Nekem a régi edzőm soha nem engedte hogy grimaszoljak amikor jött a fájdalom. Mindig mondta, hogy a fájdalom és a fáradság a barátunk és amikor nagyon fájt mosolyognunk kellett. A grimaszolásást a pontozóbírók lepontozták, ezért van az, hogy a tornászok is mindig vigyorognak még akkor is ha éppen fejre esett a gerendáról.
