Beláthadó időn belül jön a sorozat 4. része. A támogatók viszonylag magas prioritással szavaztak arra. De előtte még jön hasonló másik is, csak kicsit másféle vadászgépek csoportjáról. Arra még magasabb prioritással szavaztak. :)
Szia Igényes, informatív video volt, dícséret és gratuláció Neked és a közreműködőknek is! Tetszett. Jól össze lett foglalva. A Phantom kitűnő konstrukció volt. Ami kimaradt, hogy annak is volt specializált változata az RF 4 felderítő. De ugye ennek a videonak nem ez volt a témája, fegyverzetet az csak az Izraeli légierőben hordozott. Az F 5 ugyan olcsó volt és kisebb teljesítményű, az oroszok kicsit le is sajnálták, azonban egész addig amíg nem jutottak hozzá egyhez. A kortárs Mig 21 el hasonlították össze gyakorló légi harcban és amíg a hangsebesség felett a Mig fölényben volt, sokkolta őket a különbség hangsebesség alatti tartományban. Ennek oka az F5 szárnymechanizációja és kitéríthető belépőéle nyújtotta előny volt, melyel a Mig nem rendelkezett. Nem tudom szándékosan maradt e ki a generációs kérdés, ami nem baj, csak ugye divat és sokszor viták tárgya. Úgy látom a harmadik generáció végéig tárgyaltad, a negyedik az F14, F15 el kezdődött, majd F16, orosz oldalon Mig 29, Szu 27, francia Mirage 2000, stb. Ugyhogy a következő részben gondolom ez jön, igen érdekesnek ígérkezik. Várjuk nagyon. További eredményes munkát és sok sikert! A fejlődés töretlen 🤗
A felderítőgép szándékosak maradt ki. Mert azok vagy konténeresek, de azt leszámítva dedikált típusok voltak mindig is. A két masszív alap feladatkör, hogy lelőni valamit az égről, vagy a földről a levegőbe repíteni valamit. :) Magával a felderítő gépek kategóriáival külön videó foglalkozik majd. Az F-4-nél az F-4G változatot vártam, hogy majd valaki előhozza, de az is annyira specializált feladatkör, hogy annak csúcskategóriás ellátása egészen a '90-es évekig specializált variánsát jelentette egy családban. MiG-25BM, F-4G stb. A generációzást szándékosan került ez a rész és fogja a következő kettő is*, mert a generáció besorolás buktatóiról, de ennek ellenére hasznosságáról egy külön videó lesz majd. * Igen, jól látod, következő kettő. Csak három részbe fért bele ez a kategória. Úgy, hogy a honi légvédelmi vadászok szintén külön lesznek.
A végén a radaros ábra tartalma amúgy érthető volt? Most vettem csak észre, hogy egy nagyon rövid magyarázó szöveg lemaradt róla, de a színek gondolom így is jól mutatják az arányokat, amit mutatni akarok.
@@Militavia Szerintem érthető volt. A video közelített a tökéleteshez. Úgyis azt mondtad nem lehet végletekig belemenni a technológiába. Jó volt így ahogy van. Nehezebb lesz majd kicsit a földháttérben látó radar szemléltetése, de nem féltelek. Az F4 G tényleg erősen specializált, de erősen szűk, speciális körben is használták.😆 Akkor már meg kellett volna említeni a Mirage 3 variaszárnyú, vtol, stb kísérleti verzióit is, vagy az F104 ZELL verziót. Jó volt ez így ahogy van. Minden nem fér bele. Üdv Krisz
Még esetleg annyi, hogy tökétetesen igaz amit a gázturbinákról mondtál a teljesítmény szempontjából, csak annyit hiányoltam, hogy nem említetted a Whitcomb által felfedezett területszabályt, ami miatt kialakult a "kólásüveg" forma, ez tette lehetővé a hangsebesség feletti repülést tartósan. De ez csak egy észrevétel, csak hgy tökéletesre törekszel a témában.
@@feketekrisztian1897 Prototípusokkal nem foglalkozik a sorozat, csak a megvalósult képességekkel. Így is pl. elég ingoványos az, hogy a Harriereket hova kéne tenni, de mivel nem szuperszonik gépek csak a Sea Harrier miatt nem ide kerülnek.
Meglepodtem a legvedelmis cikkek utani iranyvaltason de ez is tetszett. Remekul fokuszaltal a focsapasra a mellekszalakba nem belebonyolodva. Es kivalo gondolat, hogy a generaciozast kihagytad, az egy utolagos sablon raultetve a multra, mara pedig teljesen alkalmazhatatlan.
Nem történt irányváltás, ez is tervezett tartalom. * Egyrészt, hogy ne legyen egysíkú a csatorna. A kezdetektől fogva nem csak légvédelemről van szó. * Másrészt, a légvédelemnek vannak célpontjai. :) * A generációzás meg lesz említve a második részben, de annak buktatóiról és azért hasznáról egy külön videó lesz.
@@Militavia Akkor csak en ereztem neha kicsit csapongonak a tartalomvalasztast :) Mondom ezt minden rossz szandek nelkul, elvegre tetszenek a bator temavalasztasok.
@@aronszollosi528 Elképzelhetetlen messzeségbe vannak összegyűjtve a témák. Csak a "közeljövő" terveit nézve van 17 darabos lista. A mostani tempóból láthatod, hogy ez alsó hangon 1,5 év. Úgy, hogy egyes fő területekbe bele sem kóstolok gyakorlatilag semmit. Úgy értem egy darab haditengerészeti rendszer sincs a listában, van 1 db csapatlégvédelmi egység egy bevezető videóban, amikor csak a VSz-ből 9 rendszer, amit be kéne mutatni MANPAD. De amikor elkezdtem egy fullos listát írni, hogy mi az, ami perpill feldolgozható, akkor 60-70 videó tájánál hagytam abba. Feleslegesnek tűnt tovább számolni. Kb. 10 évre elegendő anyagom és témám most van. Ennyi idő alatt meg egy rakás új jön elő.
Nagyon régóta olvasom Molni értekezéseit htka-n, hihetetlen mélységű tudása van bizonyos területen. Minden tartalom érdekel, ami majd felkerül, amire kíváncsi lennék az pl. a Nasams + iron dome radar (?) amit elvileg mi veszünk - mire jó, mire elég, van-e ténylegesen értelme? Mert teljesen laikusként elég jó kombinációnak tűnik.
A NASAMS be lesz mutatva, de evolúció miatt ez még nagyon odébb van. A HTKA fórumos tapasztalat miatt a többség nem érti meg azt, hogy mi miért van, ezért előtte jön még az: Sz-125/SA-3 Sz-200/SA-5 Sz-300-400/SA-10-20-21 Minimum ez kell, hogy érthető legyen mi a NASAMS és kontextusba lehessen helyezni majd az Sz-350-nel. De valójában előtte még kéne a Patriot is, de mivel az Sz-300 mondjuk, hogy nagyon kb. hasonló, ezért lehet ilyen lólépésbe menni.
A szokásos igényes munka, csupán egy észrevétel, de ez általános: az összehasonlítások során érdemes lenne az egyes eszközök árát is bemutatni. Amennyire tudom, pl egy F-4 Phantom II, többszöröse (2-2,5) volt egy MIG-23 árának, ami nem mindegy.
Az árakat nagyon kevés helyen említem, mert valójában nehezen összemérhetők a gazdasági rendszerek eltérése miatt. A jenki gazdaságnak meg bőven belefért. Ezen felül melyik F-4 változat melyik 23-assal? Gyakorlatilag lehetetlen ezeket így összemérni.
epizód (főnév) Epizód.jpg 1. Filmsorozat egy része; több önállóan levetíthető egységből álló, lazán összefüggő cselekménysorozat egy bemutatott egysége, amely a cselekményszálat tovább viszi úgy, hogy a végén a nézőben a folyatás iránti kíváncsiságot fenntartja. A sorozat vetítésének nyári szünetében a régebbi epizódokat ismétlik meg újra. A híres utazó életéből öt epizódot készítettek. A legutolsó epizód végén egy ismeretlen alak látszott a sötétben, aki a főhőst követte az úton. P-vel
@@Militaviaigazából több részt meghallgatva valszinleg náthás volt a narrátor mert többször is "ebizódnak" hangzott ami közkeletű rossz kifejezés mint az anterna és az infulenza. :) Úgyhogy bocs :) Amúgy tartalmilag nagyon rendben vannak a dolgaid szerintem. A matematikai alaposság meg igazán meglepő. :)
Érdekes és igényes videó lehetne, ha nem aludtam volna el a monoton hadarásodon, sokszor a nyelved is belegabalyodik egy-egy szóba. Nehéz így figyelni. Ez egy építő jellegű kritika volt.
Mit tudsz javasolni a megoldásra? A hangom az velem születik, nem nagyon lehet vele mit csinálni. A következő videó talán már jobb lesz. Ez lenne a hadarás? Ha ennél is lassabban beszélnék, akkor végtelen hosszú lenne egy videó. :(
@@Militavia kicsit hangsúlyozottabban mondhatnád, hogy ne legyen monoton. Vannak mondatok, amiket ledarálsz, vannak amik szépen érthetők. A túl egyenletes tempó sem jó persze, inkább próbálj úgy hangsúlyozni, hogy érdekes, szórakoztató legyen hallgatni. Nem tudom másképp elmondani.
Valójában egyetlen olyan vadászgép van, amit lényegében mindkét szerepre terveztek és nem volt teljesen a siker az első próbálkozással finoman szólva, de másodjára sem. De azért az már kalapálta az alapvető hibákat. Kivéve az árcédulát... Ez az F-14A és F-14B volt.
Ilyen kategóriát nem ismerek és soha az életben nem hallottam senkit ennek hívni ezeket. VADÁSZbombázó titulus lényege a szuperszonikus lét. Emiatt ez biztosan nem igaz. Ha már ennyire erőltetni akarjuk ezt a "közepes bombázó" kategóriát, akkor legfeljebb a Vulcan vagy Tu-16-ra húzható rá, mert ezek nagyon, de igen messze vannak az interkont kategóriától VISZONT szubszonikusak. Az F-111 TAC által használt vadászbombázó, csak annak kategóriának felső vége. mert nem egy Szu-7 vagy F-105. Hasonló kategória ma a Szu-34, mint az F-111 és a Szu-24. Se hús, se hal gép az FB-111, ami 4-6 pótossal lett interkont atomhordozóként használva, de fegyverterhelése közelében nem volt a valódi interkont bombázóknak 1-2 db AGM-69 finoman szólva acaélos. Ezek is inkább csak Grönlandról érték el volna az észak szovjet területeket... Az abszolút egyedi kategória a Tu-22M. Se nem interkont, se nem vadászbombázó. Egy iszonyatosan túlméretes HT csapásmérő minden mással összevetve. De, hát egy CBG/CSG ellen az kellett... Más ellen meg iszonyatosan overkill. Erre is ráhúzhatnád a közepes bombázót, csak soha az életben nem volt elsődlegesen bombahordozó, bőven a rakéták korszakában született és elsődleges és lényegében egyetlen feladata a jenki hordozók elkapása lett volna. (Ha végigmegy a sorozat, majd megérted.)
@@Militavia Ok, de a légi utántöltés mint opció létezik, nem véletlenül szereltették le ha jól emléksem a SALT 2 tárgyalásokon a SZU 22-es "Backfire"-ekről az utántöltő csöveket. Üdv.
@@pirosszirom8998 Tu-22M-ről és azzal is csak nagyon elvi szinten volt interkont. Soha nem várta el senki, hogy a Grönland-Izrland-UK vonalon sokkal túl repüljön.
@@pirosszirom8998 A B-58 interkontinentális bombázó volt. Nem értem, hogy ezen mi a kérdés... A Tu-160 is az, de a "bombázó" elnevezés lényegében örökség, mert az első vonalbeli gépek atomfegyver hordozóként nemigen használtak volna bombát. A Tu-160 már lényegében önmaga egy spec. alkat, mert a B-1A nem létezik és a B-1B meg M1.2 plafonnal bír, de lényegében szubszonikus bombázó lett belőle. De, ha valakinek mániája, akkor beszuszakolhatja, hogy mindkettő szuperszonikus.
Az F-4-esről jut eszembe, hogy ezek a gépek állítólag képesek voltak helyből fölszállni, nem volt szükséges a kifutó. ha jól rémlik, ezeket a gépeket használták a "top gun" pilótái, akiket azért képeztek ki, mert a reguláris pilóták nem tudták tudásban fölvenni a versenyt a sz6ovjet pilótákkal. Ennek álít emléket a Top gun c. film. Némiképp erős jenki propagandával átitatva, de ettől még egy jó film. Érdekelne engem a különféle anyahajókon fölszálló gépek. Az anyahajókon lévő kifutók mérete. Érdekes lehet összevetni a japánokéval. A II. vh. egyik legjobb gépe épp a Zero volt, bár sérülékeny, ám, de korához képest pehelysúlya volt. Persze, a japánok nem sokat törődek a biztonsággal, csakis a támadással. Ez szamuráj hagyaték. Egyetlen egy erős csapás az ellenségbe, hogy az ne legyen képes visszavágni, ezért nem volt szükség a védelemre. Szemben az amerikai gépekkel, amikre nagy gondot fordítottak a pilóta megóvásra, de emiatt lassú is volt a + tömeg miatt a Zero-kkal szemben. Manapság mi a helyzet a két nép közötti efféle eltérésben? Vagyis a japánok vajon ma is szarnak a biztonságra vagy tanultak a leckéből? Magam részéről, Amerika ide vagy oda, akkor is a szovjet-orosz gépek a legjobbak. Azok kipróbált gépek, mind a II. vh. poklában, amikor a nácik igyekeztek őket kiirtani, mind pedig később a hidegháborúban. Bár számos dokumentumfilm a jenki gépekre esküszik, mivel ők amerikaiak. Nyilván nem fog mást mondani! Tehát, érdemes ezeket fenntartással kezelni. Érdekes lenne látni egy orosz doksit a témában. :D A II. vh-ról van is egy, a Vörös vihar című, 2010-es. Egyik epizódja épp a légicsatákat ecseteli. Egy ideig a náci gépek felülmúlták a szovjetekét, ám épp az Il-2-es végül diadalmaskodott a légicsatákban. Aztán már a németek nem voltak képesek ellensúlyozni veszteségeiket. A szovjet manufaktúra felőrölte a németeket, emberben nem különben. Kellett nekik a fasza gyereket játszani egy olyan országgal, amit még maga Napóleon sem volt képes elfoglalni! :D Én úgy tudom, a MiG-15-ös hajtóművét maga Churcsill ajándékozta Sztálinnak, a jószándék jeléül, minthogy a II. vh-ban derekasan helyt álltak a nácikkal szemben. A szovjetek meg egyszerűen lemásolt-k. Egyébként ez, a másolás, őket a mai napig elkiséri. Nevezzük oroszosításnak. "Jótól lopni nem bűn, ha jó a végeredmény" - egy mondás szerint. Ralph Fines játszott egykor a jenkik által készített Anyegin-ben. Az egyik francia karakter megjegyezte: "Oroszország fölvette egy civilizált ország - Francia - maszkját, de legbelül, bárdolatlan és civilizálatlan." --> Annyi igazság tartalma azért van, hogy I. Miklós cár visszaakarta vezetni Oroszországot III. Iván cár időszakához és elakart szakadni Európától. A mai napig kérdés Oroszországban: vajon ők most európaiak, vagy ázsiaiak? Hova akarnak tartozni? Nem tudnak dönteni. A SZU-t nevezzük nagy kiugrásnak, ahogyan Mao nevezte a saját ipari forradalmát, ami nem mellesleg, egy csőd volt, amit ő művelt a kínai néppel... az nevetséges. Milliók haltak éhen! Sztálin, más volt, ő direkt csinálta, az általa csak kulágoknak nevezett földművesekkel, akik Ukrajnában nem voltak hajlandók a kolhozokba belépni. Így aztán ő, erővel elvette, amit akart és kész. Rettentő mondása volt: "nincs ember, nincs probléma." Sok egyéb mellett. -- érdekeség -- Amikor 1950-ben, az akkor még gerilla harcos, későbbi Észak-Korea-i vezető: Kim Ir-szen megtámadta a déli ország részt, folyton kérte Sztálint, hogy ezt megtehesse. A szovjetek kész terveket adtak neki, amiket ő figyelmen kívül hagyott és saját szakállára mélyen benyomult Dél-Koreába. Sztálin figyelmeztette, hogy nagy mértékben maga mögött hagyta az utánpótlási vonalait, amit a jenkik könnyedén elvághatnak. Végül McArthur tábornok Inchon-nál elvágta az előrenyomulást. Ő többet akart: véget vetni a háborúnak egyszer és mindenkorra. Atom bombát akart dobni minden áron az északiakra. Ezt Truman nem engedte s, amikor túl messzire ment, leváltotta őt. Vitatott tény, hogy a szovjet MiG-15-ös számos jenki gépet lőtt le, hiába az amerikai propaganda, hogy ők nyerték a légicsatákat. A nagy francokat nyertek! A gépeket pusztán néhány orosz pilóta vezette, akik otthon különlegese előjogokat kaptak, ám amikor lelőtték őket, a családjuk soha nem tudta meg a halál valódi okát. Ugyanúgy jártak el, mint ma: "a férfi derék ember volt, a hazájáért / fura betegségben - covid :D - halt meg". Habár sok női pilóta is van már. Zömében kínai pilóták voltak a koreai háborúban, akik csak akkor tanulták a gépeket vezetni. Ez vezetett megannyi szovjet gép lelövéséhez, mert nem orosz, hanem kínai pilóták vezették azokat. Hullottak, mint a legyek. Egy alkalommal, amikor kilőtték az egyik orosz pilótát, a társa agyon lőtte, nehogy fény derüljön az orosz jelenlétre. Kemény időszak volt az. Vietnám esetében, viszont mindent éren veszítettek a jenkik. Az önhittség volt a káruk. A szovjet MiG-21-es annyira modern volt, hogy a 60-as években a Moszad - izraeli titkosszolgálat - ellopott egy épet, amt teszteltek és kiismerték, mivel az arabok ezeket a gépeket használták, amikor megtámadták őket. Tehát, az izraeli-arab háborút a titkos-szolgálat nyerte meg végül is.
(Wikipédia): Az amerikai haderő légierői az 1950-es évek közepétől kialakuló új szemléletű légiharcászati kiképzéseikben egyre kevesebb hangsúlyt fektettek a manőverező légiharc oktatására. A vietnámi légiháborúban ez a szemlélet megdőlni látszott, mikor is az észak-vietnámi vadászpilóták, technikai lehetőségük miatt, egyre gyakrabban kényszerítették bele az amerikai vadászpilótákat a légiharc eme válfajába. Ennek a "régimódi" harcmodornak az amerikai légierők egyre kisebb hatékonysággal tudtak megfelelni, a vadászpilóták légigyőzelmi mutatói a háború közepére drasztikusan leromlottak. 1966-ra a MiG-ekkel vívott légiharcokban 1:2 és 1:1,5 volt a lelövési arány az észak-vietnámi vadászpilóták javára. Ez minden idők legalacsonyabb amerikai lelövési aránya volt, még az első világháborúban kialakultat is alulmúlta (az kicsivel jobb volt, mint 3,5:1).[2] Amerikai statisztikák szerint 10 kezdő vadászpilótából 9-et lelőttek az első tíz bevetéseinek valamelyikén. A tengerészeti hadvezetés az egyre romló tendenciát megállítandó 1969. március 3-án létrehozott egy elit pilótaiskolát, ahol alaposan kiválogatott kiképzőpilótákkal és műszaki felszerelésekkel megkezdték a haditengerészet legjobb képességű vadászpilótáinak kiválasztását és intenzív légiharc-kiképzését. Ezek a pilóták a tanfolyam végeztével visszakerültek eredeti vadászszázadukhoz, ahol ismereteiket továbbadták pilótatársaiknak, így téve lehetővé a vadász-hajózóállomány minél egységesebb és gyorsabb fejlődését. 1972 decemberére, a vietnámi konfliktus végére az új iskola elgondolása beigazolódott. Indulása előtt a US Navy győzelmi aránya 3,7:1 volt, 1972 december végére 13:1 lett. A Légierő légi győzelmi aránya 2:1 lett a háború végére.[3] A TOPGUN elvégzése magas fokú légiharc-tudást adott a pilótáknak. Észak-Vietnám felett eredményes lett közülük Ronald „Mugs” McKeown és Jack Ensch (F-4B, VF-161 - 2 db MiG-17), és a vietnámi háború első amerikai haditengerészeti ász pilótája Randy „Duke” Cunningham és Willie Driscoll (F-4J, VF-96 - 1 db MiG-21 és 4 db MiG-17). Ők később oktatók lettek a NFWS-ban.
