Egerbe látogatott Életút és örökség című vándorkiállításunk. A 2023. május 19-i megnyitón az Egri Érseki Palota Látogatóközpontban a történeti előadások mellett névadónk korábbi egri látogatásairól is megemlékeztünk.
Köszöntők
0:52 Ternyák Csaba, az Egri Főegyházmegye érseke
3:31 Prőhle Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója
Előadások
12:34 Fejérdy Gergely, tudományos igazgatóhelyettes, Habsburg Ottó Alapítvány
Habsburg Ottó és a katolikus egyház kapcsolatának epizódjai
46:22 Bartók Béla, egyetemi docens, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem
Ottó-misék és a legitimizmus jellemzői Egerben 1920-1944 között
1:06:55 Balás István, a Heves Megyei Kormányhivatal korábbi főigazgatója
Visszaemlékezések Habsburg Ottó egri látogatásairól
Országjáró kiállításunk mostani állomása több szempontból is egyedi: névadónkat díszpolgári címmel kitüntető helységek közül eddig kisebb lélekszámú településeken fordultunk meg, ezúttal azonban egy vármegye székhelyére, egy érsekség központjába voltunk hivatalosak. Habsburg Ottó feleségével, Regina hercegnővel többször is ellátogatott a szívükhöz közel álló városba, és ahogy Habsburg Ottó mind az Alapítványunk kezelésében található levelezésében, mind a vele készült interjúkban gyakran emlegeti, felesége különösképpen beleszeretett Egerbe.
Ternyák Csaba érsek köszöntőjében történelmi, keresztény-katolikus gyökereink fontoságát hangsúlyozta, amely élete végéig táplálta az önmagát európainak, és ugyanakkor magyarnak valló Habsburg Ottó eszmeiségét és lelkületét. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az életszentség és a katolicizmus nem véletlenül kapott olyan nagy hangsúlyt Habsburg Ottó életében, hiszen édesapja, Boldog IV. Károly példája mindig előtte volt - emlékeztetett a főpásztor.
Prőhle Gergely, Alapítványunk igazgatója beszédében arról beszélt, hogy Habsburg Ottó - európai és világviszonylatban is jelentős - életművének mindannyian örökösei vagyunk. Az utolsó magyar trónörökös élete és tevékenysége választ keresett és kínált a 20. század feltartóztathatatlannak tűnő modernizációjára és elvilágiasodására. Példája azt igazolja, hogy napjainkban sem lehetetlen vállalás a tevékeny, folyamatosan megújulni képes keresztény életszemlélet. Ottó mindehhez hitéből merítette az erőt, és nem szűnt meg hálát adni érte. Meg volt győződve arról, hogy a keresztény Európa nem pusztán egy elképzelt, hipotetikus valóság, hanem kézzelfogható realitás - még ha annak születését hosszú és kitartó küzdelem előzi is meg.
A köszöntések után három előadást hallgathatott meg a nagyszámú közönség. Fejérdy Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány tudományos igazgatóhelyettese Habsburg Ottó és a katolikus egyház kapcsolatának epizódjai címmel az életút egészéből villantott fel történéseket. A két világháború közötti időszak helyi legitimista aktivitásáról Bartók Béla, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem docense értekezett (Az Ottó-misék és a legitimizmus jellemzői Egerben (1920-1944)), míg Balás István, a Heves Megyei Kormányhivatal korábbi főigazgatója a rendszerváltás utáni évekről szólt, Visszaemlékezések Habsburg Ottó egri látogatásairól című, személyes élményeivel gazdagított előadásában.
21 май 2023
