Nekem van egy két tippem/ötletem a meszeléshez: A videoban elhangzott, hogy a felmenőink 3-4 éve vízben álló oltott meszet használtak a meszeléshez. Ez azért volt, mert a mészolás nem fejeződik be rendesen, és a hosszabb időnek köszönhető, hogy a Kalcium-oxid rögök teljes mértékben Kalcium-hidroxiddá alakuljanak át. A szemcsék a hosszú idejű áztatással elaprózódnak. Manapság a zsákos por mészhidrátot (száraz oltott mész) úgy állítják elő, hogy a finomra őrölt kalcium-oxidot gőzben oltják. Ezzel az oltás tökéletesen végbe megy, mégis kezelhetőbb finom por alakban marad. Amit ezután egy kézi keverővel vízben könnyen el lehet oszlatni. Ráadásul szennyeződés mentes is. Szerintem ez felér a négyéves oltott mésszel. A német wikipédia szócikk szerint a kényszer szárítás nem tesz jót a meszelt falnak, a lehető legtovább kellene nedvesen tartani, hogy a levegőből nedvesen a szén-dioxidot jobban fel tudja venni. A szén-dioxidos átalakuláskor a mész megköt és nem fog. Szárazon ez már nehezen megy végbe. A levegőben lévő szén-dioxid általában igen kevés (1%) ezért lassan megy végbe. Ugyanez a probléma friss mészvakolatnál is. Emiatt szoktak faszénnel begyújtani egy grillben a szoba közepén - persze elővigyázatossággal, nehogy a bent tartozkódónak elfogyjon a levegő. A faszén izzás közben csaknem füsmentesen ég, a levegő 21%-os oxigéntartalmával reagálva több szén-dioxid keletkezik, ami felgyorsítja a kötési folyamatot. Ezt csak függelen házrész vagy újonnan épülő ház esetén lehetséges. Egyéb esetben nem javaslom, nehogy valaki megfulladjon. Két meszelési réteg közt javasolják, hogy az eltelt idő legyen legalább 24 óra, ezzel biztosítva a jó kötést.
Köszi a hasznos infokat! Valóban emlékszem mi is kokszot égettünk anno. Valóban fontos a nedvesen tartás is. Talán legjobb akkor egy szieszta kályha ami termel vízgőzt is és szén-dioxid ot is.
@@nepazarolj Arra kell figyelni, hogy a szén-dioxid nehezebb a levegőnél. Ha plafonig van festve, akkor ezt a nehezebb gázt valahogy fel kell juttatni mesterséges levegőáramlással egészen a plafonig.
Most akkor ha a gipszkarton olyan mint a glett , akkor vályogba ha bevésem a párnafákat, glett helyett mehet a falra közvetlenül gipszakarton meszelve???
@@nepazarolj Én is gondolkodtam már rajta hogy le verem a vakolatot. Simán a vályog téglára rakom a párna fákat és arra a gipsz kartont. Mögötte vígan tud szellőzni . És végre egyenes falakat kapok . :D
@@nepazarolj Egyébként én a budai földet (piktortégla) agyag lévén nem szívesen használnám mészfestékhez, de a bécsi fehéret kipróbálnám. Sokan egy kalap alatt kezelik, pedig a kettő nem ugyanaz. Igazából én most festem a konyhám egyik sarkát vízzel kevert mészhidrát porral, és valahogy ez a 6-7 réteg, ami ugyanennyi napig tart, túl sokáig tart. Holnap veszek a festékboltban finomra őrölt (szennyeződésmentes) mészkőport (= bécsi fehér). Remélem ezzel sikerül levinni 3 rétegre. Ez a mészkőpor tulajdonképpen nem más mint CO2-vel már reagált oltott mész. Nevezetesen Kalcium-Karbonát. Ha max. 10 térfogatszázalékban a festővödörbe kerül. akkor a festéskor jobban fed mint a puszta oltott mész, viszont az oltott mész majd később összetapasztja ezeket a por részecskéket egymáshoz, tehát elméletileg nem pereg le. A fal akkor hagy nyomot száradás után, ha a CO2 reakció (= kötés) nem történt meg teljesen, és ujjunk végighúzásakor fehér marad. Mészkőporral végeredményben kevesebb CO2 kell a kötéshez. Remélem olaj nélkül is működni fog a dolog. Útálom a szagát, és szeretném mellőzni is. Majd még jelentkezem mi lett az eredmény.
Köszönöm a hasznos infókat is az eszmefuttatást, szerintem abszolút logikus amit felvázoltál. Én magam is kipróbálom legközelebb, addig is nagyon kíváncsian várom a az eredményeidet! Még egyszer nagyon köszönöm a hasznos hozzászólást!
@@nepazarolj És mégegyszer kiemelném, ezeket az anyagokat használva nem kell leszűrni a festeket, mert minden tiszta és szennyeződésmentes, nem tud csomósodni sem. A mész hidrát por olyan 6rész por és 5rész víz arányban lesz olyan állagú mint a zacskós oltott mész. Ha az embernek van ideje akkor pihentesse egy picit az oldatot (tetszőlegesen pár órácskát vagy napot, ahogy jól esik) haználat előtt. Én OBI-ban vásárolt keverőszárral keverem fúróval kis fordulaton. Alacsony fordulat azért jobb, hogy ne csapja szét, ne keruljon a ruhara. Amikor elkeszul a keverek akkor egy masik tiszta vodorbe ontom, mert az aljan ahol nem erte el a keverő-furoszar van hogy leragad. Azert jobb a furogeppel mert az kisebb sulyu a keverogep tul nagy arra a kis vodorre. Festes előtt mindig csak keveset veszek a vodrombe, a kesz festekbol mert leülepszik az anyag, hiába keverem az ecsettel. Amikor már kevés van a vodorben, erzem, hogy vastagabban fog, ilyenkor erdemes már a nagyobb bödönböl keveres után újra szedni. Lenolaj nélkül is nagyon jól működik a dolog beltéren. Apám amikor eljött nem hitte el, hogy azta falat olaj nélkül csináltam. Szerinte anélkül nem lehet, mert ő azt úgy tanulta.
Nem rosszindulatbol, de minek gipszkartonozni, ha utána valaki meszelni fogja? Totál feleslegesnek tartom. Nem hallottam, hogy a karton profilra van szerelve vagy ragasztva? Tudtommal a gipszkarton parazaro, így gyakorlatilag teljesen mindegy mivel fested le szerintem. Esztétikai szempontból a diszperzit jobb szerintem. Sokszor úgy érzem túl van spilazva ez, hogy egy vályog ház vizes e vagy sem. Mert ha vizes akkor azt kell megszuntetni, utana pár eltéréssel ugyanúgy kezelhető mint egy tégla ház. Amennyiben meg vizes és az nem kerül megszüntetésére, akkor meg szinte kár rá költeni. Hosszútávon kútba dobott pénz.
Azért kell a gipszkartonról beszélnünk és a meszelhetőségéről, mert sok házba már ez került sajnos. Egyáltalán nem mindegy mivel festjük le, mert a karton felszívja a mögüle érkező vizet és azt valahol ki kellene engednie, nem hinném, hogy teljesen vízzáró, sőt ezt is úgy reklámozták anno, hogy páraszabályozó. Próbálom megértetni a vályogházak alap lényegét, hogy a része egy vályogház jó működésének, hogy vizet szív a talajból. Ha leszigeteljük, akkor kinyírjuk ezt a képességét és annak előnyeit, pl. hűvös, állandó 55-60 % páratartalom. Ha vályogkompatibilisen újítunk fel vályogházat, akkor képes megküzdeni az érkező nedvességgel.Ha nem, akkor jönnek a gondok.
Ela vajog kompatibilis felújítással én is egyet értek, de szerintem akkor is víz kizárása a legjobb, saját tapasztalat. Ugyanúgy megmarad a belső klíma a házban. Nyáron hűvös télen meleg, mivel a 50-60 cm es falak bőven szigetelnek. De van abban is igazság, amit te írsz.
