Az IXPE űrszonda | #63 | ŰRKUTATÁS MAGYARUL 

5-kor? Nem 4-kor szoktak jönni a hírek?

@@urkutatasmagyarul Részletkérdés... csak jöjjön! 😃

Üdv újra! ;)

Azért az elég hosszú kerülő lett volna, megduplázná a videó hosszát. Önálló témának még érdemes lehet reménykednünk benne, az ehhez hasonló feldolgozása tényleg tananyaggá tehetné ezt a csatornát.

Megtsztelő szavak, köszi! Magam csinálok mindent, egyedül a megírt szövegeket szoktam átnézetni/ellenőriztetni.

@@urkutatasmagyarul Elismerésem a munkádhoz. Még egy szakos csapattól is szép teljesítmény ha ilyen munkát tudnak végezni. Hát még ha csak magában dolgozik rajta valaki. Nagyon köszönöm, hogy csinálod a videókat :)

Nekem annó Presser Pici bácsi mondta, hogy nincs Á hang, nem csak azért, mert nincs rajta ékezet, hanem mert könnyn keverhető a H hang kiejtésével.

@@urkutatasmagyarul Nyilván mindig vannak különcök, de a zenészek 99,999999%-a bizony Á-nak mondja. Én pl. már lassan 25 éve fogom a hangszerem és nem volt még félreértés belőle, hogy A vagy H. Legrosszabb esetben is max visszakérdez az ember. :)

@@urkutatasmagyarul Ja és eszembe jutott egy érdekesség az A-ról. Régen ugye nem volt még módja a Hz mérésének, tehát csak hallás alapján tudtak hangolni. Ebből kifolyólag országonként, de városonként is különbözött az A hang magassága. Handel pl. 422Hz-re hangolt, Bécsben meg 456Hz-re. (Ezt hangvillákból tudjuk, amiket anno fül alapján készítettek.)

@@urkutatasmagyarul szintén zenész, imádom a videóidat, ömlesztve szoktam hallgatni őket. Ebben a pillanatban jutottam el idáig a pontig, és nem tudtam nem megállni, hogy ne kommenteljek, de látom, hogy a kolléga már megtette 🤓 A lényegen amúgy nem változtat, de amely “a” hanggal kezded a magyarázatot, az 2 oktávval mélyebb, mint az az “a” hang, amiről szó esik a videóban. Azaz, az első hang 110Hz, az oktávja pedig 220Hz, majd annak az oktávja 440Hz, és így tovább.

Nem vagy egyedül:) A szondáról viszont szivesen halgattam volna többet. Talán lehetne külön videókat csinálni az ilyen alapfokú ismeretterjesztésnek, és másikat a hírértékű dolgoknak amik az űrszondát jellemzik. De persze ez csak egy vélemény.

Nagyobb a gyújtótáv, nagyobb a nagyítás. Igzából az optikát távolítják el a műholdon található szenzoroktól.

Már dolgozom is rajta! ;)

De fel lehet bontani, ahogy a kék színt is tovább bonthatjuk árnyalatai szerit. Herschel megmérte a kísérlet után a többi részt is, de azokon a területeken nem változott a hőmérő.

Lehet is (felbontani) meg nem is. Elméletileg lehet, gyakorlatilag korlátokkal lehet csak és nehezen. A probléma éppen az, hogy amikor a fényről valamit megállíptunk, akkor az úgy tesszük, hogy valamilyen más mezővel (gravitáció, elektromosság, mágnesesség) hozzuk kölcsönhatásba, vagy magával az anyaggal (amely anyag szintén mezőknek, erős kölcsönhatás, gyege kölcsönhtás, stb. lokális megnyilvánulása). Márpedig ahogy az előadás is igyekszik bemutatni, igen erősen hullámhossz-függő az, hogy a fény (azaz az elektromágeses mezőben keletkező hullám) mennyire "reagál" (hat kölcsön) más mezőkkel, netán az anyaggal. Az általunk látható fénynek hívott frekvencia tartományú fény jól "reagál" (hat kölcsön) annak az anyagnak a részecskéivel (azok rezgéseivel), amit mi átlátszó anyagnak (pl. üvegek) nevezünk. Más frekvenciákon viszont nem ez történik, az üveg nem is játszik mert a fény vagy vissza verődik róla vagy éppen nem hat vele kölcsön egyáltalán. Ez az oka annak is, hogy a nem látható hullámhossz-tartományokra teljesen más módon megépített eszközök kellenek. Más anyagból vannak, vagy nem is nyagi kölcsönhatás elvén működnek, nem is lencse alakúak, nem is üvegből vannak. (És éppen azért nem is látjuk az ilyen frekvencia tartományt, mert a mi szemünk is ilyen értelemben "üveg", azaz hasonló anyagi minőség a fény számára, valódi lencse, lencse-anyagból. Az ezen kívül eső hullámhossz-tartományokra meg nincs is receptorunk, semmilyen. Pontosabban hőérzékelésre van és lám semmi köze nincs a szemhez, pont úgy, ahogy a hőérzékelő szenzoroknak sincs semmi közük az optikai lencsékhez.) Szóval a nem-optikai tartományok spektrográfiai bontásának az szab gátat, hogy műszaklag mennyire megvalósítható az eszköz, ami a szétbontást megtenni hivatott. Ugyanis sima prizmával sajna nem megy. Ettől függetlenül pont ez az, amin dolgoznak, hogy a lehető legjobban működjön, hiszen pont ezzel kap egyre több választ az emberiség.

@@fehercapa3804 Nagyon köszönöm a választ, igazán figyelemre méltó ;)

Ha veszünk egy hasábot valami olyan anyagból, amelyben lelassul a röntgen sugárzás, akkor abból lehet röntgenprizmát faragni, és produkálni fogja a fénytörés jelenségét a röntgen tartományban.

@@gregor_man Igen. És elvben minden hullámhossz tartományra készíthető ilyen prizma más-más anyagból. Elméletben! (Ezt szögeztem le az elején.) Csak, hogy ennek gyakorlati megvalósítási akadályai vannak. Nem minden tartományhoz található ilyen anyag. Eleve az anyag létében egy probléma, hogy ezt a lassító hatást a molekulák belső rezgésével "éri el", azoknak meg a frekvenciája nem minden ilyen tartományhoz illik, legalábbis a használható anyagok esetén. Hatmillió fokos csillagplazmából mégsem készíthetünk hasábot ugye. Részben emiatt az "anyag probléma" miatt néznek ki teljesen máshogy a földi rádió- és mikrohullámú antennák, ahelyett, hogy ehhez simán a rádióhullámokat lassítani képes anyagból készítenénk hasábot, prízmát, lencsét. (Tudva, hogy sok esetben a paraboloid tükör előtt álló vevőfejben meg van ilyen anyagdarab - valamilyen kristály, fűtött fém, stb.). De nem mindíg van! - ez a lényeg. A műszaki megvalósíthatatlanság problémája.)

Remélem megengedtek egy kis reklámot. ru-vid.com/video/%D0%B2%D0%B8%D0%B4%D0%B5%D0%BE-s39kvm8umNM.html Én remélem, hogy hamar valóság lesz a fenti videó. Kitartást és sok sikert hozzá mindenkinek! ( néhány Elon Musk féle emberre még szükség lenne )

Csigalom, nyugavér! Már nem kell sokat várni ;)

Az egyik a hőmérséklet, a másik szín. Az infra vörös sugárzás a legmelegebb hőmérsékletű a látható fény spektrumából. Az anyagok pedig a hőmérséklet emelkedésével más hullámhosszon (azaz más színűen) világít.

Semmi különöst. De ha a két lencsét egymás elé rakod, akkor teljesen elsötétíthesz.

:)

Egy ilyet? ru-vid.com/video/%D0%B2%D0%B8%D0%B4%D0%B5%D0%BE-IhUytWNPVww.html

Ha jól emlékszem, akkor egy 220 hertzes A-hangot találtam.

Az ember annál önzőbb, mint hogy engedjen a saját kényelméből. Ráadásul eleve fenntarthatatlan életmódot élünk. Nem gondolkodhatunk mind tovább mint ameddig az életünk tart. Nyersanyag, Energia válság, klíma katasztrófa, tervezhetetlen jövő. Jelenleg ennek a korát éljük. Hogy túllépünk-e rajta, azt a fantáziátokra bízom.

Az egyiknél a fénysugarak energiaközléséről van szó, ezt vizsgálta Herschel a prizmával. A másik pedig az izzó testek színe, aminél a melegebb test színe egyre kékebb lesz.

@@urkutatasmagyarul de minél nagyobb az energia annál melegebb is, mint ahogy a videóban is elhangzott, akkor a prizmánál miért a piros felé nőtt a hőmérséklet? Ezt valahogy nem értem, de a videó többi része nagyon jól el lett magyarázva, mint az eddigi fizika óráim egybe gyúrva és csak a lényeg kivéve belőlük :D

@@cowboy0001 A vörös fény (pontosabban az infravörös) képes a legtöbb hőt továbbítani.

Tehát továbbításnál megfordul az egész?

Nem fordul meg semmi, hanem fordítva van. De igen, kb így kell elképzelni.

Természetesen mérik az irányát, pont így, ahogy leírtad. Három ilyen hullám-detektor működik a Földön, melyek elhelyezkedéséből megállapítható, hogy honnan érkezett a hullám. Ez persze csöppet sem fogja zavarni a másban hívőket.

​@@urkutatasmagyarul kösz, az IceCube nevezetű Déli Sarkon lévő neutrinó vizsgáló állomás is témába vágó de ennyi idő alatt még nem találtam olyan infót miszerint már detektáltak olyan részecskéket melyek a Föld mélyéből tehát a Földgolyó túloldalról érkeztek de majd jobban utánanézek.

Csütörtökön már az űrben lesz az IXPE

Imádom a trollokat, köszi! :)

Két teljesen külön dologról van szó, az egyik a hőmérséjletből fakadó szín, a másik a pedig a jobb hőközlés az adott hullámhosszokon.

@@urkutatasmagyarul, nagyon köszönöm! Sejtettem, hogy két külön dolog, de nem tudom, hol lehetne ennek jobban utána olvasni, hogy teljesen megértsem… Ha esetleg az egyik következő részben ezt jobban kifejtenéd, nagyon hálás lennék. Ráadásul, gondolom, nem én vagyok egyedül, akinek ezek a fizikai témák a kedvencei a sorozatodban. 😊

Hát ez már csak viszonyítás, az E-től az F is csak fél hangra van, mégis a következő 'egész' hangnak tituláljuk, pont, mint a H és a C közti félhangköznél.

@@urkutatasmagyarul igaz, mondom amit írtam az csak kis formaság.

@@urkutatasmagyarul én is mint zenész jobban szeretem a nyolcat használni, de mint tudományos megközelítés tetszett a 13, mert igazából ez az igazság. Itt válik el a tudomány és a zenei kultúra (valahol)

Szondának nevezünk minden műszert, ami képes valami vizsgálatára. Ez lehet egy folyadékmenyiség mérő szoda, vagy akár egy alkoholszonda. Ez a föld körül keringő eszköz is vizsgálatokat fog vegezni, tehát szonda.

@@urkutatasmagyarul Köszönöm a választ lehet ez olyan mint a rovar meg a bogár esete.

Minden űrteleszkóp űrszonda, de nem minden űrszonda űrteleszkóp. Minden űrszonda műhold, de nem minden műhold űrszonda. Stb., gyűjtőnevek, fogalmak, körök. Ez csak ennyi. Úgy folytatódna, hogy minden műhold műszaki cikk és minden műszaki cikk cucc. A végén vannak a bigyók, őket veszik körbe az izék. :) De a tudomány világában célszerűen a fogalmaknak az adott mondatban leginkább megfelelő körét illik alkalmazni. Sokszor éppen az gátja a megértésnek, hogy nem fogalmazunk egyértelműen. (Amit én csinálok annak pontos fogalma a tudálékosság, meg most már a poéngyilkosság is.)

@@fehercapa3804 Nem tudtam hogy Fehér Cápák is úszkálnak erre harmadik szemöldökkel :)

A röntgensugarak a fény szabad szemmel nem látható tartományában van. Vagy te nem igazán értetted a videót?

Van röntgenfény is, sőt, rádiófény, csak nem nagyon szokták így emlegetni az elektromágneses sugárzást.