Marosszék nem egyszer volt küzdtere a szabadságnak, fedezve a Székelyföldet oly támadások ellen, melyek kivülről jöttek, de védve oly hatalmi túlkapások ellen is, melyek elnyomással fenyegették a székelység ős szabadságát. Ama küzdelmek a nemzet életét, emezek a székelyek ős alkotmányát védték, kik ott és itt elvérzettek, egyiránt hősök és dicsők voltak, mert mind eszmeért, jogért és szabadságért küzdöttek. Azért Marosszéknek vértől gyakran áztatott terére szintén lelkesedéssel és meghatottsággal léphet az utas.
Ilyen lelkesen érkezik a Hazajáró is az Erdélyi-medence szívébe, Székelyföld nyugati kapujába, a „Maros menti fenyves erdő aljába.” Marosszéknek a Kis-Küküllő és a Nyárád menti vidékei után végre a Maros völgyi része is a terítékünkre kerül. Régi székhelyével, Marosvásárhellyel, mely körül a folyók szabdalta termékeny dombvidék az elsők között települt be magyarokkal. Aztán a népek harcának zajló tengerén porlott itt a székely, mégsem hagyta elveszni Erdélynek ezt a szépséges szegletét sem Istenünk.
Székelybósról indulunk. Kebeleszentivány és Jedd érintésével megyünk Koronkába. Székelykakasd után a szék központja, Marosvásárhely következik, hogy Marosszentannai kitérővel Csittszentivánra érkezzünk.
A "Hazajáró" hétről-hétre bakancsot húz és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait és megismerje hazánk természeti- és kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Muravidéken, Őrvidéken és belső-Magyarországon hol gyalog, hol szekérrel, kerékpárral vagy kenuval halad vándorútja során. A Kárpátok fenséges gerinceitől, várromokon, apró fatemplomokon és véráztatta harcmezőkön át, patinás városokig - megannyi magyar emlék kíséri a "Hazajáró" soha véget nem érő útját.
29 авг 2024
