a fejszéjét.

Sziasztok! A legtöbb topkommenttel egyetértek itt, akik érzik, hogy mit próbáltok kritizálni ebben a műben, mégis védelmük alá veszik a könyvet. Legfőképp azért mert: A történelemoktatásnak véleményem szerint (is) fontos eleme lenne, hogy megadja ezt a keretrendszert, ami nem azért egyszerűsít mert nem kíván összetettebben érvelni, hanem pusztán azért mert ez az a "műholdkép", amin az egész bolygó látszik és innen kezdheted a zoomolást abba a régióba, amelyik téged érdekel. Ezt nem is fűzném tovább, mert sokan megtették előttem. Egy konkrét dologra térnék ki, ami elhangzott a beszélgetésetekben és bántotta a fülem: Én - aki természettudományos tanulmányi háttérrel rendelkezem ugyan, de laikus módon fogékony vagyok társadalmi kérdésekre - nagyon nehezményezem azt a kritikátokat ami a túl nagymértékű naturalizációt problémásnak találja a könyv tematikájában. Pontosan azzal van problémám, hogy a társadalmi- és természettudományos kérdések között húzodó betonfalat szép lassan el kellene kezdeni lebontani mindkét oldalról és kissé jobban interdiszciplinárissá tenni az olvasószemüvegünket. Én nem kétlem, hogy a természettudományos területen is találunk fóbiás reakciókat, amikor azzal érvelünk, hogy valami pusztán társadalmi konstrukció és nem evolúciós hozomány. Ellenben, amirő ti beszéltek itt, az nekem pedig nagyon úgy hangzik, mintha ennek a fóbiának az ellenkezőjéről tennétek tanúbizonyságot és nagyon sérelmeznétek azokat az állításokat, hogy bizony a biológia nagymértékben determinálja és univerzalizálja az embereket. Ezt finomhangolja a társadalom, mint olyan, ami természetesen egy-egy individuális esetet vizsgálva hatalmas különbségeket mutathat, de nem kell eltagadni, hogy létezik az a "kizoomolt", hatalmas felbontású kép, ahol a biológia adottságainkat is vizsgálhatjuk. A hiedelemrendszerek kialakulása például ilyen evolúciós determináltság és ténylegesen univerzális. Hararinak nem az a mondása, hogy ez az egyetlen, ami számít (természetesen a társadalmi osztálykérdés, gazdasági rendszerek, rasszizmus bármi ilyesmi hatalmasakat lendíthet ide-oda emberek sorsában), hanem csupán annyi, hogy ez az origó, a zérus, ahonnan érdemes kiindulni, adott esetben ide, ehhez a ponthoz visszabandukolni és ennek az alaptudásnak, keretrendszernek a fényében kezdeni vizsgálódni társadalmi kérdéskörökben. Örülök a beszélgetéseteknek, de szűklátókörűnek találtam. Ráadásul egy icipicit lenéző, fennhéjázó, elefántcsonttoronyból lefelé beszélőnek éreztem. Főleg nem a Marcit, hanem a másik srácot. Tök jó lenne, ha reagálnátok egyszer erre, ha úgyérzitek, hogy értelmes amit írtam. Nagyon érdekel, hogy mit gondoltok a tudományterületek tágításáról, egymásba átvezetéséről és mit gondoltok az általam leírt gondolatokról.

Kicsit sajnálom, hogy a műsor nagy része annak a kritikának a megfogalmazásával telt el, hogy mennyire egyszerűsítő és általánosító a könyv. Ez nyilván érthető, hiszen ha jól sejtem, mindketten rengeteget foglalkoztok társadalomtudományokkal/politikatudománnyal, de azt senki nem várhatta, hogy párszáz oldal az "emberiség történelméről" nem lesz leegyszerűsítő. Ezzel együtt ez a könyv számos értékes információt és szemléletmódot tud adni az "átlagolvasónak". Nekem személy szerint jobban tetszett volna, ha egyes részekbe, ami szerintetek "hazugság", jobban belementek és kifejtitek miért is az. Valamint nagyon sajnálom, hogy a szerintem legnagyobb kritikát érdemlő technooptimizmus, illetve az ökológai válság negligálása csak kb. az 50. percnél jön elő Balázs által, de hoszabban erről sem beszéltetek. Azért örülök a műsornak, várom a következőt!

Harari Schwab tanácsadója, a WEF oszlopos tagja, a Great reset egyik kigondolója. Ez már egy olyan folt, ami miatt Harari elvtársat liberális nácinak titulálom. Igazi transzhumanista , nagyon távol áll tőlem a világlátása.

Nekem bejött a trilógiája. Minden általánosításával, pontatlanságával együtt ad egy koherens narratívát a honnan jöttünk, hol vagyunk és hova megyünk kérdésre. A válaszai nem optimisták, de elgondolkodtatók. Persze, van más alternatív teljes világmagyarázat is, de azt vallásnak hívják.

A Harari: Sapiens-t semmiképp se szabad úgy kezelni mintha elegendő tudást adna a történelemről. Sokkal inkább egy nagyjábóli keretet ad, összeköt pontokat. Aztán akit jobban érdekelnek az egyes részek annak érdemes másik könyvekből tályékozódni. Ez inkább csak egy belépő könnyed olvasmány a témába. Én pl középiskolában utáltam a történelem órákat (meg amúgy olvasni is, köszi magyar oktatási rendszer), túl száraz volt nekem, mindig is a reál tárgyakban voltam jó. 10 év után viszont elkezdett érdekelni, és ez egy teljesen jó, könnyed belépő olvasmány volt. Sok helyen éreztem hogy egyszerű, sőt, volt amikor fel is cseszett a közhelyessége, de azért mégiscsak érdemes volt elolvasni.

Olvastam a könyvet, sajnos már több évvel ezelőtt, ezért konkrét dolgokra nem nagyon emlékezem belőle! :) Egy profán hatása mindenképpen volt rám a könyvnek, mégpedig az- és ez viszont örökre belém vésődött,- hogy hogyan bánik az ember saját létfenntartása érdekében a háziállatokkal. Nos, ennek hatására és ennek köszönhetően azóta is megtartóztatom magam legalább a szarvasmarha borjúból készült élelmiszerek élvezetétől, sőt azon is elgondolkodtam, hogy fel kéne hagynom a húsevéssel ! Ez utóbbi nem sikerült, de emiatt na és vélt vagy valós egészségügyi megfontolásokból kevesebb húst eszem! A könyv egyébként tetszett és fontos alapműnek tartom az emberiség történetével foglalkozó művek sorában! Az Obama könyvet már olvastam, kíváncsian várom az erről szó beszélgtéseteket! Az Obama könyv Magyarországon egyébként szinte egyidőben jelent meg az USA kiadással, nyilván ezért is fordították hárman!

Szerintem kicsit összekevertétek a szezont a fazonnal. Senki nem várja egy relatíve rövid eszmetörténeti vagy népszerűsítő tudományos műtől az összes történelemtudományi nüansz komplex összefüggéseinek feldolgozását, ami nyilván minimum 10-15 kötetet igényelne. Kicsit olyan érzésem volt, mintha például Hawkings "Az idő rövid története" kapcsán annak általánosító-leegyszerűsítő jellegét kritizálnátok hiányolván a konkrét kvantummechanikai levezetések ismertetését. Szerintem nem ez volt a célja a könyvnek. A "hagyományos" vagy úgy tetszik középiskolai történelemoktatásból épp ennek a Harari által (is) megfogalmazott ténynek a tudatosítását hiányoltam, hogy valójában az emberi cilivilizáció, -beleértve a történelmet is- jórészt egy narratíva, melyet sokféleképpen megfogalmazhatunk, az ún. igazság vagy tény pedig általában az a győztes eszme, melyet legtöbben képesek magukévá tenni.

A Sapiens egy gondolkodás eredménye. Azt mutatja be, hogy visszatekintve a mai tudásunk bírtokában hogyan gondolkodik Harari az emberiségről, múltjától a jelenig, sőt mi lehet a jövő. Szerintem pontosan az a lényege a könyvnek, hogy nem kell tételes történelmi tudással rendelkezni, sőt átlagos ismerettel rendelkezőnek is módot ad arra, hogy tegyen egy időutazást és ez teszi élvezhetővé a könyvet. Anno, Machiavelli írta meg, hogy az emberiség története óta meglévő néhány állandó tulajdonsága, hogyan hatott a birodalmak tündöklésére és bukására és hogyan lehet a hatalmat gyakorolni felettük. Hararival tovább gyarapodott az e fajta ismeretünk !

Ugyan elmondtátok, hogy nem sárba akarjátok tiporni a könyvet, de sikerült. Pedig Harari éppen azt mondja, hogy a fikciók irányítanak, és mi ezt elfogadtuk társadalmilag. Nem azt mondja, hogy ez jó, hanem azt mondja, hogy ez így van. Ahogyan olvastam a harmadik könyvét, úgy érvelt szinte minden esetben a racionalitás mellett. Ott éreztem, hogy lényegében magával szemben próbál álláspontra jutni. Próbál minket arról meggyőzni, hogy miért fontos ésszerűen gondolkodni ebben a világban. Legmélyen belül pontosan tudja, hogy ez nem fog sikerülni, de mégis kísérletet tesz. Elmondta, hogy mik a XXI. század veszélyei. A Sapiens és a Homo Deus olvasása közben el tudtam magam helyezni a világban. Megértettem, hogy az emberek milyen sebességgel falták fel, hódították meg a világot. Évmilliókig volt sok minden ezen a bolygón, de az ember megjelenésével rakétasebességre állt minden. Ez természetesen rengeteg bajt, változást hozott magával. Nem véletlen, hogy a XXI. század sorskérdései most sorra ott hevernek a lábunk előtt a demográfián át a gazdaságig, a klímakatasztrófáig, az identitásokig és még annyi mindenig.

ez egy makró szemléletű történet, mese. nekem kifejezetten tetszett. kár rajta számon kérni, hogy miért nem egy mikró szemléletű tanulmány, precízen kidolgozott részletekkel. olyan, mint egy gyengébb felbontású monitor, ami közelről nem teljesen éles, de messziről ránézve mégis csak ad egy jól kivehető összképet. én amúgy nagyon örültem volna, ha az első oldalát 5-dik osztályban elmondták volna nekem, mielőtt belevágtunk a különböző tantárgyakba.

Sokkal többet tanultam a könyvből, mint a 12 tanéven keresztül oktatott történelem. Talán nem is többet, hanem átfogóbb tudást kaptam a könyvtől, ami kifejezetten egészséges ebben a korban, mikor az emberiség évről évre egyre bizonytalanabb éveket tapasztal, a jövővel kapcsolatban legtöbbünk aggódik de minimum kételkedik. Számomra nyújtott egy egészséges és józanító "nihilista" perspektívát, ahol láthatjuk, hogy az emberiség nem feltétlen fejlődik, hanem változik, nincs jó kor vagy rossz kor. A történelem felett senki nem ítélkezik, nincs természeti erő, ami szerint valami jó vagy rossz (mondjuk jobb és rosszabb attól még van), kivéve ha az ember létrehozza azt az erőt. Ez a távoli nézőpont az, ahol már nem szükséges külön kitérni arra, hogy mondjuk az elit fogja túlélni a közeledő katasztrófákat és a harmadik világ lakossága tulajdonképpen áldozatként a rövidebbet húzza. Persze érdemes erről is beszélni, csak bármilyen kritika esetében szintén érdemes szem előtt tartani, hogy átfogó képet szeretne átadni a könyv! Nem szociológiai, és még csak nem is történelmi értekezés. Mondjuk most így nehezen tudnám leírni, hogy egyáltalán mi ez a könyv. Olvasmányos fikció a fikciókról? A könyv nem a történelmi korokkal és különböző kultúrális kontextusokkal foglalkozik. Nem azzal, hogy mikor milyen fikció uralkodott és hogyan jutott el oda az emberiség. A legfőbb üzenete a könyvnek, hogy az emberiség fikciókra alapozza a miben létét. Ezt a történelmen átívelő narratívát próbálja igazolni, jobb vagy épp rosszabb példákon keresztül. Mint minden működő narratívában, itt is vannak általánosítások és csúsztatások. Ez szerintem tiszta sor. Ha valaki objektív és tudományos perspektíván keresztül szeretne az emberiség történetéről olvasni, akkor az a sejtésem, hogy megannyi nehezen befogadható, száraz szövegeken kéne átrágnia magát. Ezzel szemben a könyv egyik erénye, ami miatt a népszerűségét is köszönheti, hogy olvasmányos, valóban egy mesét ír le. Ez alapvetően hordozhat magában némi veszélyt de én úgy gondolom a könyv remekül teljesíti, amit kitűzött céljául. Egy átfogó képet alkot az emberiségről, az arra jellemző fikció gyártás attitűdjén keresztül. Azért vonzó ez a narratíva mert valóban, amíg az emberiség létezik, addig nagy eséllyel fikciókon, elméleteken keresztül fog élni. A foci meg a pözsó egy ártalmatlan de annál hasznosabb húzás, ami valószínűleg a kiadó nyomására történt. Még ha a valóság ennél csúnyább és bonyolultabb is, szerintem egy szép narratíva, amit képvisel a könyv.

Nem tetszett kifejezetten a könyv, de alig találtam olyat az észrevételeitek között, amivel egyetértek. Pl a négy év töri tanulással történő szembeállítás akkor működne, ha megkérnénk egy töri tanárt, hogy foglalja össze négy év anyagát úgy egy-két órában, hogy nem a lexikális tudásra helyezi a hangsúlyt. Szívesen meghallgatnék amúgy egy ilyet... következő Partizán sorozat, maybe?

Srácok! Nagyon örültem, mikor megláttam, hogy erről a könyvről beszélgettek. Kíváncsi voltam a véleményetekre. A végére viszont elszomorodtam. Úgy érzem, hogy teljesen másról beszéltetek, mint amiről ez a könyv, és Harari fő gondolatai szólnak. Pontosabban azok a dolgok, amikre rámutat. Olyan volt hallgatni titeket, mintha az univerzum felépítéséről és alapvető működéséről szóló irományon kérnétek számon, hogy miért nem a Hold és a Föld viszonyát boncolgatja, és mintha kikértétek volna magatoknak, hogy amúgy is, hogy lehet a mi napunkat a többi csillaggal egy kalap alá venni, azért mégiscsak különböző. Sok hasonló példát lehet hozni, de a lényeg, mint ahogy már előttem jópáran megfogalmazták, hogy egy makro perspektíván kéritek számon, hogy miért nem mikro. Izgalmas lenne, hogyha ezen kommentek és Harari többi írásának elolvasása, pár előadásának meghallgatása után beszélgetnétek ismét Harari gondolatairól, világnézetéről, a nagy képre fókuszálva a részletek helyett. Egy-két megnézést én tudok biztosítani előre is :)

A probléma ott kezdődik (és végződik), hogy nem retorikai trükk az e\1, hanem az antropológia és a genetika által húzott vezérfonal. Kellett volna meghívni a műsorba olyat is aki a téma szakértője, pl Dudás Eszter igazságügyi szakértőasszonyt, aki történetesen antropológus és genetikus is.

Köszi a hangosítást!

A teljességhez hozzátartozik szerintem, hogy Hararit amennyire tudom eléggé foglalkoztatja a buddhizmus, aktív meditáló. Egy integráló, összefüggésekre, mintázatokra rávilágító "mesét, fikciót" akart levezetni olvasmányos, könnyen befogadható formában, ami szerintem összességében sikerült neki. Láttam lentebbi kommentekben, tökre igaz, hogy aki egy Harari könyvből akarja megérteni a világot, az életet az nonszensz, de szerintem neki nem is ez volt a célja. Egy szubjektum törekvése volt, hogy az emberi valóságot illetve magát az embert kicsit jobban feltárja. Nem akarom piedesztálra emelni Hararit és a könyvét, de itt úgy gondolom elég kevés nézőpontból volt boncolgatva finoman szólva.

Nagyon jó a TGM-mel való összevetés, könnyen érthető miért olvassák Harrarit többen: közérthető, összefüggéseket találó, eredeti és univerzális. TGM ezzel szemben tudományoskodó, összefüggéseket csak kereső, generikus és partikuláris. Pedig TGM-nek fél évszázaddal több ideje volt erre. Hozzáteszem mindkettőt olvasom.

Hű, de jó ez a srác! Nagyon szimpatikus a megközelítése. Most bukkantam csak rá erre a beszélgetésre, s emelem kalapom előtte.

Qrva régen jártam középiskolába, és a ma már felnőtt gyermekeim történelem tankönyve is kb. két évtizede volt a kezemben, de azt az állítást, hogy a mai gimnáziumi történelem tankönyvekből több ismeret szerezhető meg, mint a Sapiens-ből, enyhén szólva is merésznek, hogy ne mondjam fikciónak tartom! A beszélgetés elején kijelentitek, hogy nem az a cél, hogy szétszedjétek Hararit, hogy alakult volna a beszélgetés ha az a cél? A könyv értékét egyébként ez a beszélgetés is bizonyítja!

Nagyon tetszett a beszélgetés a könyvről, a napokban olvastam el és boldogan/meglepetten konstatáltam, hogy megfogalmazzátok a gondolataitokat a könyvvel kapcsolatban. Szívesen hallgatnám meg a véleményeteket Horváth Balázs: A beteg bolygó című könyvéről. :)

Marci beszédét, időnkénti hadarása és a sajátos ritmusa ellenére eddig is kedveltem, sőt akkor már inkább hadarás, mint lassú beszéd, de a beszélgetőtárs hangja egyenesen gyönyörű, lágy, mérsékelt, tiszta a beszéde. A könyvet még nem olvastam, de majd elolvasom, azonban máris kíváncsi vagyok Csányi etológus véleményére! Nagyon! Mert őt többször hallottam a törzsi gondolkodásról, a bennünk lévő ősemberről, a primitív adottságainkról, ahogy egyes dolgokat kezelünk.

OFF: aggasztó szögben áll a bal lábfejed, Marci, kicsit elterelte néha a figyelmemet.

Szerintem ez a könyv egy érdekes perspektíva. Nem több és nem kevesebb.

Van értelme vitatkozni az általatok említett problémákról, de szerintem ott félremegy az egész videó, hogy mint történelmi témájú könyv bíráljátok a könyvet, de gyakorlatilag más (leginkább szociológia és filozófia) tudományágak szempontrendszerén keresztül. Ráadásul ha nem is ex katedra, de elég sommásan kifejezi Marci, hogy szerinte kártékony a történelmetudományra a könyv. Csak éppen az érvek hiányoznak, hogy miért a történelemtudományra kártékony? Szerintem azt is fontos érteni, hogy ha az emberiség történelméről ír valaki (Huntington, Fukuyama, Dimond, Ferguson, Lukacs), akkor óhatatlanul át kell merészkednie más tudományos területekre. Általában érintett a filozófia, antropológia, kutlurális antropológia, néprajz, szociológia, közgazdaságtan, régészet. De nem hátrány ha ért az adott illető a nyelvészethez vagy a genetikához is. Felmerül Hegel és az filozófiája. És itt nagyon hiányolom, hogy Rankeról nem esik szó, aki az egyik legnagyobb bírálója volt Hegel történelem felfogásának. Viszont Ranket később bírálta Braudel és az Annales iskola, valamint Carr, aki pedig nem is történész. Carrt pedig az utána jöv generáció bírálta, hogy nem biztos, hogy a posztmodern törtélem felfogás ("anything goes" és az oral history piedesztára emelése) az egyetlen járható út. Mint minden tudomány esetében, úgy a történelem tudomány esetében is iskolák/műhelyek vitáznak egymással és a helyes történelem felfogással. De van egy ojbektív létező történelem? Ezen felül folyamatosan mondjátok, hogy történész szempontból mennyire visszás a könyv, de a régészet egyszer sem hangzik el. Pedig egy könyv ami átfogja az emberiség történelmét értelmezhetetlen régészeti témák nélkül. Ebből az látszik, hogy nektek van egy beállítottságotok + egy tudás bázisotok és az alapján, azon keresztül értékelitek a könyvet. Ami jó, mert releváns problémákra mutattok rá, másrészről rossz, mert nem beszéltek arról, hogy milyen látómezőben és hogyan vizsgáljátok a könyvet. A történelem oktatás amiben én 15-20 éve vettem részt rossz. Pedig jó gimnáziumba, egy kiváló és lelkes történelem tanár tanított és nagyon érdekelt a tárgy. Ennek ellenére, amikor 11.-ben a faktos tanárunk letette elénk Carr Mi a történelem című könyvét csak néztünk, hogy mi van. De arra a kérdésre is, hogy mi a kulák vagy thész. Pont az említett fogalmak absztrakciója miatt. Az eltelet időben jó irányba történtek változások és a szövegértés, fogalamk alkotása, összefüggések meglátása és ezekhez kellő kompetenciák kerültek előtérbe, de ettől függetlenül sok esetben a történelem oktatás arról szól, hogy ezen keretek között megtanítjuk a fogalmakat és az évszámokat. Főleg az új tanterv keretében (hun magyar kontinuitás, aham, meg az édes csöcsöm...). Harari hatása abban áll, hogy kb felszabadít a kronológikus narratívából és nem kronológiai, ok-okozati időrendben áll neki magyarázni, hanem más magyarázó elveket keres. Az, hogy ezek mennyire "igazak", általános érvényüek, arról kell is vitázni. De hány ilyen könyvet fog egy gimnazista gyerek a kezébe érettségi előtt? Ahogy az angol mondaná Harai szemlélete "other ball park" és ez viszont baromi hasznos. Hány töri tanár teszi oda a gyerekek elé Kuhn: Tudományos forradalmak szerkezetű könyvét és magyarázza el a paradigmaváltás elméletét? Vagy hány helyen tanítják meg, hogy a "jajj de demokratikus vagy" megszólalás az ókori Görögországban inkább szitók szó volt, mert a demosznak adott szavazti jog az valójában a cenzus kiterjesztése volt, de nem a nép két szép szeméért, hanem mert valakinek érdekében állt új szavazóréteget behoznia a politikai csatarozás színpadára. Ugorjunk 1920 Csehszlovákia. Hogyan rajzolták át a választási körzeteke észak-déli irányúra, hogy ne legyenek magyar többségű területek? Ugorjunk 2014 Magyarországára. Hogyan rajzolták át a választási körzeteket? Az ilyen és ehhez hasonló témákat kéne nem kronóliguksan, hanem összefüggéseikben tanítani. Emellett Marci rosszul tudod. A Száray és a Walter féle tankönyvek tárgyalták a rabszolga kereskedelmet. Egyébként a magyar történelem oktatás még mindig sokkal inkább világ központú, mint az osztrák vagy német. Elméletben egy magyar x éves gyerek többet tud egy német vagy osztrák x éves gyereknél a másik országának történelméről. A történelem és más (még csak nem is rokon vagy segédtudományok, mint pl.: heraldika, oklevél kutatás, stb...) tudományok összefonódása egy bizonyos kor fölött - leginkább közgadaságtudomány az újkor és kaptilazimus kezdete után - pedig elkerülhetetlen. Gazdasági mozgatórugók, az ezt kiváltó, vagy pont az ez által létrehozott társadalmi folyamatok (szociológia kérédésköre, pl.: osztályok) nélkül az évszámok és történések értelmezhetetlenk, pont mint az előbb említettek önmagukban. Elég megnézni az egyik legnagyobb magyar szintetizáló történész Romsics munkáit, hogy mennyit támaszkodni GDP és gazdasági adatokra, amikor a Horthy rendszert elemzi. Azt is fontosnak tartom megemlíteni, hogy Harari használ lábjegyzetet, viszonylag sokat. Most nem tudom megnézni a Sapienst, mert épp kölcsönadtam de a 21 században olyan szerzőkre hivatkozik, mint Rapapport, Dunbar (antropológia) vagy Huntington és Fukuyama (történelem, történelmi filozófia). Ezek után kb a Da vinci kód fikciós regény szintjére rakni, hát köhömm igengcsak furcsa. Harari a tudományos életben beágyazott elfogadott szerzőkre hivatkozik - igaz sok más féle hivatkozás mellett. Arról lehet vitatkozni, hogy a premissza és a szillogizmus amit leír/alkot mennyire helyes. De ezt tudományos alapokon teszi. A Da vinci kód meg egy fikciós regény. Fukuyamától az átlag művelt olvasó egy könyvcímet tud idézni, amit jól eséllyel el sem olvasott. Csak tudja róla, hogy annak fő állítása közröhej tárgyává tette a szerzőt. De ennek ellenére senki nem fikciós regényként kezeli. Harari esete miért is más? És módszertanilag is bőven lehet kötözködni a beszélgetésetekkel. 28:12-nél jön egy olyan rész hogy (nem pontosan idézek, csak nagyságrednileg) "millió példa...infrastruktúrák, szimbolikus tárgyi világok...amelyek erősebbek az embernél. ...Antropológia, kultúrtörténet tárgya...Tárgyi instituciók..." Ez több sebből is vérzik. Egyrészt Balázs szerint több millió példa van, de nem sorol egyet sem (ti ezért szeidtek darabokra Hararit, hogy túl sok az általánosítása és még a példái is nagyon átlalánosak). Ezek után Balázs nem definiálja az infrastruktúra, szimbolikus tárgy, tárgyi institicuó fogalmakat. Pont, mint Harari. Az meg, hogy mi az antropológia tárgya, megint csak kérdéses. Az angol nyelvű wikin a Brittanica Encyclopediara hivatkoznak ahol az alábbi definicót adják meg "Anthropology is the scientific study of humanity, concerned with human behavior, human biology, cultures, societies, and linguistics, in both the present and past, including past human species". A human behavior, cultures, societies igenis magába foglalja, hogy miként gondolkodik egy nép és milyen eszmerendszere van. Anno az első kultúr antropologusok, akik kellően tudományosan rasszisták voltak (pl.: Frazer - Aranyág) szintén a marxista fejlődéselvből indultak ki, hogy animizmus -> totemizmus -> politeizmus -> monoteizmus (-> deizmus, később ateizmus). Azaz fejlődéselv mentén vizsgálták az ember kognitiv teljesítményét a hiedelmeket és az ezek mögött megbújó absztrakciót. Mircea Eliade nevét szintén be lehetett volna dobni a beszélgetés során. Valamint ha valaki olvasta Huntington Civilizációk harcát, akkor azért csak ott motoszkál a fejében, hogy a nagy civlizációként kalsszifikált társadalmak jó része monoteista és, hogy nem az amanozasi animista vagy sámán hiedelmű törzsek és az ő kultúrájuk befolyásolja az emberiség fejlődését/törtéentének irányát. És akkor ez csak az antropológia egyik része ami a kultúrát és a szokásokat érinti. Úgyhogy itt is óvakodnék az ex katedra kijelentésektől, hogy x vagy y nem tárgya az antropológiának. Amúgy hogy ne negatív kicsengése legyen a kommentemnek. Tök jó, hogy beszéltetek a könyvről és jó, hogy kritizáltátok, mert már mint korábban említettem, a tudományos életben mindig a vita visz előre. És ha nincs ez a videó, akkor én sem szedem össze ennyire a gondolataimat. + Filozófiai és a társdalomtudományi szempontból én kaptam olyan új szempontokat, amelyek alapján máshogy tekintek a könyvre. Zárszóként viszont azt szeretném mondani, hogy szerintem pont, hogy történelemtudámny felöl közelítve van sokkal kevesebb "probléma" a könnyvel, mint ahogy az ti beállítjátok.

Na! Egyik kedvenc könyvem. Bár rengeteg vitám lenne vele!

Ami érdekes, h nekem olvasás közben egyáltalán nem az volt az élményem, hogy egy történelmi-antropológiai könyvet olvasok (bár rég olvastam) amiben valaki végre elmondja nekem, h hogy "kell" értelmezni VALÓJÁBAN a történelmet (picit meglepő volt a Hegel párhuzam is). Nagyon sok jó meglátás van a videóban arra vonatkozóan, h hol "zanzásítja" túl a történelmet azok számára akik a történelmet szeretnék érteni (hajrá ...), de amennyire emlékszem Harari is a történelem egyfajta nagyon leegyszerűsített interpretációjaként "tálalja" ezt, ami alkalmas rávilágítani az emberi természet egy fontos aspektusára (narráció). Szerintem ilyesmiket "számon kérni", hogy átsiklik bonyolult történelmi folyamatok fölött kicsit fölösleges, nem éreztem azt, h maga a történelem lenne a könyv célja.

Nem nagyon értem a "bezzeg a középiskolai történelem tananyag milyen tényszerű" gondolatot. A középiskola arról szól kizárólag, hogy hányban volt a csata, hogy hívták az első szerelmét, és ha van is mögöttes gondolat, értelmezés, azt a tanár mondja, és szó szerint kell felidézni amit lediktált, tehát azok a gondolatok is tényszerű adatokként vannak kezelve (legalábbis abban a középiskolában, ahova én jártam). Harari meg a dolgok értelmezésére megy rá, hogy mindez mit jelent (a grünwaldi csata évszáma alig változtat a gondolatai igazságán vagy hazugságán), és ez valóban más, mint amihez szoktunk - talán ezért népszerű, mert használhatjuk végre a fantáziánkat, alkothatunk fikciókat :)

Ha nektek akarna megfelelni, akkor ez a könyv 20 kötetes enciklopédia lett volna és nem egy átfogó szemléletváltó provokáció. Manapság a Big History egy interdisciplináris történelmi nézet, amelyben a hagyományos történelem tanítás teljesen átértékelődik. Harrari egy igazi tanító, aki el akar indítani a gondolkodás útján, és ezt mint látom, meg is tette. Azonban irgalmatlanul hosszú út áll még előttetek, ezért nem is részletezem a problémás felvetéseket. Ne felejtsétek, 99,9%-ban egyformák vagyunk és intézményeinket is ember (homo sapiens) elődeink hozták létre. A fikciót pedig mindarra érti, amit mi hagyományosan non-fiction-nek nevezünk. Jó angolosan.

Az a baj, hogy azt kéritek számon egy 400 oldalas könyvön, hogy miért nem 4000 oldalas. Meg lehet közelíteni a ti szemszögetekből is a dolgot, de ne felejtsük el, hogy ez egy popscience könyv és mint olyan, szerintem élvezhető és ébreszt új gondolatokat az olvasóban. Amit az 51. perc környékén Balázs felvetett, arra nagyjából megtalálja egyébként a választ a második kötetben. Amúgy mentalájk.

Sajnos rengeteg csúsztatás van a könyvben, amiket tényként közöl az író, sőt a kötet folytatásában egyre erősebben mantrázza az olvasó felé a saját jövőképét, amit szintén próbál egyes esetekben tényként közölni. Nem tudom, hogy ez a fordításból fakad-e (bár a review-kat olvasva a szakavatottabb olvasók mind hasonlóan vélekednek nyelvtől függetlenül), de engem kifejezetten zavart. Érdemes amúgy rákeresni, hogy különböző tudósok hogy vélekednek róla (saját területeiknek megfelelően). Én határozottan NEM ajánlom olyanoknak, akik ezekről az érintett témákról nem gondolkodnak már előtte önállóan, mivel őket képes elvinni a könyv egy téves útra. Azoknak pedig szerintem nem élvezetes az olvasás, akik valamely területet szakmájukként élik meg a hétköznapokban az előzőleg említett okokból.

Talán nem az a baj a könyvvel ha sokan elolvassák, hanem ha csak ezt olvassák el. Sokszor közhelyes, és az, hogy a társadalmi konstrukciókat nem kifejtve fikcionak hívja azokat, engem is duhitett

Olvasmányosan ügyes, ez volt a véleményem, miután elolvastam.

nem lehetne néha ezt a marxista alapallast kevésbé eröltetni? mert amugy tök érdekes volt az egesz.

Harari sekélyes tákolmányai helyett mindenkinek ajánlom, hogy inkább olvassa Jared Diamond munkáit. (De Csányi Vilmos és Bereczkei Tamás könyvei is alapmunkák lehetnének...)

Nekem mindig volt egy olyan érzésem, hogy Harari a történettudomány Szabó Pétere. Ő Jared Diamond és James Burke szerelemgyereke, aki elvégzett egy mlm kurzust. 😉 Ennek ellenére alapvetően ajánlom elolvasásra a könyvét, mert évszázados, még rousseau-i tévedésekre mutat rá, amelyek a magyar oktatásban dogmákként fognak élni még évtizedekig. Vannak jó gondolatai, sok helyen túlpörgeti magát - úgy érzi, hogy minden oldalra kell írni egy tabudöntögető szenzációt, ezen át kell lépni és akkor élvezhetővé válik.

Király a beszélgetés, és tök jó kritikákat fogalmaztok meg, de azt éreztem sok esetben a kritikátokra pont az igaz, mint amit az elején megfogalmaztatok a könyvvel szemben: kevés konkrétumot fogalmaz meg. Úgy értem, hogy Balázs több pontot kiemel, és a következtetését elítéli, de arra megoldást, vagy véleményt nem fogalmaz meg. (Azon túl hogy túlságosan egyszerűsít.) Marcinál teljesen érthetően éreztem mi az amivel szemben kritikát fogalmaz meg, és ezzel szemben mit vél helyesnek. Balázsnál egy bizonytalan csapongást éreztem, és sokszor azt kérdeztem “Azaz? Mit állítasz?” (ez lehet az én szegénységi bizonyítványom) 13:00 kiemel egy Harrari állítást, miszerint ha egy korai homo sapienst átemelnénk a mába, akkor tudna funkcionálni. Majd Balázs azt mondja, ez az állítás azért problémás mert így elsiklik azok fölött a közvetítő rendszerek és technikák felett, amiktől különbözőek vagyunk. Én nem olvastam a könyvet, de Balázs ezen állítása nem fakad az idézett Harari kijelentésből, és önmagában nem értem, biológiai értelemben mi ezzel a probléma. Lehet van, de Balázs ezt biztosan nem fogalmazza meg. Marci állításait tökre tudtam követni, és többnyire egyet is értettem.

Szerintem ez a könyv azért olyan népszerű (és én is azért szeretem), mert pont az iskolában 8 éven keresztül heti 3-4 történelemórán megcsömörlött diákoknak ez a magas szintű absztakció és a nagyvonalú összefüggések egy olyan üdítő élményt adnak, amit a túlságosan részletes, száraz tananyag sohasem tudott. És végső soron nem az lenne a lényege az általános- és középiskolás oktatásnak, hogy kedvet kapjon a diák a különböző tudományágakhoz? Az egyetemen meg majd úgyis sokkal részletesebben fogja tanulni az adott területet. Szerintem több ilyen "leegyszerűsítő" kedvcsinálóra lenne szükség általános- és középiskolában.

38:30 kicsit már-már kezd bőszítő lenni, ahogy kerülgetik a posztmodern kifejezés használatát.

Szerintem már ott gond van, ha valaki elhiszi, hogy 370 oldal elolvasása után megismerheti a világot.

Hát kicsit elszégyeltem magam, hogy nekem reveláció erejével hatott. 1/ hogy 70.000 éve jelentek meg a táplálkozásunkban az állati hiárarchiában felettünk álló ragadozók (tüzrakóhelyek csontmaradványaiból), logikusnak tünt, hogy a gondolkodásban beállt változás (agysejti mutációk sora), az elvont gondolkodás képessége (nem csak rikoltok ha jön az oroszlán, hanem azt kiáltom, hogy vigyázz, oroszlán a domb mögött), jelent meg a képességeink között. 2/ A vallások kialakulására is logikus képet adott számomra. Vadászó, gyüjtögető életmód: törzsi animista vallások tömege. Majd a födművelés megjelenése 10.000 éve, birodalmak kialakulása a termék többlet révén előidézte a birodalmak egy vallását (elnyomó, hatalmi apparátus által kikényszerítve). Inkább a könyv által felvetett megállapításokkal kellett volna foglalkozni, hogy helyesek e vagy sem, nem pedig a mellékelt szakirodalmat hiányolni. Tartok tőle, hogy a levont tanulságaim túl egyszerüek a könyvvel kapcsolatban, ezért vártam hogy a könyvben felvetett állítások lesznek a videó témái, de csalódtam. Egy tamás-gáspári finnyáskodásra sikerült.

Már megint Szilikon-völgyet hallottam?

Fiala János mikor lesz?? Ma mondta a mūsorában, h ma megy a partizánba.

Nem olvastam, túlhype-oltnak éreztem,es az mindig gyanús, de most már érdekel, csak kíváncsiságból is! Az egyetlen kritikám a beszélgetéssel kapcsolatban, hogy iszonyú sok idegen szót használtok körmönfont mondatokban. Túlságosan intellektualizáló a beszélgetés. Ez elriaszthat sokakat a végignézéstől. A nagyon érdekes, magvas gondolataitokat közérthetőbben is meg lehetne fogalmazni,anélkül, hogy elveszne a lényeg, mert így meg a Harari-féle populisták nyernek. Azt amúgy végül nem fejtettétek ki, amit Marci felvet, hogy nem-e lehet, hogy újító, merész gondolatokkal állt elő Harari? A tudományos közeg hogy reagált a könyvre amúgy?

Sajnos az "ajánlólevelek" megalázó tévesztések... Amúgy itt is a légyszar dicsôítése a tét, pedig az egy kellemetlen melléktermék csupán.

Ez a könyv az elmúlt évek egyik legnagyobb csalódása volt nekem, amikor olvastam. Szociológiai, politológiai, gazdaságtörténeti-gazdaságelméleti tanulmányokkal a hátam mögött álltam neki, és azt éreztem, hogy tele van társadalomtudományi értelemben vett közhelyekkel, amiket egy átfogó képbe sűrítve, zanzásított formában próbál meg valamiféle nagy megfejtésként tálalni. Kifejezetten kínosan éreztem magam a végére. Számomra érthetetlen, hogy hogyan lett ekkora siker.

akkor úgy is túl élhetjük, hogy a robotok beszélnek rólunk, akkor ugyanúgy fognak a szegényekról és a gazdagokról is beszélni.

wowka

"Intézmények küzdenek egymással..." - hallom. Talán még szomorkodnak is ezek az intézmények, ha nem kerülnek ki győztesen a küzdelemből...

Üdv.Olvastam a könyveeit .Részben egyetértek. Ami nem tetszik: A vendég Sipos Balázs.Ő a meghívott riportalany.A riporter kérdezzen, és ne magyarárzzon,mert többet beszél ,mint a meghívott vendég.A riperter kérdez, és nem válszol saját magának.Egy kérdés rövid, és lényegretörő.Ki a riporter, és ki a vendég,,,,????

Ki fogtok kapni Szabados Ágitól és az olvasóklubja tagjaitól. 😀😀

22:02 nem ismerem Hegel munkásságát filozofiáját, de akkor ezek szerint a nagy különbség közte és Harari között hogy Hegel hitt a szellemben és ezáltal feltételezem hogy a lélekben, annak fontosságában. ( 23:35 ) 50:31 - Túlélő réteg = Szűkös réteg, nagytőkés réteg akik tudtak részesülni a technológiák adta lehetőségekből. Nem gyászol meg senkit, mert megint csak észlelhető, hogy nem hisz az emberi lélekben és annak fontosságában. Végtelenül technokrata a Harari, ez miatt nyomják őt hátulról.

Hol vettétek a foteleket?😀

Nahát! Ez most aztán meglepett! Én aki makacsul a "másik oldalon" táborozom, undorodom ettől a könyvtől, akárcsak Steven Pinker firkálmányaitól. Egy nagy piros pont. Ó, és Vona Gábor is szokott hivatkozni erre a fércműre.

Skeptikusan álltam a műsorotokhoz. Egy kritikátlan propagandát vártam. Ehhez képest egy becsületes és tárgyilagos elemzést kaptam tőletek. Gratulálok és köszönöm

Ha tudományos kredibilitásról van szó, csak ajánlanám a History of the World-t - J.M. Roberts tollából. A Sapiens ennek a Bravo magazin szintjére való lehúzása.

Melyik Hegel könyvről beszél a Balázs?

Olvastam a könyvet és jól írjátok le hogy közérthetően fogalmaz. Talán pont azért népszerű, mert a stílusa ilyen. Én nem fogalmaznék negatívan arról hogy adoptálódik a szöveg ahhoz a kultúrkörhöz amiben kiadták. Helyenként sokat általánosít, mondjátok. Ez a könyv el akart valamit mondani, be akart valamit mutatni, egy gondolatívet, ezért általánosít, elhanyagol részleteket. De minden alkotott 'modellünk' ilyen: eldobjuk a gondolat szempontjából mellékeset. Nem iskolai tankönyv.

Hat ez borzaszto volt. Tehat egy mas szempontbol osszeszerkesztett vilagtortenelem az karosnak van analizalva, mikozben pont az egyszempontusag az ami veszelyes. Ha valaki ir egy olyan konyvet ami pont ugy elemez mindent ahogy az elvarhato, annak nulla erteke van.

Ez biztos, hogy fejlődés?

dikk, már 4k

A népességnövekedés logikusan támogatja az adott közzösségi rendszer kritikáját, az adott közzöségen belül.

A ti nézőpontotok, Marci, érvényes nézőpont, Harari akár be is vehetné a könyvébe. Mert szerintem ez a legjellemzőbb vonása, hogy igyekszik minél több nézőpontból megvizsgálni egy kérdést. Emiatt olyan gondolatébresztő. Nyilván nem érdemes történelemkönyvként olvasni, az alcíme inkább Gondolatok a sapiens történetéhez és jövőjéhez lehetne. Én szeretem a stílusát, szerintem árnyaltan közelít mindenhez, de persze lehet tovább árnyalni. És lehet vele vitázni. Nem úgy, mint egy történelemkönyvvel. Nem sikerült felmutatnotok az érdemeit, azt, hogy bevonja az olvasót, megszólítja, kommunikál vele.

Hát ez az adás jó nagy csalódás volt. Nem is néztem ezt most végig. Hamar megértettem, hogy mivel szerintetek ez ma populáris, sokan olvassák és még a viktor, meg a gates is támogatja, akkor ez szar. Hogy, olvasás közben azon gondolkozott a fiatelember, hogy.... hát tulajdonképpen miért is szar. Szerintem meg inkább nyitottan kellett volna olvasni, hagyni hogy gondolatokat ébresszen, ha már elemezni és bemutatni szerettétek volna. Bár az összes oldal vallási, ideológiai, politikai fanatikusa olvasná ezt a 3 könyvet, hátha ébrednének azok a gondolatok és kicsit élhetőbb, normálisabb világban élnénk.

Mikor lesz Homo Deus elemzés?

Mintha egy Réz András kritikát hallanánk, amit TGM olvas fel a saját szavaival…

🦅Gyermekeim, Gondolkodó társaim, Marci; Balázs! 1., Olvassátok ti egyáltalán a komment szekciót? Ha igen, akkor nem ártana erről tanúbizonyságot tenni, teszem azt, reflektálhatna a hozzászólásomra a csatorna főtitkára, netán CEO-ja valami értelmeset! [ Ne legyen ilyen végletesen egyirányú a kommunikáció az észt osztók és vásárló közönségük között, mert könnyen oda lukadhatunk ki, hogy alapost bevásárolók észből és akkor Noah testvérünk olyan csodálkozó értetlenséggel fogja lesni az absztrakcióimat, mint a testvérek a Benjámin zsákjából megkerülő józsefi serleget! Magyarán: Hová tünt József törzse! Ezt itt a kérdés! Válaszoljatok szellemi partizánjaim! ]

Harari elmélete érdekes, de nagyon leegyszerűsítő. A rengeteg különbséget nem tagadva, de ebből a szempontból pont ilyen a marxizmus is. Utóbbit mégsem kritizáljátok ezért.

A legegyszerübb az lenne, ha meghívnátok Hararit és neki mondanátok el ezeket a dolgokat lássuk mit mond a saját védelme érdekében 😉

Jó volt, köszi, de ez alapján kedvet biztos nem kaptam az elolvasasahoz

Mért kell bonyolult szavakat ,gondolatokat használni ha véleményez valamit? Nekem mind a három kötet tetszett.

Lemaradtam valamiről? 4K? 🤘🏻

Életemben nem találkoztam ezzel a könyvvel de így töri szakról: Minden második könyv úgy kezdődik, hogy "Bevezetés a...." csak ilyet a kutya nem akar olvasni mert a végén annyira bevezetődsz, hogy észre sem veszed és pakk lediplomáztál. XD Csak hogy 2 nagy DE-BTK töri örök kedvencet mondjak: Hegyi - Havas - Szabó.:Római történelem [ennek azért volt nagy sikere mert Szabó Edit tanította a tárgyat és hát ő az egyik szerző szóval... asszem a másik 2 szerző meg az ELTE-n tanít, gondolom ott se mennek át többen Rómából :D ], a másik csoda pedig a Bódy - Ö. Kovács - Bevezetés a társadalomtörténetbe vagy ahogy DE BTK-n hívják "a zöld halál". :D Szóval Marci hidd el nem akarsz te töris "Bevezetés a" könyveket olvasni. Azt a mocskos... ha én első félévben ilyesmit írtam volna engem úgy basztak volna ki a DE-ről, hogy a lábam nem éri a földet. :D [17 percnél járok de már fizikai fájdalmat okoz...]

Tetszik, hogy olvastok!!!

Apróság: nekem mindegy, hogy hány ismert, híres ember olvas egy könyvet... Nem ennek kell lennie az oknak, amiért elolvas valaki egy művet.

Tehát a szerzőnk 1 enyhén kártékony szemfényvesztő. Sapiens = 370 oldal??

Miért állnának korlátozottan rendelkezésre a tudomány bármely ágába bevezető művek? Nyomtatott formában is bőven van, online pedig végtelen mennyiségben. De még ha így lenne is, a Sapiens egy olyan tolvajkulcs az érintett tudományágakhoz, amellyel egyik tudomány tárházát sem tudod kinyitni, de még csak a könyvtári katalógusokat sem, mindegyik kapuhoz kell ugyanaz az erőfeszítés, ami Harari nélkül is kellene, sőt, talán még több, mert előbb még Hararit is ki kell gyomlálni. Gulyás rabszolgasággal kapcsolatos gondolatmenete félremegy, amikor a rasszizmust mint ennek bármilyen szinten is mozgatórugóját akarja sugallni. Hiszen a rabszolgakereskedelem első lépése zömében az volt, hogy feketék adtak el feketéket muszlim rabszolga-kereskedőknek, már sok évszázaddal a fehérek megjelenése előtt. Attól, hogy a rabszolgaság intézménye kegyetlen és elfogadhatatlan, még egyáltalán nem lesz rasszizmus. Muszlim rabszolga-kereskedők a XX. század elejéig adtak-vettek európai fehéreket is. Akkor mi is kiáltsunk rasszizmust és verjük szét a muszlim országokat?

Lécci lécci adjátok kölcsön a hangtechnikusotokat a szpíkzón csapatának!!!!

A rabszolgaság egy 10 000 éves probléma. Az agrárforradalom környékén megjelent a magántulajdon. Ennek tágabb értelmezése elvezettt a rabszolgasághóz is. Szabad emberként felelőséget vállalt önmagáért és rabszolga lett, mert nem tudta megvédeni magát a háboruban vagy a társadalomban anyagilag.

Ennyi butaságot összehordani

én olyan "sapiens" - el szeretnék beszélni aki olvasta (vagy hallott erről) Alfred Korzybski "Science and Sanity" c. könyvét (eddig sajnos nem "találtam" ilyen embert magyarországon...)

A saját preferenciáitokat kéritek számon a könyvön. Ez most könyvismertető vagy könyvkritika? Ismertetőnek kötekedő, kritikának meg felszínes lett.

A jövőről nem ez a Harari -könyv beszél, hanem a 21. Nem értitek, mi az a generalizáció? Túl sokat nyökörögtök a XIX századi amerikai rabszolgaságon? Tessék megtapasztalni, milyen élni Multikultiban. Nekem London a prtikuláris neve, de Párizsról, Berlinről, New Yorkról is vannak közvetett tapasztalataim. Nem látjátok a fától az erdőt. Apropos, ez a mondás aga is egy kultúrális termék, egy fikció, egy általánosítás, ha tetszik, mert persze a Hegel példát nem én hoztam; köszi érte. Az általánosítàs ilyen. Marx a Kommunista Kiáltványban nem tudta, hogy az 1861-es Meiji kapitalizmus milyen lesz, de az áltlánosságai vonatkoztak rà, sőt, horibile dictu, 'ültek'. Bizonyíték? 1905. Vicces, mikor a középiskolai törikönyvvel jöttök. A londoni mai ilyenben nem szerepel az 1848-as évszám. A magyarban pedig az 1853-as. Vajon az oroszban melyik van benne, és miért? És ettől a kapitalizmus társadalmi elfogadásának folyamata nem a XIX században folyik Angliában?re: shopkeepers' nation. Ahelyett, hogy hunglishkodtok, és debunkoljátok a pontatlanságaitokat, érdemes lett volna meghívni valaki olyat a műsorba, aki érti az általánosítás fogalmát. Apropos, PEUGEOT elhagyta az oroszlànt. Lecserélhető az is, ahogy az SS-es Opel-logó. Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy felmerült negatív konnotációk miatt. Mint a tieitek: a fikció hazugság, szerintetek. Az általánosítás, emberiség fogalmában gondolkodás hazugság. Olvassatok Asimovot, A. C Clarke-ot, Vernét, Ciolkovszkíjt. Vagy Steve Jobs is jöhet. Ja. Majdnem sikerült a srácnak eljutni oda, hogy ez a Harari-könyv inkább történelemfilozófia, mint konkrét töri. Szerintem nem, nem kultúrantrolopológia, mert a màsik két könyv, a Homo Deus, majd a 21 mutatja szimpla leíráson túli igényt. Marad a filó. Az a szintje az általánosítàsnak, amikor bizony, csak a legnagyobb trendek maradnak. Szóval, Marci szerkesztő úr, egy pro-Harari értelmiségi kellett volna a műsorba, mint egy falat kenyér. PS: addig mondjátok, hogy , idézem, "nem lehet" az emberiségről, mint egyetlen, aggregált szereplőről beszélni, míg az AI, óbocsánat, MI àt nem vesz pár funkciót. És vele akkor fajunknak, esetleg csak a faj számáraa törzsfejlődésnek kaputt.

Harari a világgazdasági fórum Gréta Thunbergje!

a rossebb vinné el ezt a hararit az összes hasonló ártalom góccal együtt. még az ördögnek se kell.

Szeretem a csatornát, de ez a vidi picit felhúzott. Tipikus hoch-entellektüel okoskodás volt a beszélgetés nagy része. Sajnos úgy tűnt, hogy pont a lényeget nem értették meg, vagy nem akartátok megérteni (a Sapiens összefüggésekre világít rá és nem tárgyi tudást ad). A legalja az volt, amikor a középiskolai irodalom órák kiváltását vizionáltátok. WTF Az is mókás volt, amikor lesajnálóan nevetgélve boncolgattátok, hogy a hitelnek mi köze a bizalomhoz....nyilván egy bank azért ad hitelt, mert nem bízik abban, hogy (kamatokkal együtt) visszakapja azt a jövőben... De kb. minden második mondatot ízekre lehetne szedni: többet vártam tőletek, na.

Szuper beszélgetés!

Nem olvastam ezt a könyvet, de például a rabszolgakereskedelemre nem lehet mai szemmel nézni. Szerintem fel se vetődött az, hogy az afrikaiak emberek. Úgy tekinteni a rabszolgakereskedelemre, hogy gonosz érzéketlen emberek kereskedtek rabszolgákkal, nem lehet. A francia forradalomig csak azt tekintették embernek aki fehér és keresztény. Természetes volt, hogy úgy ahogy lovakat vagy papagályokat adnak-vesznek, ugyanúgy adják veszik a nem fehér embereket.

Ez egy technokrata. Szégyen hogy még nem kaptak el,hozzáértők. Mert az még hogy ateista is,hitetlen stb!! Stival eléggé antikrisztusi fóbiaban szenved!!! Aki "rajong érte"borzasztóan nem elérti hogy mire hajaz a mondanivalója!!!! Ébredj világ!!!! Legyetek áldottak bekével s szeretetben🙏🌞☯️

Az isteni Balázs Édesanyja Bulgakovrol beszélt egy podcastban szerintem jó géneket örökölt inkább Ő mint a Gulya 😄

A téma jó, de a beszèlgetès picit lassú srácok.

Miért nem történészek vitáznak erről inkább? Hitelesebb, korrektebb kritika lenne, mint két "laikus" olvasó véleménye :)

a magyar Hararit, Vona Gábort is meghívhattad volna

A domináns fikció a legnagyobb kérdés!!! Az adott "történet" kipróbálása, visszavezetve a banán-t nem cseréli kókuszdióra többé, mert inkább a pénzt választja helyette az megokosodott ember, amit nem tudna soha hasznosítani (a majom). De kellő számosságú tömeg használja, akkor dominánsá válik a pénz - a kókusszal (ami ehető, vagyis azonnali kézzelfogható haszon) szemben. Tehát a "hívők" száma határozza meg a dominanciát. Amíg úgy látják, hogy működik a történet, addig lesznek hívői. Ha nem működik, akadozik, akkor a hívők is fogynak. Tehát, amíg a banánért kapott pénz kókuszra, illetve bármire váltható, addig hisznek benne, és működni fog. Mert a személyes motivációt jelentő kókusz végül a "hívő" birtokába kerül. Domináns, mert a tömeg hiszi.

Könyvel semmi baj nincs, a besorolással van. Ugyanis ez a könyv sci-fi vagy felnőtt mese, nem egy tudományos valami.

Ralph Lauren ingben van ami 30-40 ezer forint!!! Remélem megírják a pestisrácok.