Ma már tényleg BÁRKI lehet gazdag. 

Ha megkérdezhetem, hogyan tudsz ennyit keresni a digitális piacon, mert már egy ideje kereskedek, és folyamatosan veszteségeim vannak

Azt tanácsolom, hogy hagyja abba a kereskedést, ha folyamatosan veszít, számomra továbbra is a kereskedést folytatom, és Mr. Richard Ratkowski útmutatásaival fogok dolgozni a piacon, amennyire az nekem működik.

Richard Ratkowski úr? Egy barátom mutatott be neki, a férjemmel hónapok óta dolgozunk vele, a férjemmel az általa megszerzett haszonból léptünk be az ingatlanpiacra.

Sok csodálatos dolgot hallottam róla, még egy cikkben is olvastam róla

Kérem, hol beszélhetek vele?

Nagyon köszönöm! Örülök, hogy tetszett! 🔥🙏🏻 Az ilyen kommenteket öröm olvasni!

@@OnlineMarketinges Akkor nem írom le újra részletesen - mert megelőztek: szó szerint így látom! GRATT!

Köszönöm, na ez egy építő kritika és igyekszem változtatni rajta! 🙏🏻

megcsinálta.

Te sem vagy a legélesebb kés a fiókban, ahogy elnézem...

Ott IS használják. Onnan ered, de tartalomgyártók is használják, hogy a vizuális variáció nagyobb legyen. Gyakorlatilag egy eszköz arra, hogy ne mindig ugyanazt lássa a néző, és így valamivel érdekesebb legyen a számára, ami miatt hosszabban fenn tudja tartani az érdeklődését a videó.

De látjuk, hogy ez most nem jött be többeknek, úgyhogy kitalálunk valamit. 😉

​@@OnlineMarketinges Igen, nos, a mesterkéltség miatt, mivel addig azt nézem, hogy a beszélő nem nekem, hanem valahova egy kamerába beszél, ez nagyon kontraproduktív. Ez csakis akkor nem cringe, hogyha nem a kamerába beszélsz, hanem valakihez, aki szintén része a jelenetnek. A másodlagos kamerát kétféleképpen lehet használni. 1. Ha a szövegnek van egy metaszintje, pl. szellemes megjegyzések, vagy alárendelt témakör, amire rövid időre kitérsz. Így ha a második kamera felé fordulsz, és abba beszélsz egy hosszabb-rövidebb ideig, akkor azzal lényegében zárójelbe teszel valamit. Ezzel ugyanazt éred el, hogy változatosabb a vizuális kompozíció, plusz van némi dramaturgiai aspektusa is. Egyszerűen csak a vágásnál azt a kamerát kell választani, amelyikbe pont beszélsz. Így nem érezzük azt, hogy a felvételi folyamat közönsége vagyunk, hanem mindig be vagyunk vonva, és van dramaturgiai funkciója is a második kamerának. A másik lehetséges felhasználás az, hogyha pl. amikor nem csak beszélsz, hanem pl. egy számítógépet kezelsz, megmutatva valamit, akkor a másik kamera téged és a számítógép kijelzőjét mutatja, tehát kvázi azt látjuk, hogy igyekszel valamit megmutatni, elővenni, betölteni, odatenni. És ha ekkor így a megfelelően elhelyezett második kamerába nézel, akkor olyan érzésünk lesz, mintha ott ülnénk melletted, és megmutatnál nekünk valamit. Így megintcsak be vagyunk vonva, nem pedig csak a felvételi munkálatok közönsége vagyunk.