A Keleti-Kárpátok hegyei közül kilépő Tatros folyó alsó szakasza mentén olyan kiszélesedett sík vidék terül el, amely mezőgazdasági termelésre kiválóan alkalmas. Ezen térségben a magyar katolikusok jelenléte bizonyítható módon a középkorig nyúlik vissza. Román történészek is megállapították, hogy „Tatros tartománya” lakosságának nagyobbik része már Moldva alapítása előtt is magyar volt. A ma létező Tatros vidéki csángó települések zöme azonban a 18. századi végi nagy székely menekülthullámok letelepedése következtében jött létre.
Igen. Van magyar élet a Kárpátokon túl is. A külső, keleti gyepűn, Moldvában is van keresnivalója a Hazajárónak. A Tatros vidéki csángók nagy része a mai napig megtartotta magyar nyelvét és katolikus hitét. A szórványlét persze, túl az ezeréves határon, fokozottan kiteszi őket az asszimilációnak, főleg, hogy hitüket nem gyakorolhatják anyanyelvükön. De vannak őrzők, akik a moldvai magyar oktatási program keretében ápolják az itt élők anyanyelvét, biztosítva a magyar élet folytonosságát a Tatros mentén.
Az ezeréves határról, Gyimesbükkről indulunk kelet felé a Tatros mentén. Kománfalva, majd a Dormánfalvai Úz-víztározó után Szaláncfürdőbe térünk, majd sorra látogatjuk a vidék csángó településeit. Diószeg, Újfalu és Szitás felfűzése után lekanyarodunk a Vráncsai-hegységbe, ahol a Putnai vízesés érintésével bekukkantunk a Tisitai-szorosba. Az Ozsdolai-hágón át térünk vissza Székelyföldre, hogy Háromszék keleti őrfalujában, Ozsdolán zárjuk kirándulásunkat.
Látnivalók / Székelyföld / Háromszék
Kománfalva
Dormánfalva
Szlanikfürdő
Diószeg
Újfalu
Szitás
Putna-vízesés
Tisitei-kanyon
Ozsdolai-hágó
Ozsdolai-hágó - Honvédemlék
Ozsdola
Fűrészfalva
Bucias-vízesés
Ozsdola - Kőlik-barlang
29 авг 2024
