Kivonás előtt álló típusok, lelkes repülésrajongó repülőtéri dolgozók. Civil kezdeményezés, Skanzenbizottság, javaslatok a repülőgépek megmentésére. Így tették le a mai Aeropark alapjait jó négy évtizeddel ezelőtt. Sok fel- és leszállás történt addig Ferihegyen, míg végül a Repülőgépskanzen 30 évvel ezelőtt megnyithatta kapuit. Hogyan lett a skanzenből a kétezres évek közepére egy rozsdatemető? Hogyan számolta fel az áldatlan állapotokat a Légiközlekedési Kulturális Központ? És hogyan lett Ferihegy szégyenfoltjából az ország egyik leglátogatottabb kiállítóhelye, amely 70 ezer látogatót fogad évente. Az Aeropark ma már jóval többről szól, mint a történelmi repülőgépek bemutatásáról. Fennállásának 30. évfordulóját ünnepelte a ferihegyi repülőgépmúzeum. Megmutatjuk, kik teszik igazán élővé a történelmi repülőgépek fedélzetét, kik azok, akiknek köszönhetően az 50-60 éves szerkezetek komoly életjeleket produkálnak. (Szerkesztő: Kránitz Balázs)
A ferihegyi kiállítóhely alapjait meglehetősen régen, már a 70-es évek második felében letették lelkes repülőtéri szakemberek, miután világossá vált, hogy a Malév a következő időszakban több repülőgépét kivonja a forgalomból. Többen úgy gondolták, hogy ezeket a gépeket érdemes megőrizni az utókornak.
Az Aeropark nagyrendezvényei évről évre egyre több látogatót vonzanak, csak a III. Ferihegyi Ikarus Találkozó két napján több mint 10 ezren fordultak meg a repülőmúzeumban, hogy megcsodálják a magyar autóbuszgyártás mintegy 70 különleges modelljét. Tavaly 3000 ezer utas vett részt az Európában egyedülállónak számító országnéző sétarepüléseken, a Budapest-Budapest járatok együttműködésben a Smartwings légitársasággal és a Budapest Airport támogatásával emelkedtek a magasba tucatnyi alkalommal. De a vendégek rendszeresen kaphatnak ízelítőt a hőskorból is: minden évben számos alkalommal indul nosztalgiarepülésre a történelmi 1-es Terminál elől a több mint 70 éves, a Goldtimer Alapítvány által üzemeltett Li-2-es repülőgép, melyhez a korabeli “Faros” Ikarus viszi az utasokat a múzeumból. A reptérlátogatások útvonala pedig érinti a Malév első Tu-154-esét, amely széleskörű reptéri összefogás eredményeképp pár évvel ezelőtt visszakapta régi új külsejét, és három hajtóművéből kettőt. Az LKK nem mondott le arról a tervéről, hogy a lassan 50 éves repülőgép pilótafülkéjében egy különleges Tu-154-es szimulátort alakítson ki. A Légiközlekedési Kulturális Központ alapítója a Repüléstudományi- és Történeti Szakkönyvtár Alapítványnak is, mely többezres gyűjteményével a magyar polgári repülés történetének egyik legfontosabb kutatási bázisát jelenti.
Ha támogatnád az Aeroparkban látható repülőgépek újjászületését:
Adomány utalással: 10101360-03379200-01003004
Légiközlekedési Kulturális Központ Közhasznú Nonprofit Kft.
(Kérjük, a megjegyzés rovatba a következőt írd: adomány)
További adatok itt: www.aeropark.hu
7 янв 2022
