„Magam írom, magam szerkesztem, magam cenzúrázom, magam adom ki, magam terjesztem, és magam ülöm le az érte járót” - így fogalmazta meg Vlagyimir Bukovszkij orosz emberi jogi aktivista, hogy mi is az a szamizdat. A Magyarországon a rendszerváltás előtti évtizedekben engedély nélkül kiadott, cenzúrázatlan kiadványok történetéről 2023-ban jelent meg az első, átfogó kötet (Az írógép és az utazótáska. Szamizdat irodalom Magyarországon 1956-1989, Kronosz Könyvkiadó, 2023), amelynek szerzője, Danyi Gábor a Patent vendége.
Néhány gondolat a beszélgetésből:
- Már az 50-es években is létezett szamizdat Magyarországon, mégpedig vallási irodalom.
- A művészeti, underground szamizdat előbb - a 60-as évek második felében - jelent meg, mint a politikai.
- A művészek alapélménye a bezártság volt, ezért a szamizdat a hálózatépítés és a kapcsolatteremtés eszköze lett.
- A Szétfolyóirat terjesztési modellje egy különleges kommunikációs utópia volt.
- Az ellenzékiség központja és a szamizdat „fellegvára” Lengyelország volt a szovjet blokkban.
- A hazai demokratikus ellenzék nemcsak sokszorosítási, hanem konspirációs módszereket is tanult a lengyelektől.
A beszélgetésből az is kiderül: miért a 70-es években lendült fel a szamizdat kultúra, milyen témákkal foglalkoztak az illegálisan megjelent kiadványok, miért volt kulcsfontosságú az 1981-es év, mit kockáztattak a kiadók és terjesztők, volt-e kapcsolat a művészeti és a politikai szamizdat között?
Szó esik a Beszélőről, az AB Független Kiadóról, Krassó György Magyar Október Kiadójáról, a Szabad Európa Rádió szerepéről, bezúzott könyvekről.
Végül az a kérdés is elhangzik: továbbél-e ma bármi az egykori szamizdat kultúrából.
7 сен 2024
