A Perseverance marsjáró | #34 | ŰRKUTATÁS MAGYARUL 

Ez ugyan olyan tökéletes

Új rész is van kilátásban?

Természetesen, jövőhéten érkezik! ;)

Ez aztán a rugalmasság, gyorsaság, gratulálok. Nagyon élvezhető lett a videó. 🙋🏼‍♂️

Azért azt érdemes lett volna külön érdekességként megemlíteni, hogy a Rover (valószínűleg az előző 3hoz hasonlóan) egy amerikai általános iskolás diáktól kapta a nevét, akinek a névadását (ha jól emlékszem) háromezer valahány száz pályázat közül választották ki és a Rovernek van saját Twitter fiókja is. :) www.csillagaszat.hu/hirek/kozel-11-millio-nev-kerult-a-perseverance-marsjaro-fedelzetere/

@tökinger, bizony a leghasznosobb!

@@paxtonandras4270 Ez tv, te sötétség. Nincs link.

az a fél millió a konteósokat teszi ki sajnos!

De javu :)

Biztos el felejtette beállítani, hogy csak a csatornatagok lássák. Én nem vagyok csatornatag, de kb. 3 napja már láttam ezt a videót.

Ez nekem is megütötte a fülem. 😀 Addig még egy párszor kihalunk meg létrejövünk egy új civilizációként jó esetben de akkor megint a barlangtól meg a tűzcsiholástól kell kezdeni, márha egyáltalán kimászunk abból a fránya vízből. 😂

Rádiohullámokkal ;)

Az atlag -63, a minimum -158, a maximum nyaron elerheti a +20 fokot is. Azert meleg pulcsit, meg teli kabatot vigyel! 👽

@@gameplayraptor1560 Retegesen kell oltozkodni!

Egy jó kiránduláshoz pont megfelelő!

Ha -80 fok van akkor is a hőmérséklet lenne ott a legkisebb bajod.. :)

mert a mars is melegszik

www.nasa.gov/perseverance

@@urkutatasmagyarul Köszönöm a gyors választ! 😃

you tube cim mars kutatás

Vagyis sima CO2-t alakít Oxigénné és erősen mérgező Szénmonoxiddá. Ez a földön szerintem nem túl kedvező :D Erősen ajánlott lenne a szénmonoxidot visszaoxidálni kellemes széndioxiddá az előállítottal azonos mennyiségű oxigénnel különben megmérgeznénk a saját légkörünket.

@@laszlom.3138 Nem azt mondtam hogy ezt az eszközt a Földön is használni hanem ilyen tipusú technológiát fejleszteni ami képes a káros anyagokat kiszűrni.

Miközben itt a földön sem ismerünk sok mindent. Nem jártunk a Mariana árok alján már jó régen, nem ismerünk még minden állat és növény fajt, nem oldottuk meg a szegénységet, az éhezést és a környezet pusztítását. Remélem sikerül eljutni más bolygókra, hogy tönkre tehessük azokat is...

@@jakabgipsz4788 Általános iskolában megtanultuk, hogy a pohárban elolvadt jég nem emeli meg a vízszintet. A média mégis agymosott zöldnácikat generál "elolvad az északi jégsapka vége Hollandiának". Köszönjük az érdemi zöldnáciskodást. Megint. Mégegyszer utoljára. Bár utolsó alkalom lenne...

Tegyük hozzá, hogyaz Antartikszon lévő jég nagyrésze szárazföldön van, így az ott megolvadt jég egyértelműen emeli az óceánok magasságát.

@@urkutatasmagyarul Bár a mondandóm lényege nem ez volt, így igaz!

@@jeesdetriplek4588 Amit mondasz az azért igaz mert a pohárban a jég ÚSZIK. Az anktartisz pedig a föld legnagyobb kontinense aminek a tetején van a jég. Ha ez a jég elolvad akkor belefolyik a tengerbe és megemeli a szintet. Vedd ki a pohárból a jeget és az olvadékát öntsd a pohárba. Na ugye hogy megemeli...? Gondolkozz kicsit úgy, hogy körültekintőbb vagy. De nem ez a legnagyobb próbléma, hanem az, hogy ez édesvíz. Az édesvíz fajsúlya nagyobb mint a sós vízé, ezért a tengerek aljára sűlyedve felborítja a tengeri áramlásokat amik a hőt szállítják az egyenlítő környékéről szerte a bolygón. Ettől változik durván az időjárás. Vagy az is csak kitaláció? Én a bőrömön érzem ezt, te nem? Egyébként egyetértek veled, hogy az álszent környezetvédő csoportok csak a haszonért csinálják. Hamar rájöttek egyesek, hogy a felmelegedés (ami a föld életében periódikusan ismétlődik) jó pénzkereseti lehetőség. Csak rá kell fogni a gyárakra, termékekre és mári extra adókat, áremeléseket lehet eszközölni, amit azután úgysem fordítanak a környezetvédelemre. De ennek nincs köze ahhoz, hogy valóban olvadnak a szárazföldi gleccserek és belefolynak a vizekbe. Ebben te tévedsz.

Ha ideális időben indítjuk az eszközt, akkor 5-6 hónap.

De hát pont erről van szó a videóban. Hogy a korai Mars megfelelő lehetett az élet számára. Nem most létező élet után kutat, hanem bizonyíték után, hogy volt valaha élet a vörös bolygón.

Azt hittem, érthető; a 128MB az az 1 GB 1/8 része. Egyébként tévhit, hogy 2^10, azaz 1024 a váltószám, a valóságban 1000.

@@urkutatasmagyarul Na utánanéztem, decimális vagy bináris számrendszerben van különbség a váltószámok között. 1000 vs 1024

A MOXIE-t? Elég régi elv alapján működik. Nem is bonyolult. Csupán az energiaigénye miatt nem használják brutális mennyiségben.

@@urkutatasmagyarul értem. csak azért kérdeztem mert az űrhajókhoz és az önfenntarthatósághoz van néhány ötletem + tervrajzom a fiókba és már kettőt meg is csináltak előttem és gondolkozom rajta lehet szerezni kéne rá valahogy szabadalmaztatási jogot

Egy kémiai reakcióra, fizikai mechanizmusra nehéz szabadalmat rögzíteni! De egy próbát megér!

@@urkutatasmagyarul inkább a többi ötletemre rakok jogot mert ők csinálták meg előbb. Egyszer le is írtam azokat az ötleteket a kommentbe is. (amúgy köszönöm hogy válaszoltál :) )

Igen, emlékszem is rá, akkor is írtam! ;)

Olvasgass, megtalálod a választ! ;)

Nagyon sok a hegyes, éles kődarab. A kerék pedig a lehető legvékonyabb struktúrával készült, hogy minnél könnyebb legyen. A Perseverane-en már erősebbek, vastagabbak a bordák, így strapabíróbb!

@@urkutatasmagyarul köszönöm!

@@sandorszatmari1216 Szerinted -50 -60 fokon mennyire rugalmas a gumi? :D

szerintem a nagyon hideg és az éles sziklák

A landolás teljesen automata feladat, a Földről semmilyen jel nem irányítja a süllyedést. Azaz a landolóegység van felkészítve rá, hogy biztonságban landoljon a megfelelő helyen, miközben a folyamatról jeleket küld a Földre.

A landolás utánra gondoltam hogy a földről irányítják e hogy merre menjen és mit csináljon. Vagy az is automata?

Napi szinten töltik fel a tennivalókat, de természetesen egy csomó védelmi rendszer működik a járművön.

Ja értem. Világos...köszi szépen mégegyszer! Így tovább a videózással, hajrá!👍

@@urkutatasmagyarul Ha valaki nem teljesen sügér a beágyazott rendszerekhez, ez a video a tesóról (Curiosity) egy aranybánya lehet: ru-vid.com/video/%D0%B2%D0%B8%D0%B4%D0%B5%D0%BE-OTys3VzCe7o.html

Köszi, javítom!

A real time vezérlés kizárt, a jeleknek is több perc kell, mire megjárják a távolságot. A mai hightech eszközökkel az a baj, hogy nem az űr viszontakságaira tervezték őket. Ha fogunk egy barom erős i9 processzort, akkor már azelőtt tönkre menne az űr vákuumában, a sugárzástól és a hőmérsékleti állapotoktól mielőtt megérkezne a Marshoz.

@@urkutatasmagyarul De akkor a jelenlegi procik amik benne vannak miért bírják? Azokat már eleve arra tervezték?

@@viktortoth8211 Pontosan! Több évtizedes fejlesztés és tesztelés áll mögöttük

@@urkutatasmagyarul De a kérdésre tulajdonképpen nem válaszoltál. Tegyük fel hogy van olyan kifejlesztett erős processzor ami bírja az űrt. Szóval akkor milyen lenne egy ilyen Rover?

Valószínűleg egyik sem. Mert a NASA-át sokan nem támogatják és Elon egyszer azt mondta, hogy a ki tűzött idő előtt meg halna akkor a cége nélküle (nem müködne hatékonyan) ezért a cége nem jutna el a Mars bolygóra. De az személyes véleményem szerint először a mi bolygónkon kell rendbe tenni a dolgokat azután jöhet az űr (ha van intelligens gyors űrutazó faj akkor inkább a Naprendszer védelmére kellene a fejlesztést biztosítani mondjuk a bolygóközi gyors utazás is ide tartozhat drón űrhajókkal a nyersanyag szállítás miatt. Fejlett ,, űrteleszopók" használata más csillag rendszerek megfigyelése a veszély elhárítása érdekében.

Ne haragudj, de ezt vitatnám egy kicsit. A NASA nem ma kezdte azért. Az aranykorán túl van, de okos emberek vezetik, biztos tudnak majd forrásokat szerezni a működésükre ahogy eddig is. Elon Musk egy nagyon okos, és ügyes mérnök, üzletember. Neki van egy álma amit el akar érni. Valószínűnek látom, hogy ez sikerülni is fog neki, mert megvan a sikerhez mindene: pénz, tudás, technika, ja és pénz... A mi Föld nevű bolygónkon nincs sok mindent rendbe tenni. Lássuk be a "Boldog Békeidők" 2. felvonását éljük. A klímaváltozást leszámítva rendben vagyunk. Ha akarunk bármit is kezdeni az Űrrel azt most kell elkezdenünk. A Függetlenség napja sem holnap lesz... Nagy sci-fi rajongó vagyok én is. Örülnék, ha kiderülne még is csak élnek kis szürke emberek. De lássuk be erre kicsi az esély. Amúgy is van már Space Force-unk, meg egy veszélyes vírusunk, ide se mernének jönni. Ha meg mégis akkor is 2 hét karantén alatt tán csak kitalál valamit a Földlakó népség... A drón űrhajók is, csak úgy mint az űrkutatás akkor fog tudni belendülni, ha Elon sikerrel jár, és bebizonyítja, hogy meg lehet csinálni, képesek vagyunk rá. Ezután kezdődhet meg az űrkutatásban is cégek közötti verseny, ami a gyors fejlődés záloga. Kevés olyan serkentő szer van a világon, mint a profit illata... Hisz ezért pusztítjuk ki most magunkat is.

@@paxtonandras4270 igazad van, csak a gépek igen eltérő megbízhatóságán elmélkedtem 🙂 !

De a mosógépet nem is 2 milliárd dollárból tervezték, építették, tesztelték.

@@paxtonandras4270 Elég ha a dob csapágyháza nem műanyag lesz, vagyis cserélhető a csapágy, aluldimenzált teljesitmény elektronika, hűtés nélküli motor. Egyszóval tervezett elavulás.

A Marson nincenek gyorsan változó dolgok, azaz nincs mit másodpercenként 25 képkockával rögzíteni. Bőven sok a másodpercenként egy nagyfelbontású fénykép, amiket egymás mellé helyezve óriási panorámaképeket lehet alkotni a marsi tájról.

@@urkutatasmagyarul Nem számítottam ilyen gyors válaszra, köszönöm. Remélem legalább az artemis program keretében a hold esetén lesz már 4K videó.

@@Samstarion329 Erre már most mernék is fogadni!

Jogos, köszi!

@@paxtonandras4270 köszi a fáradságot!

@@paxtonandras4270 Ha már a föld körüli világűrt teleszemeteltük jöhet a Mars. Tipikus emberi felfogás.

Biztos szükség van a másik lehülyézésére? Elolvastam a mondandót, anélkül is érthető és logikus.

@@paxtonandras4270 A Sputnik előtt ( kb 50es évek ) semmi nem volt föld körüli pályán. Most már azt lesik mikor megy valami az űrállomásnak mert több millió ilyen vacak van ott. Ird be hogy space derbish és megmutatja. 6x év alatt teleszemeteltük a Föld környékét. Ott is volt hely sok. Javitás 1957 október 4.

Vannak videók például a landolásáról. Egyébként elég statikus a Mars, nincs semmi, ami mozogna rajta egy-két homoktölcséren kívül, nincs sok értelme videózni.

Az ernyők csak lassítják a landoló egységet. Egyetlen űreszköz sem landolt a Marson kizárólag ernyős landolással, mindegyiken voltak rakerahajtóművek is. Az Ingenuity pedig egy valóságos csoda! Kevesebb, mint két kg az össztömege, ami a marson csak az egyharmada. Emellett viszont 120 cm-es propellerei vannak melyek szédületes, közel 3000-es fordulatszámra képesek felpörögni. A ritka légkör javarészt szén-dioxidból áll, a felkapott porral együtt színezik ilyenre az égboltot. Ezek olya dolgok, amiknek te is utánuk nézhetsz, nem értem, miért nem teszed, ha érdekel a téma

Ahogy a Nap egyre intenzívebb lesz, a Mars egyre lakhatóbbá válik. A Holdon lévő kisebb gravitációnál pedig kónnyebb és gazdaságosabb egy nagy rakéta indítása. Kolonozálni pedig (még) senki nem akar.

Nézz körbe, jó szórakozást! ;)

nagyon igazad van

Persze, de azok a procik és ramok vajon hogy viselik az űrbéli körülményeket, a mínusz 70 fokot, az alacsony légnyomást, vagy a földinél jóval nagyobb ionizált sugárzást? Megmondom én neked, sehogy.

@@urkutatasmagyarul Legalább is egyelőre nem oldották meg :)

@@CsisziLaci Így van! Biztos vagyok benne, hogy a következő amerikai marsjáró már erősebb vezérlővel lesz ellátva.

Az a baj, hogy nekünk kevés, ha Péter 25 éve folyamatosan mondja, hiszen Béla meg pont azt mondja, hogy sosem volt ott élet, ráadásul ő már 30 éve folyamatosan! Mi a bizonyítékokat keressük!

A töréstől nem tartanak. Inkább a sugárzástól, amitől a nokia, vélhetően igen hamar leadná a rendszámát.

Kína és az Egyesült Arab Emírségek küldtek szondákat a Marshoz. Mindkét szonda rendben megérkezett, és marskörüli pályára állt. A kínai szondán van egy landoló egység is egy roverrel, ők május végére tervezik a landolást.

@@urkutatasmagyarul Igaz is gyesült Arab Emírségek...... Azokat is kíváncsian várom. ;)

Nyugi, a Mars felszínén nem lehet semmilyen organikus élőlény. Max a nyomait, vagy maradványait találhatjuk meg, de ezeket is légmentesen zárt fém kapszulákba zárva, amiket csak légmentesen zárt laborokban vizsgálnának.

@@paxtonandras4270 Dr Horváth Andrásék foglalkoznak még azokkal a dűnefoltokkal?

A tavak mélye, nem a felszínen van. Én azt mondom, hogy a felszínen lévő sugárzási körülmények nem teszik lehetővé az organikus lények hosszútávú sértetlen fennmaradását. A mélyebb rétegekben nem elképzelhetetlen, de én nem tartom valószínűnek.

@@paxtonandras4270 te engem ugyan nem ismersz, de én téged igen. Tudom hogy volt interjúd a Kossuth rádióban, és arra is emlékszem, hogy "nagy bolygószakértőnek" illetted magad. A vulkanizmus a kedvenc területed. Na ebből gondoltam, tudsz erről a tanulmányról is aktuálisan.

@@paxtonandras4270 linkeld a weblapod!