Irodalom és karantén #3 | VÉGTELEN TRÉFA - Nárcisztikus kukkolók 

Én véletlenül az egészet elolvastam mostanra, de borzasztó jó hogy segítetek összerakni az egészet fejben, mert szerintem három-négy olvasás után lenne ez valamennyire tiszta enélkül. És köszi hogy rávetettek egy 1100 oldalas könyvre :)

Updike-tól eddig egy könyvet olvastam, és az is elég volt. Örülök, hogy nem vagyok ezzel egyedül. A videóban elhangzottak alapján kikerestem az említett Wallace kritikát, és abban azt írja, hogy (bár nem túl lelkes, de) ő maga is rajongója Updike-nak, és kb. 20 könyvét olvasta. Érdekes véletlen egybeesés benne, hogy az Updike könyv, aminek apróján ezt teszi pont 2020-ban játszódik. :) Most tanulok franciául, és angolul olvasom a könyvet, és nekem is feltűnt a francia tükörfordítás dolog. Éppen az ilyenek miatt gondolom azt, hogy érdemes minél több nyelvet ismerni, és a könyveket az eredeti nyelvükön olvasni. De nagyon értékelem, hogy Balázs, mint fordító külön felhívta erre a figyelmet. Kicsit le vagyok maradva, mert nem mindig jön, hogy olvassam. Ha nem lenne ez az egész beszélgetés, és heti reflexió akkor talán már abba is hagytam volna az olvasást, pedig minden héten felmerül valami érdekes téma, és mindig van egy-egy passzus, ami nagyon tetszik. De nem egy könnyű olvasmány, az biztos. Kicsit az az érzésem, hogy ez szándékos, és a szerző szándékosan nehezíti a mondanivalója átadását. Ami fura, mert az interjúkban, amit néztem felszólal ez ellen az írói gyakorlat ellen. Még nem tudom, hogy ezt hová tegyem.

Nagyon izgalmas szempontokat emlegettetek föl eddig, és bár ezt is érintettétek, az jutott még eszembe, hogy Wallace-nak milyen sokféle és milyen eszméletlenül jó humora van. Néha hangosan felnyerítek, máskor csak röhögök, kacarászok egy-egy egy leleményes megfogalmazáson, megoldáson. Van szituációs- és nyelvi humor, fekete humor, paródia, komikusság és még sorolhatnám. Mégse válik komolytalanná, a szörnyű eseményeket, a szenvedést sose vonja vissza vagy érvényteleníti iróniával. És a legelvetemültebben véres jelenetekben sem emlékszem kegyetlenségre, maró gúnyra vagy ilyesmire. Ez lehetne mondjuk a komédia szempontja, de azt hiszem, ugyanilyen fontos a párja, a tragédia szempontja is, amit szintén sokszor pedzegettek. Hogy egyáltalán lehetséges-e tragédia a regény által vázolt világrendben? S hogy a felvetésemet Balázs egyébként fantasztikus megfigyeléséből tanulva (a lámpázós-rémálmosból) a regény prózapoétikai kulcsaihoz is megpróbáljam közelíteni: elképzelhető, hogy nem csak azért kell legóznunk az eseményekkel, hogy megsaccoljuk a történet körülbelüli kronológiáját, hanem azért (is), hogy kiderüljön, minek mi lehet az előzménye és mi lehet a következménye? Hogy mi tárul fel egy-egy szereplőről a tettei következményének fényében?

Köszönöm a választ a múltkori kérdésemre. Most azt kérdezném, hogy elérhető-e valahol az (talán a 2. beszélgetésben említett) Excel-táblázat, amely segít eligazodni a szereplők és helyszínek között.

14:43 ez az építkezős-balesetes sztori városi legendaként körbement emailben meg fórumokon a kilencvenes évek vége felé, talán picit később. Nagyon érdekes meglepetés volt, hogy itt szembejött.

Ezer köszönet ezért a könyvklubbért! Elképesztően érdekes olvasatot emeltetek be az álom epizód értelmezése kapcsán (is)! Én még bátorkodnék behozni ide Sigmund Freud unheimlich (uncanny) fogalmát is, ami azt hiszem szintén jó magyarázatot ad a jelenet szuggesztív erejére. Számomra a könyv olvasása is 'kísérteties' érzést okoz azzal, hogy állandóan saját - rejtett, tudattalan - fogyasztói magatartásommal szembesít. Slusszpoén, hogy a kísértetiesre gyakran hozzák példaként - Hoffmann Homokembere nyomán - azt a jelenséget, amikor egy dologról nem tudjuk egyértelműen eldönteni, hogy az élőlény-e/van-e lelke vagy pedig egy automatizált robot/gép. Nem csoda hát ez a megmagyarázhatatlan borzongás, hiszen a regény állandóan ezt a kérdést szegezi a fejünkhöz a világban való létezésünk kapcsán :)

Kikapcsolódásként: A kárbejelentős balesetet a Mythbusters reprodukálta. "Barrel of Bricks"-re keresve megtalálható a youtubeon.

Wallace zsenialitása abban is megnyilvánul, hogy egy leendő kor leendő szorongásait vetíti előre, és miközben ez a kor már elérkezett, sokan még fel se fogják, manapság mennyi sérüléssel jár az élet.

Utolsó olvasandó mondatot jövőhétre leírná valaki? Köszi

Lehet, hogy a Roth meg az Updike szexista, de akkor a Wallace, illetve a szöveg meg aszexuális.

ru-vid.com/video/%D0%B2%D0%B8%D0%B4%D0%B5%D0%BE-CNWHDT8zJME.html Hogy jutottunk el idáig!

nem én fingtam