Miben hisznek a filozófusok? :: ELEMZÉS | Tőzsér János & Nagy Gergely

Подписаться 8 тыс.

Просмотров 5 тыс.

50% 1

Teletranszporter, zombik, trópusok és lehetséges világok. Min gondolkodnak állandóan a filozófusok? Mi egyáltalán a filozófia célja? A boldogság keresése? Esetleg az igazság megtalálása? Szeretnénk-e örökké élni és milyen helyzetben ölnénk meg puszta kézzel valakit? Miben van a legnagyobb vita és a legnagyobb egyetértés a filozófusok közt?
David Bourget (Western University) és David Chalmers (NYU) 2021-ben megjelent felmérése alapján mutatjuk be nektek és értékeljük azt, hogy mik a filozófia legfontosabb kérdései és miben és miért hisznek a filozófusok. Mindezt tesszük úgy, hogy rámutatunk olyan összefüggésekre, amik első ránézésre talán eszünkbe sem jutnának: mi jár együtt azzal, ha valaki hisz a lélekben, vagy abban, hogy az esztétikai értékek objektívek?
Tőzsér János, filozófus, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének tudományos főmunkatársa, a Metafizika és Az igazság pillanatai című könyv, illetva számtalan tanulmány szerzője.
Nagy Gergely, református teológus, a Károli Gáspár Református Egyetem PhD kutatója, a Kálvinista Apologetika alapítója.
Az "Észszerűség, tudomány, Isten" c. könyvet itt tudod támogatni: / 55080587
A beszélgetés hivatkozásai:
David Bourget (Western University) és David Chalmers (NYU) felmérése: philarchive.org/archive/BOUPOP-3
William Lane Craig: Time and Eternity: Exploring God's Relationship to Time www.amazon.com/Time-Eternity-...
William Lane Craig és J. P. Moreland: The Blackwell Companion to Natural Theology www.amazon.com/Blackwell-Comp...
TARTALOM:
0:00 Bevezető
I. Metafilozófia
16:53 I/1. Mi a filozófia célja?
23:17 I/2. Metafilozófia
25:58 I/3. Fejlődik-e a filozófia?
34:38 I/4. Van-e filozófiai tudás?
37:35 I/5. Létezhet-e racionális nézetkülönbség?
II. Metafizika
40:54 II/1. Absztrakt tárgyak
47:35 II/2. Léteznek-e lehetséges világok?
54:06 II/3. A tulajdonságok
59:32 II/4. Temporális ontológia - hogyan léteznek időben a tárgyak?
1:09:31 II/5. Szobor és tömb
III. Vallásfilozófia
1:16:17 III/1. Létezik-e Isten?
1:20:33 III/2. Melyik a legerősebb istenérv?
1:26:02 III/3. Mivel magyarázható a kozmológiai finomhangoltság?
Miben hiszünk MI az istenkérdés kapcsán?
IV. Elmefilozófia
1:36:50 IV/1. Elme
1:40:29 IV/2. Teletranszporter
1:43:10 IV/3. Létezhetnek-e zombik?
1:50:20 IV/4. Tudatosság
1:54:32 IV/5. Létezhet-e kiterjesztett elme?
1:59:27 IV/6. Létezik-e a tudat kemény problémája?
2:01:49 IV/7. Van-e szabad akaratunk?
2:07:13 Miben hiszünk MI az elmefilozófia kapcsán?
V. Etika
2:13:36 V/1. Metaetika
2:17:28 V/2. Normatív etika
02:21:02 V/3. A footbridge- és a villamos-dilemma
VI. Tanulságok
02:26:48 Tanulságok
02:27:45 Kilengések
02:28:31 Miben volt a legnagyobb fokú egyetértés?
02:31:25 Miben volt a legnagyobb fokú eltérés?
02:34:08 Mik a legfőbb "csomagok"?
02:36:25 Tőzsér János konklúziója
02:38:48 Mit válaszolnánk a footbridge- és a villamos-dilemmára?
02:44:14 Befejezés
------------------------------- TÁMOGATÁS -------------------------------
Patreon (rendszeres): / kalvinistaapologetika
RU-vid-tagság (rendszeres): / kálvinista apologetika
Egyéb támogatás: www.kalvinistaapologetika.hu/t...
------------------------------- LINKEK -------------------------------
Facebook: / kalvinistaapologetika
Honlap: www.kalvinistaapologetika.hu
Instagram: / kalvinistaapologetika
Twitter: / kalvinistaapologetika
Spotify: spoti.fi/3A2iCF0
Apple Podcast: apple.co/3fIBOjB
------------------------------- KÖZÖSSÉG -------------------------------
Facebook-csoport: / 2036398356436316
------------------------------- KAPCSOLAT -------------------------------
Email: kalvapol@gmail.com
*Ha bomlasztóan kommentelsz, tiszteletlen vagy, vagy sértegetsz másokat, a hozzászólásodat töröljük.
#filozófia #elemzés #tudomány

Опубликовано:

25 июн 2024

Ссылка:

Скачать:

Готовим ссылку...

Добавить в:

Мой плейлист

Посмотреть позже

Комментарии : 40

@istvanvoros5172 2 года назад

A megtekintések száma elborzasztó, az viszont, hogy ennek ellenére újra és újra kapunk ilyen videókat, az fantasztikus és elismerésre méltó! Több Tőzsér Jánost az internetre (is)!

@sverre4319 2 года назад

Wow, azt hittem a többi videón is annyi megtekintés van mint az Orosz Lászlóval való beszélgetős videókon. Legalábbis többre számítottam. Eddig nem vettem észre.

@CosmosWorld 2 года назад

Érdekes videó volt, néhol nehezen érthető, - a sok terminológia miatt is - de ez érthető a filozófiai gondolatok mélysége és sokoldalúsága miatt. Jó, hogy vannak ilyen tartalmak, amikben ennyire tanultan és értelmesen nyilvánulnak meg a jelenségekről.

@alittax 2 года назад

Már korábban is írtam, de nem lehet elégszer elismételni: nekem nagyon, nagyon tetszenek ez a videók Jánossal, szerintem nagy igény van rá, és szívesebben néznék még többet! :)

@zoard1993 2 года назад

Tőzsér János iránt rokonszenvet érzek. Izgalmas elemzés volt. Köszönöm!

@istvankocsis6532 2 года назад

A magas vérnyomás és a cukorbetegség elkerülésén túl egy újabb jó érv a január elsejei fogyókúra-fogadalom mellé, a vonat elé lökés kockázatának mérséklése. :) Komolyra fordítva a szót, nagyon jó beszélgetés volt. Tőzsér Jánost eddig nem ismertem, de nagyon penge. Köszönöm!

@gaborjuracsik4847 2 года назад

Nagyon jó és hiánypótló videó lett megint. A hard fact viszont rossz válasz. Egy lottósorsolás kapcsán ez persze használható, viszont ha a másik esetben a nem létezés az opció, akkor ez nem működik. Mit értek ez alatt? A tudományos gondolkodásunk során valószínűsíthető eseményekben keresünk rendszert, struktúrát. A különleges esemény mögött, mint a születésnapunkon való lottónyeremény esetén a strukturakeresés adhatja azt a választ, hogy ezt így rendelte Isten, ahogy a hard fact is lehet válasz, de ha a hard fact választ akarjuk használni, akkor a gravitáció működése is csupán egy hard fact, és képtelenek vagyunk felismerni a struktúrát, ami a gravitáció törvényének felismeréséhez vezet. Tehát kell, hogy legyen egy módszer ami alapján elválasztjuk a valószínűségi kérdést a strukturakeresés kérdésétől. Ha ezt nem konkretizáljuk, hogy mi ez a határ, akkor önkényes és ezzel irracionális lesz az álláspontunk. Például evolúció elfogadójaként elfogadjuk, hogy milyen állatokból fejlődött ki a bálna, mert az a valószínű, de nem foglalkozunk ugyan ezzel a valószínűséggel például a világ finomhangoltsága kapcsán. Kell lennie valami módszernek, amivel elkülönítjük a valószínűséget és a strukturális keresést.

@rezsonemeth1542 2 года назад

Az idővel kapcsollatban van egy olyan álláspont is, hogy a jelen nem létezik , csak a múlt és a jövő. Csak az valóság ami meg van történve, és meg lesz történve. Az idő pont a pontszerűségénèl fogva kiterjedés nélküli vagyis nem létezik. Ugye azt szokták mondani mire kimondom ezt, sőt rá gondolok már múltidő. Egy kicsit hajaz ez a gyarapodó múltra , mert csak a két féle múlt van , a megtörtént múlt és a leendő múlt. Mégis mi akkor a helyzet a jelennel? Szerintem itt lehet megfogni Istent. Aki a világot amikor teremti tulajdonképpen megJELENíti. És az üdvösség reménye se a valahol és valamikor megkapott Mennyről szól, hanem az Istenben bekövetkező JELENlétedről egy olyan időtlenségről ahol minden kvázi "egyszerre" van. De csak a jó van megJELENítve, és a rosz elMÚLT.

@Vid.186 2 года назад

👏👏👏

@butorasztalosmester 2 года назад

Lehet hogy én egy Zombi vagyok.Véletlenül akadtam rá erre az előadásra/beszélgetésre/.De azt biztosan látom,hogy ez is -mármint a filozófia- egy szakma... Jómagam szakmája a bió módon való gyümölcstermesztés.Ezen belül rálátok a biodiverzitásra, a biológiára ,az ökológiai ,környezeti-fölmelegedésből adódó "gebaszokra",és azt is elég befogadni ,rálátni és érteni mondjuk egy 130 -as IQ-al,memóriámmal stb.Egyszerűen nincs agyi kapacitásom ezt a fogalomrendszert belemerülve megérteni, / a filozófiai elvont kategóriákra gondolok /Mindazonáltal és minden bizonnyal a filozófia nem egy "fölösleges tudomány" ,és némi cinizmussal erre is van "fizetőképes kereslet ".Azon vagyok, hogy húsz év múlva is legyen fogyasztható élelmiszer a két Úr asztalára,és hogy a létezésüket igy biztosítsam a "tudatuk " számára !!

@rezsonemeth1542 2 года назад

Először azt kéne értened mit jelent érteni. Szerintem: A léleknek két létmódját ismerjük ezek egymás ellenpólusai egyik a téridőben és a masik afelett. Ezutóbbi az alapállapot ez olyan mint a kvantumnál a lehetségesség aminek teljes spektruma egyszerre valóság, tehát a téridő a konkretizálódás állapota.( Ugye a két rés kisérletben a hullám egyszerre megy át mindkettőn, de ha megméred akkor csak az egyiken igy részecskévé lesz ami hullám.) Itt a téridőben a lehetségességek különböző variációi különböző tér és időpontokban lehetnek együtt valóságok. A lélek ebben a helyzetben ellentétben a másikkal ezeket a memória eszközével kapcsolja egységgé. Pl. ha nem tudnám mi hogy volt tegnap akkor nem tudnám mi hogy lesz ma. Mért tudom ? Mert a memóriaadatokat (tapasztalatok) nem csak mindenféle séma rendszer nélkül tárolom , hanem e sémák alapján modellé állítom össze. Te tehát nem a világodat ismered, hanem csak a memóriamodellt róla. Ha pl egy sínpárt idézel fel két összetartó egyenesre gondolsz , pedig azok párhuzamosak. Namost ezek a sémák a testeddel együtt fejlődnek ki . Arra való a filozófia tudománya hogy ezek a sémák ne csak arra irányuljansk benned hogy például mit lehet megenni.Ha nincs olyan séma amibe be tudod az új memóriaadatokat illeszteni mert nem passzolnak be erre mondhatod azt hogy nem értem. Tegyük fel Newton mondta a haverjának amikor látta az almát leesni a fáról , hogy azta k..va micsoda érdekes ez, nagy valószínűséggel a haverja azt válaszolta nem értem mi olyan k..va érdekes ezen.Mert a modellalkotó sémái közt nem volt ilyen katagória.

@oromdulo 2 года назад

Szerintem jó felé haladsz - remek a fricska a kommented végén. Bár a megismerés felé vezető utad más mint a Tőzséré, de véleményem szerint közelebb jársz az igazsághoz, mint ő.

@tribunaludu6972 2 года назад

Nagy tévedés lenne azt gondolni, hogy a filozófiának mint egésznek kellene valamiféle konszenzuális választ adnia az alapkérdésekre a természettudományok mintájára. A filozófiában legfeljebb a jelentéktelen kérdések vonatkozásában van hasonló konszenzus, mint mondjuk a fizikán belül a termodinamikai főtételek vonatkozásában. A filozófia ESZKÖZT ad az ember kezébe, hogy ezekhez a megoldásokhoz közelebb kerüljön. A megoldást tehát nem szabad a filozófiáTÓL várni; a megoldást az embernek mindig magától kell várnia, és ebben nyújthat segítséget neki a filozófia.

@Virtualis_Laposborton 2 года назад

Ami fontos, hogy nem istent kell imádni, mert az bálvány imádás. Még egy isten sem tökéletes, és nem tud szuper jó lenni minden pillanatban. Ami magasabb szinten van mint egy isten, az a legmagasabb szintü igazság. Jézus pedig nem egyenlő istennel, amikor valahol ilyenek vannak hogy én és isten eggyek vagyunk, vagy hogy az én szavam isten szava, az nem istent jelent, ebben az esetben az isten szó az igazság szóval egyenlő, ilyenkor Jézus azt képzeli hogy ő neki nagyon igaza van.

@gaborlevai3361 2 года назад

Thanks, Google!

@peterbalint3771 2 года назад

Aki foglalkozott komolyabban történelemmel,az tudja,hogy a múltbéli világok is léteznek. A történelem él,máig hat,mindennapi életünk része,pedig-fizikai értelenben- rajtunk kívül álló világ.

@ferencnezakarias1041 2 года назад

Csak ökögtek-bakogtak az "előadók"!!!!!!!

@zetenybacso362 2 года назад

Taktikai elérésnövelő komment

@rezsonemeth1542 2 года назад

Támogatom

@alittax 2 года назад

1:49 "búzse", ld. 0:09 a ru-vid.com/video/%D0%B2%D0%B8%D0%B4%D0%B5%D0%BE-O73EPFkhqLE.html videóban :)

@Swo37 2 года назад

Igencsak jó lett! Egy bevezetés a (kortárs) filozófia órán is használható lenne.

@csabacsizmadia2802 2 года назад

Mi a véletlen? Szerintem nincs. És nem Istenre gondoltam. Az egyszerre történt eseményeknek is van oka csak nem biztos hogy látjuk a bonyolultsága miatt. Másrészt az univerzum mérete miatt belefér minden a finomhangolás is.

@rezsonemeth1542 2 года назад

Na igen van véletlen, de a folyamatnak ami véletlenszerű, minden hatástól elszigeteltnek kell lennie. Mégis ha ezek a hatások amik mindenképp érik a folyamatot olymértékben nagy számúak, amik ráadásul egymásra is hatnak a véletlenszerűséghez konvergálnak. Ez olyan mint a homogenitás, mi különböztet meg egy a4 méretű mákszínű szürke tálcát felülnézetben üresen és tele mákkal? Napersze ez felveti a nulla és a végtelen egyenlőségét is, pl. a tér üres, vagy végtelen sok ponttal van tele? Tehát pl. az időjárás tökéletesen véletlenszerű, ugyanazon a naptári napon ugyanolyan hatások érik a földet, még sincs soha két ugyanolyan január elseje. Na jó mondjuk picit eltérnek a hatások, de az első hó egyek nagyon különböznek. Ettől az okfejtéstől függetlenül az alapállításod igaz.

@gergelyredai949 2 года назад

A teletransporter dilemma isac asimovnák már megjelenik az 50es években, nem csak mind adott scifi tech eszköz, de mint filozófiai dilemma is. (Pl Its such a beutiful day c. novella de több másikban is amiknek nem jut eszembe a címe) 🙂

@ciszegebe 2 года назад

A villamos dilemma: Ha egy kart húzok meg, az olybá tetszik, mintha a között választanék a váltókarral h 1 vagy 5 ember haljon-e meg. Nyilván inkább 1. Ha le kell lökni egy embert akkor a dilemma az, h meggyilkoljak-e egy embert azért, h megmentsek ötöt? Ebből már nem lehet jól kijönni: vagy gyilkos leszek, vagy gondatlanságból emberölő. És senki nem ment föl egy gyilkost azért, mert megmentett a gyilkosság napján 5 másik embert. És senki nem gondolja h gyilkossággal lehet jót tenni. Ill. voltak ilyen őrült politikusok...

@szaboattila3182 2 года назад

Ácsi Ácsi! A klasszikus villamosproblémánál nem az a kérdés h 1 vagy 5 ember haljon meg. Ebben az esetben nem is beszélhetnénk dilemmáról, hiszen leszámítva néhány szadista pszichopatát senki nem érvelne amellett h inkább 5 ember haljon meg... xd. A klasszikus villamosdilemmánál TUDJUK h az 5 kikötözött ember felé halad a villamos, neked lehetőséged van 1 embert feláldozva megmenteni őket. Ha így teszel, akkor szembe kell nézned a szervdonor problémával. Vagyis jelen pillanatban is rengeteg embernek szüksége lenne szervátültetésre az életben maradáshoz, mi mégsem ölünk meg 1 embert, hogy a szerveivel megmentsünk 5 másikat. Inkább hagyjuk őket meghalni... A footbridge és a trolley problem közti különbség csupán annyi h az előbbinél van fizikai kontaktus( a lökés) az utóbbinál meg csak a váltóval operálsz.

@ciszegebe 2 года назад

@@szaboattila3182 Elismételted a közismert gondolatkísérletet és a szokásos interpretációját. Esetleg megpróbálhatnál saját megoldást javasolni, ha vannak eredeti gondolataid, az még akár érdekes is lehet.

@makaragy 2 года назад

Az igazságnak semmi köze nincs a konszenzusossághoz, ugye? Ugyan , mitől lenne szükséges feltétel az, hogy a sok okos és a sok hülye miben ért egyet?

2 года назад

A konszenzus episztemikusan egyenrangú felek közt értendő, nem pedig "sok okos és sok hülye" közt.

@makaragy 2 года назад

@A téma az igazság kritériuma és a tudományos konszenzus viszonya. Hogy a tudománnyal foglalkozó heterogén csoport tagjai egyenrangóak, ez mit sem befolyásol abban, hogy valamilyen eloszlás szerint található meg a csoportjukban mondjuk pl. az értelem. Vagyis - szerintem az igazságnak nem kritériuma, hogy felismerték-e már, és hogy egyetértenek e benne a tudományos közösség tagjai. De egyáltalán nem kell ebben a kérdésben egyetértenünk. Nincs ebben konszentus köztünk.

2 года назад

De nem is az volt az állítás, hogy a konszenzus az igazság kritériuma.

@makaragy 2 года назад

@.. és ezzel bezárult az eszmecserénk köre.

@alittax 2 года назад

@@makaragy Minél több hozzáértő ember megvizsgál egy megoldási javaslatot, annál nagyobb az esélye annak, hogy valamelyik felfedez benne egy hibát. Ha a többség egy válaszlehetőség felé konvergál, akkor az azért van, mert ők nem találtak benne hibát (ami nem garantálja azt, hogy nincs is, csak valószínűsíti azt, hogy nincs). A kisebbség pedig, amelyik nem ért egyet a többséggel, az lehet azért nem ért a többséggel egyet, mert nem érti, hogy az a hiba, amit ő (a kisebbség) megtalált, miért nem hiba (azaz nem érti a többség magyarázatát). Az is lehet persze, hogy ez fordítva igaz, vagy hogy a többség csak bigott módon ragaszkodik az álláspontjához. Ezért beszélhetünk itt csak valószínűségekről.