Van mögötte egy másik ok is: időt nyernek a döntésig, kitolja az utolsó pillanatig és nyitva hagyja a lehetőséget, mert ő maga sem biztos magában, vagy nem döntötte el. Ilyen esetben viszont utólag illik elnézést kérni.
Átéltem,megéltem.Tudod,mi fájt benne a legjobban? Hogy hagyta,hogy magamtól jöjjek rá az igazságra,viszont amikor a szemébe mondtam,azt mondta ,rosszul látom. Nagyon igaz amit elmondasz a videóban.
Nekem a hétvégén lett volna egy randim egy szuperaranyos lánnyal. Folyton beszélgettünk, nagyon egymásra hangolódtunk, és tényleg klassz volt az összhang, de nekem hiányzott a vonzódás... És mivel nem vonzódtam hozzá 1-2 hét beszélgetés után sem, a legutóbbi beszélgetésünk alkalmával megmondtam neki, hogy sajnálom, de nincs meg az a valami. Én így érzem korrektnek azt ha valami nem megy, vagy el sem indul. Sajnos erre sokan képtelenek, és tényleg csak hitegetnek. A gyengeség nem bűn, de nem árt felismerni! ;) Köszönöm a videót! :)
"Mi ebből a nyereség? - Minden nemű kapcsolat így- vagy úgy, de valamilyen nyereségre, profitra épül! A halogatás, hitegetés mögött mindig idő nyerés húzódik meg! Egy barátom mondta: - Amikor eljön a fizetés pillanata, akkor mindig kiderül, hogy mennyire volt komoly a szándék! Azt gondolom, ez érvényes a partneri kapcsolatokra is. Valamivel mindig fizetünk egy kapcsolatban, legyen ez figyelmesség, kedvesség, őszinteség stb. stb. és ha már az elején kiderül, hogy nem fizetnek ezekkel az alap értékekkel, akkor az a kapcsolat számodra nem fog profitot hozni! Ennyire egyszerű!
Kedves Kitti! Teljes mértékben egyetértek a videóban elhangzottakkal. Engem régebben gyakran hitegettek, főként párkapcsolatok vagy találkozók terén, de akár más területen is. Változtattam rajta, és sokkal jobb így. Még a fájdalmas igazság is sokkal jobb, mint a bizonytalanság.
Akkor nehéz közölni a fájdalmas igazságot, amikor hálás vagy a másiknak. Amikor levagy kötelezve. Amikor bánt az, hogy a kapott kedvességet nem tudod viszonozni. Amikor a másikat emberileg hibátlannak látod. Megértő, türelmes, nagylelkű. Viszont mégsem tudsz kellőképpen kötődni hozzá. Úgy szereted, mint a testvéredet. Amikor magadban is bizonytalan vagy, hogy hol az eszed, hogy pont egy ilyen remek embert akarsz elküldeni.
Triviális! Ezt is már az általános iskolában kellene tanítani az embereknek! Szorgalmazni kellene, hogy 5-6. osztálytól lépjen be a körbe heti 2-4 óra lelki (al)kémia... és nem lenne ennyi -tudatlanságból- tönkrevágott élet...
Szuper videó, köszönjük, még sok ilyet! Jó, hogy hozzátetted a végén: a hitegetett személy hitegeti saját magát is! Nem akarja látni, hogy ez egy gyáva/önző visszautasítás, mert akkor összedől a légvár. Ha valaki azt mondja, hogy "talán a hétvégén jó lesz valamikor, majd megbeszéljük" azt nemleges válasznak kell tekinteni és más programot szervezni. (Ez azért is szuper, mert ha végül mégis jelentkezik és te már nem érsz rá, akkor hátha veszi a lapot és nem ad ilyen "maybe" választ legközelebb. :) Ha meg eltűnik akkor legalább volt programod a hétvégén, és nem érzed magad annyira visszautasítva sem. Nehéz ez ha az ember többet érez (neadjisten szerelmes), de ne tegyünk valakit az életünk középpontjává, ha ő nem teszi ezt velünk. :)
Az a gond, hogy nagyon sokszor történik ez a hitegetés úgy, hogy a másik nem maybere mondja, hanem biztosra. Saját tapasztalat, hogy sem a konkrét időpont, sem egy csók, sem a további szép üzenetek, sem egy "ugye találkozunk holnapután is, ahogy megbeszéltük" nem biztosítékok arra, hogy egy hitegetővel van dolgunk...
Ezt elküldeném mindnek. Tegnap fejeztem be egy ilyen "kapcsolatot". Igazából nem akarta látni azt, hogy mit tett, és rám akarta hárítani, hogy nem tettem meg mindent, kvázi nem mentem utána megint egy pofonért azután, hogy lepatintott újra és újra egy, "majd találkozunk"-kal. Mikor következő alkalommal megint ezt csinálta, hogy azt mondta, "majd találkozunk", és megkérdeztem, hogy "igen? Mikor?", (nem, nem akartam, csak konfrontálni akartam már), akkor közölte, hogy "talán valamikor". Én: "igen, vagy nem?" Ezt játszottuk végig, majd egy "látod, ezt csináltad végig"-gel otthagytam. Nem érdekelt. Nem érti.... Egészen addig nem is fogja, míg vele nem csinálják ezt.... Azt mondják neki, "majd találkozunk", és néhányszor megszivatják, és még rá is szólnak, hogy azért nem akarnak vele találkozni, mert nem volt kitartó, és nem tartotta oda a pofonért a másik arcát is...
Aztamindenit! Ez rendkívül pontos. Kamaszként, fiatal felnőttként rengetegszer csináltam sajnos, mert nem akartam az adott helyzetben felvállalni, hogy "rossz arc" legyek, a másik szemében meglátni a csalódást. Már szerencsére nem igazán csinálok ilyet, inkább beleállok a helyzetbe, de a visszajelzés-alapúságomat még mindig nem sikerült teljesen elengednem. Köszönöm az emlékeztetőt!
karinda karinda "Az a gond, hogy nagyon sokszor történik ez a hitegetés úgy, hogy a másik nem maybere mondja, hanem biztosra. Saját tapasztalat, hogy sem a konkrét időpont, sem egy csók, sem a további szép üzenetek, sem egy "ugye találkozunk holnapután is, ahogy megbeszéltük" nem biztosítékok arra, hogy egy hitegetővel van dolgunk..." Bizony! Kedves Kitti, nagyon jó volna egy (több) videó - nem csak ebben a témában - arról, hogyan ismerheti fel az ember azt a szituációt, amiben ártanak neki, hitegetik, becsapják, pazarolják az életét, stb., és mit lépjen, milyen határokat érdemes húzni. Arra utalok, hogy sokan csak rosszul kommunikálnak, és a kapcsolat egy pontján meg kellene mondani nekik, hogy pl. "Figyelj, én csak akkor tudom számításba venni/megvárni ezt, ha.... Különben úgy tekintem, mintha nemet mondtál volna." Ilyesmik.
Minden tiszteletem az Öné kedves Kitti! Szeretem a jó szakembereket!Kitti is a jó szakemberek közé tartozik véleményem szerit.Szívesen olvasom írásait ill. hallgatom meg nyilatkozatait.Jó 10-12 éve figyeltem fel Kittire egy RTL-es műsor kapcsán.Nagyon tetszik egyszerűen, jól és világosan magyaráz el dolgokat!A könyvét olvasva is sok mindent sikerült megértenem.Szívesen tanulok és fejlődök folyamatosan!
A szenvedő fél is feltehetnè magàban a kèrdèst, hogy mièrt erőlteti a talàlkàt egy olyan illetővel, akit noszogatni kell ès màs programot szervez. Sokan nem veszik a lapot, pedig jobb tennék.
Nekem egy kollégám volt akinek kölcsön adtam és mindig csak hitegetett hogy "munka után vissza adom" "majd ha megkapom a fizetésem" stb. persze nem olyan nagy összegről volt szó, de azért elég frusztráló volt, aztán egy idő után már nem érdekelt...
Egy figyelmes kicsit tapasztalt ember ennel a bizonyos ,,majd irok hogy erek ra" rokton dobhassa a kukaba a talit... Mert ha valaki azt irja meglatom hogy erek ra, akkor minden mas elobbrevalo lesz mint a tali... Mert ebbe a ,,hogy erek ra" ban benne van a kifogas is... Hat ezt irtam es sajnos nem ertem ra...
Kedves , Kitti ! Pszichológiát tanulok , rengeteg erő , szeretet , muníció és szakmaiság amit adnak a videói ! De ennél a videónál úgy érzem e dolgokban még sokáig , meg se nyilvánulhatok majd ! Ha beleszaladok ilyesmibe , ünnepélyesen megígérem Önnek és a magam részére , szakmai mentoromnak azonnal szólni fogok és a Segítségét kérem ha ilyen Ismerősökkel találkozom ! Hálásan köszönöm , hogy nem rejti véka az Ön Emberségét és szeretetét , szakmai alázatosságát ! Magyarországon Önök , vezető pszichológusaink mint pl.: Bagdy Emőke főorvos Asszony , rengeteget tesznek és adnak a ma Élőknek ! Isten áldja meg Önöket : Kiss Józsefné gyógypedagógiai asszisztens és családsegítő
Hogy lehet kilépni a hitegetettségből? Családtagokat (gyereket, szülőt, házastársat) hiteget az illető és mindig, mindenki boldogan hisz, mert néha teljesíti, de sokszor nem. Jó lenne leállítani ezt a viselkedést, mert tényleg nem jó. Hogyan lehet?
Az ilyeneket el kell röviden tömören küldeni a halál, náthás kék eresére. Ez egy játék a másik idejével és érzelmeivel. A másik kedvencem a tipikus álbarátok akiknek csak addig vagy fontos amíg kell mondjuk menni betonozni stb stb, segítesz és a másik csak kihasználja. De egyébként a politikusok is ilyenek kihasználják az embereket önös céljaikért, vissza fele meg pejparipa himbi limbije a popóba van. Az állatvilágban is vannak szimbiózisok mikor együtt élnek élőlények, de ott van kölcsönösség, sok esetben az emberi kapcsolatok nem kölcsönösek...az állatok bölcsebbek és lojálisabbak mint az ember...ezért is tart az emberisegg ott ahol...kérdés meddig tűri ezt a Teremtő...nincs hit, nincs erkölcs, nincs becsület. És ezért vannak gondok mindenhol az emberi világban.
talán azoknak a körmére kellene nézni, akik kezükben tartják a médiát, akik el akarják veled hitetni, hogy neked miden (is) jár, azaz aki sunyi módon mossák az agyakat a reklámokkal, a rémhírekkel, a rózsaszín vagy gonosz sorozatokkal.
Én vagyok akit hitegetnek és hogy miért? Kérdésedre válaszolva azért,mert én mindig próbálom a jót látni a másikban elhinni hogy ő is tud kedves lenni, olyan mint én...én hülye elhiszem azt a mondást miszrint: "azt kapod amit adsz" , továbbá azt is elhiszem hogy: "Jó tett helyébe jót várj" még most is (22 évesen) Sok SOK kihasználás után elhiszem ezt... ezért hagyom hogy játszsnak ja és mert,szeretném tudni az okát, mivel én NORMÁLISAN viszonyulok a másik fékhez az UTOLSÓ pillanatig...
