Traditional Ecological Knowledge (IKL) of Hungarian Herders 

👌

,,A hagyományt nem őrizzük,mert nem rab, nem ápoljuk,mert nem beteg. A hagyományainkat élni kell!,,-Gáll Levente

Ne károgjál már...

A sok műhús zabáló vegán fattya, aki ezt is betiltatná

Nagyon egyet értek. A családban vesszőparipánk a fokos vízgazdálkodás, pedig nem vagyunk vízügyesek. Jól el lett ez szúrva az évtizedek alatt.

Farkas László k

Jó gondolatok, bennem is szoktak ilyenek felmerülni. De amúgy az is, hogy egyáltalán nem csak ilyen ember-haszonállat vonatkozásban ki mit ért szeretet alatt, hanem mondjuk ember-ember vonatkozásban is. Én arra gondolok, hogy azt érti a szeretet alatt, hogy megfelelően takarmányozza, kielégíti az igényeit.. erre most mondhatnád, hogy na ja, ez természetes, hiszen ez az érdeke és ennek köze nincs a szeretethez... de ha megtapasztalnád, hogy némely emberek hogyan nevelik, hogyan tartják a haszonállataikat... akkor megértenéd, hogy van ahol tényleg nem szeretik őket... mondjuk ütik...ééééés! Inkább én úgy mondanám, hogy tisztelni az állatot! Én rosszul vagyok, amikor egy gazda szitkokat szór, állandóan szidja, káromolja az állatait, akkor is, ha úgysem érti az azt. Tisztelje - és nem csak azért, mert belőle él! Az állattenyésztés úgy alapjában véve nem környezetbarát - illetve állattenyésztésnél az ilyen pásztoroló állattartást nevezik annak. Mivel az állat karbantartja ezeket a legelőket, ősgyepeket, ha nem lenne ami lelegeli, elvadulna, elfajulna.. valami ilyesmire gondolok. Hogy mitől bölcsek ezek az emberek? Nem bölcsességnek nevezném, hanem inkább arról van szó, hogy mivel még ők azok, -a pásztoremberek-, akik a legtermészetközelibb életet élnek és nekik jól fejlettek olyan érzékeik amik mondjuk egy városi embernek már nem. De ebben nincs semmi különleges, pl abban, hogy fejlett az időérzékük, a nap állásából szinte percre meg tudják mondani, hogy mennyi az idő, vagy mindenféle megfigyelések alapján, úgy mint az állatok viselkedése, előre tudják, hogy milyen időjárás várható, ilyesmi. Teljesen természetes, hogy minél természetközelibb életet élsz, annál fejlettebbek ezek a képességeid.

Utólag jutott még eszembe, hogy manapság a hasznot az állattartásban nem közvetlenül a haszonállat hozza, hanem az utána kapott uniós támogatás a tulajdonképpeni haszon. Emiatt is előfordul-hat, hogy egyesek igencsak mostohán bánnak a haszonállataikkal, vagyis nem szeretik őket. Teljesen mindegy milyen körülmények között tartják, lényeg, hogy a támogatást felvegyék utánuk... De másik példa is eszembe jutott. Biztos mindenki találkozott már az élete folyamán olyan emberekkel, akik olyan foglalkozást - mi több: hivatást - választottak maguknak, ahol emberekkel kell bánniuk, mégis előfordul, hogy olyan orvossal vagy ügyintézővel találkozol, akiről nem tudsz egyebet megállapítani, mint azt, hogy valszeg utálja az összes embert. Aztán felmerülhet bennünk, hogy az ilyen vajon miért nem megy gyárba dolgozni, és miért nem a gépeket rugdossa, miért rajtam tölti ki minden frusztrációját?

Egy kicsit másképpen írom le, amit először próbáltam... nem egészen értetted, de ez nem baj, örülök, hogy megfogalmazódtak benned ezek a dolgok is. Hozzáteszem, van benne valami, de egészen másról van szó. Tehát vegyünk egy kicsit szélsőséges, és nem túl reális példát, aztán majd ki is fejtem.: (ami jelenleg itt is zajlik egyébként, csak mi emberek tesszük más fajokkal) Lenne egy sokkal értelmesebb és "erősebb" faj az embernél, akik mesterségesen megtermékenyítik a nőnemű egyedeket, majd a tejüket lecsapolják, természetesen a kisbabát elvéve tőlük, hiszen akkor nem jutna nekik tej, ha a gyerek leszívná. Ha a gyermek esetleg fiú lesz, akkor levágják, és megeszik, mert nincs rá szükség. Ennek ellenére szabadon tartanák a nőket, kapnának enni, inni... ettől még ez nem szeretet. Ezt másképp hívják. Ismerős ez valahonnan? Igaz, valószínűleg az emberen kívül nincs még egy faj a világegyetemben, akik azt hiszik szükségük van más fajok tejére. Szóval amikor azt mondod a gondoskodás egyenlő a szeretettel, és az állattartás egyenlő a természet közelséghez, valamint a természet szeretetével, akkor tévedsz. Más fajok kizsákmányolása, kihasználása sehol nem szeretet, és aki ezt állítja, annak nulla az empatikus képessége, és túl sok észről sem árulkodik. (Itt most nem rád célzok) Ahogy te is írtad, csak kicsit másképp, ez nyilvánvalóan csak üzlet, és nem szükséglet. Szerintem ezen is jó lenne kicsit gondolkodni. Miért kéne azt helyesnek gondolnom, amit előttem száz, meg ezer éve annak tartottak? Régen azt is gondolták, hogy a Föld lapos vagy, hogy a négerek rabszolgának születtek, vagy Isten nevében legyilkolhatjuk a pogányokat, stb.stb. Ezeket ma már miért nem gondoljuk úgy? Az ember nagyon sokszor tévúton járt, és jár is a mai napig. Az igazi fejlődés - és itt most nem a technikai fejlődésre gondolok - legnagyobb hátráltatói a hagyomány, és a szokás. Nem kell túl okosnak lenni hozzá, hogy észrevegyük merre halad a világ, nézzük meg a világ statisztikáit, aki egy kicsit is beleássa magát, abszurd dolgokat fog tapasztalni, érthetetlen és kiábrándító dolgokat. Ennek szemléltetésére létezik egy nagyszerű oldal (valós idejű világstatisztika): www.worldometers.info/hu/ Minden rossznak van eredendője, az emberiség történetében pedig nagyon rosszak a gyökerek, amihez a mai napig a többség foggal és körömmel ragaszkodik. A változás jó dolog, el kéne fogadni, hogy mindig minden változik, és ha erre képtelenek vagyunk, akkor máris halottak vagyunk. Persze az más kérdés, hogy nagyon nem jó irányban változunk sajnos... Tisztelet a kivételeknek, de az emberiség olyan mint egy nagy birkanyáj. Csak minket a pénz és az azt birtokló hatalom terelget.

Én tökéletesen megértettelek téged már elsőre is, - talán éppen te nem figyeltél oda egészen - hiszen az első mondatom úgy szólt, hogy jók a gondolataid és ilyeneken szoktam gondolkodni én is. Most úgymond az ő fejükkel próbáltam gondolkodni, hogy mit értenek az alatt, hogy szeretik a jószágot. Amúgy tökéletesen egyetértek veled, pontosabban az általad most kifejtett gondolatokkal és magam is hasonlóképpen vélekedem. No és mi a helyzet a többi állattal? Azokkal, akiket hobbiállatnak hívunk, bár pl a kutya is egyfajta haszonállat-is... a kutyatartók is annyira szeretik a kutyájukat, aztán azt hiszik, hogy azt azzal tudják kifejezni, hogy puszilgatják őket, meg saját arcukat nyalatják vele... ez lenne a szeretet? Utána meg kushad szegény naphosszat a négy fal között... vagy van olyan ember, akinek azért kell kutya, mert legalább kiélheti az uralkodni vágyását - ha már máshogy nem tudja... idomítja és az okoz neki örömet, hogy a kutya szót fogad neki. Jól megrángatja, láttam én már annyi gazdájának megalázkodó kutyát... ez biztos valami kéjes élvezettel tölti el a gazdit, miközben ők mind egytől-egyik meg vannak arról győződve, hogy szeretik az állataikat.... De akármelyik állat hobbiból való tartását sem tartom az állat szempontjából nézve etikus dolognak. Madarak kalitkában, stb... De ott vannak az állatkertek. Sose fért a fejembe, hogy senki sem látja azt amit én? Hogy micsoda állatkínzás szabadnak született állatokat arra kényszeríteni, hogy ketrecben éljék le az életüket? A cirkuszi állatokról már ne is beszéljünk... Meg arról a beteg birtoklási vágyról, amikor az ember hazaviszi a mezőn talált őzikét, vagy akár egy teknőst... Jut eszembe: és tényleg még ez a pásztoroló állattartás a legállatbarátabb. Mert ha elmennél egy baromfitelepre, vagy -sertéstelepre-soha többé nem akarnál bolti csirkét enni.. de meg kacsát se, libát se, főleg nem pulykát. Na az az állatkínzás netovábbja. Bár gyanítom, hogy nem is eszel húst. :)

Amit hobbiállatnak hívunk, és amit írtál róla, ez valamekkora rétegre biztosan igaz, és egyet is értek vele. Nagyon sokan hobbi állatot is, mint pl. kutyát, azért tartanak, hogy kiélhessék magukat, és valamilyen elnyomott hajlamukat. De azért szerencsére ez nem mindig van így, illetve nem ilyen formában. Nekem is van kutyám, sőt cicám is, mindkettő mentett állat. A későbbiekben szeretnék menteni másokat is. Az állatkerti és cirkuszi állattartással kapcsolatban is maximálisan egyetértek veled. Számomra minden állat egyforma, akik egyforma jogokat élveznek, és nem teszek különbséget a haszon, a hobbi és a vadállat között. Ezeket a címkéket mi emberek aggatjuk rájuk saját érdekeink szerint, holott semmi különbség, csak annyi, hogy az egyiket megesszük, a másikat szeretjük. Jól gondolod, nem eszem húst. :) Kicsit eltértünk a témától, de azért remélem összeköthetőek a dolgok mások számára is. (Bár gyanítom eddig nem sokan olvasták ezeket, mert akkor már érkeztek volna a felháborodott ellenvélemények, a köpködés, az előítélet, és a személyeskedés, ahogy ez lenni szokott.)