Dimbes-dombos tájak; napos szántók-legelők; árnyas erdők; vadonok mélyén megbújó patakok; völgyekben ücsörgő apró falvak; magas templomok; nemesi kúriák; ormokat uraló legendás várak: egy sokat szenvedett, de hitében és hagyományaiban kitartó nép élettere: a Korponai-erdő. A középkorban épp idáig, a Jávoros-hegység és az Ipoly völgye határolta dombvidékig terjedt a török hódoltság. Fel is értékelődött a vidék szerepe és az északi terjeszkedés megakadályozására végvárak sora épült bérceire. A történelem mindig is átmeneti határterületi szerepet szánt e tájnak: hegyek és völgyek, szlávok és magyarok, Felvidék és Belső-Magyarország találkozik ezen a Trianonban halálra ítélt peremvidéken, ám a sok ütközet ellenére sem sikerült még elűzni innen a magyar életet.
Korponáról indulunk, megnézzük Bozók várát, majd Szénavár érintésével, délre kanyarodva Csábrág várához túrázunk. Leereszkedünk Palástra, ahonnan végül az Ipoly völgye feletti Födémesre érkezünk.
Látnivalók / Felvidék / Hont
Tarisznyavár
Korpona
Bozók vára
Szénavár
Csábrág vára
Palást
Ipolyfödémes
20 май 2016
