Felkeszuletlen volt. Ket het erre nem eleg. Nem csak repulni kell tudni, hanem a psziches terhelest megtanulni kezelni. Ez egy kulon mufaj. Hosszu idore van szukseg mire minden osszeall. Ezert halt meg 1998-ban Racz Zsolti is Kecskemeten. Behivtak szabirol egy bemutatot lerepulni. Ezt igy nem lehet! Nem ismertem Sopit, en abban az evben vegeztem, de konnyu legyen neki a fold.
Varga "Tömör" Imre cikksorozatában olvastam róla, Hazai (leszálló)pályán címmel. 28 részben írta le regény szerűen önmaga és társai MiG-23 kiképzését/karrierjét, és a szereplők akár egy regényben az ember szívéhez nőnek. Így még inkább megrendítő volt a történet.
Hatalmas tragédia! Sajnos, benne van a pakliban egy ilyen esemény is! Raimstein eseményére gondolva, talán a rosszban is meg kell találni a jót:( Minden pilóta az életét viszi vásárra, de ezzel valamilyen szinten, tisztában is van. Az időt visszafordítani pedig, nem lehet...
A 90-es évek elején (az űrhajós) Magyari Béla jött a csepeli Kossuth Műszaki Szakközépbe különórát tartani, a fedélzeti adatrögzítők működéséről. Akkor elemezte ki nekünk a katasztrófa körülményeit, elejétől a végéig, a végeredmény tömény pilótahibák sorozata volt. Kezdve a szűk, kis sebességű, felszállás utáni erőteljes fordulótól ("nagyzás" a család és a kollégák előtt) a (folyamatos gyorsulást megkönnyítendő de) meggondolatlanul középhelyzetbe állított nyilazási szög mellett végrehajtott második jobbfordulón át, melynek a sugara már túl nagy lett volna ahhoz, hogy ne menjen a nézők feje fölé, ezért egyre inkább bedöntötte a gépet, amivel bár elkerülte a nézőket, erőteljesen csúszni kezdett jobbra, a föld felé. Ezt próbálta kiküszöbölni a vízszintesbe hozott géppel, (már későn) forszázst kapcsolva koppanásig hasra húzott kormánnyal (kritikus állásszög fölé - az utolsó hibáig), annyira, hogy a gép átesett az utolsó métereken, majd 30 g körüli túlterheléssel a kabin a földnek csapódott. A kritikus alá lecsökkent állásszögnek köszönhetően a felhajtóerő visszaemelte a gépet a levegőbe. A tűz következtében beindult a katapultrendszer is, de már csak a halott pilótát "mentette" ki a repülőből. Egy jóval későbbi újságcikkben olvastam a helyszínen lévő gyermekének felkiáltását "mekkora bombát dobott apu!". :( :(
A MiG-23-as az F-14/F-111-hez hasonlóan tudja állítani a szárnyának a nyilazási szögét. Virág nyelven: egyenesről hátra tudja hajtani a szárnyát,illetve vissza. Itt egy kis videó róla:ru-vid.com/video/%D0%B2%D0%B8%D0%B4%D0%B5%D0%BE-HhTFfMaq2wI.html
Ja, így már tudom mi az. Kisebb sebességen kisebb szögben áll a szárny a törzshöz képest, amikor gyorsan megy, "hátracsapja" delta szárnyhoz közelítve. Láttam gépet repülni mindkét szárnyállással.
Párszor repültem úgy 15 ször, utasszállítóval, Boing 737 el a legtöbbet, de Tu- 154 el is ( malév) Tu- 134 el, Airbus A- 320 - szal, meg kicsi kétmotorossal, de már az is gázturbinás volt! Legalább 5- 6 ezer láb sztem, az úgy 2- 3ezer méterről talán, visszatudta volna hozni! Nem kell elfelejteni, egy fémszerkezetről beszélünk, ha nincs felhajtóerő, leesik mint egy db vas!( csak laikus vagyok semmi hozzáértés nincsen!)
