"I'M BURNT OUT, WHAT NEXT?" Júlia Füredi, psychologist // Friderikusz Podcast - Episode 55

Подписаться 510 тыс.

Просмотров 266 тыс.

50% 1

How many times do you feel that you can't go on, that you've run out of energy and don't feel like doing anything, that you're tired all the time, but you can't sleep because your thoughts are racing back and forth, that if someone around you even says something in a kindly way, for example, that if things go on like this, his family life will be ruined, that his performance seems to be fine, but he feels increasingly empty, listless and sometimes desperate. ..
What could it be: depression, chronic fatigue, panic disorder? Mostly none of these, as they are typical symptoms of burnout.
Julia Füredi, an organisational psychologist, left her position as a senior manager in a bank because of burnout. It took her many months to help herself. And because she had gathered a wealth of experience, she summarised her knowledge in her book, published a few months ago. Now what? The book may be useful for those who are in the same situation.
In this latest Friderikusz Podcast, you can listen to the story of Julia Füredi's burnout and rebuilding.
How can you support our work?
Be our patron and, depending on the level of your support, you will benefit more and more:
/ friderikuszpodcast
You can also help us with a one-off or regular bank transfer. Here are the key details:
Name: TV Pictures
Account number: OTP Bank 11707062-21446081
Comment: Podcast support
IBAN - International Bank Account Number:
HU68 1170 7062 2144 6081 0000 0000
BIC/SWIFT code: OTPVHUHB
Thank you for your support!
Follow us here:
Facebook: / friderikuszpodcast
Instagram: / friderikuszpodcast
Anchor: anchor.fm/friderikuszpodcast
Spotify: spoti.fi/3blRo2g
Google Podcasts: bit.ly/3fc7A7t
Apple Podcasts: apple.co/3hm2vfi
#FriderikuszPodcast

Опубликовано:

24 авг 2022

Ссылка:

Скачать:

Готовим ссылку...

Добавить в:

Мой плейлист

Посмотреть позже

Комментарии : 209

@norina7645 Год назад

A tèma jó, az interjúalany nem, nehéz megfogalmazi, de talán a hitelessége illetve érzek még benne egy adag affektálást is, mindenestre egy ilyen kisugárzással rendelkező női főnök lenne a rémálmom. :)

@juditpapista283 Год назад

17 évig voltam postai alkalmazott. Ennyi idő alatt 500 ezer Ft-ot sikerült félretennem. Már több éve kiégtem ebben a szakmában, és az akkori párkapcsolatomban is. Több éve éreztem, hogy ez így nem mehet tovább, mert semmim sincs. Pazarolom az időm, az életem, és nem érzem jól magam benne. Aztán végül döntöttem, mert találkoztam egy kedves fiúval akivel új életet tudtam kezdeni. Otthagytam az állásom, a felmondási időmet tanulással töltöttem. Bár ezt már előbb is el lehetett volna kezdeni. Megszereztem a kamionos jogsit. 17 éve megvolt a jogsi személyautóra, de 17 év alatt mondhatni nem is vezettem, mert autóm sem volt. A párommal együtt elmentünk négykezes nemzetközi kamionsofőrnek, és bár a munka nem volt kevés, de mi nagyon szerettük, bejártuk Európát, és egy hatalmas élmény és kaland volt az egész. Persze szerencse volt, hogy találkoztam a párommal, de amit tanulságként levontam az életemből: nem ülni a sz..ban, hanem keresni, kutatni, mi az amit szívesen csinálna az ember, tanulni, nyelvet, új szakmát a taposómalom mellett is. Sajnos én abban nőttem fel, hogy - örüljek, hogy van állásom, meg más sem szereti a munkáját, de meg kell élni valamiből, - ezért sok-sok évig nem is gondoltam arra, hogy mást kellene tanulni, spórolni ahogy csak lehet, majd bátran belevágni. Túl sok évig tartott sajnos amíg rájöttem, hogy változtatni kell, ami bátorsággal, kockáztatással, tanulással jár együtt. És remélhetőleg sikerrel is. Persze tudom azt is, hogy sok múlik az anyagiakon is, és ma már talán ez a legnehezebb. És persze mindenki helyzete más és más.

@Tibor-Travel Год назад

Ez mind szép és jó.Több hasonló beszélgetést is hallottam már,hogy egy felső vezető kiégett,lépett.De nem hallottam,olvastam még hogy egy pék,szakács,cukrász,lakatos..... akik egyik hónapról a másikra élnek,kiléptek,mert kiégtek...

@erikamarkovits8988 Год назад

Értem, hogy mitől égett ki. De azt nem látom hogy most mit csinál másképp. Elkezdett sportolni, netán finomakat főz, kertészkedik, táncolni jár, természetet jár? Csinál egy saját céget és akkor már minden OK? Bocsánat de külsőre és a beszéde is nekem egy kiégett 50-es nő most is. Biztosan nem fogom olvasni a könyvet mert nem HITELES

@tomaskalmar9718 Год назад

Nagyon szeretem Friderikusz podcastjait, de ezt most csak a 19. percig néztem. Füredi Júlia pszichológus elmegy egy jósnõhöz(!) és ott megvilágosodik. Ez nekem sok. Lehet, hogy a továbbiakban értékes dolgok hangzottak el, vállalom a "veszteséget". A hölgy számomra már nem hiteles... 😞

@gonczit Год назад

Ő van kiégve és azt mondja hazamegy és mondja a párjának, hogy drágám pakolj :-D :-D :-D Miért mindíg a férfinek kell pakolni? 😀

@andrasboho3118 Год назад

A téma nagyon jó volt, viszont szerintem a vendég nem volt a legjobb választás. Egyszerűen azért, mert egy felső vezetőről volt szó, aki igazából vígan eléldegélt az átmeneti 1-1.5 évben az összegyűjtött pénzéből és még a gyerekek tandíjára is maradt pénz, stb. Innentől kezdve a hölgy esete a legtöbb néző számára szerintem nem nyújtott sok segítséget, mivel épp az a fő probléma, hogy az ember nem tud csak úgy ellenni 1-1.5 évig vígan, nulla bevételből... Na mindegy, ez így sikerült, várom a következő adást :)

@attilanagy1981 Год назад

Kedves Sándor és Júlia!!! Ez a kiégés nem csak a magasan képzett szakemberek körében van jelen ezt lehet mondani országos problémának. Gondoljanak csak bele egy gyári munkás életébe ahol ugyanazt a munkát végzi évről évre és ráadásul ablak nélküli csarnokokban. Hogy a dolgozó ne tudja hogy nappal vagy éjszaka van. Na ez az igazi megpróbáltatás. Ezért van ennyi lelkibeteg Magyarországon. Mélyebben már nem megyek bele mert az már politika felé terelődne. Végig néztem a videót köszönöm szépen.

@zsuzsajakab1411 Год назад

Friderikusz szinte mindig a legjobbat produkálja, de ez nem tartozik közéjük.Hosszan lehetne taglani, hogy miért, de most csak röviden: a riportalany nem volt hiteles . Az u.n. "kiégés" egy divat -téma, az az érzése az embernek, hogy egyszerüen a könyv reklámozása volt a cél. A riportalany semmire sem adott elfogadható választ, hiába próbálta Friderikusz rászoritani.

@zoltanwilheim7110 Год назад

Nem gondolom, hogy az interjúalany hitelességével lenne baj, de ha már pszichológus, akkor valóban nagyobb mélységet reméltem én is. Sokan élik/éljük meg a kiégést, azt az érzést, hogy EZT & ÍGY biztosan nem akarom tovább csinálni. De jön a kérdés - még ha az anyagi biztonság meg is van - hogy akkor hogyan tovább? És a cím is ezt sugallta, de válasz nem igazán hangzott el.

@AE-wy7ze Год назад

én is átmentem ezen, teljesen egybeesett a változókorral (51-57 éves korom között voltam ilyen állapotban). The dark night of the soul.

@levaidaniel Год назад

"Elmentem egy jósnőhöz!" - amikor leállítottam a lejátszást.

@zsuzsannabird6050 Год назад

Nagyon egyutt tudtam erezni a holggyel. Én külföldön termeszetvedelemben dolgozva ugyanezen mentem keresztül - tehát nem kell ehhez magas beosztásban lenni. Ami meg sokat jelentett, az angliai időjárás, az iroda kontra természetben eltoltott idő aránya és a szociális közeg. Nagy ugrást tettem, atkoltoztem egy másik országba és ujrairtam az életem. Most boldog és kiegyensúlyozott vagyok, pedig egyik diplomamat sem tudom itt hasznalni.

@gabriellahegyvari2988 Год назад

Egy nyomott tanári szférában kilátástalanul pont ugyanezt érzem. Nagyon érdekes volt ezt más nőtől is hallgatni.

@dianagal Год назад

Én abban égtem ki az évek alatt, hogy szívből utáltam a munkámat, mégis 100% ot adtam. 35 éves vagyok épp a saját vállalkozásomon dolgozom és átképzem magam. Természetesen ahol élek rögtön orvosi támogatást kaptam, hogy megint az “utamra” kerüljek. Leszoktam a kávéról és húst csak nagyon ritkán eszek. Ezek is rengeteget segítettek a fáradékonyságon. A riport alany étkezési szokásai is hozzátettek a kiégéshez, alváshiány stb.

@VtSoftware Год назад

Köszönöm Sándor a kérdést; mi van azokkal akiknek nincs anyagi biztonsága?

@MrSzalex83 Год назад

Szerintem tanulságos volt ez a beszélgetés, mert sokan élnek így mint a riportalany, mégsem lépnek a pénz, egzisztencia, magánkörülmènyek miatt. Személy szerint sosem engedném magam bele ilyen "kiszolgáltatottságba", és inkább élek szerényebben, de mindig azt téve/dolgozva és úgy élve, ahogy épp az nekem jól esik. Nyilván ez nem annyira kiszámítható, mint egy jó munkahelyi pozíció, viszont szabadabb, boldogabb és értékesebb életet eredményez. Mert életünkből csak 1 van. De ez csak az én véleményem, magamból kiindulva.

@agirab3009 Год назад

Köszönöm🙏kb 3 hete volt az Interjúalannyal egy reggeli műsorban egy beszélgetés...ott jöttem rá,hogy egyébként ugyanezen okok miatt-szintén ebben a cipőben járok...minden stimmel!A sors fintora,hogy ugyanaz a hivatásom mint a Férjének,és alapjaiban szeretem is.....Azért hasznos ez a beszélgetés mert alattomos dologról van szó sajnos több területen jelenik meg mire összeszeded és egy csokorba rakod..Sokszor kívülről jön a szembesítés!

@robertgemesi277 Год назад

Végig az járt az eszemben, hogy a riportalanynak 27 év kellett a munkahelyén, mire eljutott ahhoz a kérdéshez és felismeréshez, hogy "mit keresek én itt?" és hogy "nem tehetem azt szabadon, amit szeretnék". Nekem idáig eljutni egy multinál 2-3 évembe telt csupán. :D

@ArnoldKlein74 Год назад

Ez a beszélgetés nagyon kilóg az eddigi interjúk sorából, melyek minden esetben tanulságosak, elgondolkodtatók, és valamiféle általános érvényű üzenetet is hordoztak. Ez sajnos nem ilyen volt. Nem is értem a riportalany kiválasztásának szempontját, egy átlagos történet, átlagos szereplőkkel, átlag alatti történetszövéssel, személyes tapasztalatok, személyes véleményes és sok-sok unalmasan személyes részlet. Nem lehet, hogy egy fizetett tartalmat láttunk, melynek célja a tavaly megjelent könyv, esetleg a hivatkozott app népszerűsítése? Én rászántam a 40+ percet, mert vártam, hogy a végén kiderüljön valami, hiba volt, elvesztegetett idő. Annak ellenére, hogy az alany szimpatikus, őszinte, de nem képernyőre való, legalábbis nem ebben a formában.